Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-24 / 68. szám

1969. aaguwtus 3t,. »kxs-r Am ntvnjsAo 3 Üléseztek mesénk orizágfgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) Az országgyűlési képviselők megyei cso­portja ülésének második napirendjén „az építőipari vállalat építkezéseinek helyzete, a terv teljesítésének swan felmerült prob­lémák” szerepeltek. Az építőipari vállalat munkájáról megyénk országgyűlési képvise­lőit dr. Bartha Róbert elvtárs, a vállalat igaz­gatója tájékoztatta. II. 4 tél okozta elmaradást csak közős összefogással pótolhatja az építőipar (Iványi Ödön szénrajza) Hogy mivé nőbet világunkban egy valahai uradal­mi ácsmester fia, arra a benczúrfalvi idős Szabó István is példaképünk lehet. Magas Cered község cselédsorú nyomorúságból fagyasztó tél kergette le a családot az alig néhány hónapos Pista gyctekkel, meg a faragott, huszáros bölcsővel a jobb élet utáni reményben egy régi-régi karácsonykörüli napon. Tábort vert a család Márkhá- zán néhány esztendőre s itt, a zsellérek, summások sors-szomszédaként kezdődött a világgal való ismer­kedése az apró legénykének. A Tarján patak, egy öreg bakterház és őre vésődtek fel kedves, örök em­lékként. Vasárnaponkénti látogatások a rokkant bak- ternáL, aludtcj köcsögök izgató illata. 1910. január első napján már Kisterenyén talál­juk a szaporodó családot, — a kendergáti major két­szobás, — akkori szemmel úrinak Ítélt lakásában. Földművelők és bányász emberek a Szabó család ba­rátai. Pistának érdekes, ügyeskedő hajlandósága] van­nak: rajzokkal mintába be a majorság falait, az apa műhelyében ügyes tolltartókat fabrikál, ceruzavégre kapja az ókutlárés, öreg segédet, oly élethűen, hogy megmosolyogtatja véle a főintézöt s tőle kapja a mű­vészi alkotást illető első honoráriumot, a húszkoronás aranyat. ....... _________ . ., Mindezeket a 60. esztendős Szabó Pista bácsi öreges betűkkel papírra vetett emlékirataiban olvas­gatom most nagy megilletődéssel. Az egész küzdelmes élet minden jelentős állomását végigutazza ez az em­lékezés, egész a teljes elismerést és minden múltbeli kudarcért és sikertelenségért elégtételt adó Kossuth- díjig, amelynek jelvénye 1959-ben idős Szabó István is a legkiválóbbak közé emelte. 1903. augusztus 29. Ekkor született. 1963. augusz­tus 29-ekkor ünnepeljük tisztelettel, szeretettel, becsü­léssel, elismeréssel és büszkeséggel Nógrád hírneves fiát, a falusi ács művésszé nőtt másodszülöttét, idős Szabó Istvánt, szívesebben mondva Pista bácsit, aki a pályakezdés óta mindmáig, pályája delelőjéig, minden új és új művében a dolgozó embert halhatatlanítja. Barna Tibor Mint ahogyan az • ország valamennyi építőipari válla­lata, úgy vállalatunk az el­múlt téli időszakban a terv teljesítésének valamennyi ágában elmaradt. A tél okoz­ta lemaradás vállalatunknál az első negyedévben 16 mil­lió forint értéket tesz ki. A második negyedévben az még növekedett, ami szintén a téli időszak nehézségeinek követ­kezménye volt. összegszerűen vállalatunk az első félévben az erede­ti tervet alapulvéve 20 millió forinttal maradt el. Az első félév eredményeit látva megyénk vezetői is in­tenzíven foglalkoztak az épí­tőipar problémáival és annak megfelelő intézkedések szü­lettek. Az MSZMP megyei bizottsága alapos előkészítés és tárgyalások eredményekép­pen határozatot hozott a hiá­nyosságok és az elmaradás felszámolására. A széleskörű intézkedési tervek elkészítésének alapja az az egyértelmű álláspont volt, hogy a második félév időszakában az első félévi tervlemaradást teljes egészé­ben pótolni kell, tehát min­denképpen meg kell teremte­ni az éves terv valamennyi részletének teljesítését. Ahhoz azonban, hogy az intézkedési tervek reálisak