Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-25 / 77. szám

1963. szeptember 28. nógrádi népOjság AKII A SZIVE HAZAHÚZ... rp elek József, Prinez Sán- dór, Tóth József, Józsa László nevét a Szécsényi Gép­állomás főkönyvelője akár­hogy keresi mindenféle lis­tán, egyiknek sem bír nyo­mára akadni. Persze, nem arról van szó, hogy az üzemekből nem jöt­tek elég szép számmal a be­takarítás időbeni biztosításá­hoz, az őszi szántás traktoros feladataira, csak egészen má­sok, mint akiket eredetileg keresek. < A hozott névsorból egye- dűl Báli László, akiről tudnak, ö a karancssági tsz- ben szánt most, — különben a nagybátonyi bányaüzem Katalin II. aknán dolgozik —, a. töbibröl a gépállomás fő­könyvelőjétől tudok meg egyet-mást. A sorolásból Magyar Zoltán neve tetszik meg leginkább. Az a magyarázata, hogy mun­kájáról egybehangzó az elis­merés a gépállomáson. Az iparból jött traktoristák, — ahogy megtudom, — üzemi átlagkeresetük összegét kap­ják meg mezőgazdasági tevé­kenységük idején, — akár el­érik teljesítményükkel ezt a bért, akár nem. Nos, Magyar Zoltán igazán nem fekszik a Jülén, amióta a Salgótarjáni Acélárugyárból a varsányi tsz-be kérte ma­gát. Üzemi átlaga 2004 forint s itt, falun augusztusban 2724 forintot keresett. Ez a családi pótlékkal 3 ezer 86 forint lett végül. TLT agyamé büszkélkedik ezzel, mert végülis a határjárás után otthonában találok emberemre. — Épp most vontattam be a cséplőgépet a gépállomásra, mert tegnap fejeztük be ezt a munkát, — mondja. Július 16-án jöttem ki az üzemből és azóta megállás nélkül csé­peltem. Szörnyű vizes volt már a gabona, nem is lehet kifejezni, hogy mennyire. Összetapadt az egész, alig bír­tunk haladni, de most már utána vagyunk. — És most? — Holnaptól szántásba kez­deká traktorral ék megyek éjjel-nappal. " NyÖniöfn, níinl süket az ajtót, — ahogy mon­dani szokás mert szeretnék elérni nagy négyezer forintot. Kell a pénz, három gyerek van. — Hogyan kapott kedvet a traktorhoz? — Tulajdonképpen nem ide­gen ez nekem. 48 óta csiná­lom. A tsz-beri is voltam hét évig, mint tehenész, majd traktorista. Egy kicsit családi foglalkozás nálunk a géppel való bánás. Egyik öcsém sze­relő itt, a tsz-nél, a másik Pesten, a vízügynél, egy pe­dig a gépállomáson traktoros. — Mégis.. — Nem szokat­lan a gyári munka után? — Az acélárugyárban tar­goncás vagyok. Ott lábbal ve­zetek, itt meg kézzel. Ez a különbség. — Hol jobb akkor, még­is?... • • t k sszemosolyog a fiatal- asszonnyal s nem so­kat kertel: — Hát az igazság az, hogy ez a munka nekem sokkal jobban fekszik. Bevallom, nem egészen ezt vártam válasznak. A város vonzása, a munkakörülmé­nyek, miegymás __ amiket á ltalában falun hall az em­ber. Magyar mintha átlátna rajtam, mert így folytatja: — Én a gépért éjjel 12-kor is felkelek ... — Akkor miért hagyta itt annakidején? — Nem volt megfelelő a ke­reset, most viszont télen sincs gond. Az elnök is nagyon hív, hogy jöjjek haza, mert új gé­pet kap a szövetkezet. — Mi tehát a terve? — Most leadtam a cséplő­gépet, szépen, tisztán, azt ne mondhassák, hogy én lennék az az egy ember, aki koszo­sán -hozta be és kezdem a szántást. Körülbelül 30 vagon­nyit csépeltem s itt maradok, amíg végezni tudunk az őszi munkákkal. — És aztán? — Azután ... majd meglát­juk, hogy alakul... Építkezni szeretnék. — Egyéb tervek? — Eddig már megszereztem a traktoros, a vontatóvezetői vizsgát, vizsgáztam négyzetes vetéshez, most még kombájn­ra szeretnék elmenni, mert ezek a cséplőgépek már ki­halnak. A kombájné a jövő. Ezért megtanulom a kom­bájnkezelést, utána talán be­iratkozom a technikumba, mert most már itthon, Var- sányban is végezni lehet. Azt