Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-25 / 77. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújsó AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 77. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 19S3. SZEPTEMBER 25. Tanuló falusiak Az esti lámpavilág a falusi házak ablakán nemcsak azt jelzi, hogy a hasznavehetet­len lomok tárába került Nóg- rádban is a petróleumlámpa. Este ugyanis a villanyfénynél sok-sok falusi fiatal tanul és sok idősebb termelőszövetke­zeti tag pótolja a korábbi évek mulasztásait. A rendelkezésünkre álló -adatok szerint több száz Nóg- rád megyei fiatal, a termelő­szövetkezeti tagok fiai, leá­nyai tanulnak az idén is a szakmunkásképző tanfolyamo­kon, a Szécsényi Mezőgazda- sági Technikumban, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men. A megyei tanács mező­gazdasági osztályán elmondot­ták, az utóbbi egy-két évben szinte ugrásszerűen megnöve­kedett azoknak a fiataloknak a száma, akik mezőgazdasági tanulónak szerződnek a me­gye valamelyik termelőszö­vetkezetébe, állami gazdasá­gába, vagy valamelyik közép­vagy felsőfokú iskolában ta­nulnak. így van ez rendjén, hiszen megyénk mezőgazdasági nagyüzemeire is egyre jellem - i zőbb, hogy a hagyományos termelési technika helyébe újak, haladóbbak lépnek, az emberi kéz munkáját felvált­ja a gép. S a termelési folya­matok szakszerű irányítása, végrehajtása az eddiginél na­gyobb követelményeket tá­maszt a nagyüzemi gazdasá­gokat irányító vezetőkkel, szö­vetkezeti dolgozókkal szem­ben. Az idén újabb nyolcvan 14—16 éves fiú és leány ta­nul szakmát Nógrád megye termelőszövetkezeteiben, ál­lami gazdaságaiban, önmagá­ban ez a szám nem mond so­kat, de ha azt nézzük, hogy néhány esztendeje még a szü­lők, a falusi fiatalok hallani sem akartak arról, hogy me­zőgazdasági szakmát tanulja­nak, feltétlenül eredményt jelent. S a közeljövőben újabb három szakmunkásképző is­kolát létesítenek a megyében. Balassagyarmaton állattenyész­tőket, Szécsényben növényter­mesztőket és gépészeket, Pász- tón pedig kertészeti szakmun­kásokat képeznek majd. S ha a közös gazdaságokban min­denütt a tanulóidő alatt úgy foglalkoznak a fiatalokkal, mint ahogy azt a szerződés­ben megígérik, még több fia­tallal szerettetik meg a me­zőgazdasági szakmát. Valóságos rohamot indítot­tak a fiatalok a megye egyet­len mezőgazdasági techniku­ma ellen. A nagy érdeklődés­re mi sem jellemzőbb annál, hogy a jelentkezőknek mind­össze egyharmadát tudták fel­venni a Szécsényi Mezőgaz­dasági Technikumba. Vala­mennyit enyhített a helyze­ten az, hogy Szécsényben, a most megnyílt gimnázium egyik osztályában a tanulók mezőgazdasági, főként állat- tenyésztési szakképzést kap­nak. A jelentkezők nagy több­sége azonban így is az iskola kapuin kívül marad. Akadnak, akik azt mondják erre, hogy amolyan kirakat­politika ez, hiszen a fiatalok között jó pár van olyan, aki nem a szakma kedvéért ta­nul, hanem az érettségiért. Igazuk van. A jelentkezők, s a technikumban tanulók kö­zött bár kevesen, de ilyenek is vannak. Sokkal több azon­ban azoknak a tanulóknak a száma, akik azért igyeksze­nek elsajátítani a mezőgazda­sági ismereteket, hogy később valamelyik szövetkezetben, ál­lami gazdaságban hasznos munkásai legyenek fejlődő mezőgazdaságunknak. Megszaporodott az olyan szerződések száma is a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán, amelyekben terme­lőszövetkezetek vállalnak fe­lelősséget egy-egy fiatal ta­níttatásáért. Az idén újabb 12 fiatal tanul termelőszövet­kezeti ösztöndíjjal. Hatan a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatják tanul­mányokat, négyen felsőfokú technikumban, ketten pedig középiskolában gyarapítják tudásukat. Ezzel a megyében 37-re növekedett az egyete­meken, főiskolákon, a külön­böző szakközépiskolákon ta­nuló ösztöndíjasok száma. Kár, hogy az idei népes cso­portban mindössze egyetlen leány van. Csak a dejtári Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zet vezetősége, tagjai bíznak abban, hogy Kozák Katalin jó agronómusa lesz a közös gazdaságnak, ha befejezi ta­nulmányait. Tanulnak, képezik magukat a termelőszövetkezetekben dolgozó idősebb férfiak, asz- szonyok is. Közülük az idén már 437-en tettek szakmun­kás vizsgát. A legtöbben a növénytermesztés és a szarvas­marhatenyésztés iránt érdek­lődtek. Az idén novemberben — tekintettel a nagy érdeklő­désre — 76 szakmunkásképző tanfolyamot indítanak. Ezen­kívül Eresztvényben a turis­taházban és Borsosberényben az állami gazdaságban öt bentlakásos tanfolyamon ta­nulnak a termelőszövetkezeti tagok. A MEDOSZ megyei bizottsága legutóbbi ülésén ugyancsak foglalkoztak, a ter­melőszövetkezeti tagok szak­mai képzésével, s a gépészek és az állattenyésztők oktatá­sában ígértek segítségét. Több termelőszövetkezeti tag, szövetkezeti vezető tanul a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán is. Kistere- nyén és Rétságon kettő, Szé­csényben négy, Pásztón és Balassagyarmaton pedig egy- egy kihelyezett technikumi osztály hallgatói folytatják tanulmányaikat. A zsámbéki 10 hónapos elnökképző isko­lának ugyancsak van nógrádi hallgatója. Többek között Deák Lajos Endrefalváról, Lipták József pedig Karancs- lapujtőröl ment Zsámbékra, hegy a tanulmányi idő letel­tével, a nagyüzem irányítá­sához szükséges szakmai és szervezési tapasztalatokkal felvértezve segítse a közös gazdaság mielőbbi megerősí­tését. Nem kis jelentősége van annak, hogy megyénkben, amely közismerten ipari jel­legű megye, ilyen tömegesen igyekeznek elsajátítani a me­zőgazdaság szaktudományát. A tanulni vágyó fiatalok és felnőttek igyekezete azt bizo­nyítja, hogy ha sokszor las­sabban is a vártnál, de a ter­melőszövetkezeteink erősöd­nek és a falusi fiatalok, akár­csak szüleik, biztos megélhe­tést, szép jövőt látnak a ter­melőszövetkezeti munkában. Tanulnak, gyarapítják szak­mai hozzáértésüket. S amikor sok sikert és szerencsét kívá­nunk tanulásukhoz, joggal re­méljük, hogy példájukat to­vábbi ezrek követik megyénk­ből. Vincze Istvánná ÜLÉSEZETT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága kedden tartott ülé­sén meghallgatta Jakab Sán­dor elvtárs a KB póttagja, a megyei pártbizottság első titkára beszámolóját a megyét érintő aktuális gazdasági, po­litikai s más kérdésekről. Ez­után a megyei pártbizottság szervezeti kérdéseket vitatott meg. A TÖRVÉNYESSÉGRŐL TÁRGYALT A TANÁCSI VB A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a törvényesség­gel, különös tekintettel a taná­csok tevékenységére. A be­számolót a megyei főügyész­ség terjesztette a végrehajtó bizottság elé. A tárgyalás után határozatot fogadott el, amelynek alapján az alsóbb községi tanácsok figyelmeit felhívják a törvényességet szabályozó rendeletek és taná­csi határozatok maradéktalan végrehajtására. Felelős sze­mélyeket jelölnek ki, akik fi­gyelemmel kisérik a törvé­nyességi szempontból a köz­ségi tanácsok által hozott ta­nácsrendeleteket és vb. hatá­rozatokat.- régi problémák Új a III. negyedév utolsó napjaiban Nem egészen egy hét van ugyan még hátra az év III. negyedéből, a salgótarjáni iparmedence gyárainak, üze­meinek életében azonban már megkezdődtek a műszaki gaz­dasági felmérések: — teljesí­tették e népgazdaságunk mi­nőségi követelményeit, ja- vult-e az új, korszerűbb gyárt­mányok aránya, történt-e elő­relépés a gazdasági életünk és a világpiac szükségleteire való termelés terén. Gyára­inkból, üzemeinkből kapott tájékoztatások azt mutatják, hogy jelentős új sikerek szü­lettek az utóbbi három hó­nap folyamán, de a régi prob­lémák is sok helyütt gátol­ják még a gyártás, a ter­melés egészséges folyamatát. A Salgótarjáni Acélárugyár üzemeiben még az utolsó na­pokban is megvan a lehető­ség arra, hogy az utóbbi he­tekben történt megtorpahást az igényesebb munkaszerve­zés mellett és jobb helytállás­sal megfelelő termelési ered­ményekkel zárják. Noha szá­mos gyáron kívüli' tényező, úgymint anyaghiány, energia- ellátási zavarok, sőt munka­erőhiány is akadályozta a termelőmunka egyenletességét, kétségkívül a gyáron belüli szervezési problémák: a mun­kaidő kihasználatlansága, a gépek és berendezések ki­használásának visszaesése is nagy szerepet játszanak a gyár egyes üzemeinek terme­lési visszaesésében. Nem látták el megfelelően a rúdhúzó-üzemet alapanyag­gal. A Lenin Kohászati Mű­vek is késlekedik egyes alap­anyagok gyártásával, illetve szállításával. A krómvaná- diumos kulcs gyártásához, va­lamint a 140x20 mra-es szán­tóvas gyártásához szükséges alapanyagot csak most szep­tember utolsó napjaiban bo­csátja a gyár rendelkezésére, így a III. negyedévre terve­zett szántóvas- és természete sen más gyártmányok is a következő hetekre maradnak. Húsz tonna bútorrugó terven felül Az Acélárugyár dolgozónak versenymozgalma éppen a fen­ti problémák megoldására újabb lendületet vesz a kö­zelgő november 7-e tisztele­tére. A huzalmű bútorgyártó üzemében mintegy száz ton­na terven felüli elsőosztályú rugót kell gyártani az évköz­ben beérkezett külföldi pót- megrendelésekre. Különösen Jugoszláv bútorgyárak részé­re szállítanak jelentős meny- nyiségű rugót Salgótarjánból a külkereskedelmi vállalatok. Az acélárugyár többi üzemé­hez hasonlóan a bútorrugó gyártó üzemben is november hetedikére készülnek már a dolgozók. Lángár Géza szo­cialista címet viselő brigádja bejelentette, hogy az év első nyolc hónapjában terven fe­lül gyártott ötven tonna bú­torrugót november hetedikéig újabb húsz tonnával, összesen mintegy száznyolcvanezer fo rint értékkel tetőzi meg. A brigád az éves tervét decem­ber tizedikére, exporttervét is tíz nappal előbb akarja teljesíteni. A világ egykori műhelyébe szállít a Vasötvözetgyár A harmadik negyedévet is jelentős munkasikerekkel zár­ják a Zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár dolgozói. Har­madik negyedéves tervüket ŐSZ! ŐRJÁRAT A FÖLDEKEN A képen a pásztói tsz jóvoltából tétlenségre kárhoztatott traktorosokat láthatjuk. Azó ta már pótolták elmaradásu­kat ... MAR MAJDNEM BE­ÉRÜNK PÁSZTORA, mikor közvetlenül az út mellett, baloldalon a Homokon két vetőgépet veszünk észre. Tegnap még rozsot vetettek, azonban ma reggel, hét óra óta hiába várják az őszi ár­pa vetőmagot. Pedig már tíz óra is elmúlt. A traktoristák jobb híjján újságot olvasnak, bár dolgozni szeretnének, mert azért jöttek. Valószínű, hogy szervezési hiba történt a pásztói Béke Termelőszö­vetkezetben azért nem kap­ták meg a vetőmagot. Egyébként a pásztói szö­vetkezetben — egyre erőtel­jesebb lesz a munkatempó, amint azt Holló Imre, a szö­vetkezet főagronómusa jelen­tette másnap telefonon. E- szerint befejezték a kora­ősziek vetését. Az ősziárpát 92, a rozsot pedig 20 holdon vetették el kiváló minőségű vetőáayba. Vasárnap pedig hozzáláttak a búza vetéséhez. Eddig 280 holdnyi területet készítettek elő búza alá. Nagy erővél folyik a kukoricatörés is, mintegy 70 holdon készül­tek már el ezzel a munkával. Folyamatos a kukorica töré­se is, hogy azonnal készít­hessék a talajt a vetéshez. BÉREN AZ USJAKOV- SZKI DŰLŐBEN esőtől áz­tatott műtrágya halmazok vonják magukra a figyel­münket. Itt-ott már nem le­het észrevenni, hogy a mű­trágya papírzsákban volt. A dűlőúton traktor, meg egy műtrágyaszóró állja utun­kat. Zsuzsa József traktoros komoran nézi miként csöpög a gépből a folyékonnyá vált műtrágya. Ezt kiszórni, fá­ból vaskarika. Mindez azért, mert az egyébként is vizes pétisót és szuperfoszfátot rá­adásul összekeverték. — Nem tudom ki adta ezt az utasítást — mondja Mén­kű Miklós, az Erdőkürti Gépállomás brigádvezetője, aki éppen a helyszínen tar­tózkodik. — Baj van itt a vezetéssel is — panaszolja. — Elvetet­tük 18 holdon az őszi árpát. A végén derült ki, hogy ki­maradt 8 mázsa. Rosszul ál­lították be a gépet s aztán veszekszenek, ha most újra kell vetni ezen a területen. Tanácskoztak az állami gazdaságok vezetői A jövő évi tervekről és az idei időszerű feladatokról tárgyaltak megyénk állami gazdaságainak igazgatói és főagronómusai a múlt hét péntekén. A Szirálci Állami Gazdaságban megrendezett tanácskozáson részt vettek a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetői, Ragó Antal igazgató­sági vezető, Sebestyén Tibor főagronómus és Murányi Ist­ván, tervosztályvezető. A jövő évi tervekkel kap­csolatban elmondták az igaz­gatóság vezetői, hogy a II. ötéves terv célkitűzései alap­ján többet kell termelni. To­vább kell növelni a növény- termesztés és állattenyésztés hozamait, ami hozzájárul a nagyobb árutermeléshez. A béri Béke Termelöszövet­kezet agronómusa külföldi utazása előtt beállította ugyan a gépet, csak ideje nem volt kipróbálni. F.rröl nem ő tehet, hanem azok, akik közvetlenül a vetés előtt nem vizsgálták meg a gépet. MAR ESTÉBE HAJLIK AZ IDŐ, mikor befordulunk a Berceli Gépállomás kapu­ján. Az éjjeliőrrel beszélge­tünk, mert a vezetők a terü­letet járják. A szerelőcsar­nokok sötétek. Úgy látszik nincs szükség inspekciós sze relőre. Hazafelé a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjén találjuk Kurucz Jó­zsefet. ősziárpa vetést tár­csáz az UTOS-sal. Egy órája kezdte el a második műsza­kot. — Mii csinál, ha elromlik a gép? — Megjavítom, vagy ha szükséges és megy még a gép beviszem a gépállomásra. — S ha súlyos a hiba? — Megvárom a reggelt. — Nincs ügyeletes sze-e- lő? — Van, jár is ... Ez a válasz mintha arra engedne következtetni, hogy nincs minden rendben az éj­szaka dolgozó gépek javítása körül. P. A. pontosan, ütemszerűen telje­sítik, mindamellett az év ele­jétől számítva több mint két­millió forint értékkel tetőzik meg a kilenc hónapra esedé­kes tervüket, noha ez a terv hétmillió forinttal nagyobb mint amennyi a múlt év ha­sonló időszakában volt. A Vasötvözetgyár a salgó­tarjáni iparvidék egyetlen olyan gyára, amely nem rak­tározza késztermékeit. A bél­és külkereskedelmi vállala» tokkal történő jó együttmű­ködés és a népgazdasági ér­dekek állandó szem előtt tar­tása alapján az elmúlt évek­ben kialakult egy olyan gaz­dasági szemlélet, hogy csak a megrendelésekkel fedezett tervek szerint szervezik a vas- és acélgyártás egyébként nél­külözhetetlen ötvözőanyagai­nak gyártását. Ezeknek az eredményeknek nagy szerepük van abban, hogy külföldről is egyre na­gyobb az érdeklődés a vas­ötvözetgyár minőségi ötvöző- fémei iránt. A szocialista or­szágokon kívül különösen Dá­nia és Hollandia tartozik a gyár termékeinek vásárlói kö­zé, de kisebb mennyiséget már Brazíliába is exportáltak Külkereskedelmi Vállalataink. Most a világ egykori műhe­lye, Anglia érdeklődik a nagy­tisztaságú 98 százalékos fém­szilícium iránt. Az első hatvan tonnás szál­lítmány az angol megrende­lők aprólékos igényeinek meg­felelően pormentesen zárt és pontosan 120 kilogrammos lá­dákban már útban van a szigetország felé. Közben az angol cégek újabb hatvan tonnás megrendelését is to­vábbította Zagyvarónára a kohászati termékeket expor­táló külkereskedelmi vállalat. Késsül az ország , legnagyobb szállítóberendezése A Salgótarjáni Bányagép­gyárban másfél éve tértek át az úgynevezett ..mamut-szál­lító gumiszalagpályák” gyár­tására. Áz akkor óriásnak tartott és csak külföldön gyár­tott 500 méteres szállítóbe­rendezések ma már kezdenek háttérbe szorulni az egyre na­gyobb méretű külszíni fejté- sű bányák építése miatt. Az igényekkel lépést tartva a bá­nyagépgyárban nemrég hoz­zákezdtek az ország legna­gyobb teljesítőképességű és leghosszabb gumiszállítópályá- nak. gyártásához. Az ezerkét­száz milliméter széles és nyolcszázötven méter hosszú „mamut-szállítóberendesés” a harmadik negyedév végére elkészül. Óránkénti kétezer tonna teljesítőképességével nemcsupán az ecsédi külszí­ni fejtésű bánya, hanem az ország bánvaiparának is a büszkesége lesz. A határidőre elkészülő szál­lítóberendezésnek jelentős sze­repe van abban, hogy har­madik negyedéves és az egész háromnegyedéves tervét is ütemszerűen teljesíti a gyár. Mintegy másfél milliós érték­kel teljesítik túl a? év ele­jétől mostanáig esedékes ter­vüket a bányagépgyár dolgo­zói. Mindemellett az export­ban sincs lemaradása a gyár­nak. Korszerűsítik a kórházakat, szociális otthonokat és körzeti orvosi rendelőket Évről évre tökéletesebb és korszerűbb gépi és berende­zési tárgyakat, felszerelése­ket használnak a kórházak. A balassagyarmati kórház például az idén 450 ezer fo­rintért cserélte ki régi áram­fejlesztési agregátorát. Ugyan­csak az idén korszerűsítik 250 ezer forint értékben a kórház villany hálózatát. A salgótarjáni véradó állo­más mostani rendelőintézeti helyéről korszerűbb körülmé­nyek közé kerül a közeljövő­ben. A régi gyermekosztályt korszerűsítve adják át e cél­ra, és az átépítésre 200 ezer forintot fordítanak. A nógrád- gárdonyi TBC gyógyintézet­ben a víz- és szennyvízháló­zat korszerűsítése vált szük­ségessé. Erre a célra 350 ezer forintot költenek. A pásztói kórház szolgálati lakása és a porta épületének korszerűsítése 220 ezer forint­ba kerül. A ludányhalászi já­rási szociális otthon kerítésé­nek felújítása is szükségessé vált. E munkálatokra 420 ezer forintot kap az idén a szo­ciális otthon, s a kerítés tel­jes átalakítása a következő esztendőben fejeződik be. Ba­lassagyarmaton a szociális ott­hon belső tatai'ozási munkái­ra kerül sor az idén. A fel­adatot 280 ezer forintból lát­ják el. Gondoltak az orvosi laká­sok és a körzeti orvosi ren­delők rendbehozatalára is. E célra 620 ezer forintot biz­tosítanak ebben az esztendő­ben. Az egészségügyi intéz­mények korszerűsítésére és felújítására összesen több mint 6 és fél millió forint áll rendelkezésre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom