Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-02 / 79. szám

9 nógrádi népújság 1963. október 2. HUMOR NYUGDÍJAZÁS ELŐTT AZ ÖREG VASUTAS ** Akárhányszor kelet felé haladnánk, ész néfiuil fékezni fcezd! (Endrődi István rajza) SZIGORÜ TÁBORNOK — Hogy bánsz velem Charles? r -s Csak meg akarom mutatni, hogy tudok rossz is lenn! hoz­zád-! (Erdei Sándor rajza) A bonni labirintus AZ ÜJ GÓTIKA Nem tetszik a TV-program? perelje be az igazgatót! Az osztrák televíziót sok bírá­lat éri. A tárgyilagos bírálók sze- Uint teljes joggal: a rövidre fo­gott, színtelen, ötlettelen műsor kétségkívül nem elégíti ki a né­zők többségét. Egy elkeseredett osztrák TV-előfizető a 420.000 kö­zül most eredeti módszerhez fo­lyamodott: beperelte a televízió igazgatóját, keresetében előadta, hogy az adásokban megígért mű­sorokat nem sugározzák, s kér­te a bíróságot, kötelezze az igaz­gatót a nyilvánosság előtt tett ígéreteinek megtartására. Ameny- nyiben a beígért műsorokat még­sem sugároznák, az így megta­karított összegből 10 000 schiliin- get utaljanak át a vöröskereszt­nek ... A bécsi bíróság megfelelő pa­ragrafus hiányában elutasította a keresetet, mégis említést érdemel a tanácselnök egy nemhivatalos megjegyzése: a tv-program-igére- tei és azok sorsa az ország politikusainak Ígéreteire emlékez­tetnek • • • Am, őszi mexőgaida§ág;i munkák élenjáróit köszöntik megyénk képviselői A megye talajvédelmi és idegenforgalmi helyzetéről tanácskoztak a képviselők Napirenden kívül, de még­is előtérbe helyezve vitatták meg a megye termelőszövet­kezeteinek őszi mezőgazdasági munkáját a nógrádi ország­gyűlési képviselők. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának tájékoztatója alapján elismerően szóltak az élenjá­ró közösgazdaságok munkájá­ról. Köszönetüket fejezték ki a nógrádi falvak asszonyai­nak, a fiatal és idősebb csa­ládtagoknak, akik ezrével vesznek részt az őszi beta­karítás és vetés dandárjában. A képviselők megemlékeztek azokról az ipari munkásokról is, akik traktorra ülve segí­tik a termelőszövetkezetek pa­rasztságát e nagy próbatétel, a jövőévi kenyérgabona veté­sének idején. Ma ugyanis már mintegy száz azoknak az ipari munkásoknak a száma, akik a tél beálltáig a terme­lőszövetkezetekben vállaltak munkát. A megye képviselői bíznak e nagy összefogás si­kerében és abban, hogy a tiszaföldváriakhoz csatlakoz­va a mi megyénk közösgaz­daságai is október 25-ig vé­geznek a vetéssel. Az ülés „hivatalos” napi­rendjén a megye egész szán­tóterületét érintő talajvédel­mi tervekkel ismerkedtek meg a képviselők, Molnár Sándor­nak a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága mezőgazda- sági osztálya vezetőjének tá­jékoztatója alapján. Nógrád- ban összesen 286 900 katasz­teri hold termelésbe vont te­rületből, 259 000 holdat, a me­zőgazdaságilag művelt terület­nek tehát több mint- kilenc­ven százalékát érintik az évenként megismétlődő eró­ziós károk. Az erózió okozta talaj­pusztulás következtében állandóan és fokozatosan csökkennek a termésered­mények. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agro­kémiai Kutató Intézete tudo­mányos expedíciójának a me­gyében folytatott kísérletei és ajánlásai alapján azonnal megkezdik Nógrádban a he­lyi viszonyoknak legjobban megfelelő talajvédelmi mód­szerek kialakítását. A talajvédelmi munka meg­gyorsítása érdekében a kép­viselők úgy határoztak, hogy mezőgazdasági szakemberek­ből és a megye képviselőiből álló küldöttséget menesztenek a földművelésügyi mi­niszterhez, Egyrészt a nagyszabású talaj- védelmi munkákhoz szüksé­ges anyagi eszközöknek, más­részt, a munkálatokhoz nél­külözhetetlen nagy teherbírá­sú lánctalpas erőgépeknek az eddigieknél nagyobb arányú átcsoportosítását kérik a me­gyébe. Jakab Sándor képviselőnek, a megyei pártbizottság első­titkárának javaslatára a kép­viselők köszönetüket fejezték ki a talajvédelmi munkában eddig is kiválóan dolgozó me­zőgazdasági szakembereknek. a Hazafias Népfront Ak- cióbizotlságának, és a Sal­gótarjáni Acélárugyár dol­gozóinak, akik a lejtős domb és hegy­oldalak megművelésére alkal­mas hajlított ekekormányle- mez kivitelezésében közremű­ködtek. A megyei képviselőcsoport ülésének napirendjén szere­pelt Nógrád idegenforgalmá­nak és műemlékvédelmének helyzete is. Szilágyi Endre a Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője és dr. Somos­kői István a Hazafias Nép- rfont megyei műemlékvédel­mi akcióbizottságának, veze­tője tájékoztatójukban felhív­ták a képviselők figyelmét, hogy noha S' megye jelentős természeti, kulturális és tör­ténelmi adottságokkal rendel­kezik, Idegenforgalmi szempont­ból mégis az ország egyik legelhanyagoltabb megyé­je. Egy éve üzemel ugyan a Sal- gó-csúcs aljában az eresztvé- nyi túrista szálló, ez azon­ban csak a kezdeti lépéseket jelentette az idegenforgalom fellendítése útján. A képviselők, köztük Róka Mihály vezérőrnagy, Somoskői Árpád bányász, és Krizsanyik Jánosné tsz-tag, több javaslat­tal egészítették ki a megyei idegenforgalmi hivatal veze­tőjének tájékoztatóját. Több bírálat is elhangzott az ide­genforgalmi hivatal munká­ját illetően. Jakab Sándor képviselő szóvátette, hogy két év óta lényegében egy helyben topog az ide­genforgalom szervező munkája. Nem lehet egyetérteni példá­ul azzal — hogy egy-két he­tes tanfolyamokkal töltik meg az egyébként turisztikai cél­ra épült eresztvényi szállót. A megyei idegenforgalomnak nem visszatartania, hanem fokoznia kell a propaganda- munkát a megye idegenfor­galmának föllendítése érdeké­ben. Bejelentette, hogy a jövő évben a Salgó- hegy festői környezetében ötszáz személyes gyermek- üdülő építését kezdik meg. Száz személyes üdülő épül Bujákon is. A képviselők nagy érdeklődéssel fogadták azt a bejelentést is, hogy a salgói bányák egyik tárnáját az or­szágban egyedül álló bánya­múzeummá rendezik be és azt megnyitják az ide látogató turistacsoportok számára. Nagyszabású tervek készül­tek a megye látogatottságának további növekedése érdekében a megyei Idegenforgalmi Hi­vatal és a Hazafias Népfront Műemlékvédelmi Bizottsága részéről is. Különösen vonzó­vá teszi majd ezt a vidéket a karancsi kilátó megépítése, amely Salgótarján festői kör­nyékének a város panorámá­jának megtekintésére ad le­hetőséget. A külföldi vendé­gek fogadására 200 személyes első osztályú campinget épí­tenek ugyancsak a Salgó-vára környékén. Nagy fellendülés előtt áll a Duna-kanyar ide­genforgalmi övezetéhez tarto­zó Diósjenő környéke is. A pompázó színekben gaz­dag népviseletéről és néprajzi hagyományairól ismert és ed­dig is nagy érdeklődésre szá­mot tartott Hollókő községet palóc- rezervátummá alakítják át. E célból a Nógrád Megyei Ta­nács tö'bb épületet vásárol meg. Ezekben az épületekben turistaszállást, képzőművésze­ti