Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-14 / 74. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Ezek a veröfényes őszele- ji napok tengernyi tennivalót tartogatnak a szövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagoknak. ötvenhárom ezer holdon kell földbe tenni a gabonát, •több tizezer holdra „rúg” az a terület, amelyről be kell takarítani a kukoricát, burgonyát és a cukorrépát és hatvanhat ezer holdat mélyen kell szántani a tavaszi vetésű növények alá. Eddig már 1819 ezer holdon készítették elő a talajt a gabonának és néhány termelőszövetkezetben vetik az őszi árpát és a rozsot is. A feladatok nagyobbik része azonban még hátra van és jól átgondolt, szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy az idén időben földbe kerüljön az őszi árpa, rozs után a búza is. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya ebből a célból rendezte szeptember 12- én Balassagyarmaton gabona- termesztési tanácskozását, amelyen termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok. a megye gépállomásainak vezetői vettek részt. A tanácskozáson a gabonatermesztés időszerű problémáiról, Szilái György a Kompolti Kutató Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást. A tanácskozáson részvett és felszólalt Losonczi Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának munkatársa is. Szalai György előadásában az eredményes gabonatermesztés agrotechnikáját méltatta. Az intézetben végzett kísérletek alapján bizonyította, hogy a búza magas terméssel hálálja meg a rögmentes, jól elmunkált magágyat, a pillangós elővetemé- nyeket és azt, ha ' jól csírázó, tiszta, csávázott magot megfelelő mélységbe vetik a gépek. Nálunk Ncgrádban az idei őszön a kenyérgabona jelentős részét kukorica után vetik a tsz-ek és több olyan termelőszövetkezetünk is van, ahol már második, harmadik évben kénytelenek ugyanarra a területre búzát vetni. Az előadó elmondotta, hogy e területeken különös gonddal kell előkészíteni a vetést, hiszen a későn lekerülő kukorica után nincs elegendő idő arra, hogy a talaj tökéletesen beérjen. Ezért helyes, ha a termelőszövetkezetekben most felülvizsgálják, van-e olyan szabad területük, amelyre búzát vethetnek. A későbbiek sorárt pedig korábban érő kukoricafajták termesztésével kell siettetni a betakarítást, a búzavetést. Szükséges ez, mert a megyei tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az október 20-ig elvetett búza egy mázsával adott magasabb termést holdanként, mint az, amely csak novemberbe került a földbe. A vetésre kerülő búzafajták kérdése jelentős részét képezte az előadásnak, hiszen a szövetkezetek egy részében nálunk is vita tárgyát képezi: a külföldi, vagy a hazai bú- züfajták termesztése az eredményesebb? Szalai elvtárs elmondotta, hogy az intenzív búzafajták igényesebbek a talajelőkészítésre. a talaj tápanyagellátására. és az ápolására, de a gondos előkészítést’ a több műtrágyát jelentős terméstöbblettel hálálják meg. A vitában a megyében dolgozó mezőgazdasági szakemberek, szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok szólaltak fel, mondták el több éves gyakorlati tapasztalataikat. Benedek Pál, a Széesényi Tangazdaság igazgatója arról beszélt. hogy náluk az elmúlt évek átlagában tervszerűen emelkedett a búza holdankén- ti hozama. Mióta intenzív búzafajták termesztésével is foglalkoznak az átlagtermés nem volt 20 mázsán alul. Tudományos s gyakorlati tapasztalataival bizonyította, hogy az időbeni vetés, a megfelelő növény- állomány hogyan segíti a termésnövekedést. Jelliv.ek Tibor, megyei főagronómus elmondotta, hogy a korábbi években az agrotechnikai hibák egész sorát követték el a termelőszövetkezetek a búzatermesztésben, amelyek jelentős mértékben befolyásolták az átlagtermés alakulását. Szólt az intenzív búzafajták termesztéséről, — amelyet a harmadik évben termesztünk Nógrádban, s ezer, öt ezer hold után az idén már 17 ezer holdon vetjük, — amelyekkel sikerült javítanunk a holdanként! termésátlagot. Bar- lai Gábor, a megyei tanács megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa megyei tapasztalatokkal bizonvi- totta az időbeni Vetés, a hol- dankénti magmennyiség és a vetésmélység fontosságát. A vizsgálatok alapján 10 kilogrammos holdankénti vetőmagtöbblet 1,-1,6 mázsa holdanként! termés többletet eredményez. Losonczi Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Termelőszövetkezeti Főosztályának munkatársa a jól szervezett gyors munkára hívta fel a jelenlévők figyelmét, hiszen az ország kenyérellátása függ ettől. Külön hangsúlyozta a kettős műszakok szervezését, mert ezzel jelentősen meggyorsíthatjuk a talajelőkészítés és a vetés tempóját. Ugyancsak a jól szervezett munka fontosságáról szólt dr. Soós Endre, az etesi Haladás Termelőszövetkezet mezőgazdásza. Etesen 330 holdon kell elvetni az őszi gabonát, és ennek jelentős részét kukorica után kellene vetniük. A kukorica azonban későn érik, betakarítása elhúzódik. ezért úgy határoztak, gyors felmérést végeznek a határban és ahol szabad területük van, a talaj is engedi. lovas és gépi vontatúsú vetőgépekkel azonnal megkezdik a munkát. Boros Béla, a szécsénvi Rákóczi Termelőszövetkezet £ő- agronómusa többek között a megrendelt műtrágya mennyiségét sürgette és azt. hogy az AGROKER Vállalat időben szerezze be a gépekhez szükséges alkatrészeket. Diószegi Béla, a rétsági járás főag- ronómusa javasolta, hogy a járásban a korábban érő kukoricafaj Iákat termesszenek :ozas * már jövőre. A járás legtöbb szövetkezetében munkaerő hiánnyal küzdenek, aránylag nagy területen termeinek gabonát, és a gabona és a kalászosok nagyrésze kukorica után kerül a talajba, amelynek betakarítása, a kései érés miatt elhúzódik. Elmondotta azt is, hogy a rétsági járásban igen jó tapasztalatai vannak az intenzív búzatermesztésnek. Ezt erősítette meg hozzászólásában Győri János a ságujafalui Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke is. A termelőszövetkezetben az idén több mint 12 mázsa volt a búza termésátlaga és ebben jelentős szeretje van a szovjet Bezosztájának. Amint azt Molnár Sándor a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője vitazáró beszédében elmondotta. most az a legfontosabb, hogy Nógrád megye valamennyi termelőszövetkezetében jól szervezett, gyors munkával a tervezett területen időben elvessék a gabonát Kár, hogy ez a tanácskozás amely egyébként igen hasznos volt, nem adott több gyakorlati segítséget a talajelőkészítési és vetési munkák megszervezésében a szövetkezeti vezetőknek, elnököknek, mezőgazdászoknak. Vincze Istvánná Jelentkezés kertészeti technikumba A Budapesti Egressy úti Kertészeti Technikum vezetőivel egyetértésben Salgótarján székhellyel egy kertészeti technikum levelező, kihelyezett osztályt szerveznek. (Salgótarján Rákóczi úti általános iskola). Az osztály beindulásához legalább 30 személy jelentkezése szükséges. A tanulmányi idő négy év. A közismereti tárgyakat a helybeli pedagógusok, a szaktárgyakat a Kertészeti Technikum szaktanárai tanítják. Konzultácó hetenként egy alkalommal 'lesz, a hallgatókkal való megegyezés alapján. Jelentkezés korhatár nélkül. Jelentkezhetnek akik az általános iskola VIII. osztályát elvégezték, vagy kötelezettséget vállalnak arra, hogy 1964 év június végéig a bizonyítványt megszerzik. A jelentkező hallgatók felvételi vizsgán kötelesek megjelenni a technikum által megjelölt időpontban előreláthatólag