le­gyenek, elsősorban ismerni kellett a terv teljesítését érintő összes problémákat, illetve a lehetőségeket. Az alábbiakban kívánunk helyzetképet adni vállalatunk kivitelezésében lévő létesít­ményekről és problémáinkról. A lakások a legfontosabb problémát jelentik, illetve jelentették. Igaz ugyan, hogy vállalatunk az országos szinthez viszo­nyítva kevés lakást épít, azonban különösen a salgó­tarjáni rekonstrukciónál je­lentőségük, a lakások számá­nál is lényegesen fontosabb. Az első félévben ütemezett lakásokat vállalatunk mara­dék nélkül átadta, sőt néme­lyiknél az átadás a szerződé­ses határidő előtt megtörtént. Súlyos probléma merült fel azonban a második félévben átadandó lakásokkal kapcso­latban. A nehézségek ellenére is biztosítékot teremtettünk a lakás átadási tervünk teljesí­téséhez. A párt felhívása alapján a fizikai és műszaki dolgozók versenyvállalásai­nak eredményeképpen azt is bejelenthetjük, hogy decem­ber hó végén nem adunk át lakást, hanem mintegy 15—20 nappal lerövidítjük a határ­időket. Az üzemi beruházások meg­valósításánál már súlyosabb a helyzet. Ennek egyrészt a tél okozta elmaradás, más­részt a beruházások előkészí­tésének vontatottsága az oka. Az adott helyzetet felismerve, figyelembe véve a párt és ál­lami szervek javaslatát — a munkákat úgy soroltuk és ütemeztük, hogy a nép- gazdaságilag legfontosabb beruházások minden kö­rülmények között befeje­zést nyerjenek. Ezt csak úgy lehetett megol­dani, hogy a munkaerőt, és anyagot ezekre a munkahe­lyekre összpontosítottuk. összesen 7 kevésbé fontos beruházás határidejét kellett koncentráció miatt módosíta­ni. Legnagyobb nehézségek voltak és ma is vannak a Salgótarjáni Acélárugyár be­ruházásainál. Rendkívüli -és véleményünk szerint indoko­latlan — elhúzása a beruházá­sok előkészítésének, az ezévi program teljesítését gátolja, bár forintban a teljesítés meg lesz. Közel egy éve tár­gyalunk és sürgetjük az acél­árugyári exportraktár építé­sét. Hiteligazolás hiánya miatt a múlt évben megkezdett be­ruházás csak a mai napon folytatható. Hasonló a hely­zet a készáruraktár építkezé­sénél, ahol közel egy éve tárgyaljuk a munka kivitele­zését és még ma sincs lehető­sége az építkezés megkezdé­sének. A Romhányi Cserépkályha- gyárnál, ahol sajnos program­bővítés miatt nem fejeződik be ez évben a rekonstrukció, hasonló helyzet adódik. A salgótarjáni üveggyárak rekonstrukciós munkái ütem- szerűen haladnak és megvan a lehetősége az évi előirány­zatok teljesítésének- Igen nehéz feltételek mel­lett kivitelezzük a salgótarjá­ni Kenyérgyárat, ahol a sok tervmódosítás és állandó terv­hibák miatt az építési munka igen vontatottan megy. A szálloda építésével végig az egész szerkezeti kivitele­zés alatt számtalan akadályo­zó tervezési hiba merült fel és sorozatosan ma is állandó a megoldatlan, vagy hibásan megoldott épületszerkezeti rész. Probléma mutatkozott f távfűtésből eredő fűtésszere­lés, hőátadó központ tervezé­sével. Lakatos szerkezetek gyártása és szállítása főképp tervezési hibákból még most is késlekedik. Megoldatlan még az ideiglenes fűtés meg­építése. Az ideiglenes kazán­nak, kazánháznak és szere­lésnek tervei még a mai na­pig nem készültek el, pedig elsőrendűen fontos, hogy a ka­zánok és a kapcsolatos léte­sítmények mielőbb rendelke­zésre álljanak, mert ennek híján az ez évi befejezés nem biztosítható. Amennyiben a szükséges terveket a kazán és ka- zánbáz építésére megkap­juk, — az anyagok idő­ben beszerezhetők lesz­nek — aminek eredmé­nyeképpen a fűtés az épü­letben megoldódik, úgy a létesítmény december 25-ig átadásra kerülhet. A kultúrház építése anyag­hiánnyal küzd. A távfűtésből eredően itt is áttervezés fo­lyik. Sajnos, az áttervezés befejezéséig előzetes tárgya­lásaink szerint a nyílászáró szerkezetek — esetleges válto­zások miatt — nem rendelhe­tők meg, ami a szállítást egész bizonyosan nagymértékben fogja késleltetni. Intézkedési terveink szerint a munkák meggyorsultak és az éves le­maradást bepótoljuk, ha a be­ruházó a tervproblémákat sürgősen megoldja. A pártszékház építése terv­szerűen halad. A munkahely anyag és szállítási nehézsé­gekkel küzd. A nehézségek ellenére a kívánt ütem biz­tosítva van és az ezévi prog­ramot teljesítjük. A sajtószékház és nyomda­épülettel kapcsolatosan súlyos munkaterületi problémák vol­tak, még ma sem kaptuk meg a terveknek megfelelő munkaterületet. Tervünk szerint és a gyakor­latban a munka kivitelezése meggyorsult, különösen a nyomda csarnoki részén, és így biztosíték van arra, hogy a gépek november 1-én elhe­lyezhetők lesznek. A második féléves tervünk teljesítésének problémáit és akadályait a következőképpen kell elmondanunk: A legsúlyosabb termelést gátló tényező a szállítás. Anyagainkat a szállítóművek — jól lehet telepükön van tá­rolva — nem tudják biztosí­tani, szállító vagonok hiánya miatt. A sok szállítóeszközt igénylő betonkavics hiánya rendkívül megnehezíti és fé­kezi a kivitelezést úgy Sal­gótarjánban, mint a vidéki munkaterületeken. A nehéz­kes szállítások, továbbá a nagy felhasználás helyzetét Vállalatunk időben felismerte és amellett, hogy a vasúti szállítás érdekében a szüksé­ges intézkedéseket már meg­tette, iftóbáltuk megoldani a hiány egy részét helyi anya­gokból. Jelentős mértékben akadá­lyozza munkánkat a szállító Vállalatunk — a Salgótarjáni Autóközlekedési Vállalat mun­kája. A sorozatos ígérgetések ellenére sem biztosítja az Autóközlekedési Válla­lat a megfelelő mennyi­ségű szállító eszközt. A szállításhoz hasonlóan sú­lyos problémát okoz az anyag­ellátás. Már a második hó­napja állandó zavart és ter­meléskiesést eredményez a hiányos magas értékű cement ellátás. A meggyorsított ütem még nagyobb anyagigénnyel lép fel, amit biztosítani kell. A betonkavics hiánya — vé­leményünk szerint — szállítás kérdése. A cementellátásra magasabb szintű intézkedés szükséges. A gyártóművek az adott hónapon belül is elősze­retettel az utolsó napok­ban teljesítik szállítási kötelezettségüket, ami he­lyenként végzetes lemara­dást eredményez. A gyártóművek még május és július hónapban is nagy mennyiségű cementszállítás­sal maradtak el, amit még a mai napig sem pótoltak. En­nek következménye, hogy a munkahelyeinken semmi tar­talék nincs, és az adott hó­napban később szállított anyag teljes munkaleállást eredményez. Igen súlyos anyagproblé­mánk van a faanyagoknál. Ebben az évben a monoliti- •kusan készített vb. szerkezet az elmúlt időszakhoz viszo­nyítva több, annak duplája, képviselni aminek következtében az anyagkeretünk kimerült és pótigényléseink teljesítése na­gyon lassú ütemű. A terv teljesítésének igen nagy problémája a szükséges fizikai létszám biztosítása. Legfőképpen kubikos és segédmunkás létszámhiány mutatkozik, de egyes szak­mákban — kőműves, ács, bur­koló, szobafestő — is lesz hiány. , Elgondolásunk az, hogy erre az időszakra akár külön szerződésre is álla­mi gazdaságoktól, terme­lőszövetkezetektől, de szükségszerűen egyéb üze­mektől is munkaerőt ve­szünk át. Ugyanis ezen időszaktól kez­dődően különösképpen a me­zőgazdaság üzemeinél, de egyéb üzemeknél is az úgyne­vezett holtszezon lép be, ami­vel kapcsolatos munkáslét­szám csoportosítás mindkét üzemre előnyös volna. Ugyan­akkor a tél beálltával szintén szerződésszerűen felajánlunk! az építőipari úgynevezett holtszezonban a bánya, er­dészet és egyéb üzemek ré­szére munkavállalókat. Sorozatos és ismétlődő problémát jelent vállalatunk­nál az előkészítetlen beruhá­zások kivitelezése. A beruhá­zók jóformán egyetlen eset­ben sem rendelkeznek azok­kal a szükséges feltételekkel, amik a beruházás lebonyolí­tásához szükségesek. Leggya­koribb ezek közül a hiányos tervdokumentáció szolgáltatá­sa. A terv szállításától, illet­ve elkészítésétől hosszú idő eltelik, mire technológusaink megállapítják a hiányosságo­kat, esetleg az alkalmatlansá­got, jóllehet a beruházó a tervezőtől történő átvétel után röviden meg tudná mind­azt állapítani, és ezzel sok értékes időt lehetne a beru­házás javára megtakarítani. Beruházóink nem veszik figyelembe az egyes ha­tóságok előírásait, pedig elsősorban nékik kellene azt betartani. 'E területen is sok a huza-vo­na, ami késleltető tényező. Tényként kell elmondanunk, hogy a beruházó a létesíten­dő objektumok dokumentá­cióit mindig az utolsó idő­szakban szolgáltatják és ez a körülmény vállalatunknál a tervszerű munkát nagymér­tékben hátráltatja. Megoldatlan és állandó jel­legű problémák között jelent­kezik a haladó és korszerű technológia alkalmazása. Kü­lönösen Salgótarjánban, a na­gyobb épületeknél részben tervezési könnyebbség, rész­ben pénzügyi kérdések miatt terveznek a tervező irodák hagyományos építési módsze­rekkel. Vállalatunknak megvan a kellő gyakorlata és lehe­tősége a korszerű, építési technológia szerinti kivi­telezésre. Sürgős magasabb szintű in­tézkedés volna szükséges, hogy most már végre olyan technológiával tervezzenek, ami vállalatunk gyorsabb és termelékenyebb kivitelezését segítené elő. Igen fontos feladatunknak tartjuk a téli munkákra való felkészülést. Programunkat úgy készítjük — és az ismert feladatokra már készítettünk is —, hogy minél több, köny- nyen téliesíthető, lehetőleg zárt munkahelyünk legyen. Itt azonban fontos lenne az előbbiekben említett problé­mák egy részének megoldása, hogy dolgozóink minél na­gyobb része foglalkoztatva le­gyen. A tervlemaradás behozásá­ra munkahelyenként készítet­tünk műszakilag átgondolt és megalapozott intézkedési ter­vet. Az intézkedési terv, de különösen a párthatározat megjelenése dolgozóinkban máris érezhető szemléleti vál­tozást eredményezett^ ami egyre jobban tükröződik a munkában is. Kialakulóban van az a lendület, amire a terv tel­jesítéséhez szükség van. intenzívebb úgy a fizikai, mint a műszaki munka. A műszaki vezetőknél és épí­tésvezetőknél is látható jelei vannak a teljesíteni akarás­nak (jobb a munkához való hozzáállás), ami feltétlen po­zitív eredményt hoz majd. Igen élénk vita követte az előterjesztést. Az országgyűlési képviselők számos hasznos javaslattal segítették az építők munká­ját. A többi között például azt javasolták, hogy egyeztes­sék munkájukat az Autóköz­lekedési Vállalattal, szervez­zék meg az éjjel-nappali anyagszállítást. Egyeztessék munkájukat az alvállalkozók­kal, hogy a szakipari munkák ne gátolják a határidők betar­tását. A tervezőkkel már egy- egy objektum terveinek ké­szítése közben vegyék fel a kapcsolatot, egyeztessék ott elképzeléseiket. Már most ké­szüljön fel az építőipar a te­ljesítésre, hiszen ez a folya­matos munka legfontosabb feltétele. Dolgozzanak úgy 1963-ban, hogy biztosítsák az éves terv teljesítését és meg­teremtsék a zökkenőmentes átmenetet 1964-re is. A képviselőcsoport megálla­pította: minden reális lehető­ség biztosított az elmaradás pótlására, csak ezekkel a le­hetőségekkel élni is kell. Az ^yár dolgozói közül kétszáznegyvenen vettek részt Salgótarjánban vasárnapi műszakon cs segédkeztek az építő­iparnak, három építkezési helyen. Képünkön az acélgyári TMK dolgozóit látjuk, amint éppen az egy év múlva áta­dásra kerülő, 193 lakásos, hétemeletes bérház alapját ássák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom