Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-25 / 77. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. szeptember 25. • • Of ven éve hali meg a TBC elleni küzdelem úttörője A Béke-Világtanács javaslatára — halálának 50. évfordulóján — világszerte megemlékeznek Korányi Frigyesről, a magyar orvostudomány kimagasló egyéniségéről. Orvos apja nyomdokaiba lépve a szabolcsi szegényemberek gyógyításával, kezdetleges viszonyok közt a súlyos közegészségügyi problémák felismerésével és kiterjedt prakszisával alapozta meg országos hírét. Az orvostudomány történetében sok vezetöhelyre jutott nagyságot ismerünk, akik a falusi orvosi gyakorlatból kerültek az élre és kivétel nélkül hasznosnak, serkentőnek és irányitó- mak tartották a vidéki orvosi működés leküzdésére fordított küzdelmes éveket. Így ismerkedett meg Korányi Frigyes is a népbetegségekkel. köztük a tuberkolózissal, melynek leküzdésére először. mint a falusi nép orvosa, később mint a pesti egyetem tanára és végül mint az ország vezető egészséüggyi szer- szervezője oly sokat tett. 1828-ban NagykAlón született. Már kora ifjúságában kifejlődött általános encyklopedikus érdeklődése minden hránt, ami az emberiség kulturális emelkedését, szociális fejlődését szolgálta. 1848 március 15-e egyetemi tanulmányai közben találja és nemsokára a vezetők közt az első helyen ott van Korányi Frigyes orvostanhallgató is. ö maga írja: „Az 1848-as szabadságharc fiatalságomnak nagy, egész életemre kiható eseménye volt...” Mint egy Szabolcs megyei önkéntes csapat orvosa vett részt a hadműveleteken, majd Nyíregyházára került a katonai kórházba. 1849- ben visszatért a pesti egyetemre és 1851-ben politikai okokból, szülővárosába, Nagykálló ba internálták ,ahol közel egy évizedet töltött nehéz viszonyok közt, a kulturális centrumoktól távol. Korányi nem hagyta el hazáját, mint azt sok honfitárs# yette és tudását annak ellenére sikerült bővíteni, hogy Pest és BécS el voltak előle zárva. Más kiutat talált ellátogatott Prágába, Párizsba és Angliába. Szinte csodálatos, hogy vidéki szá müzetésében milyen szoros összeköttetést tudott kiépíteni külföldi orvosi centrumokkal, miközben tulajdonképpen az orvostudomány minden ágával foglalkozott. Vidéki működése során állandó munkatársa volt az Orvosi Hetilapnak is. Végre 1861-bén családjával Pestre •költözhetett. Pályafutása kezdetben itt sok nehézségbe ütközött, míg végre 1866 nyarán az akkor 38 éves Korányi egyetemi tanszéket kapott. Egyetemi tanári évtizedeiben visszatükröződik nemcsak a modern magyar belgyógyászat kifejlődése, hanem az a munka is. melyet a magyar közegészségügy felépítése, a tuberkulózis leküzdése érdekében folytatott. Több mint négy évtizedes tanári pályafutása alatt fiskolát fejlesztett, maga és munkatársai pedig világhírnév- ive tettek szert. Korányi Frigyes volt az első magyar orvos, aki a tuberkulózissal foglalkozott. A tuberkulózis elleni küzdelem lett végülis élete nagy céhja. Előadásokat tartott, a Magyar Belgyógyászat Kézikönyvében ő irta a tuberkulózisról szóló fejezetet, tudományos kérdésekben korát meghaladóan .helyes elvi álláspontot foglalt el, így ő volt, aki a légmell- kezes gondolatát először felvetette. De nem veszett ei a ■részproblémákban. „Mikor A phtysix megírásával foglalkoztam — írja — tisztán tudományos célt__ .láttam magam előtt. De minél mélyebbre hatoltam béli feladatom megfejtésébe, annál magasabbra emelkedett előttem emberi, társadalmi, gazdasági és nemzeti jelentőségének átér zése." 1894-ben nemzetközi .közegészségügyi kongresszuson jelentette be. hogy sikerült anyagi alapot teremteni egy tüdőbetegszanatórium felépítéséhez, 1901-ben meg is nyitották Budakeszin, mely emlékére később méltán vette fel ás Országos Korányi TBC Intézet nevet és már több mint hatvan esztendeje fellegvára a magyarországi tuberkolózis elleni küzdelemnek. Ezen túlmenően azonban erélyesen szorgalmazta a tüdőgondozói hálózat kiépítését és 60 éve megalapította a Tuberkulózia című folyóiratot. Elképzelései, kezdeményezései, törekvései nem voltak eredménytelenek. Az 6 nyomdokain haladva hazánkban már a tuberkulózis népbetegség eredményes felszámolásánál tartunk. Orvosaink és egészségügyi dolgozóink az ő álmát váltják valóra, amikor azért küzdenek, hogy teljesen felszámolják ezt a gyilkos kórt. Szomorú figyelmeztetés! Meghalt egy fiatal traktoros a becskei határban. Ilyen hír hallatára elszorul a szív, s mindig leírhatatlan keserűség keríti az embert hatalmába. Almást Karcsit egyetlen egyszer láttam az életben. Éjszaka jártam nála, mikor az emberek nyugodtan, kényelmesen, az igazak álmát alusz- szák. Ö viszont szántott, kivörösödött szemekkel, kitartóan és hősiesen, mert megtanulta, mi a kötelesség. A kötelesség áldozata lett? Azt mondják, hogy világéletében rendszerető ember volt. Ezt bizonyítják életének utolsó nyomai is. Pontos, jó munkát akart végezni, és egy óvatlan pillanatban gépével túl közel merészkedett a szakadékhoz, amelyben halálát lelte. Ki felelős ezért a halálért? Ki tudna ilyenkor már igazságot tenni a dolgok rendjében? A jegyzőkönyvek, jelentések szerint Almási Karcsi vigyázattanúi dolgozott. Nem volt vakmerő, csak becsülettel akarta teliesíteni feladatát. Emléke fá ió érzéseket kavar, de figyelmeztet is, Nagyobb óvatosságra, a balesetvédelmi óvórendszabályok betartására figyelmeztetnek az ilyen sajnálatos szerencsétlenségek. Most amikor nagy erőfeszítések történnek a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzéséért. kétszeresen kell vigyázni az emberek életére. Az éjszakai műszakok mellett előfordul hogy 18-24 órát is dolgoznak egyfolytában a traktorosok. Ez megengedhetetlen. Akkor is, meg kell ezt akadályozni, ha a traktorosok egyébként vállalják az ilyen megerőltetést. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői úgy szervezzék a munkákat, hogy egy pillanatig se forogjon veszélyben a dolgozó testi épsége. Csak olyan embereket engedjenek éjszakai műszakban is dolgozni, vagy meredekebb. veszélyesebb táblákra, akik kellő gyakorlattal, tapasztalatokkal rendelkeznek ebben a nehéz munkában. A napokban a Kisterenyei Gépállomáson történt súlyos baleset. UTOS gépet javítottak, s mikor a segédmotort megindították beindult a nagymotor is, de elindult a gép is és legázolta az előtte álló, segédkező Ozsvárt Béla traktorost. Mivel a gép vezetője nem győződött meg a sebességváltókar helyzetéről, a motor „sebességbekapcsolva" elindította a gépet. A figyelmetlenségből szerencsétlenség lett. Előzzék meg az ilyen szomorú esetek előfordulását mindenütt. És ahol szükséges, szigorú felelősségrevovással, büntetéssel sújtsák azokat a vezetőket, vagy traktorosokat akik megszegik a biztonsági szabályokat. Padár András Mi újság a külpolitikában f Teljes mozgásban van az ENSZ gépezet. Már napok óta folyik az ENSZ közgyűlés 18. ülésszaka. Az ülés tevékenységéből máris nyilvánvalóvá vált, hogy* az ENSZ-ben ezúttal nem a hidegháború viharai dúlnak, hanem a Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi szerződés nyomán létrejött új légkör érezteti jótékony hatását. A mostani ülésszak első napjától kezdve a szó legszorosabb értelmében nem akadt olyan szónok, aki ne ecsetelte volna, hogy a moszkvai szerződés milyen óriási hatást gyakorol az emberek gondolkodás világára és a nemzetközi politikai légkörre. Magának, Kennedy elnöknek, az ENSZ közgyűlésen elmondott beszéde is összhangban van azoknak az értékelésével, akik szerint a moszkvai megállapodás jó alapot teremtett a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Való igaz, az amerikai elnök beszédében nem terjesztett elő semmiféle konkrét javaslatot az általános és teljes leszerelés megvalósítására. A felszólalásában elhangzott néhány disszonáns kijelentés is. de ezt annak kell betudni, hogy az Egyesült Államok uralkodó köreiben belső harcok dúlnak, amelyet Kennedy nem akart figyelmen kívül hagyni. Mindennek ellenére az amerikai elnök megnyilatkozását az együttműködésre és a kölcsönös megértésre való törekvés szelleme hatja át és ez méltán kelt megelégedést a békés együttélés hívei körében is. Egyébként a nemzetközi politika érdeklődésének középpontjában van továbbra is az amerikai szenátus vitája a moszkvai atomcsend egyezmény ratifikálásáról. A vitában biztosították az egyezmény jóváhagyását. Már a felszólalásoknál látható volt, hogy az egyezmény jóváhagyásához szükséges kétharmadnál jóval több szenátor foglal állást az egyezmény mellett. Háttérbe szorultak ’az úgynevezett „veszettek”, akiknek élén Goldwater szenátor áll és azt indítványozta, hogy halasszák el a ratifikálást mindaddig, amíg a Szovjetunió kivonja nukleáris fegyvereit és katonai személyiségeit Kubából, A nevezett szenátor egyszerűen csenek szovjet atomfegyverek és harci alakulatok. A két hidegháborús bajnok a nyugateurópai politikai köröket továbbra is élénken foglalkoztatja de Gaulle és Adenauer elmúlt hét végi találkozója. A megbeszélések tartalmáról semmi sem került azonnem hajlandó elfogadni azt a tényt, hogy Kubában nin- > ugyan nyilvánosságra, HARCOK DÉL-VIETNAMBAN ban az elhangzott pohárköszöntőkből nyilvánvaló, hogy nem egyszerű búcsúlátogatásról volt szó, hanem a kelet és nyugat között meginduló olvadás két ellenfelének haditanácsáról. A francia köztársasági elnök továbbra is politikai támaszát látja öreg barátjában, Ade- nauerban, bízik abban, hogy az agg kancellár hatásosan tud közbelépni, ha a Néniét Szövetségi Köztársaság új külpolitikája veszélyeztetné a francia—nyugatnémet együttműködéshez fűzött reményeket. De Gaulle ezt arra alapozza, hogy Adenauer politikai pályafutása nem ér véget a kancellári székből való távozásával. Adenauer megtartja képviselői mandátumát, a CDU elnöki tisztségét, a kormányban és a parlamentben levő hívei útján befolyásolni tudja Bonn politikáját. Arról van ugyanis szó. hogy Párizst nyugtalanítják, Schrő- dernek Bonn „mozgékony diplomáciájáról” kifejtett nézetei. A nyugatnémet külügyminiszter, Schröder érveléséj hogy A dél-vietnami felszabadító mozgalom csapatai az erdőből tüzelnek egy ameiikai H—21 típusú helikopterre Saigon: A tüntetők kőzápora ellen kíván védelmet biztosítani á dél-vietnami hadsereg legújabb védő fegyvere: a bambuszpajzs. A képen: a külföldi fotóriporte rek jó felvételekre vadászva követik a bambusz-pajzsos járőröket a saigoni utcákon. (MTI Külföldi Képszolgálat) Bonn a kelet-nyugati tárgyalások révén előnyökhöz kíván jutni, Berlin és a német újraegyesítés kérdésében, nem győzte meg a francia kormányt. Bonn kitart ugyan a német és Berlin kérdésében elfoglalt irreális álláspontja rpel- lett, s így Franciaországgal együtt továbbra is kerékkötője marad a kelet és a nyugat közeledésének. Párizst azonban aggasztja a „rugalmas diplomácia” mögött rejtőző politika, amelynek lényege az, hogy Bonn elsősorban az Egyesült Államok oldalán keresi terveinek megvalósulását és a francia—nyugatnémet együttműködésben csupán támaszt lát Washington és Lorjdon esetleges „kelért” engedékenységével szemben. De Gaulle. Párizs-*-Bonn tengelyre épített európai hatalmi terveit látja veszélyeztetve a bonni politika egyr-e nyilvánvalóbb kettős játékában. A zagyva! példa H a csak a szeptemberi termelést tekintenénk, akkor feltétlen el kellene marasztalni a zagyvái bányaüzem dolgozóit, vezetőit. Azonban az a csaknem 17 ezer tonna szén, amit az év eddig eltelt nyolc hónapjában terven felül termeltek, mintha magyarázat lenne arra, hogy ez a kisiklás csak véletlen. Állítható ez azért is, mert különösképpen az utóbbi félévben a zagyvái bányászok sok mindent megcáfoltak, sok korábbi állításról már úgy beszélnek: az csak volt. Számos olyan állítást döntöttek meg, amikkel korábban szinte „magyarázták” az elmaradást, mint például „öreg műveletben haladunk, nem lehet újat felmutatni”, vagy „régi bánya, gépesítésről szó sem lehet” és így tovább. Egyszóval: a zagyvái bányaüzemei — sok, még most is meglévő hibák ellenére is —, ma már a rendszeresen, egyenletesen termelő bányaüzemek közé sorolják, s mindjárt azt is tegyük hozzá; megérdemelten. Nem célom azt állítani, bizonyítani, de tények igazolják, hogy az összevonás igen eredményes volt ennél az üzemnél. Sok minden megváltozott, elsősorban az emberek hangulata, ami a termelés szempontjából feltétlen döntő. S míg korábban a bányászok igen nagy része szinte ellensége volt a gépeknek, a gépesítésnek, ma már a zagyvái üzem kollektívájára az jellemző, hogy kérik, követelik a gépeket, mint a termelékenység növekedésének, a nehéz, fárasztó fizikai munka könnyítésének egyik igen fontos eszközét. Azt sem lehet titkolni, hogy az összevonás után létrehozott új vezetés is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Üj színt, új módszereket vittek a vezetésbe, aminek kedvező hatását éppen a termelésben lehet lemérni. Ennek bizonyítására álljon itt néhány számadat. Bár ezek a számok az első félév eredményességét bizonyítják, de az előzetes kalkulációk szerint további javulásra lehet következtetni. A zagyvái bányászok első félévi produktív tervüket például 175 kilóval teljesítették túl. Az összüzemi tervben 6 kilós a javulás. És igen figyelemre méltó, hogy a kemény tél ellenére is ebben az időszakban egy forint huszonkét fillérrel csökkentették a szén tonnánkénti költségét. E *" s ha már a számoknál vagyunk, akkor érdemes azt is bonckés alá venni, milyen műszaki, gazdasági intézkedésekkel jutottak el idáig. Nem fontossági sorrendben írom le, de az említettek fontosak, egy-egy láncszeme az eredményes munkának. Először talán azt kellene kijelenteni, hogy a zagyvái bányaüzemet is a gépesített bányák közé kell sorolni — annak ellenére, hogy jó néhány hónappal ezelőtt még egyetlen gép sem működött er.nél az üzemnél. Ma 27 Kóta-féle felrakógép segíti a bányászok munkáját. Az ösz- szes összeszerelhető folyamatos szállítóberendezés meghaladja a 3700 métert.' Kaparóberendezések, új típusú rakodógépek működnek a bányákban. A gépek természetesen arra kényszerítették a bánya műszaki vezetését, hogy teljesen új fejtési technológiát •dolgozzon ki, új módszerekkel fejtsék a szenet. A geológiai adottságokra hivatkozva akadt nem is egy műszaki dolgozó, aki azt mondotta: nem lesz abból semmi, másszóval teljes gépellenességet idéztek elő. A tények mást mutatnak. A forgácsi kísérleti frontfejtés teljes sikere már arra ösztönzi a műszaki vezetést, hogy újabb tömegtermelő munkahelyet készítsenek elő, ahol már acéltámos, P. 3-as rárobbantásos módszerrel termeljék a szenet. Med- ves aknán még az elmúlt hónapokban is csákányos módszerrel termelték a szenet. Ma már legalább „B”-típusú kaparok dolgoznak az üzemben. Székvölgyön az Almás- sy—Sebók-féle rakodógépet szerelték fel, Szilváskőn pedig P. 3-as pásztafejtést indítanak be acéltámmal — kísérletképpen. Feltétlen érdemes azt a fejlődést is rögzíteni, amit például a gépi rakodásban értek el. Félév alatt több mint 111 ezer tonna szenet raktak fel gépek segítségével, az összes kitermelt szén 31 százalékát! Nos, az Ilyen és ehhez hasonló hasznos műszaki, gazdasági intézkedés mellett már érthetőbb az is, hogy a munkások igen nagy része részt vesz a szocialista munkaversenyben is. A zagyvái bányaüzemnél ma már 28 szocialista, illetve szocialista címért küzdő brigádot tartanak számon, melynek tagjai a termelés legjobbjai. Rajtuk kívül 38 munkabrigád csaknem 1100 tagja harcol a még jobb termelési eredményekért. Ez pedig a pártszervezet, a szak- szervezet munkáját is tükrözi, amelynek tekintélye különösképpen az utóbbi hónapokban rendkívüli módon megnőtt. Az emberek bátran keresik fel a pártszervezetet, s elsősorban olyan ügyekben kérnek hasznos tanácsot, melyek a termelést segítik elő. K omoly érdeme az új vezetésnek még az is, hogy sokat ad a műszaki középkáderek véleményére. A vállalatvezetés ezt úgy is kinyilvánította, hogy nagyobb önállóságot biztosított például az aknavezetőknek, bányamestereknek. A bányamestereknek már nemcsak a fegyelmezés jogkörét biztosították, hanem szuverén joguk aknájukat érintő műszaki ügyekben is döntést hozni. A zagyvái bányaüzem vezetői, dolgozói azonban azt is tudják, hogy eddigi eredményeik csak kezdetnek »számítanak. Számos olyan feladatot kell az elkövetkezendő hetekben megoldani, ami az éves terv még sikeresebb teljesítését segíti elő. A sok közül csak egyet említünk. Azt, hogy a korábbi szép sikereket csúnyán lerontja az árbevételnél jelentkező súlyos elmaradás. Ez pedig azért következett be. mert rendkívül rossz az úgynevezett darabos szénhullás, s a napi 193 vagon termelésből alig 2—3 vagon darabos szenet tudnak továbbítani. Szükséges tehát, hogy a csaknem 2 millió forintos adósság törlesztéséért az elkövetkezendő napokban legalább 14 vagon darabos szenet továbbítsanak az osz- tályozókról, hiszen mindenki tudja, hogy a darabos szén tonnánkénti ára 439 forint, a por és kocka szén 120, illetve 180 forintjával szemben. És a kettő közötti különbség pedig igen számottevő! N em vitatható a zagy- vaiak eddigi eredménye. A feladat azonban még nagyobb, a tenni való pedig egyre nő. Ezért azt is elvárnák a zagyvái vezetők, bányászok egyaránt, hogy a tröszt vezetése is nagyobb segítséget nyújtson számukra. Hiszen mindönki tudja, hogy a bánya lövő jé, távlati terve nincs eléggé megalapozva, módot és lehetőséget kell találni a bánya rekontsrukciójára. 1904-ben ugyanis már nem 193, hanem 210 vagon szenet kell a zagyvái bányákból is biztosítani, ez pedig nem kis feladat, felelősség. A feladat végrehajtása pedig — éppen a tröszt segítségével — biztosítottnak látszik. Biztosíték erre a bánya kollektívája, bányászok és vezetők egyaránt. S. L.
