Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-11 / 73. szám
NÓGRÁDI VILÁG nOLRAUál EGYESÜLJETEK} Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI tanács lapja XIX. ÉVF. 73. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. SZEPTEMBER 1L A földművelők felelőssége Csaknem kétszáz esztendeje, a magyar mezőgazdasági irodalomban először Tessedik Sámel használta ezt a kifejezést: a földművelők felelőssége. Véleménye szerint a földművesek számottevő része nem hasznosította munkájában az akkori újszerű és időszerű talajjavítási, talajművelési és más mezőgazdasági tapasztalatokat. A közgazdász szenvedélyességével bizonygatta, hogy a maradi- tágban begubódzó paraszt- ember kötelességmulasztást követ el és vétkezik nemcsak családjával, hanem hazájával szemben is. Elégszer fájlalta ugyanis a magyar paraszt- ember elmaradottságát, primitív életmódját, kultúrálat- lanságát, s szerinte a kivezető út életmódja megjavítására nem lehet más, minthogy a földet okszerűbben művelje és alkalmazza az előnyös, új módszereket. Ebben jelentkezett tehát: a földművelők felelőssége. Ezekben a napokban ugyancsak sok szó esik a földművelők felelősségéről, s ha parasztságunk, „földművelőink” körülményeit össze sem hasonlíthatjuk, nemhogy a kétszáz év előttivel, de az évtizedekkel előbbi állapotokkal sem, — az előrelátó tudós mezőgazda Tessedik okfejtése és a jelenlegi helyzet között feltétlenül felfedezhető hasonlóság, analógia. A járási vezetők értekezletén, a megyei tanács és a párt megyei végrehajtó bizottsága összevont ülésén, munkaértekezleteken és a termelőszövetkezetek közgyűlésein az időszerű munkák és az eddigi mezőgazdasági felmérések megvitatása közben hasonló közgazdasági következtetések születtek. Ahol elmulasztották „földművelőinké a kikisérletezett agrotechnika alkalmazását, ott az eredmények is elmaradtak. Egyelőre csak a kenyérgabona termésadatai ismeretesek, az azonban sok tsz-ben nem érte el a tervezett eredményt. Márpedig, ha nem használják fel a korszerű agrótech- nika előírásait munkájukban * ezért a várt termés és várt jövedelem elmarad, jogosan érheti földművelőinket a kétszáz éá távlatából felhangzó vád: vétkezik nemcsak családjával, hanem hazájával szemben is. Hasonló állásfoglalással találkoztunk lapunk nemrégiben megtartott mezőgazdasági ankétján is, amelyre csaknem valamennyi szakágazat vezetői és egy tsz-elnök, valamint tsz-agronómus kapott meghívást. Ahol kevesebbet termett a búza és a rozs, ott feltétlenül valami szakmai mulasztás terheli a szövetkezet közösségét: vagy a mélyszántást és vetést halasztották későre, vaav a veavsze- szeres gyomirtást és a műtrágyázást mulasztották el. A fagy és a nyári h$ség csak fokozta a kárt, amit késedelmével vagy mulasztásával a közösség okozott. Ugyanezen az ankéton hangzott el, hogy őszre fordulván az idő, itt a lehetőség, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból, a soronlevő őszi talajmunkákat és vetéseket már úgy végezzük. hoav jövőre egyetlen termelőszövetkezetünket se érje meglepetés. Joggal nevezhetjük tehát az őszt sorsdöntő évszaknak a mezőgazdaságban. Olyan Időszaknak, mely alatt a legtöbb alkalom nyílik arra, hogy szövetkezeteink pa- rasztsáaa vizsnát tegyen fe- felelősségérzetből és helytállásból. Azokban a termelőszövetkezetekben járnak el helyesen, ahol azt tűzték ki célul, hogy október közepéig végezzenek a vetéssel. Szeptember végéig elvetik a rozsot, az ősziárpát, a takarmánykeveréket, a bíborherét és október közepéig az őszi búzát. S amig Tessedik a maga idejében az új módszereket, az okszerűséget kérte számon, termelőszövetkezeteinktől napjainkban a közismert agrotechnikai eljárások betartását kívánjuk meg. Olyan egyszerű előírásokét, amelyeket már a legtöbb szövetkezetben a tagok is jól ismernek, de amelyeknek megtartására nem mindig fordítottak kellő gondosságot. Ilyen feladat: a jó minőségű vetőmagágy készítése; a megfelelő elővetemény utáni vetés; tisztított és csávázott vetőmag előírt minőségű és meny- nyiségű vetése; az 5—7 centi mélységű vetés, és a kenyér- gabonához tervezett műtrágya feltétlen, pontos felhasználása. A vetés azonban nem egyedülálló, más időszerű munkáktól különválasztható feladat. A szakszerű és az optimális időben elvégzésre kerülő vetés lényegében valamennyi őszi növénytermesztési munka függvénye. Amennyire fontos, hogy betartsuk a vetés mélységét, legalább any- nyira lényeges és fontos a szántás gyors és megfelelő mélységű végzése. S itt kapcsolódik a jövő évi kenyérért vívandó küzdelmünkhöz a gépállomások és szövetkezetek traktorosainak felelőssége. Azért követeljük hosszú ideje a kettős műszakok növelését, azért kívánjuk meg szakembereinktől, hogy kísérjék figyelemmel a szántások mélységét. Lapunk ankétján a Mátrai Erdőgazdaság igazgatója nagyon ötletesen állapította meg: „Nekünk nincsenek szűzföldjeink, amelyeket feltörjünk mi szélességben- hosszúságban nem növelhetjük a kenyérgabona területet korlátlanul. Ellenben vannak olyan szűzföldjeink, amelyek az ekevas irányában terjednek ki. Ha mélyebre szánt az eke, azzal lényegében annyit teszünk, mintha új földet törnénk fel. Vannak tehát tartalékaink. Ezek közé sorolom én az intenzív búzát is.” (Egyébként az intenzív búza mellett szállt síkra a meghívott tsz-elnök és agronómus is, hangsúlyozva, hogy az intenzív, nagyhozamú búza a télvégi fagy és az aratás előtti rendkívüli kánikula ellenére is többet termett, mint a hazai fajták, márpedig ez a legelső szempont ahhoz, hogy végre önellátók legyünk kenyérgabonából!) Másik nagyon fontos kapcsolódó feladat az őszi betakarítási munkák végzése. Helyes, ha először ott végzünk a betakarítással, ahol még az ősszel vetni akarunk s az is csak helyeselhető, ha a tsz tagokon kívül a családtagokat is mozgósítjuk a betakarításra s a traktnrvontatású szállítóeszközökön kívül a fogatokat is a lehetőséghez mérten kihasználjuk. Sürget az idő. Ne késlekedjünk tehát, hiszen a késlekedés, az agrotechnikai előírások hiányos, felületes alkalmazása jövőévi kenyerünket, földművelőink jövedelmét és valamennyiünk élet- szinvonal-emelését veszélyezteti .Mindebben a legnagyobb felelősség termelőszövetkezeteink gazdáira hárul. L. Gy. Az őszi mezőgazdasági munkák a Párt- és a Tanács VB. napirendjén A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága hétfőn együttes ülésen vitatta meg az MSZMP Politikai Bizottsága szeptember 3-i határozatát és az ennek alapján készített intézkedési tervet az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről. Az intézkedési tervben részletesen kidolgozták az őszi kenyér- gabona vetésterv, valamint a betakarítás és a mélyszántás mielőbbi teljesítésének politikai, személyi és technikai feltételeit. A párt és a tanács végrehajtó bizottsága a megvitatás után az intézkedési tervet határozattá emelte. Kádár János Jugoszláviában Karagyorgyevői pillanatfelvétel: Kádár János Tito elnökkel. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, Tüzet okozott a villám Hasznoson TÖBB ÖRÄT KÉSTEK A VONATOK HÁROMSZOR TÖBB CSAPADÉK A SZOKÁSOSNÁL A szombat este kezdődött zivataros időjárás vasárnap érte el csúcspontját megyénkben, vasárnap délután 4 óra tájban a hasznosi tsz elnök észrevette, hogy a termelő- szövetkezet egyik majorjába becsapott a villám és láng- baborult egy hatalmas szalmakazal. *A tsz elnök azonnal riasztotta a falut, félreverték a harangokat, értesítették a helyi és a salgótarjáni tűzoltókat, s az emberek azonnal az oltáshoz kezdtek, öt óra után néhány perccel, mire a salgótarjáni tűzoltók kiérkeztek, már mintegy száz ember serénykedett kézifecskendővel és lajttal oltva a tüzet. Azonban — mivel a villám a hatalmas kazal közepébe csapott, s ráadásul mintegy másfél kilóméterről kellett a vizet hordani — a tűz lokalizálása több órát vett igénybe. Segítettek a tűz oltásában a hatvani tűzoltók is. Az oltási munkálatok vasárnap este féltizenegy óra tájban értek véget. Zavart okozott a közlekedésben is a vasárnapi „égiháború”. A nagymennyiségű víz Pécel és Isaszeg között elmosta a vasúti hidat, így a Salgótarjánba érkező vonatok csak kerülővel, Vác-Aszódon át közlekedhettek. A vasárnap esti gyors például csak hétfő reggel érkezett meg Salgótarjánba, de több órát késett a hétfő reggeli gyors és több személyvonat is. Ezért kapták kézhez késve újságaikat a Nógrád megyei olvasók. A megyei rendőrkapitányság, a mentők, és az autó- közlekedési vállalat munkáját is igénybevevő zavar nem történt, az autóbuszok rendben közlekedtek, s a jármű- forgalomban sem történt fennakadás. A salgótarjáni meteorológiai állomás vezetője közölte, a szokásos őszi csendes esős napok csapadék átlagának háromszorosa. 30 millméter csapadék hullott vasárnap Salgótarjánban. Nagyjából hasonló megfigyeléseket észleltek Nógrád megye többi meteorológiai állomásán is. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására nem hivatalos látogatásra hétfőn Jugoszláviába utazott. ' Kádár Jánost elkísérte Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint Zápor György, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, aki jugoszláv területen csatlakozott Kádár Jánoshoz és kíséretéhez. A külön vonat hétfőn délután 5 órakor megérkezett a szabadkai pályaudvarra, ahol Kádár Jánost a Belgrádból érkezett jugoszláv fogadóbizottság üdvözölte. A különvonat negyedórát időzött a fogadóállomáson, majd Újvidék felé indult, ahol ugyancsak üdvözlésre került sor. Karagyorgyevóban Kádár Jánost, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a kíséretében levő személyiségeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ főtitkára, Alekszandgr Ranlcovics köztársasági alel- nök, a JKSZ Központi Bizottságának titkára, valamint számos más állami és pártverető üdvözölte. Este 9 órakor Tito elnök vacsorán látta vendégül Kádár Jánost és kíséretét. IPARI MUNKÁSOK A MEZ (^GAZDASÁGÉRT Eddig»* 40 munkás jelentkezett traktorosnak A megye ipari üzemeibe is eljutott a hír, hogy menynyire fontc» az őszi mező- gazdasági munkák időbeni elvégzése. Az üzemek dolgozói — mint eddig bármikor — most is azonnal jelentkeztek: segíteni akarnak a gépállomásoknak, hogy időben, megfelelő minőségben és meny- nyiségben elvégezzék az őszi mélyszántást, a vetést, a betakarítást és a két műszak bevezetésével jobban használják ki a traktorokat. A gyárakban, üzemekben, bányákban egymás után jelentkeznek: segítenek a mező- gazdaságnak, felváltják az esztergapadot, a csákányt a traktor kormányával. A megye üzemeiből eddig 46 ipari munkás jelentette be, hogy segít a mezőgazdaságnak, munkát vállal a megye gépállomásain. A szénbányászati tröszt bányáiból 34-en, köztük vájárok, lőmesterek, lakatosok, szállítómunkások, az Acélárugyárból 8-an, elsősorban lakatosok és kovácsok, a Zománcipari Művekből 3-an és a Salgótarjáni Öblösüveggyárból 1 fő kérte a kihelyezését a mezőgazdaságba. A jelentkezett ipari munkások közül húszán már elfoglalták új helyüket, többen már a második műszakban segítije az őszi mélyszántást a kisterenyei, a ka- rancsberényi, karancskeszi és a szécsényi gépállomásokon. Salgótarján, város ut- cáin, a tereken sok a szemét. Nem kielégítő a város tisztasága. Kétségtelen, hogy a helyzet megváltoztatásáért sokat tehetnek a város lakói, de ez nem minden. Az eddiginél jobban fel kell készülnie a megyeszékhely rendbetartására a Köztisztasági Üzemnek is. Az üzem már elkészítette tervét, a téli „csúcsforgalomra”. Nehezíti a helyzetet, hogy a városnak egyetlen fő útvonala van, amelyen lebonyolódik a városon átmenő jármű- forgalom. így ezen az úton szállítják többek között a szemetet és a lebontott épületek törmelék anyagait, itt viszik végig az építőanyagokat. Mindez csalt fokozza a város szennyezettségét. E probléma kiküszöbölésére is gondolni kell tehát a Köz- tisztasági Üzemnek. Éppen ezért sűrítették a város belterületén az úttisztítók létszámát, mindenekelőtt a Rákóczi úton, a Karancs és Pécskő utcában. ErenMit tesznek Salgótarján tisztaságáért az illetékesek? 1.) A köztisztasági üzem kívül a locsolást is úgy végzik, hogy az az úttisztítást megfelelő módon elősegítse. A téli nagyob szemét „termelésre” felkészülve rendbehozták az üzem gépkocsijait is. Köztudomású, hogy az őszi, téli és a tavaszi hónapokban a fokozottabb fűtés következtében nagyobb mennyiségű szemét termelődik a városban. Ez valamennyire kisebb a belvárosban, ahol 1420 családnak gáztűzhelye van. Az üzem jelenlegi szállítóeszközei naponta 163,5 köbméter szemetet tudnak elszállítani. Ugyanakkor a város napi szemét termelési 220 köbméter, melynek nagy résre a külső városrészekben és a bányatelepeken gyűlik össze. A szemét szállítást tehát e szerint szervezik át. A várható nagymenynyiségű szemét elszállítása azonban a téli hónapokban csak úgy valósítható meg eredménnyel, ha legalább két gépkocsival növeli szállítóeszközeinek számát a Köztisztasági Üzem. Határozatot is hoztak arra, hogy két Kuka típusú gépkocsit és vele 3000 darab sze- métgygyűjtő edényt igényelnek a télre. Szükség esetén a gépkocsik egy részét két műszakba is beosztják, hogy a város tisztaságát télen a lehetőséghez képest biztosítani tudják. Hasonlóképpen szükséges lenne az úttisztítók kézikocsival történő ellátásának javítása. Még a tél beálltáig újabb 15 kézikocsit kell számukra biztosítani. Az úttisztítók naponta 287 339 négyzetméter területet tisztítanak meg. Átlagban 800 méter terület jut egy úttisztítóra, a külső területeken 1200—1300 méter hosszú útszakasz rendbentartásáról gondoskodnak. Kielégítőnek mondható a Köztisztasági Üzem munkaerőellátása, 112 emberrel dolgoznak, nincs betöltetlen állás. így lehetővé vált, hogy a következő időben csakugyan javuljon a város tisztaságáért végzett munka. 1964-es költségvetésében már felkészült a tavalyihoz hasonló rendkívüli hideg télre is az üzem. Az 1962. évi 14 200 forinthoz képest több mint háromszorosára, 66 ezer forintra növelték az alkalmi hómunkások bérét. Gondoltak máris az utak és járdák sózására. 400 kilogramm só beszerzését tervezték, mely homokkal kereve a fontosabb útemelkedéseken és járdákon megoldja a hó gyors eltávolítását. A város rohamos féj- lődésével párhuzamosan távlatokban is gondoskodni kell tisztaságának biztosításáról. Jelenleg a gyurtyánosi, az acélárugyári, a zagyvapál- falvi, salgóbányai, som- lyóbányai és Pécskő utcai szeméttelepekre hordják a városi szemetet. A becslések szerint azonban csak három évig tudják itt elhelyezni a városból kikerült hulladékot, szennyet. Ha a gyurtyánosi erdészház mögött két és félkilométeres útszakaszt építenének és a szeméttelepet kiterjesztenék, az új telephelyen 40—50 évre megoldanák a , szemét elhelyezés gondjait. Hasonlóképpen meg kell oldani a köztisztasági telephely elhelyezését. Az új Pap« tagi garázsba előrelát« hatólag október 15-ig költözhet ki az üzem. Mindezen feladatok el« végzése, valamint a la« kosság megértése, önfe« gyelme biztosíték arra* hogy tovább tisztul, szó* pül Salgótarján.