alkotóházat, múzeumot ren­deznek be. A megye védetté nyilvání­tott 13 várromja, 175 műem­léki ellegű objektuma mind­mind nagy idegenforgalmi ér­deklődésre tart számot, ezért a képviselők a megye idegen- forgalmának fejlődését előse­gítő javaslatok támogatása mellett foglaltak állást. Végül a képviselők Érsek- vadkert község tanácsa vég­rehajtó bizottsága elnökének előterjesztése, illetve kérése alapján a község néhány meg­oldatlan problémájához, úgy mint az általános iskola épí­téséhez, a község korszerű közvilágításához ajánlották fel segítségüket. Ezt követően Czottner Sándor, a képviselő- csoport vezetője beszámolt a megyei képviselőcsoportok ve­zetőinek és az országgyűlési állandó bizottságok legutóbbi üléseiről, a parlament közeli ülésszakának előkészítéséről. Az év utolsó negyedére ese­dékes munkatervüket is jóvá­hagyták a képviselők, amely szerint októberben a megye 22 helységében — gyárakban, üzemekben és falvakban tartanak képviselői beszá­molót. Novemberben a megyei ta­nács jövő évi költségvetését vitatják meg, decemberben ellátogatnak a gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezetek­be megyénk képviselői. Nagy Ferenc aiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiminiiiiiiiiiiHiiiiiiiiuiiiiiiitiiiiiiimiMiHmna A kalinyini és salgótarjáni nyomdászok barátsága SOKAT ÍGÉRŐ, GYÜ­MÖLCSÖZŐ barátság szövő­dött a kalinyini színestechni­kájú nyomdakombinát és a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói között. Még tavaly történt, hogy a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság útján kedves vendéget hívtak magukhoz a salgótar­jáni nyomdászok: Alekszej Korzint, a Szovjet Híradó cí­mű folyóirat főszerkesztőjét, aki segített létrehozni a kap­csolatot a kalinyiniak és a salgótarjániak között. Nos, a tarjániak elképzelése sike­rült, hiszen röviddel a főszer­kesztő látogatása után meg­jelent a kalinyini nyomdá­szok levele a Szovjet Híradó­ban. A salgótarjániak tüs­tént válaszoltak erre a levél­re, s mint ilyenkor szokás tá­jékoztatták szovjet kollégái­kat életükről, A napokban találkoztam Fila Istvánnal, a salgótarjá­ni nyomdászok igazgatójával, aki megemlítette ezt a levél­váltást. Lelkesen fejtegette elképzeléseit a kapcsolat to­vábbi kiépítésének lehetősé­geiről, s úgy nyilatkozott, hogy elsősorban az ö szá­mukra lehet nagyon gyümöl­csöző ez a kezdődő barátság, mert sokat tanulhatnak új­donsült barátaiktól. Beszélgetés közben bejött az igazgató irodájába Gregor János, a nyomda műszaki ve­zetője. s egyben párttitkára és Pálfi László, a szakszerve­zeti titkár. így már négyen beszélgettünk. Mikor megem­lítettem az elvtársaknak, hogy rövidesen a Szovjetunió­ba utazom, megkértek érte­sítsem valamilyen úton mó­don a kalinyini elvtársakat, adjam át nekik szívélyes, ba­ráti üdvözletüket. Az üdvözlethez azonban még több mindent hozzáfűz­tek. De álljon itt minden a salgótarjániakkal folytatott beszélgetésből. A SALGÓTARJÁNI NYOM­DÁSZOK nehéz munkakörül­ményeik ellenére is példamu­tatóan dolgoznak, aminek ékes bizonyítéka az, hogy im­már hetedszer nyerték el a kitüntető „Élüzem” címet. Természetesnek tűnik minden nyomdász számára, hogy sze­retnék elérni nyolcadszor is. Ez a becsvágy feszíti őket, s ennek érdekében tanulnak egyre többen, fejlesztik mű­szaki és általános műveltsé­güket. Igen szép termelési eredményt értek el ezév első félévében. A 4,545 000 forin­tos termelési érték tervüket 4,602 000 forintra teljesítet­ték. Jelentős a túlteljesítés az egy főre eső termelési érték­nél is. Minden eszközt meg­ragadnak az önköltség csök­kentése érdekében. Szépen fejlődik az újító mozgalom, jelentős eredmények várha­tók a fejlődésben lévő szo­cialista brigádmozgalomtól. A nyomdában 5 munkabrigád verseng a szocialista cím el­nyeréséért. Nagy gondot fordítanak a munkák szervezésére, a veszteségidők csökkentésére, az anyagtakarékosságra. Jel­lemző a törekvéseikre, hogy fillérekből takarítanak meg évi 18 000 forintot. Ez az ösz- szeg kalinyini mértékkel mérve csepp a tengerben, viszont a salgótarjániaknak szép megtakarítás. Legújab­ban a nyomda vezetősége célprémiumot tűzött ki az „anyagmentes termelés” érde­kében. Ez azt jelenti, hogy az egyes üzemrészek dolgozói annál több prémiumot kap­nak — egy bizonyos kereten belül — minél több anyagot takarítanak meg a selejtre engedélyezett anyagmennyi­ségből. Amint azt levelükben is írták a salgótarjániak, nagy változás előtt állnak. A város központjában napról-napra magasabbra emelkednek az új nyomdakombinát, illetve a sajtószékház falai, amelyek között új otthonra talál a nyomda is. Erre az építkezés­re, valamint modern gépi berendezésre 9 millió forintot fordít az állam. Az új épület­komplexusban nyer elhelye­zést a nyomda, az újság szer­kesztősége és a Magyar Táv­irati Iroda megyei részlege is. Ezáltal már a megyei új­ság jövőre napilap lesz. Az új nyomdában korszerű munkakörülmények között dolgozhatnak a nyomdászok, a legmodernebb gépekkel. A MEGYEI NYOMDA­IPARI VÁLLALATNAK Nógrád megye második váro­sában, Balassagyarmaton is van egy részlege. Ezen be­lül működik egy dobozüzem is. Itt különféle dobozokat készítenek — nyakkendők, zsebkendők, ingek, gyógysze­rek, játékok csomagolásá­hoz — amelynek egy részét külföldi megrendelésre szál­lítják. így dolgoznak a salgótar­jáni nyomdászok. De amilyen mozgalmas és szép a munká­juk, hasonló szép az életük is. Munka után szórakozhat­nak, művelődhetnek a dolgo­zók az újuló város, Salgótar­ján szórakozóhelyein, művelő­dési intézményeiben. Sokan — főleg az idősebbek — pi~ kenéssel töltik el szabadide­jüket. Erre pompás lehetősé­get nyújt a természeti kör­nyezet. A Cserhát, Mátra hegyei, a szeszélyesen ka­nyargó Ipoly folyó partja kel­lemes pihenést nyújt. Szépen élnek, jól dolgoznak a salgó­tarjáni nyomdászok. Jelenleg még sok a gondjuk, mert az új nyomdába való költözkö­dés időveszteséggel jár. A munkát viszont úgy akarják szervezni, hogy termeléskiesés ne következzen be. Erre azt mondják, biztos sikerül, elvégre rajtuk múlik. NAGYON SZERETNÉK be­hatóbban megismerni kali­nyini kollégáik életét, mun­káját is. Felvetődött az a gondolat, hogy szocialista munkaversenyre kellene lép­ni a kalinyini elvtársakkal. Az igaz, hogy a körülmények mások Kalinyinban és mások Salgótarjánban is. de a sal­gótarjániak véleménye sze­rint meg lehetne találni a mindkét fél számára kedve­ző verseny feltételeket. A baráti kapcsolatok ápolása, elmélyítése céljából pedig nagyon hasznos lenne a sze­mélyes találkozás. Erre ter­mészetesen már csak a követ­kező évben kerülhet sor. Addig pedig még levelek vált­ják egymást, amelyekben ki­cserélik véleményüket a ba­rátok a tervekről, elképzelé­sekről. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom