Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-11 / 73. szám

2 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1963. szeptember ti. Hogy magasabb a munkaegység Járom a szurdokpüspöki ut­cát. Délidő van, elvétve akad utamba munkabíró, dolgos férfi, vagy asszony. A szö­vetkezeti irodán is hiába ko­pogtatok: — Az elnök, a gazdász? Va­lahol kinn a határban érheti utói őket, a silónál, vagy a ta­nyán — próbál útbaigazítani Kiss Teréz, a fiatal, szőke'ad- minisztrátor lány. így hát füstbe ment az ere­deti terv, hogy megbeszéljük a „100 forint egy munkaegy­ség” című pályázatunkra be­érkezett javaslatokból meg- valósítottak-e valamit, vagy pusztán a díjak, a televízió, a szoba- és konyhagarnitúrák adtak tollat a szurdokpüspöki szövetkezeti tagok kezébe. Amikor Tamás Istvánnal és íajtrik Miklóssal végül mégis csak sikerült megállapodnom egy esti „randevúban”, Lajt- rik Miklós így búcsúzott: — Aztán ne tessék aggá­lyoskodni, ha valamit késünk. Sok a munka, egészen söté­tedésig dolgoznak a silónál, meg a kertészetben is. A hé­ten már a rozsot és az árpát is vetnénk. S valóban, az érkező sötét hozta az első fecskéket is, Latjrik Miklós nyitotta a sort, ót Tamás István követte, majd Kelemen József, Kiss József érkeztek, s utolsónak Babich Józsefné. Tízen, tizen­kettőn ültük körül a pályázat „különdíját”, a modem vona­lú, világos íróasztalokat, ame­lyet a javaslatok özönéért kapott a szövetkezet. A jelenlévők valamennyien három, vagy annál több évé tagjai a Közösségnek. S ahogy mondják, valamennyinknek az elmúlt keserves két esz­tendő tapasztalatai adtak tol­lat a kezükbe, hiszen nekik itt a közösben kell megél­niük. „Hiába, azonban a tagok Szorgalma, igyekezete, ha a vezetés gyenge, nem tudja megfelelően gyiimölóáotlétni ezt” — írta levelében Lajtrik Miklós. § hogy mennyim iga­za volt. azt a tavalyelőtti ^eredmények” bizonyítják;. Olyan gyenge volt a termés, hogy a kötelezettségek teljesí­tése után jutott is, meg nem is a szövetkezetieknek. Kalló­ról, Hollókőről hozott takar­mánnyal mentették meg az állatokat a pusztulástól, s két éve 22, tavaly meg 26 forint körül volt a munkaegység ér­téke. Azóta a járás segítségével új elnök, tapasztalt gazdász került a szövetkezet élére, s az eredmények is jobbnak mu­tatkoznak az idén, mint ’ ta­valy volt. — A javaslatok? Igen, volt közöttük jó pár, amelyet már az idén megvalsóítottuk — mondja Vámos Béla, a mező­gazdász. Ö maga is részt vett a pályázaton, az állattenyész­tés és a kertészet fejlesztésé­re hívta fel a szövetkezetiek figyelmét. — Meggyőződésem, ■ hogy a mi adottságaink között a sertéstenyésztés és a kertészet hoz jó jövedelmet — erősíti most is. A szarvasmarhatenyésztés­ről, a jól tejelő tehénállomány kialakításáról írt Kelemen József tehenész is. Azóta már gyalogmunkán dolgozik, de most is azt vallja: a tehené­szet már most is jövedelmező lehet, ha a tizenegy gümőkó- ros állatot kicserélik egész­ségesekkel. A vezetőség igazat adott Kelemennek. A tizen­egy beteg tehén helyébe már hatot vásároltak. A többit is kicserélik folyamatosan. A helyes takarmányozással nyolc liter fölé emelkedett az istál­lóátlagot jelző tejgörbe is. Tamási István az állatte­nyésztés másik fontos ágát, a sertéstenyésztést tette annak­idején vizsgálat tárgyává. „Nálunk a Cornwall, a fehér- hússertés állomány nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Helyes lenne, ha he­lyette fehérhús-mangalica ke­resztezés« állatokat tarta­nánk” — írta. Javaslatát már megvalósították a szövetkeze­tiek. A keresztezett állatok utódai szemre is szépek, tet­szet ősek. Egy-egy kocánál 10— 11 az ellési átlag, s mondják, a faluban már többen is kér­dezték a gondozóktól: adnak-e el a malacokból? Ezek a tervek biztos takar­mánygazdálkodást követelnek a szövetkezetiektől. A télen, a most igazán nagy tömeget adó siló adja a takarmányala­pot. Igaz, jobb lett volna, ha előbb sikerül betakarítaniok. r- Ha majd saját gépünk lesz, magunk irányíthatjuk a betakarítás idejét... — jegyzi meg a mezőgazdász. — Most örülünk, hogy végre megér­kezett a kombájn a gépállo­mástól. f A pásztói szövetkezetnek szállítóeszközöket adtunk, hogy korábban végezzenek a siló­betakarítással — toldja meg Tamás István, a növényter­mesztési brigád vezetője. — Csak így kezdhettük el ko­rábban á munkát. A kukorica adja az abrak- takarmány zömét is a szövet­kezetben. Megkapálták az idén valamennyit az asszonyok, s mondják: „Hozza is annak minden holdja a tervezett ter­mést.” A pályázaton javasol­ták, hogy egy hold kukorica megmunkálásáért ne kapja­nak 12 munkaegységnél töb­bet az asszonyok, de legyen övék a termés 20 százaléka. A prémiumot azonban csak akkor fizetik ki, ha levágták a területről a kukorica szá­rát is. Az idén már így dolgoztak az asszonyok. Babichné azon­ban azt mondja: — Jobb lett volna munkaegységre. A pré­mium nem egészen biztos do­log... — Számolgatni kezde­nek, s kiderül, nem iámak rosszul az idén. A 32 forintra tervezett munkaegység érté­két hozzávetőlegesen. 10 fo­rinttal emeli a kapásnövények A borzderes Vitéz Két évvel ezelőtt fiatal borzderes bikát kapott a, Kis- terenyei Állami Gazdaság az opályi technikumi tangazda­ságtól a szarvasmarha-állomány felfrissítése érdekében. A bikától eddig 33 üsző utódszármazott. Mindegyik jószág örökölte az apaállat szép formáját. Egyébként jó belső ér­tékmérő tulajdonságok várhatók az utódoktól, mert a Vi­téz nevű bika anyja az első laktációban 4500 liter 3,8 százalék zsírtartalmú tejet adott. legyen értéke után járó prémium: a kuko­rica, a burgonya, a cukor, meg a mák. Huber József, az elnök Babichnénak azt is megígéri, jövőre már nem várnak a járásra. A szövetke­zetben megszervezik a mun­kacsapatok, brigádok verse­nyét is. Valamiféle -versenyre lett volna szükség a kertészetben is, így talán megmenthették volna a pusztulástól a sok karalábét, paradicsomot, ret­ket, ami azért ment tönkre, mert későn kezdték a szedést. A vezetőség a napokban be­szélte meg a 45 holdas ker­tészet dolgát. Nemcsak azért marasztalta el a kertészt, mert a tervezett bevételnek úgy látszik híja lesz, hiszen azt azzal is magyarázhatja, hogy a zöldáruk nagy tömege alacsonyabbra szorította az árakat. — Indoknak indok az is, csak nem elfogadható. Nem gazdálkodtak megfelelően a munkaerővel, későn kezdték a szedést, sok esetben az érté­kesítés körül is bajok adód­tak, — summázta az elnök a vezetőség véleményét. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy jövőre megvalósít­sák Vámos Bélának, a mező­gazdásznak javaslatát: 20 holddal növeljék az öntözéses kertészet területét. Hiszen ezeket a gondokat szervezet­tebb munkával, fiatalabb, is­kolát végzett kertésszel jövőre mind elkerülhetik. így valósulnak meg Szur­dokpüspökiben a szövetkezeti tagok javaslatai. S ahogy mondják, nemcsak azokat az írásokat kísérik figyelemmel, amelyek alatt helyi szövetke­zeti tagok neve szerepelt. Na­gyon megragadta a figyelmü­ket egy Ceredről érkezett írás, s most az ottani szövet­kezethez hasonlóan azt kísér­letezik, hogyan lehet megva­lósítani Szurdokpüspökiben a burgonyatermesztés gépesíté­sét. Mert munkaerőben ők sem bővelkedned. Á munka­egység értékét viszont minden esztendőben magasabbra sze­retnék feltornázni. Sokat segít majd ebben a törekvésben a szövetkezetben egyre erőteljesebben érvénye­sülő demokratikus vezetési módszer, amely valóban a szövetkezet gazdáivá teszi a szorgalmas szurdokpüspöki férfiakat, asszonyokat. Vincze Istvánné KÖZÖS KÖZPONTI AHAM ELOSZTÓ imunkágsT glffpjfSIR KÖZPONTI % 33632 — .jo n.gycbö feszültségű ) 9a“'*3s ----- 120 kilovoltos, vagy annál nagyobb feszültségű 0 villamos távvezeték az egyesített energiarendszer atállomásat az a nevének kezdőbetűjével B Budapest, Be Bert&dorf, Bi ßiafystok. Bo Bojcsrorti By Bystriéany, C Craiova, 6 Giurgiu, J Jaworzno. Ke K^trzyn. KI Kisigmánd. Le lemeSany ü tiskovee. Lu Ludu§, Mi Mikutowa, Mo Most. N Nővé Zamky, P Pravgyinszk, Ro Ross*). Ru Ruszéi S SajószögeíL W Wroclaw, 2 Zwönltz_______________________ A szocialista országok egyre nö­vekvő méretű villamosenergia igényének fokozottabb és gazda­ságosabb biztosítása érdekében, a kölcsönös segítség és az egyen­jogúság szellemében a KGST XI. ülésszakán, 1959 májusában hagy­ták jóvá az európai tagállamok: Bulgária,. Csehszlovákia, Magyar- ország, Lengyelország, az NDK, Románia, valamint a Szovjet­unió nyugati területei energia- rendszerének egyesítéséről szóló javaslatot. E nemzetközi energiarendszer létrehozásának alapvető feltétele az egyes tagországok nemzeti vil­lamostávvezeték rendszereinek egyesítése volt. A KGST-áliamok energiarend­szereinek egyesítése két szakasz­ban 1959—1965, illetőleg 1965—1970 között történik. Az első szakasz­ban több mint 20 áramelosztó transzformáló állomás és mint­egy 1200 kilométer hosszúságú 220 kilovoltos, vagy annál nagyobb feszültségű nemzetközi villamos­vezeték épül. csökkentik az energiaszállításnál keletkező veszteségeket is. A második — jelenleg kiépítés alatt álló - gyűrű a Szovjet­uniót, Lengyelországot, Csehszlo­vákiát és Magyarországot köti össze, s ehhez csatlakozik Ro­mánia és Bulgária energiarend­szere is. E második gyűrű egyik legfon­tosabb létesítménye a Szovjet­unió által épített és üzemeltetett munkácsi áramelosztó alállomás. Bulgária, Csehszlovákia« Románia és Magyarország az üzemeltetés költségei négyötöd részben egyen­lő mértékben osztozik és azt megtéríti a Szovjetuniónak. Már elkészült a Sajószöged—Mukacse- vo (Munkács) közötti bekötőveze­ték, s jelenleg a Lemesany és Munkács, valamint a Ludas (Ma­rosludas) és Munkács közötti ma­gasfeszültségű bekötő villamos- távvezetéket szerelik. A szocialista államok energia­termelése rohamosan növekszik. A KGST-tagok — Szovjetunió nélkül — összesített villamos- energia termelése az 1950-es 44,1 milliárd kilowattórához viszonyít­va 1960-ban 114,2 milliárd kw óra volt, 1962-re 134,5 milliárd kw órára növekedett és 19£5-re pe­dig eléri a 181 milliárd kw órát. Ennek ellenére több ország, így elsősorban Bulgária, Csehszlová­kia és Magyarország energia- szükségletének biztosítása érde­kében elektromos energiát im­portál. A második gyűrű főfeladatat közé tartozik, hogy nagymennyi­ségű villamosenergiát a leggaz­daságosabb módon juttasson el az energiát igénylő országok szá­mára. A Szovjetunió Bulgáriának 0,6 milliárd kw órányi. Magyar- országnak pedig mintegy 1 mil­liárd kw órányi villamosenergiát ad. Ugyancsak jelentős, mintegy 2 milliárd kw óránvi Csehszlo­vákia importenergia igénye is. A gyűrűs kapcsolás élvének alap­ján a Szovjetunió a Bulgáriának juttatandó energiamennyiséget Munkácsról Ludas-ra továbbítja. A kapott energiát Észak-Romá- niában használják fel, míg Ro­mánia déli körzeteiből a Craiova —Bojcsinovci alállomások közbe­iktatásával adja át Bulgáriának az eredetileg a Szovjetuniótól ka­pott energiát. A már említett előnyökön kí­vül az energiarendszerek egyesí­tése további gazdasági kihatások­kal is jár. Az úgynevezett ön­álló energiarendszerekben 10—12 százaléknyi kapacitástartalékot kell biztosítani. Az egyesítés kö­vetkeztében a kapacitástartalékok felére, harmadára csökkenthetők le. ennek megfelelően az erőmű­vekre és távvezetékekre fordított beruházások összege is c«ökke^i Miután a tagállamok földrajzi helyzetűknél fogva különböző idő­zónába tartoznak* az áTamfo- gvasztási csúcsórák is más-más időpontban jelennek meg. Az egyesítés következtében az ener­giarendszer tagjai egymást a csúcsidőkben villamosenergiáva! kisegíthetik. Az egyesített energiarendszer leggazdaságosabb kihasználását és a technikai együttműködést az ez évben Prágában felállított köz­ponti diszpécser-szolgálat irányít­ja. Az energiarendszerek egyesíté­sével elért megtakarítás kétsze­resen meghaladja a nemzetközi összekötő távvezetékek építésére fordított összeget; az energia­kapacitás terén a megtakarítás összege hozzávetőlegesen 1 mil­liárd kilowattra becsülhető. Az egyesített energiarendszer un. „gyűrűs összekapcsolás” el­vén alapul. Az első — és már működő — gyűrű Most—Zwönltz— Bertsdorf—Mikulowa—Jaworzno —Liskovec alállomásokon keresz­tül Csehszlovákiát, az NDK-t és Lengyelországot kapcsolja össze. Csehszlovákia Most környéki barnaszénbázisra települt hőerő­művek villamosenergiáiából Jut­tat az NŐK délnyugati ipári te­rületeinek. A Néniét Demokrati­kus Köztársaság bertsdorfi al­án omásán át továbbít energiát Dél-nv ugat-Lengyelország fejlődő körzeteinek. A lengyelek (a felső­sziléziai feketeszénnel üzemelte­tett hőerőműveiktől nyert elek­tromos energiát) a jaworzno! al- állomáson keresztül a csehszlo­vákiai Liskovecnek, azaz az os- trovai nehézipari centrumnak ad­ják vissza. A három állam ener­gia átadási mérlege ugyan ki­egyenlíti egymást,- de jelentős összegű önköltségcsökkentést ér­nek el azzal, hogy nagytávolsá­gú villamos távvezetékek építést költségétől mentesülnek, valamint A NEW YORKI HADIIPAR OSOK CLUBJÁBAN Micsoda „békés egymás mellett élés” az, ami mellett mi éhen halhatunk?! (Gerő Sándor rajza) E A ..füstpöi*** és a többi ügyek... Mit jelent a jogi tanácsadás termelőszövetkezeteinknek? A Ponyi pusztai Uj Élet Termelőszövetkezet 1961. évi terméseredményeit rontotta a közeli Erőmű füstje. A napi több vagonnyi por, ami a ké­ményeken át a levegőbe kerül rátelepedett a növényzetre, hátráltatta azok fejlődését, növekedését, ami feltétlenül anyagi kár volt a közös gaz­daságnak. A téesz kártérítési igénnyel lépett fel és a jogszabályok alap­ján 75 ezer forintot meg­ítélt javára a bíróság. A vállalat pernyeleválasztót azóta sem alkalmaz, ezért a téesz a múlt évi terméskiesé­sért is beperelte. Folyik a „füstpör”. Nemtiben az ottani téesz- nek 1959 óta 100 hold föl­dön kimutatható a bányamű­velésből eredő terméskiesése. A gazdaságot képviselő jogász kezdeményezésére kártérítési pert indítottak, s a téesz- nek 72 ezer forintot ítélt meg a bíróság. Mihálygergén és Egyházas- gergén a két téesz több mint 100 ezer forint jogtalan ki­fizetését perelte vissza az er­dőgazdaságtól. Kazáron rosszul készített el egy szivattyúházat a tanácsi építő vállalat, jogi eljá­rás eredményeként egy új alkalmas és használható szivattyúház elkészítésé­ben egyeztek meg a téesz- szel. A balassagyarmati járásban több téesznek volt jogi vitá­ja az SZTK túlfizetések mi­att, amikor a pártoló tagok után is járulékot vontak le: ugyanitt építési határidő el­tolódások miatt több téesz kötbér pert nyert meg a kivi­telezőkkel szemben. Palotá­son a tojóház építésének el­húzódása miatt komoly anya­gi hátránya származott a té­esznek. Most • folyik a kárté­rítési per. A nógrádmarcali közös gazdaság az állatelhul­lások biztosítási díjának meg­fizetése ellen tiltakozó Álla­mi Biztosítót perelte be és ítéltek meg a javára 23 ezer forintot Szúpatakon a múlt évi ered­ményt munkaegységenkint 5 forinttal emelte az egyik vál­lalattal szemben megnyert per. A termény-,és állatfelvásár­lások során, a szállítások mi­att, a beruházásoknál a terv, szerinti munka biztosítása ér­dekében, a legkülönbözőbb szerződések végrehajtásánál ma már szinte nélkülözhe­tetlen a fejlődő mezőgazda- sági nagyüzemek jogi képvi­selete. Jól tudják ezt a leg­több termelszövetkezetben. ‘ Ezért veszik szívesen a me­gyei ügyvédek támogatását, rendszeres tanácsadását. A 134 termelőszövetkezet közül jelenleg már Ili­nek van éves szerződése egy-egy ügyvéddel A többi sem marad azonban magára, mert az ügyvédi munkaközösségek ezeket a té- eszeket is patronálják. Az idén 9 új szerződéskötés tör­tént téeszek és jogászok kö­zött. Megyénk ügyvédjeinek kétharmada foglalkozik szer­vezetten a mezőgazdaság jo­gi problémáival, jár el a kö­zös gazdaságok érdekében. A megyei Termelőszövetke­zeti Tanács jogásza és az ügyvédi munkaközösségek tagjai között rendszeres és szoros kapcsolat van. A ta­nács ellenőrzi és instruálja az ügyvédeket, hogy a nö­vekvő követelményeknek mi­nél tökéletesebben tudjanak eleget tenni. Ezért tanfolya­mokat, konzultációkat is ren­deznek a megjelenő új ren­deletek, törvények ismerteté­sére, egységes értelmezé­sének kialakítására. Mindez nagyon fontos, hiszen termelőszövetkezeteink egyre bonyolultabb gaz­dasági ügyleteknél köt­nek, amelyeknél nélkü­lözhetetlen a jogi tisztán­látás. Az említetteken kívül mind­inkább kiterjed az export- eladások köre, amikor egy- egy gazdaság külföldi cégek­kel tárgyal, csinál kötéseket. Ugyancsak szaporodik a több tsz összefogása révén létre­jövő közös vállalkozások szá­ma, amelyek előtérbe tolják a kifogástalan szabályokra épí­tett egyezségeket. Termelőszövetkezeteink ügyintézése, könyvelési és iratkezelési rendszerének tö­kéletesítése is igényli a rendszeres jogi tanácsadást. Ugyanakkor a precíz ügyintéző, ad­minisztratív munka meg­könnyíti a jogi eljáráso­kat, áttekinthetővé teszi a gazdálkodás menetét. Ezen a területen bizony még sok a tennivaló. Vannak azonban ilyen szempontból egészen kiváló munkát vég­ző téeszek, mint Sámsonhá- zán, Nemtiben, Maconkán, Kisterenyén, Etesen és egye­bütt. Mátramindszenten már szinte egy lépést sem tesznek a tsz-vezetői jogászi véle­ménykérés nélkül. Lényegében a cél, hogy megfelelő jogi felvilágosító munkával elejét lehessen ven­ni minden vitának, pernek és hogy állandó jogi éberséggel megakadályozzák a közös gazdaságok kisebb vagy nagyobb anyagi kárát, veszteségét. A megelőzés biztonságot -”újt és közvetlenül növeli a sz-tagok egyéni jövedelmét. I Ez a célja ügyvédeinknek I is. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom