Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-07 / 72. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Útját álljuk a romboló víznek Végzik a vetőszántást a nógrádmegyeri Petőfi Terme­lőszövetkezetben. A szécsényi gépállomás traktorosai, Borda János és Králik József ottjártunkkor éppen a Gyikos-dűlőben dolgoznak. Elmondták, hogy nincs tilegendő száníanivaló terület, mert még nagy terüle­ten kinn van a kombá jn-szalma. Képünkön: a DT egy fordalő közben Múlt és jelen Az Idei tanévre 28 most végzett nevelőt kapott Nógrád megye. A 4 óvónő, 7 tanítónő és 17 szaktanár, valamint a most tanfolyamot végző mint­egy 100 képesítés nélkül ne­velő közreműködésével meg­szűnőben van a nevelő hiány megyénkben. A képesítés nélküli nevelők e hő végén már munkához látnak. Az óvodákban beál­lításuk tovább növeli az ok­tató-nevelő munka színvona­lát. de megfelelő szakképzést kaptak az általános iskolába kerülők is. A következő tan­évben eevébként valamennyi­en egyetemre, illetve főiskolá­ra jelentkeznek maid. Az üzletvezető éppen egy táskarádiót ad át egy csinos kislánynak Munkában a traktorok Furcsa készü­lék, igaz? Nagy­apáink még ezen hallóztak, ha ügyes-bajos dol­guk akadt. Talál­ni még néhány Ilyen műemlék- számba menő ké­szüléket. Már nem működnek, pedig talán kevesebbet kellett idegesked­ni velük, mint a modernebb le- származottaikkal. Est a telefon- készüléket Kazá­ron, a tanácshá­zén láttuk. Min­den előnye elle­nére: maradunk az ,,idegesítő” fekete bakelitké- izülékeinknélU. Huszonnyolc új nevelő látóit munkához Ösztönző jutalmak az iskolai hulladékgyűjtésben Az idei tanév megnyitása alkalmából a megyei MÉH Vállalat, a megyei KISZ bi­zottsággal, úttörő elnökséggel, művelődési osztállyal karölt- vel felhívást adott az iskolák vezetőinek, tanulóifjúságának amelyben vázolta a hulla­dékgyűjtés jelentőségét és a tanulóifjúság hozzájárulását kérte a népgazdaság szem­pontjából fontos nyersanya­gok eredményes begyűjtésé­hez. A felhívással egyidejűleg a MÉH Vállalat tanévi hulla­dékgyűjtő versenyt hirdetett. Ez a verseny az eddigiektől elsősorban abban tér ei, hogy valamennyi KISZ szervezet­nek, úttörőcsapatnak az át­adott hulladékok ellenértékén felül minden átadott kilog­ramm háztartási rongyért 30, vegyes papírért 5, könyv, fü­zet, folyóiratért 10, vashul­ladékért 3 fillér jutalmat he­lyez kilátásba. Ebből a több­letjuttatásból meghatározott arányban részesül a KISZ. úttörőcsapat, annak vezetője, titkára. A legjobb eredményt elérő középiskolai KISZ szerveze­tek és általános iskolai úttö­rőcsapatok jutalomsorsoláson is részt vesznek. A sorso­lásban való részvétel követ­kezménye KISZ szervezetek­nél egy főre átszámított leg­alább 5 kilogramm rongy és 10 kilogramm papírhulladék, úttörőcsapatoknál legalább 4 kilogramm rongy, 5 kilog­ramm papír és 15 kilogramm vashulladék begyűjtése és át­adása .Megyénként 6 jutalom­díj 4 350 forint értékű taka- rékbetétkönyben, valamint megyénként 2 000 forint ér­tékű tárgyi jutalom kerül sor­solásra. A minimális követelménye­ket meghaladó külön verseny­követelményeket legeredmé­nyesebben teljesítő KISZ szervezetek és úttörőcsapatok közül megyénként egy-egv részesül további 1 500 forint külön jutalomban, a nyertes szervezőt titkára, illetve út­törőcsapat vezetője és legjobb egyéni gyűjtője ugyanakkor egyhetes belföldi jutalomüdü­lésben részesül. A valóban ösztönző jutal­makkal egybekötött hulladék- gyűjtési verseny alkalmas ar­ra, hogy előteremtse a tané­vet követő nyári táborozás költségeit és ugyanakkor a hulladékgyűjtés eredményes résztvevőinek értékes pénz, vagy tárgyi jutalmat bizto­sítson. Ezért a megvei MÉH Vállalat ió gyűjtési ered­ményt vár az id°i tanévben a tanuló ifjúságtól. Helytálltak a pásztói járás fiataljai Az MSZMP járási bizott­ságának javaslatara és kérel­mére a KISZ pásztói járási végrehajtó bizottsága 1963. augusztus 1-én felhívással fordult a járás ifjúságához a cséplési és gabonabetakarítá­si munkálatok gyorsabb be­fejezése érdekében. A felhí­vás hangsúlyozta a betakarí­tási munkálatok, főképpen a cséplés munkáinak időbeni és megfelelő minőségben való elvégzését, amelyhez segítsé­get kértek a fiataloktól. A járás ifjúsága — a ki- szesek és kiszen kívüliek ösz- szefogásával — méltó választ adott. Az an gusztus lt-i roham munkanapon 607 mázsa gabonái csépeltek el az ifjúsági csapatok. A eséplésben a legjobb ered­ményt a következő községek fiataljai érték el: Kutasé 45. Héhalom 180. Sz-arvasgede 115. Csecse 100. Vanyarc 03 Jobbágyi 120 mázsa. A többi atanszervezet vagy közsés fi­ataljainak eziránvú Tmvakáia színién jónak értékelhető, kü­lönösen akkor, ha figyelem- 5« vesszük, hoey a cséplésen Vívni segítettek a «abonabe- h r.rdásban, több helven pedig az aratás munkálataiban Is. A fiatalok mintegy 30 hold gabona aratását végezték el. Elég ha megemlítjük a mát- raszűllősieket, akik egy hold árpát teljesen learattak, s emellett 6 hold búzát becso­móztak, vagy pedig a jobbá­gyiakat, miután a 120 mázsa gabonát elcsépelték azt teljes egészben felhordták a mag­tárba. A jól végzett műnké ered­ményeképpen a járási KISZ bizottság jutalmát a jobbágyi, a mátraszőllősi és héhalmi KISZ alapszervezetek kapják. Az előbbiek egy-egy asztali- tenisz felszerelést, az utóbbi pedig egy világverő rádiót. A jutalmakat a szeptember havi taggyűléseken ünnepé­lyes keretek között adjuk át. Az aratási, cséplési és be­hord fis; munkálatokban való részvételért, azért a segítsé­gért. amit a fiatalok és KISZ alapszervezetek nyújtottak a termelőszövetkezeteknek, ezú­ton felezzük ki köszönetünket a járási párt- és KISZ bi­zottság és valamennyi ter­melőszövetkezet nevében. Tóth István KISZ járási titkár rületén, csaknem 50 ezer holdon a Lókos szabályozásával, vízren­dezéssel, helyes talaj műveléssel, talajjavítással biztonságossá te­gyék a mezőgazdasági termelést. A társulatot létrehozó közös gaz­daságok majd most érnek célhoz. A Tudományos Akadémia Talaj­tani Kutató Intézetének munka­társai az idén tervet készítenek a Lókos vízgyűjtő területének talajvédelmére. A tervek szerint azokkal az egyszerű talajvédelmi eljárásokkal kezdik a munkát, amelyek nem emésztenek fel túl nagy összeget, s a holdanként! terméshozam így is észrevehe­tően emelkedik. Duck Tivadar­nak, a Tudományos Akadémia munkatársának irányításával Ér- sekvadkerten, Dejtáron, Tereskén már , két-három esztendeje végez­nek ilyen irányú kísérleteket. Az eredmény meglepő! Azokon a te­rületeken, ahol elvégezték a leg­alapvetőbb talajvédelmi munká­kat, húsz-harminc százalékkal több termést adott a kukorica, mint a korábbi években. Huszonkét millió forint 30000 holdra De a jövő év nemcsak a Lókos vízgyűjtő területének talajvédel­mében, vízgazdálkodásában hoz gyökeres változást. Jövőre 22 mil­lió forintot költünk a megyében ilyen célokra. Azt jelenti ez, hogy csaknem 260 ezer holdból, amely a megyében védelemre szorul, jövőre 30 ezer holdon és a kö­vetkező években is újabb 15—20 ezer holdakon emelüittz gátat a víznek. A segítség természetesen oda érkezik elsőnek, ahol a leg­nagyobb szükség van rá. így a rétsági járás termelőszövetkeze­teiben, Szentén, Nőtincsen, Két- bodonyban, Ösagárdon, Alsó- és Felsőpetényben kezdik a talajja­vítást, vízrendezést. Később Bé­ren, Bujákon, Mátraszőllősön folytatják a munkát, ahol a ter­melőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának kialakítását a sok egyéb tényező mellett a je­lenlegi talaj adottságok is akadá­lyozzák. Hosszú évek mulasztását helyre hozni nem könnyű dolog. A ta­lajvédelmi terv végrehajtása még akkor is 10—15 évet igényel, ha minden évben olyan ütemben ha­ladhatunk majd, mint például jövőre. Természetes tehát, hogy ez a munka az intézkedések egész sorát követeli. A korábbi évek tapasztalatai arra figyelmeztet­nek, hogy mindenekelőtt a tervek készítésénél tapasztalható bürok- raitkus módszereket kell megvál­toztatni. Minden bizonnyal meg­gyorsítja majd a talajjavítást, vízrendezést, megelőző tervek ké­szítését, jóváhagyását, ha itt, a megyében, Balassagyarmaton, vagy Szécsényben tervező csopor­tot hoznak létre, amelynek ellen­őrzése, irányítása a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának ha­táskörébe tartozik majd. „Talajjavító gépállomás" alakul Van mit tennie a gépállomások megyei igazgatóságának is. Az idén a tolmácsi gépállomás ta­lajjavító állomássá alakul. Ez megnöveli a Tolmácsi Gépállomás vezetőinek, dolgozóinak feladatát, hiszen az eddig végzett gépi mun­ka mellett speciális talajjavítási, talajvédelmi tennivalóval szélese­dik munkaterületük. Jövőre pél­dául már a 30 ezer holdas talaj- javítást ők végzik el. A követke­ző évben a Tolmácsi Gépállomás­hoz hasonlóan a Kisterenyei Gép­állomást is átszervezik. A gépál­lomások megválasztásánál termé­szetesen azt vették figyelembe, hogy Nógrád megyében a rétsági és a - salgótarjáni járás az, ahol a domborzati viszonyok olyanok, hogy legjobban pusztít az erózió. A nagyszabású talajvédelmi terv végrehajtása hozzáértő szakembe­rek egész sorát követeli. A me­gyei tervezői csoport létrehozásá­nak legalapvetőbb feltétele, leg­alább 5—6 szakember. Aztán a gépállomásokat sem elégséges csak olyan gépekkel ellátni, ame­lyek megbirkóznak majd a víz­mosáshoz szabdalta hegyoldalak rétegvonalas szántásával, vagy amelyek új medret nyújtanak a folyóknak, patakoknak. A gépek­hez szakemberek kellenek. Szak­munkások képzése válik szüksé­gessé azokban a termelőszövetke­zetekben is, ahol talajvédelmi munkát végeznek, hiszen a ter­mőföldeket megfelelő gondozás­sal a későbbi években is meg kell védeni a pusztulástól. S ezt a gondot a megyei tanács és a ter­melőszövetkezetek közös erőfeszí­téssel háríthatják el. A tervek szerint néhány ösztöndíjas fia­talra is számítanak e nagy mun­kában. Helyes lenne, ha a mező­gazdasági termelőszövetkezetek már most tanulni küldenének újabb fiatalokat, nem sajnálva tőlük a néhány száz forintos ösz­töndíjat sem. Megtérülnek a „milliók" Számítások bizonyítják, hogy ezek az erőfeszítések nem lesz­nek hiábavalók, a talajvédelemre fordított összeg sem jelent kido­bott forintot. Ha csak három má­zsa búzával hoz is többet a ter­mőföld minden holdja, amelyen elvégezzük a talaj javítást, két- három év múlva megtérülnek ezek a forintok. Természetesen ehhez az szükséges, hogy ezt a nagyszabású talajvédelmi prog­ramot egyetlen termelőszövetke­zetben sem válasszák külön a gazdálkodási tervtől. Ügy foglal­kozzanak vele, mint egy olyan munkafolyamattal, amelyet nem pusztán önmagáért végeznek, ha­nem szerves részét képezi annak az erőfeszítésnek, amelyet a ter­méshozam fokozásáért, a jövedel­mezőség növeléséért tesznek. Vincze Istvánná Ajándékhangverseny Litkén Litke művelődési otthoná­ban többszáz dolgozó vett részt a környékbeli községek­ből szeptember 5-én este, hogy meghallgassa a belügy­minisztérium határőrségének Szocialista Kultúráért Jelvény­nyel kitüntetett Központi Ze­nekarának ajándékhangverse­nyét. Az operától a twistig című műsorban népszerű opera, operett és táncdalszerzők mű­veit adták elő a zenekar tag­jai. A vendégek muzsikával kö­szöntötték a munkában élen­járókat, így a mihálygergei termelőszövetkezet növény­ápoló szocialista brigádját, az ipolytarnóci és litkei tsz élen­járó dolgozóit, valamint az ipolytarnóci téglagyár, vasút­állomás, és erdőgazdaság ki­váló dolgozóit A hangverseny végén az ipolytarnóci általá­nos iskola igazgatója, Telek Balázs mondott köszönetét az ajándékműsorért. Közben 30 úttörő virágcsokorral üdvözöl­te a zenekar tagjait és kar­mesterét, Farkas József ha­tárőrőrnagyot. Több mint két hete szedik a burgonyát a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben. Tomis Ist­ván burgonyakitermelő gépével segíti az asszonyok munkáját. Az „okos” gép kifordítja a főidből a burgo­nyát, amit már csak össze kell szedni. Eddig több mint 40 hold burgonyát ástak ki ~ - V meg Pásztón a kölcsönzőből!, amelynek már régóta igen sok ügyfele van. Ugyanis eb­ben a boltban a porszívótól kezdve a hajszárítóig sok hasznos, vagy szórakoztató dolgot lehet kölcsön venni használatra bizonyos összegű térítésért. Kanyó Piroska, a bolt ve­zetője nagy forgalmat bonyo­lít le. Igen sokan kölcsönzik a. mosógépet, padlókeíélőt, porszívót, de gyakran mennek rádióért, vagy magnetofonért, kerékpárt, vagy éppen fény­képezőgépet visznek el né­hány órás, vagy napos hasz­nálatra. A baba sportkocsit----­s nagy kelete legnek is. A pásztóiak hamar megked­velték az élet megkönnyítésé­nek ezt a formáját, s várják, hogy milyen újdonságokkal szolgál még a Pásztó és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet. Rövidesen újabb árucikkek kölcsönzését is megkezdik. Addig is azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a legkelendőbb kölcsön- tárgyakból lehetőleg többet alkalmazzanak, mert előfor­dul, hogy elromlik egy mo­sógép és megáll a munka. Reméljük, nem sokáig kell már ilyesmiért bosszankodni a háziasszonyoknak!... lajtani és Agrokémiai Kutató In­tézete tudományos munkatársai­nak vizsgálatai szerint az ország­ban Nógrád megye területén pusz­tul a legnagyobb mértékben a termőtalaj. A megyében viszont a rétsági járásban gazdálkodó me­zőgazdasági nagyüzemek szenved­nek legtöbbet a rossz talajviszo­nyok miatt. Ez is egyik oka, hogy a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítása a rétsági járásban halad a legki­sebb léptekkel. Láttam egy tava­lyi statisztikát, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági osztályán készítették. A kenyérgabona és a főbb kapásnövények holdankénti átlagtermése több mázsával alatta maradt az országos átlagnak. A rétsági járás termelő szövetkeze­teiben meg 3—4 mázsával keve­sebb gabonát takarítottak le egy holdról annál a mennyiségnél, mint a megye termelőszövetkeze­teiben az átlagos termés volt. Más növényeknél még nagyobb volt az aránytalanság. Ezért szükséges, hogy a rétsági járás­ban, s a megye egész területén a termelőszövetkezetek megerősíté­sének szerves részét képezze a tervszerű talajvédelmi munka is. Egy hasznos összefogás E gondolattól vezérelve hozták létre két esztendeje, a Lókos-pa- tak vízgyűjtő területén gazdálko­dó termelőszövetkezetek vízgaz­dálkodási társulásukat. Céljuk az volt, hogy a patak vízgyűjtő te­Vízmosás szabdalta terméketlen hegyoldalak, csenevész bokrokkal, akácfákkal. Nem ismeretlen ez a kép nálunk. Nógrádban. ahol a mezőgazdaság által hasznosított terület kilencven százalékán rom­bol a szél, a víz. Kiszámították, hogy évente 200 millió forint ér­tékű búza és egyéb más növény termését adjuk, csaknem minden ellenkezés nélkül a természet vad elemeinek Igaz, a korábbi évek­ben sok szó esett már arról: nem szabadna engedni, hogy szinte a megye egész területén háborí­tatlanul garázdálkodjon a víz. Akkor azonban az apró darabok­ra szabdalt parcellák gátat vetet­tek mindenfajta védekezési mun­kának. Az idén először foglalkoz­hatnak súlyának megfelelően or­szágos és megyei szerveink az­zal, hogyan l?het tervszerű, kö­vetkezetes munkával megmenteni a nógrádi dombokon gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek ter­mőtalaját a búzának, a kukoricá­nak, burgonyának, amelyekből bőven adna a mi földünk, ha nein merülne ki a természettel folyó céltalan küzdelemben. Ahol kevesebbet terem a búza Szüksé*günk van minden mázsa búzára, kukoricára, burgonyára, ezért a termőföldek szervezett vé­delme igen sürgető. A zabolátlan patakok, folyócskák szabályozá- korszerü talajműveléssel állhatjuk a víznek'. A Ma- Tudományos Akadémia Ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom