Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-25 / 77. szám
1963. szeptember 28. nógrádi népOjság AKII A SZIVE HAZAHÚZ... rp elek József, Prinez Sán- dór, Tóth József, Józsa László nevét a Szécsényi Gépállomás főkönyvelője akárhogy keresi mindenféle listán, egyiknek sem bír nyomára akadni. Persze, nem arról van szó, hogy az üzemekből nem jöttek elég szép számmal a betakarítás időbeni biztosításához, az őszi szántás traktoros feladataira, csak egészen mások, mint akiket eredetileg keresek. < A hozott névsorból egye- dűl Báli László, akiről tudnak, ö a karancssági tsz- ben szánt most, — különben a nagybátonyi bányaüzem Katalin II. aknán dolgozik —, a. töbibröl a gépállomás főkönyvelőjétől tudok meg egyet-mást. A sorolásból Magyar Zoltán neve tetszik meg leginkább. Az a magyarázata, hogy munkájáról egybehangzó az elismerés a gépállomáson. Az iparból jött traktoristák, — ahogy megtudom, — üzemi átlagkeresetük összegét kapják meg mezőgazdasági tevékenységük idején, — akár elérik teljesítményükkel ezt a bért, akár nem. Nos, Magyar Zoltán igazán nem fekszik a Jülén, amióta a Salgótarjáni Acélárugyárból a varsányi tsz-be kérte magát. Üzemi átlaga 2004 forint s itt, falun augusztusban 2724 forintot keresett. Ez a családi pótlékkal 3 ezer 86 forint lett végül. TLT agyamé büszkélkedik ezzel, mert végülis a határjárás után otthonában találok emberemre. — Épp most vontattam be a cséplőgépet a gépállomásra, mert tegnap fejeztük be ezt a munkát, — mondja. Július 16-án jöttem ki az üzemből és azóta megállás nélkül csépeltem. Szörnyű vizes volt már a gabona, nem is lehet kifejezni, hogy mennyire. Összetapadt az egész, alig bírtunk haladni, de most már utána vagyunk. — És most? — Holnaptól szántásba kezdeká traktorral ék megyek éjjel-nappal. " NyÖniöfn, níinl süket az ajtót, — ahogy mondani szokás mert szeretnék elérni nagy négyezer forintot. Kell a pénz, három gyerek van. — Hogyan kapott kedvet a traktorhoz? — Tulajdonképpen nem idegen ez nekem. 48 óta csinálom. A tsz-beri is voltam hét évig, mint tehenész, majd traktorista. Egy kicsit családi foglalkozás nálunk a géppel való bánás. Egyik öcsém szerelő itt, a tsz-nél, a másik Pesten, a vízügynél, egy pedig a gépállomáson traktoros. — Mégis.. — Nem szokatlan a gyári munka után? — Az acélárugyárban targoncás vagyok. Ott lábbal vezetek, itt meg kézzel. Ez a különbség. — Hol jobb akkor, mégis?... • • t k sszemosolyog a fiatal- asszonnyal s nem sokat kertel: — Hát az igazság az, hogy ez a munka nekem sokkal jobban fekszik. Bevallom, nem egészen ezt vártam válasznak. A város vonzása, a munkakörülmények, miegymás __ amiket á ltalában falun hall az ember. Magyar mintha átlátna rajtam, mert így folytatja: — Én a gépért éjjel 12-kor is felkelek ... — Akkor miért hagyta itt annakidején? — Nem volt megfelelő a kereset, most viszont télen sincs gond. Az elnök is nagyon hív, hogy jöjjek haza, mert új gépet kap a szövetkezet. — Mi tehát a terve? — Most leadtam a cséplőgépet, szépen, tisztán, azt ne mondhassák, hogy én lennék az az egy ember, aki koszosán -hozta be és kezdem a szántást. Körülbelül 30 vagonnyit csépeltem s itt maradok, amíg végezni tudunk az őszi munkákkal. — És aztán? — Azután ... majd meglátjuk, hogy alakul... Építkezni szeretnék. — Egyéb tervek? — Eddig már megszereztem a traktoros, a vontatóvezetői vizsgát, vizsgáztam négyzetes vetéshez, most még kombájnra szeretnék elmenni, mert ezek a cséplőgépek már kihalnak. A kombájné a jövő. Ezért megtanulom a kombájnkezelést, utána talán beiratkozom a technikumba, mert most már itthon, Var- sányban is végezni lehet. Azt mondja, így mondja: itthon. És valóban: az acélgyárista Magyar Zoltán hazajött a faluba. Mindössze harminc éves. Még újra kezdheti — a régit. Amihez visszahúzza a szíve. Barna Tibor Szamócatermesztés műanyag' takaróval A Börzsöny menti és Ipoly- völgyi termelőszövetkezetek évenkénti jövedelmének jelentős részét a külföldi és hazai piacokon egyaránt keresett illatos, zamatos gyümölcs: a málna és az eper hozza. Különösen Drégelypa- lánk környékén vált hagyományossá ezen gyümölcsöknek a termelése. Ezen a vidéken most az őszön is több mint 700 hold málnát és epret telepítenek. A munka napokkal ezelőtt megkezdődött, sőt az új telepítésű málnások és epresek területe már a 200 holdhoz közeleg. Drégelypalánkon, a Szondy György Termelőszövetkezet is megduplázza eddigi- húsz- hoiaás éperielepítését Az új telepítésű húsz holdból azonban kétholdnvi területen különleges, a fél évszázados hagyományoktól eltérő eprese lesz a közös gazdaságnak. A melegágyakhoz hasonlóan, kissé megemelt, százhatvan centiméter széles és száz méter hosszú telepeket alakították ki, s ezeket úgynevezett faliszőnyeggel terítették le. A soroksári tangazdaságban kikísérletezett eljárás lényege az, hogy a megfelelően előkészített, vízzel bőségesen átitatott szamócaágyasokat palántázás előtt fekete polietilén-takaróval fedik be, amelyet az ágyasok oldalain rögzítenek. A műanyagtakarón a megfelelő tőtávolság szerint nyílásokat vágnak, ezekbe ültetik a palántákat. A növény ilymódon a fólia felett bokrosodik. Ennek az eljárásnak többféle előnye van. Először is egyáltalán nem kell kapálni, mert a takaró alatt gyomnövények nem tudnak kikelni. Minthogy a szamóca elsőrendű exportgyümölcs, igen fontos szempont az is. hogy a termés nem szennyeződik a földdel, és így tetszetősebb árutömeget ad. A sötét műanyag takaró összegyűjti a napsugarakat és biztosítja a talaj egyenletes hőgazdálko- dását. ezért egy-két héttel korábban terem a gyümölcs. N. F. t f . mely nem Bi*úikf0J*p £s nem szán! vet összetorlódtak a feladatok az őszi határban. A késést a betakarításban, talajelőké- szítésben és a vetésben csak fokozza az esős, kedvezőtlen időjárás. Szükség van minden gép és fogat szervezett munkájára és okosan kell elosztani a tsz-tagokat a sokféle munkában. Legfontosabb a sok fontos feladat közül: a szántás. Hiszen ezen múlik, hogy idejében földbe kerüljön a búzavetőmag s biztosítva legyen jövőévi kenyerünk, ügy hihetnénk, hogy mindezt a gépállomások és termelőszövetkezetek vezetői és dolgozói is jól tudják s ennélfogva az erőgépek legtöbbje ekét vagy vetőgépet vontat. Sajnos tapasztalataink nem ezt bizonyítják. Nemrégiben beszélgettem Hantosi Ferenccel, a vanyarci termelőszövetkezet agronó- musával. A vanyarci termelőszövetkezetben papíron húsz traktor dolgozik — 15 gépállomási és öt saját — s a valóságban csak három ' traktor végzett talajelőkészítést. A három szántótraktoron kívül a többi mit csinált? Három gépállomás! és egy szövetkezeti traktor műszaki hiba miatt állt. A többi pedig szállított, silót takarított be s minden más egyéb munkát végzett, csak éppen nem szántott. Az agronómus belátta, hogy ez így nem mehet, ha teljesíteni akarják az intézkedési tervben előirt határidőt. Elmondta, hogy a lovasfogatok jobb kihasználásával és a dolgozó tsz tagok átcsoportosításával változtatnak a helyzeten. Ez azonban nem Vanyarcra korlátozódó, egyedi eset. Hasonló tapasztalatokat szereztünk Karancslapújtőn is, ahol öt traktor közül csak egy dolgozott a szántásban, s a gépállomás dolgozóinak elmondása szerint hasonló az arány a Karancskeszi Gépállomás körzetéhez tartozó más szövetkezetekben is. A szántás elhanyagolásáról tanúskodik a szécsényi és balassagyarmati járásban tapasztalható nagyfokú elmaradás is. Megértjük azt az ellenvetést, hogy a betakarítás is nagyon fontos munka, de mégsem értünk egyet a tapasztalt aránnyal. Mert hiába szervezzük a kettős műszakok tömegét, hiába beszélünk határidőkről, ha traktoraink minden mást csinálnak, csak éppen a Szántást hanyagolják. Az ilyen traktor-elosztás nemcsak szervezetlenséget, de felelőtlenséget is tükröz! L. Gy. kell tudni a bíkaveíésről? Most az őszi munkáknál a felületesség, a szervezetlenség késést okozhat, s o megkésett vetés a növények tenyészide- jét lerövidíti, s ez már a jövő évi terméshozamok rovására megy. A késedelem a mező- gazdasági üzemekben a további munkákra is kihat. Elhúzódik a betakarítás, s emiatt veszélybe kerülnek a megtermelt kapásnövények. S a kései vetés következtében nem lesz idő befejezni az őszi mélyszántást. A különféle munkák „egybehangolása,, Ezért alapvető fontosságú, hogy ezekben az őszi napokban alapos és körültekintő szervező munkával minden percet kihasználjanak a mezőgazdasági nagyüzemek a talajelőkészítés és az időbeni vetés érdekében. Valamennyi közös gazdaságban helyes elkészíteni az őszi 'munkáit idénytervét, amelynek már összhangban kell lennie a jövő évi üzemtervvel is. Ebben a tervben helyes megjelölni azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek most az ősz folyaiqán a betakarításban, a talaj előkészítés ben és a gabonavetésben a termelőszövetkezet előtt állanak. Szükség van erre, mert csak a gépek, a fogatok, s a termelőszövetkezeti tagok munkájának teljes összhangja biztosítja a jövő évi kenyerünket. Augusztus—szeptember hónapokban bőséges csapadék áztatta az egész megye területén szántóföldjeinket. A kapások „felüdültek'’, s lényegesen könnyebb lett a talajelőkészítés is. A jelentések mégis arról adnak számot, hogy oz őszt kenyérgabona vetése nem halad kielégítően. Szeptember derekáig az őszi kenyérgabona és egyéb növények vetésterületének nem sokkal több, mint 40 százalékán végezték el a munkát a gépállomások és a termelő- szövetkezetek. S a tarlóhántásban részesített földeken sem kezdtek hozzá a talajelőkészítéshez több termelőszövetkezetben, bár a területet búzetvetésre jelölték ki. Pedig a jól előkészített talaj, a kellően beéredett és nyirkos magágy alapvető feltétele a jó termésnek. A talajt tehát most kell előkészíteni ahhoz, hogy októberben megkezdődhessen a búzavetés. A műtrágyázást nem szabad elmulasztani SZÜRET SZIKÁRON Sz.p j. -ny, e;sí Már egy hete szüretelnek a Sziráki Állami Gazdaságban is. Az esős időjárás miatt előbb kezdték a szokásosnál itt is a szüretet. Az idén több mint száz holdról szedik a f urmintot, olasz rizlinget, traminit, kékfrankost, s még más szőlőfajtákat. A pincékben már gépek könnyítik meg az emberek munkáját, s a gondosan előkészített hordókban forr a bor. A távolabbi tervek szerint teljesen gépesítik a szőlő feldolgozását Szilákon, s fokozatosan fiatalítják, illetve pótolják az öreg szőlőket. Még kézzel is sotulnak, de már egy hidraulikus prés is segít. j Nógrád megye mezőgazda- Csági nagyüzemei jelentős te- rü létén kukorica után vetik a búzát. Nagyon fontos tehát, § hogy ezeken a területeken S időben megkezdjék a betakarítást. Csak a betakarítás gon- §dos. jó szervezésével válik le- ihetővé, hogy a kukorica után fis jól előkészített magágyba, 5 október 25-ig földbe kerüljön jjja búza. Ezért azokon a terüS leteken. ahol a kukorica be- . takarítása a késői érés miatt 5 elhúzódik, s már nincs idő Émegfelelő vetőágy előkészíté§ysére, a búzát más, előkészített területre helyes vetni, S A jó magágy készítésével együtt jár az alapműtrágyázás. Sajnos, olyan tapasztalataim vannak, hogy eppen a gyengébb termelőszövetkezetekben nem fordítanak gondot erre a műveletre. Sőt helyenként olyan helytelen nézet is kialakult, miszerint a műtrágyázás csak a pétisó '.kiszórására szorítkozik. Természetesen e nézet kialakulását segítette az a tény is, 'hogy a foszforműtrágyák szállítása augusztus—szeptemberiben eléggé vontatott. A jövőévi jó gabonatermés érdekében azonban nem szabad elmulasztani a kenyérgabona teljes hatékonyságú műtrágyázását. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megfelelő intézkedéseket tett arra vonatkozóan, hogy a nitrogén, a foszfor és a kálium műtrágyák mielőbb eljussanak a termelőszövetkezetek- Ihez. ! Mennyi vetőmagot alkalmazzunk? Bzorganuas puttonyosok hordják a kádakba szőlőt. a leszüretelt Forr-e már? A pince mestere Kántor János mintát vesz bordókban levő mustból. j Vetés előtt a vetőmagot csí- aK ráztatni, tisztítani, csávázni S kelL Nem várhatnak jó termést azokban a mezőgazda- sági nagyüzemekben, ahol ezeket az elemi kötelezettségeket nem hajtják végre. Az elvetett magmennyiség ugyancsak befolyásolja a holdanként! hozamokat. Sajnos, vannak olyan tapasztalataink, hogy egy-egy termelőszövetkezetben „takarékoskodnak” a vetésre kerülő holdanként* magmennyiséggel. Pedig ennek az a következménye, hogy ritka a növényállomány, s már ez eleve kizárja a nagy termés lehetőségét. Eddigi tapasztalatai alapján — figyelembe véve a vetés idejét, minőségét, valamint a vetésre kerülő búzafajták tulajdonságait, — a következő mennyiséget javaslom elvetni ka- tasztrális holdanként: a Fértődi 481-esből 104—112, a Bánkúti 1201-esből 108—116, a F értődi 293-asból 115—120, a Kompolti 169-esből 115—120, a Bezosztája 1-esből pedig 136—145 kilogrammot. A búza egyepletes kelését, fejlődését a megfelelő növényszámot, az egyenletes, s megfelelő mélységű vetéssel is elősegíthetjük. A fagyra és felfagyásra érzékeny búzákat 5—7 centiméterre kell vetni. Több szövetkezeti vezetőt megtéveszt az a tény, hogy a sekélyen vetett búza csapadék után hamarább kikel. A kevés csapadékot követő szárazság után azonban sok növény kipusztulhat. Vetés közben gyakran előforduló hiba, hogy a megfelelő mélységre beállított és lesúlyozott vető- gépek, ha nagy sebességgel ontják, sekélyen vetik a magot a földbe, vagy a felszínre szórják. A túlságosan sebes vontatás a vetés mélységét tehát károsan befolyásolja. Gyorsan, szervezetten cselekedjünk! Nagy tervszerűségre, jól átgondolt munkára van most szükség, hiszen az a kívánatos. hogy a búzavetésre kerülő táblák nagyobbik részét szeptember végéig már valamennyi mezőgazdasági üzemben előkészítsék. A még előkészítetlen táblákon meg lehet gyorsítani a talajmunkát úgy, hogy az előzőkben mélyen megszántott jó szerkezetű talajokon szántás helyett diszktillerrel, vagy tárcsával készítjük el a vetőágyat. A vetés mellett az őszi betakarítás idején mintegy 48 ezer vagon árut is el kell szállíta- niok a termelőszövetkezeteknek. A szállítás megszervezése, gyors lebonyolítása ugyancsak nagy szervezettséget kíván. Gyorsan, szervezetten kel! tehát cselekedni valamennyi termelőszövetkezetben, hiszen a számítások szerint mindösz- sze negyven nap áll rendelkezésünkre a betakarításra, talajelőkészítésre és vetésre. Hogy időben végezzünk, arra van szükség, hogy minden szövetkezeti tag és vezető lelkiismeretesen dolgozzon ezekben a munkával teli őszi napokban. Jelűnek Tibor megyei i'őagronómus