mondja, így mondja: itthon. És valóban: az acél­gyárista Magyar Zoltán haza­jött a faluba. Mindössze harminc éves. Még újra kezdheti — a régit. Amihez visszahúzza a szíve. Barna Tibor Szamócatermesztés műanyag' takaróval A Börzsöny menti és Ipoly- völgyi termelőszövetkezetek évenkénti jövedelmének je­lentős részét a külföldi és hazai piacokon egyaránt ke­resett illatos, zamatos gyü­mölcs: a málna és az eper hozza. Különösen Drégelypa- lánk környékén vált hagyo­mányossá ezen gyümölcsök­nek a termelése. Ezen a vi­déken most az őszön is több mint 700 hold málnát és ep­ret telepítenek. A munka na­pokkal ezelőtt megkezdődött, sőt az új telepítésű málná­sok és epresek területe már a 200 holdhoz közeleg. Drégelypalánkon, a Szondy György Termelőszövetkezet is megduplázza eddigi- húsz- hoiaás éperielepítését Az új telepítésű húsz holdból azon­ban kétholdnvi területen különleges, a fél évszázados hagyományoktól eltérő eprese lesz a közös gazdaságnak. A melegágyakhoz hasonlóan, kissé megemelt, százhatvan centiméter széles és száz mé­ter hosszú telepeket alakítot­ták ki, s ezeket úgynevezett faliszőnyeggel terítették le. A soroksári tangazdaságban kikísérletezett eljárás lényege az, hogy a megfelelően előké­szített, vízzel bőségesen át­itatott szamócaágyasokat pa­lántázás előtt fekete polieti­lén-takaróval fedik be, ame­lyet az ágyasok oldalain rög­zítenek. A műanyagtakarón a megfelelő tőtávolság szerint nyílásokat vágnak, ezekbe ültetik a palántákat. A nö­vény ilymódon a fólia felett bokrosodik. Ennek az eljárásnak több­féle előnye van. Először is egyáltalán nem kell kapálni, mert a takaró alatt gyomnö­vények nem tudnak kikelni. Minthogy a szamóca elsőren­dű exportgyümölcs, igen fon­tos szempont az is. hogy a termés nem szennyeződik a földdel, és így tetszetősebb árutömeget ad. A sötét mű­anyag takaró összegyűjti a napsugarakat és biztosítja a talaj egyenletes hőgazdálko- dását. ezért egy-két héttel korábban terem a gyümölcs. N. F. t f . mely nem Bi*úikf0J*p £s nem szán! vet összetorlódtak a feladatok az őszi határ­ban. A késést a betakarításban, talajelőké- szítésben és a vetésben csak fokozza az esős, kedvezőtlen időjárás. Szükség van minden gép és fogat szervezett munkájára és oko­san kell elosztani a tsz-tagokat a sokféle munkában. Legfontosabb a sok fontos fela­dat közül: a szántás. Hiszen ezen múlik, hogy idejében földbe kerüljön a búzavető­mag s biztosítva legyen jövőévi kenyerünk, ügy hihetnénk, hogy mindezt a gépállomá­sok és termelőszövetkezetek vezetői és dolgo­zói is jól tudják s ennélfogva az erőgépek legtöbbje ekét vagy vetőgépet vontat. Saj­nos tapasztalataink nem ezt bizonyítják. Nemrégiben beszélgettem Hantosi Ferenc­cel, a vanyarci termelőszövetkezet agronó- musával. A vanyarci termelőszövetkezetben papíron húsz traktor dolgozik — 15 gépál­lomási és öt saját — s a valóságban csak három ' traktor végzett talajelőkészítést. A három szántótraktoron kívül a többi mit csinált? Három gépállomás! és egy szövet­kezeti traktor műszaki hiba miatt állt. A többi pedig szállított, silót takarított be s minden más egyéb munkát végzett, csak ép­pen nem szántott. Az agronómus belátta, hogy ez így nem mehet, ha teljesíteni akar­ják az intézkedési tervben előirt határidőt. Elmondta, hogy a lovasfogatok jobb kihasz­nálásával és a dolgozó tsz tagok átcsoporto­sításával változtatnak a helyzeten. Ez azonban nem Vanyarcra korlátozódó, egyedi eset. Hasonló tapasztalatokat szerez­tünk Karancslapújtőn is, ahol öt traktor kö­zül csak egy dolgozott a szántásban, s a gépállomás dolgozóinak elmondása szerint hasonló az arány a Karancskeszi Gépállo­más körzetéhez tartozó más szövetkezetekben is. A szántás elhanyagolásáról tanúskodik a szécsényi és balassagyarmati járásban ta­pasztalható nagyfokú elmaradás is. Megértjük azt az ellenvetést, hogy a be­takarítás is nagyon fontos munka, de még­sem értünk egyet a tapasztalt aránnyal. Mert hiába szervezzük a kettős műszakok tömegét, hiába beszélünk határidőkről, ha traktoraink minden mást csinálnak, csak ép­pen a Szántást hanyagolják. Az ilyen trak­tor-elosztás nemcsak szervezetlenséget, de felelőtlenséget is tükröz! L. Gy. kell tudni a bíkaveíésről? Most az őszi munkáknál a felületesség, a szervezetlenség késést okozhat, s o megkésett vetés a növények tenyészide- jét lerövidíti, s ez már a jövő évi terméshozamok rovására megy. A késedelem a mező- gazdasági üzemekben a to­vábbi munkákra is kihat. El­húzódik a betakarítás, s emiatt veszélybe kerülnek a megtermelt kapásnövények. S a kései vetés következtében nem lesz idő befejezni az őszi mélyszántást. A különféle munkák „egybehangolása,, Ezért alapvető fontosságú, hogy ezekben az őszi napok­ban alapos és körültekintő szervező munkával minden percet kihasználjanak a me­zőgazdasági nagyüzemek a ta­lajelőkészítés és az időbeni vetés érdekében. Valamennyi közös gazdaságban helyes el­készíteni az őszi 'munkáit idénytervét, amelynek már összhangban kell lennie a jö­vő évi üzemtervvel is. Ebben a tervben helyes megjelölni azokat a legfontosabb tenni­valókat, amelyek most az ősz folyaiqán a betakarításban, a talaj előkészítés ben és a gabo­navetésben a termelőszövetke­zet előtt állanak. Szükség van erre, mert csak a gépek, a fo­gatok, s a termelőszövetkezeti tagok munkájának teljes össz­hangja biztosítja a jövő évi kenyerünket. Augusztus—szeptember hó­napokban bőséges csapadék áztatta az egész megye terü­letén szántóföldjeinket. A ka­pások „felüdültek'’, s lénye­gesen könnyebb lett a talaj­előkészítés is. A jelentések mégis arról adnak számot, hogy oz őszt kenyérgabona vetése nem halad kielégítően. Szeptember derekáig az őszi kenyérgabona és egyéb nö­vények vetésterületének nem sokkal több, mint 40 százalé­kán végezték el a munkát a gépállomások és a termelő- szövetkezetek. S a tarlóhán­tásban részesített földeken sem kezdtek hozzá a talajelő­készítéshez több termelőszö­vetkezetben, bár a területet búzetvetésre jelölték ki. Pe­dig a jól előkészített talaj, a kellően beéredett és nyirkos magágy alapvető feltétele a jó termésnek. A talajt tehát most kell előkészíteni ahhoz, hogy októberben megkezdőd­hessen a búzavetés. A műtrágyázást nem szabad elmulasztani SZÜRET SZIKÁRON Sz.p j. -ny, e;sí Már egy hete szüretelnek a Sziráki Állami Gazdaságban is. Az esős időjárás miatt előbb kezdték a szokásosnál itt is a szüretet. Az idén több mint száz holdról szedik a f urmintot, olasz rizlinget, tra­minit, kékfrankost, s még más szőlőfajtákat. A pincék­ben már gépek könnyítik meg az emberek munkáját, s a gondosan előkészített hordók­ban forr a bor. A távolabbi tervek szerint teljesen gépesí­tik a szőlő feldolgozását Szi­lákon, s fokozatosan fiatalít­ják, illetve pótolják az öreg szőlőket. Még kézzel is sotulnak, de már egy hidraulikus prés is se­gít. j Nógrád megye mezőgazda- Csági nagyüzemei jelentős te- rü létén kukorica után vetik a búzát. Nagyon fontos tehát, § hogy ezeken a területeken S időben megkezdjék a betaka­rítást. Csak a betakarítás gon- §dos. jó szervezésével válik le- ihetővé, hogy a kukorica után fis jól előkészített magágyba, 5 október 25-ig földbe kerüljön jjja búza. Ezért azokon a terü­S leteken. ahol a kukorica be- . takarítása a késői érés miatt 5 elhúzódik, s már nincs idő Émegfelelő vetőágy előkészíté­§ysére, a búzát más, előkészí­tett területre helyes vetni, S A jó magágy készítésével együtt jár az alapműtrágyá­zás. Sajnos, olyan tapasztala­taim vannak, hogy eppen a gyengébb termelőszövetkeze­tekben nem fordítanak gon­dot erre a műveletre. Sőt helyenként olyan helytelen nézet is kialakult, miszerint a műtrágyázás csak a pétisó '.kiszórására szorítkozik. Ter­mészetesen e nézet kialakulá­sát segítette az a tény is, 'hogy a foszforműtrágyák szál­lítása augusztus—szeptember­iben eléggé vontatott. A jövő­évi jó gabonatermés érdeké­ben azonban nem szabad el­mulasztani a kenyérgabona teljes hatékonyságú műtrá­gyázását. Ezért a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya megfelelő intézkedéseket tett arra vonatkozóan, hogy a nit­rogén, a foszfor és a kálium műtrágyák mielőbb eljussa­nak a termelőszövetkezetek- Ihez. ! Mennyi vetőmagot alkalmazzunk? Bzorganuas puttonyosok hordják a kádakba szőlőt. a leszüretelt Forr-e már? A pince mestere Kántor János mintát vesz bordókban levő mustból. j Vetés előtt a vetőmagot csí- aK ráztatni, tisztítani, csávázni S kelL Nem várhatnak jó ter­mést azokban a mezőgazda- sági nagyüzemekben, ahol ezeket az elemi kötelezettsé­geket nem hajtják végre. Az elvetett magmennyiség ugyan­csak befolyásolja a holdan­ként! hozamokat. Sajnos, van­nak olyan tapasztalataink, hogy egy-egy termelőszövet­kezetben „takarékoskodnak” a vetésre kerülő holdanként* magmennyiséggel. Pedig en­nek az a következménye, hogy ritka a növényállomány, s már ez eleve kizárja a nagy termés lehetőségét. Eddigi ta­pasztalatai alapján — figye­lembe véve a vetés idejét, minőségét, valamint a vetésre kerülő búzafajták tulajdonsá­gait, — a következő mennyi­séget javaslom elvetni ka- tasztrális holdanként: a Fér­tődi 481-esből 104—112, a Bánkúti 1201-esből 108—116, a F értődi 293-asból 115—120, a Kompolti 169-esből 115—120, a Bezosztája 1-esből pedig 136—145 kilogrammot. A búza egyepletes kelését, fejlődését a megfelelő nö­vényszámot, az egyenletes, s megfelelő mélységű vetéssel is elősegíthetjük. A fagyra és felfagyásra érzékeny búzákat 5—7 centiméterre kell vetni. Több szövetkezeti vezetőt megtéveszt az a tény, hogy a sekélyen vetett búza csapa­dék után hamarább kikel. A kevés csapadékot követő szá­razság után azonban sok nö­vény kipusztulhat. Vetés köz­ben gyakran előforduló hiba, hogy a megfelelő mélységre beállított és lesúlyozott vető- gépek, ha nagy sebességgel ontják, sekélyen vetik a ma­got a földbe, vagy a felszínre szórják. A túlságosan sebes vontatás a vetés mélységét tehát károsan befolyásolja. Gyorsan, szervezetten cselekedjünk! Nagy tervszerűségre, jól át­gondolt munkára van most szükség, hiszen az a kívána­tos. hogy a búzavetésre ke­rülő táblák nagyobbik részét szeptember végéig már vala­mennyi mezőgazdasági üzem­ben előkészítsék. A még elő­készítetlen táblákon meg le­het gyorsítani a talajmunkát úgy, hogy az előzőkben mé­lyen megszántott jó szerke­zetű talajokon szántás helyett diszktillerrel, vagy tárcsával készítjük el a vetőágyat. A vetés mellett az őszi betaka­rítás idején mintegy 48 ezer vagon árut is el kell szállíta- niok a termelőszövetkezetek­nek. A szállítás megszervezé­se, gyors lebonyolítása ugyan­csak nagy szervezettséget kí­ván. Gyorsan, szervezetten kel! tehát cselekedni valamennyi termelőszövetkezetben, hiszen a számítások szerint mindösz- sze negyven nap áll rendelke­zésünkre a betakarításra, ta­lajelőkészítésre és vetésre. Hogy időben végezzünk, arra van szükség, hogy minden szövetkezeti tag és vezető lel­kiismeretesen dolgozzon ezek­ben a munkával teli őszi na­pokban. Jelűnek Tibor megyei i'őagronómus

Next

/
Oldalképek
Tartalom