október második felében. Ä felvételi vizsga anyaga: a VIII. osztály magyar és matematika tantárgyai. Az oktatási év egyébként januárban kezdődik Hasonló körülmények között működik már III. éve a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum kisterenyei kihelyezett osztálya, Első osztályba még oda is lehet jelentkezni, Kisterenyén az általános iskolában. Ez a technikum általános mezőgazdasági képzést nyújt. Jelentkezni lehet: Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztály. Salgótarján, Megyei Tanács, legkésőbb szeptember 20-ig. ■ A.A.AA. A A A A A A yV A A V V /\ AA^A.VúA A A^A.A.A.A A AW-^WA.A.AV\ A.A Éjszakai műszakban Holtner László és Vojtek Mihály a Pásztói Gépállomás traktorosai becsületesen helytállnak az éjszakai műszakban is, hogy a termelőszövetkezetekben minél előbb végezzenek a szántással, tehát ezzel is előrébb hozzák a vetés időpontját. Tiszta, csávázott vetőmag biztosabb termés Az időjáráson kívül számtalan olyan tényező van, amely döntően befolyásolja a gabona terméseredményeit és a terméseredményekre gyakorolt pozitív, vagy negatív hatása kizárólag a termelőtől függ. A magas terméseredmény elengedhetetlen feltétele például a területegységre jutó növényszám, amit a holdankénti vetőmagmennyiséggel biztosítunk. A szabály szerint megadott vetőmagmennyiség 100 százalékos csirázású és tisztaságú gabonára vonatkozik és mivel a csirázási és tisztasági százalék szövetkezetenként változik, a holdankénti vetőmagmennyiségnek is változnia kell. A pontos vetömagnorma megállapításához tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy vető- magtételenként elvégezzük a csirázási próbát és megállapítsuk a tisztasági százalékot. Az utóbbi években talán még soha nem volt olyan jelentősége a vetőmagvak csírázóképességének megállapításának, mint most. A júliusi relckenő hőség a magvak csírázására annyira kedvezőtlen volt, hogy jó néhány csíráztatási próba csupán 80 százalék körüli eredményt adott. Ahhoz tehát, hogy kellemetlen meglepetés ne érjen bennünket, a vetőmagvak minden tételének csírázást százalékáról meg kell győződni. Hogy ez a munka a vetés idejéig befejeződjön, teljes kapacitással dolgozniok kell a gépállomást laboratóriumoknak. A csíráztatás minden különösebb költség nélkül elvégezhető, de ha elhanygolják az alacsonyabb holdankénti termés már több ezer forintos kárt jelent egy-egy szövetkezetnek. A vetőmagvak másik alapvető „fokmérőjét”, a tisztaságát, szintén ellenőrizni kell a vetés előtt. A cél az legyen, tisztítatlan vetőmag ne kerüljön földbe. Á megyében 30 lönböző típusú gépi meghajtású magtisztító gép van, ez azonban nem biztosítja az őszi vetésű vetőmagvak tisztítását. Kiváltképpen akkor nem, ha csak a szövetkezetek tulajdonában lévő gépek dolgoznak. Mert például a földművesszövetkezetek is rendelkeznek magtisztító gépekkel, de ezeket most, nem tudni mi okból, nem üzemeltetik . A búza vetéséig egy hónap van hátra és ha azt akarjuk, hogy tisztítatlan vetőmag ne kerüljön a földbe, sürgősen üzembe kell helyezni minden tisztító gépet, még a kézi meghajtású gabonarostákat is. Ha csak 100 Hiázsa vetőmagot tisztít meg egy ilyen gép a vetés idejéig, azzal is közel 100 hold gabonatábla elgyomosodását akadályozzuk meg. Soha sem feledkezzünk meg arról, hogy a dikonirtos gyomirtás nem helyettesíti a magtisztítást! A vetőmagvak vetés előtti előkészítésének utolsó fázisa: a csávázás. Jelenleg minden járásban van 1 PC nagyüzemi csávázógép, aminek napi telje,sítménve 300 mázsa. Ez a s'éppark gondos szervezés mellett már biztosítaná a vetőmagvak zömének csávázását. Sajnos, a gépek folyamatos munkáját számos tényező akadályozza. Több esetben a termelőszövetkezetek nem biztosítanak any- nyi zsákolót a csávázáshoz, hogy a gép teljesítményének megfelelően lenne kihasználva. Máskor viszont raktárhiányra hivatkozva, nem adnak munkát csávázógépnek. A jövő évi termés elsősorban attól függ, hogy az elvetett magból hány életképes növény fejlődik és érlel termést. Ezért szükséges, hogy most az ősszel valamennyi mezc- nazdasági nagyüzemben jó csírázóképességü tiszta, csávázott vetőmagot szórjanak földbe a vetőgépek. Uhlár László Traktorosok, akik nem ülhetnek traktorra... Az őszi mezőgazdasági let írt a * Vasútépítő Vállamunkák sikere többek között attól függ, hogyan szervezik meg a gépállomások, a gépek munkáját, kihasználják-e maradéktalanul a gépesítésben rejlő lehetőségeket. Ismeretesek a vetési, betakarítási, mélyszántási feladataink, amelyeket csak jó szervezéssel, a kettős műszakok maximális gyarapításával, az egyes részmunkák ésszerű összehangolásáml lehet jól megvalósítani. Egy ideig akadályozta a kettős műszakok gyarapítását a traktorvezetők hiánya, A Gazdasági Bizottság rendelete lehetőséget nyújtott arra, hogy az iparban foglalkoztatott traktorvezetéshez értő embereket segítségként átadják az üzemek, vállalatok, gyárak a gépállomásoknak. Az ipari munkások közül sokan azonnal jelentkeztek. Az acélárugyárból eddig tizenheten, a bányaüzemekből több mint húszán, más különböző vállalatoktól pedig több mint harmincán már elhelyezést is nyertek a gépállomásokon. Ennek ellenére még mindig szükség van a kettős műszakok számának emelésére. Jelentkezők lennének is, azonban egyes vállalatok vagy nem ismerik, vagy semmibe veszik a Gazdasági Bizottság határozatát, mert különféle okokra hivatkozva visszatartják a jelentkezett, illetve kikért traktorosakat. Az ÉM. ?. sz. Mélyépítő Vállalata például a kikért Zsíros Józseffel a munlMkönyvét is elküldte a gépállomások megyei igazgatóságára. Hasonlóan akart eljárni Nedeliczki Mihály esetében is, mondván, határozat ide, határozat oda, nem járul hozzá a kél emr, bér távozásához, csak akkor, ha véglegesen elmennek a vállalattól. Ilyen tagadó leve„Doktor úr, csak egy Több mint két liét óta naponta, százegy néhány embert oltottak be a KÖJÁL orvosai az Európa- szerte rémületet okozó fekete himlő ellen. Az Indiából elterjedt kegyetlen betegség ellen hazánkban időben, kitünően szervezett és igen szigorít intézkedéseket hoztak. Ennek köszönhető, hogy az ismeretes Royal-szállóbeli egyetlen konkrét megbetegedésen kívül azóta sem fordult 2lő több fekete himlő megbetegedés az országban. Nem úgy, mint például Svédországban, ahol 1962-ben észleltek ilyen betegséget először, késve intézkedtek, 16 ember kapta meg a betegséget és csak most, egy év után ieheteít feloldani az egészségügyi zárlatot. Nem vicc, nem játék tehát a kötelező oltás mindazoknak, akik külföldre akarnak utazni. Nemzetközi érvényű, a Magyar Nép- köztársaság Egészségügyi Minisztériuma pecsétjével ellátott, három nyelvű igazolvánnyal lehet átlépni a határt — kifelé. Ugyanígy hasonló dokumentum birtokában engedélyezik a belépést is. A határátkelő helyeken állandó egészségügyi ügyeletes szolgálat van. Maga az intézkedés végrehajtása, az oltóanyag és a szükséges munka is jelentős anyagi áldozattal jár. Természetesen anyagi kár az is a népgazdaságnak, hogy hivatalos, üzleti és egyéb ügyekben szükséges utazásokat el kell halasztani, mert a rendelkezés az egész lakosság érdekében mindenkire és minden lat is Oláh Imre kikérésévé. Nagy Károlynak pedig önkényes kilépőként adták ki a munkakönyvét az egyik budapesti mélyépítő vállalatnál. De nem kell messzire menni. Úgy látszik, a Nógrádkövesdi Kőbányánál Sáros Bálint igazgató nem ismeri a Gazdasági Bizottság, valamint a megyei párt végrehajtó bizottság határozatát, mert nyolc olyan dolgozó kiadását tagadta meg, akiket a gépállomások azonnal traktorra ültethetnek, korábbi nagy gyakorlatuk folytán. S ez nem mindegy. Ugyanis hiába jelentkeznek sokan, ha nincs vezetési gyakorlatuk. Tisztelet és becsület a jelentkezőknek, viszont azt meg kell érteni egyeseknek, hogy most nem lehet időt tölteni gyako- rolgatással. A hozzáértést, gyakorlatot balesetvédelmi szempontok is megkövetelik. Még mindig 40 traktorvezető és 20 szerelő foglalkoztatása szükséges. A gépállomási igazgatóság széleskörű munkát folytat a gyárakban, üzemekben dolgozó traktorosok felkutatása és időleges allcalmazása érdekében. Az igazgatóság megbízottja, valamint az igénylő gépállomás igazgatója személyesen felkeresi a megyei vállalatokat, hogy kiválogassák a jelentkezőket. Kell es a gondosság, csak ne menjen az idő a lelkesedés rováséra. Feltétlen fontos, hogy az elfogadott jelentkezőket azonnal munkába állítsák, mert az adminisztrációból eredő huzavona hátráltatja a munkákat. Korábban tapasztalható volt ez, mert a szer- vezéssel már augusztusban foglalkoztak, a tényleges munkára . mégiscsak szeptemberben került sor. V. A. kis papír as egész! 99 szervre egyformán vonatkozik. Mindezzel számoltak, a hatósági intézkedés előtt. Mégis rengeteg inzultusnak van- nak kitéve a megbízott egészség- ügyi szakemberek, elsősorban a KÖJÁL igazgatója és orvosai. ,,Doktor úr, csak az a kis papír kell! Én nem várhatok. Kitűzték Füleken a húgom esküvőjét.” ,,Mit képzel, maga csak egy orvos, nekem holnap Bécsbe kell mennem. Tízmillió dollár kár az országnak, ha megakadályoz az elutazásban” ..Mit csinálnak ilyen cirkuszt ebből az ügyből? Majd elintézem én a miniszté- riumban, de azt nem köszönik meg!” Ilyen és még impertin&n- sebb hangon zaklatják a kötelességüket teljesítő és az emberek egészségéért felelős orvosokat az oltóhelyen — és a lakásukon is egyesek. Pedig azok .s megfeszi- teit munkát végeznek, éjjel-nappal szolgálatot tartanak és nagy izgalommal figyelik minden beoltott ember szervezetének reagálását. Nincs kivétel és minden■ tü-> relmetlenség felesleges. Itt ezrekről. milliókról, azok egészségéről van szó egy olyan betegséggel szemben, amely elterjedése esetén szörnyű pusztítást végezne Közöttünk. Nem egy ,,kis papír” tehát csupán a lényeg, hanem annál sok- kal-sokkal többről van szó. Ezt pedig mindenkinek meg kell ér* feni. Szénügyben Nem tudom, hogy ott van-e még az a szénkupac a járda szélén a salgótarjáni Sztaha- nov úti 32. számú ház előtt? Mert 11-én még ott volt, úgy szemre becsülve 12—13 má- zsányi a húszból, amit 7-én szállítottak a Tüzéptől özvegy Bazsó Gáborné nyugdíjasnak, aki négy gyermeket tart el. Megálltam ott én is, más is, aki arra járt, mindenki megállt, nézte a kupacot. És megkérdezte mindenki, mi az, miért van ott? Hát az nem is volt SZÉN- kupac, közelebbről megtekintve. Szénpor az volt közte, meg agyag és sok-sok kő. Huszonhárom forintért mázsán- kint. Bazsó néni legnagyobb gyermeke, a katona-fiú volt itthon szombaton. Ö hordta be, ami használható SZÉN volt. Azután elment a Tüzéphez, hogy a többit elvihetik. O azzal az anyja pénzéért nem fog kínlódni. De még napok múlva se vitték el. Nos, senkinek nem szabad szemetet eladni tűzrevaló helyett. De egy asszonynak, aki sovány nyugdíja mellett a három iskolás és egy katonagyerek eltartásáért még a gyári munkát is vállalja, ilyen árut szállítani — SZEGYEN. Nemcsak a Tüzép szégyene, hanem a bányászoké is. Mert ha munkájuk közben arra gondolnának, a más verítéke nem azért hull, hogy a keresett pénzért ilyen fűtőanyagot kapjon a rideg tél ellen, — akkor ezt a tér- melvényt nem a vagonba, hanem a hányára szórták volna ki. K.
