Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-24 / 68. szám
4 NÖGRÄDI NfiPÜJSÄG 1963. augusztus '23. Az iskolai év kezdete előtt ti« Új gimnázium Bereden Jizj&él kezdő peda(}íxjiuuiukhőz Kedves Bakos Galambos Katalin! Valószínűleg csodálkozni fog, hogy az Ígért riport helyett most a nagy nyilvánosság előtt levéllel jelentkezem, de arra gondoltam, hogy mondandóm így közvetlenebbül tudja szolgálni azt a szándékot, amellyel Maga és pályakezdő „sorstársai” felé szeretnék fordulni most, az új tanév előtt. Amikor magával a nagybátonyi szép iskolában — ahol pályáját kezdi — megismerkedtem, önkéntelenül is 1945 tavasza jutott eszembe, amikor a kiskérpusztai bányatelepen nekem kellett kezdenem egy elhagyott ház tökéletesen üres termében, harmincöt, a háború borzalmaitól megriasztott „emberkével”. Bennünket, akkor, — s sokkal előbb is — azok között emlegettek, akiket az istenek nem szerettek es azért tették pedagógussá. Nemcsak a közoktatás szelleme, de a közvélemény hozzáállása is sokszor megkeserítette a tanító' életét, hisz az az eset. amiről Gárdonyi irópedagó- gusunk írt, nagyon is jellemző volt vidéki iskoláinkra: „Szép május havában kikelt már a liba, Pihenhet félévig a pedagógia. Mert azért teremtett gyermeket az Isten, Hogy legyen a háznál ki libát őrizzen.” Ilyen viszonyok és körülmények között bizony nagyon nehéz volt a szép makarenkói gondolatot teljesíteni: „Embert nevelni annyit jelent, mint kifejleszteni benne a távlatot, melyben meglátja a holnap örömét.” Ezért volt öröm az én számomra, hogy Magában egy olyan fiatal kartársat ismertem meg, akinek állandó mosoly a jellemzője, aki pedagógiai optimizmussal felvértezve veszi kézbe a gyermeki lelkek fehér papírosát, amit teleir majd a tisztességtudásnak, az egymás iránt való testvéri érzésnek, szocializmust építő hazánk szeretettnek, jeleivel. Mi az. amit én még útravalóul ajánlhatok magának, kedves Kati, de magán keresztül Holles Zsuzsa ..óvónéninek”, Varga. Rozália és Tamás Istvánná ..tanítónéninek” és a többi most kezdő fiatalnak. Az első talán az, hogy mindig érezzék az örömöt, amit Tolsztoj érzett a gyermeki lélek kibontakozásakor, mond- ' ván: „mintha bimbófakadás szemtanúja lettem volna” s legyenek a magukra bízott „lélekbimbók” jó kertészei. A másik: pedagógiai munkájuk során egy percre se tévesszék szem elől a nagy tanító. Makárenkó talán legfontosabb figyelmeztetését: ..Állítsuk az ember elé a lehető legmagasabb követelményeket, és adjuk meg neki a legnagyobb megbecsülést.” Ezt a követelményt csak akkor tudják teljesíteni, ha önmagukkal szemben is igényesek lesznek. Igaz. hogy most hagyták el az iskolát — alig felejtették még el az államvizsgák izgalmait, — de ne feledjék, nemcsak a jó pap tanul holtig. Maguk is igényeljék az idősebb kollégák segítségét, hasznosítsák tapasztalataikat és tegyék mindennapi törvényükké: „aki azt a bátorságot vette magának, hogy másokat tanítson, annak minden nap tanulnia kell.” Ha a fenti nagyon vázlatos követelményeket magukévá teszik, akkor meg fogják közelíteni a Bacsányi gondolatot, tanítók lesznek, akik . „mini az égő fáklya, mely setéiben lángol * ■ s magát megemésztve másoknak világai.. .* áldozatos munkával fogyasztják magukat, de ezért, megkapják a legmagasabb rendű fizetést: tanítványaik soha e’ nem múló szeretetét, a társadalom állandó megbecsülését, amelynél szebb jutalmat talán el se lehet képzelni. Ezekkel a gondolatokkal kíván az új tanév kezdetén minden most kezdő társának jó munkát, kartársi szeretetni egyetem kapujában Egy évvel ezelőtt panasz- szal jött hozzám. Akkor nem vették fel az egyetemre — „hely hiányában”. Valószínűbb volt azonban, hogy a származása miatt: apja vi- világéletében tisztviselő, a há_ ború idején tartalékos tiszt volt... Ö, ifjú Molnár Ferenc a balassagyarmati gimnázium egyik legjobb tanulójaként érettségizett: általános iskolában és középiskolában mindössze egyetlen egy négyes osztályzata volt orosz nyelvből, más mindig kitűnő. A tavalyi felvételi vizsgán is a legjobb ponteredményűek között szerepelt. Tavaly ilyenkor letört volt. Most, amikor újból felkeretel: Csmklv Iisiló sett, ragyogott az arca az ötömtől. „Felvettek! Nem is bánom ezt az esztendőt.” Egy évig Budapesten dolgozott a Heim Pál Kórházban segédmunkásként. A második emeletre hordta erős karjain a beteg gyermekeket, akik közt három éves és tizenkét éves is volt. Napi nyolc-tíz órát dolgozott kemény fizikai munkán — közben szomjas szemekkel leste a komplikált műtéteket — aztán hetenként két délután instruált egy középiskolás diákot. Januártól pedig minden másnap 4 órás előkészítő tanfolyamon vett részt. A vasárnapokra ügyeleti szolgálatot vállalt, hogy szüleinek ménéi kevesebb pénzbe kerüljön. Sportolt, Látogatás az iskolába készülő Mózes-ikreknél Az asztalon kék papírba burkolt füzetek hevernek, mellettük táskák, tolltartók. Gyakori látvány ez szeptember elseje előtt. Mózesék- nál azonban egy érdekes dolgot láttam. Mindenből kettő van, teljesen egyforma. Még az első osztályos tanszereket nézegetem, bejön a két kis tulajdonos, és megállnak ők is az asztal előtt. Bemutatkoznak. Első látásra teljesen egyformák, de a figyelmes szemlélő észreveszi, hogy Tomi az idősebb, magasabb, mint a néhány perccel később született Gyuszi, vagy ahogy a család nevezi; Öcsi. Marika, a nővérünk csomagolta be a füzeteket. — Ugye szépek? — kérdi Tomi a bemutatkozás után. Elismerően bólintok és leülök velük beszélgetni. Kíváncsi vagyok, milyen elképzelésük van az iskoláról, amelynek nemsokára első osztályos tanulói lesznek. — Mi már voltunk az iskolában — dicsekszik Tomi. Láttunk egy ilyen nagy — és mutatja kezével, mekkora — számológépet. — És egy még ennél is nagyobb fekete táblát — teszi hozzá öcsi. Aztán mesélik, egymás szavába kapva, mit csináltak még az iskolában. Szép meséket mondtak nekik (közben egyet el is mondanak), aztán játszottak az iskolásokkal körjátékot. Látszik rajtuk, hogy az óvodából tett első iskolai látogatásuk kellemes élményt nyújtott nekik. Beszéd közben édesanyjuk figyelmeztetései eiien éré is folyton izegnek- mozognak, Meg is kérdezem tőlük, mit gondolnak, tudnak-e majd az iskolában nyugodtan, fegyelmezetten ülni? — Igen — mondja Tomi, — igen — visszhangozza öcsi. Azt is megígérik édesanyjuknak, hogy jól fognak tanulni, amiért jutalmat is remélnek. öcsi mozgékoA népszerű zenekarvezető, Mózes Géza ikrei: Tomi és Gyuszi már napokkal előbb teljes készültségben indulnak az iskolába — egyelőre csupán a tankönyvek átvételére. nvabb. elevenebb, mint bátyja. Saját - véleménye szerint ő az „idegesebb ". Közben bejön az édesapjuk, és elmondja róluk, hogy szoktak ugyan verekedni egymással, de ha egy harmadik beleszól, mindjárt összefognak és akkor jaj a hívatlan közbeszólónak, öcsi egyébként örökölte édesapjától a zenei készséget, ennek bizonyításául oda is ül a zongorához és egyelőre még csak elpötyögtet egy-egy dallamot. Tomi sem akar lemaradni mögötte és úgy „mellékesen” megemlíti, hogy ő már csupa nyomtatott nagy betűvel le tudja írni a nevét. Most már egymás szavába vágva igyekeznek elmondani, mit tudnak ők, mit szeretnek, mit várnak az iskolától. Remélik, sok szép mesét hallanak majd, nagyon szeretik a meséket, és olvasni is azért akarnak megtanulni, hogy ne szoruljanak mesemondóra. Megszokták a gyerekeket találkoztak a tanító nénivel, akit nagyon kedvesnek találtak és most kellemes izgalommal várják az első tanítási napot, mikor óvodásokból igazi iskolások lesznek. Gy.-né társadalmi munkában, kulturális rendezvényekben részt vett. a kórházi KISZ-szerve-; zet legjobb aktívája volt. Aztán az egyetemi’felvételi bizottság előtt a szokásos 20 perc helyett majd egy óráig „beszélgetett” túlnyomórészt már nem is a vizsga anyagából. A végén azt kérdezték tőle: „Miért nem megy matematikus-fizikusnak.” „Mert orvos akarok lenni” — válaszolta szerényen. A maximális 20 pontot érte el, «felvették, kollégiumban lakhat, most mindazt hasznosíthatja, amit egy éven át a kórházban látott, az elkövetkező években megmutathatja, mire képes. Ifjú Molnár Ferenc kiváló rátermettségével. szenvedélyes érdeklődésével, vasszorgalmával minden bizonnyal olyan orvos lesz, akire büszkén tekinthetünk majd. — Kondorosi — Az új 8 tantermes iparitanuló-intézet építői állják szavukat A nógrádi iparmedence gyárainak és üzemeinek tervszerű szakember ellátása az utóbbi években egyre nagyobb feladat elé állította a Munkaügyi Minisztérium 2il. számú salgótarjáni Iparitanuló Intézetét. Eddig ^rántegy harminc szakmában tanuló fiatal oktatását, nevelését a város négy egymástól távoleső helyiségeiben igyekeztek megoldani. Ilyen körülmények között azonban a korszerű oktatási követelményeket nem tudták kifogástalanul biztosítani. Ezért közel ezerkétszáz salgótarjáni ipari tanuló részére új ipari tanuló intézet építését kezdték meg mtilt év augusztusában Salgótarjánban. A Munkaügyi Minisztérium. a Kohó- és Gépipart, az Építésügyi és a Nehézipari Minisztériumok egy-egy milliós beruházási hozzájárulásával korszerű kétemeletes új intézetet épített a Salgótarjáni Acélárugyár szomszédságában. A 8 tantermes, tornateremmel ellátott és a legkorszerűbb oktatási igényeket is kielégítő jól felszerelt intézmény összesen hat milliós beruházási költségének felét a Munkaügyi Mlaür.ztérium fedezi. Az űj oktatási intézménynek a terv szerint ez év novemberétől kell üzemelnie. Az ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalatának dolgozói állják szavukat, amely szerint az új iskolában egy hónappal előbb elkezdődhet a tanítás. Az építők már a belső munkálatokat végzik, hamarosan hozzálátnak az épület külső vakolásához is. A napokban kezdik remeg a központi fűtés távvezetékének szerelését Is. Az Iparitanuló iskola fűtését és melegvíz ellátását ugyanis a szomszédos Acélárugyárból biztosítják. Az építésvezető szerint az új iskolát az eredeti vállalás szerint már október közepén átadják rendeltetésének Tanévnyitó: szeptember másodikén Augusztus 26-án az iskolákban megkezdték a javító-* és pótvizsgák megszervezését, az órarend összeállítását, a nevelőtestület tagjainak beosztását. Az iskolaigazgatók és ne- velőiestülct tanévnyitó üléseiken e legfontosabb tennivalókat beszélték meg. Az általános és középiskolákban korábbbi közlésünktől eltérően szeptember 2-án rendezik a tanévnyitó ünnepségeket és szeptember 3-a az első tanítási nap. A dolgozók iskoláiban szeptember közepéig megkezdődik az oktatás. Felvétel a zeneiskolába A Salgótarjáni Állami Zeneiskolába 8—25 éves korú- aknak felvételt hirdet fuvola, oboa. klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütő, zongora, hegedű, gordonka, gordon és ének előképző tanszakra. Felvételre szeptember 2-án és 3-án lehet jelentkezni a zeneiskolában, Felszabadulás u. 47. szám alatt. Ebben a volt kastélyban tanulhatnak szeptember l-tő! Bereel és környéke középiskolába jelentkező fiataljai. Elektroműszerész leszek Gyula bácsi — Majkó Gyula elektroműszerész — int a szemével, s Zsíros Tibor próbaidős tanuló odalép a munkapadhoz. Nagyon bonyolult gépezetnek látszik laikus számára ez a pad, melyen a 15 éves fiatal fiú. már meglehetős hozzáértéssel eligazodik. Szinte látszik a mozdulatain, hogy büszke arra: ő, a paraszt gyerek, egy ilyen nagy elektromos géppel is tud már bánni. Az általános iskolát igen jó. 4,2-es eredménnyel végezte. Az utolsó esztendőben különösen sokat foglalkoztatta a pályaválasztás kérdése, hiszen annyi szép szakma van .a világon. Melyiket is válasz- sza? Vonzódása a gépek iránt különösen nagy voit. És egy nap megismerkedett Majko Gyula elektroműszerésszel az erdőkürti gépállomás szakmunkásával. Akkor döntött, hogy ő is elektroműszerész lesz. Szeptembertől Balassagyarmatra jár majd iskolába, de már most nyáron kezdett ismerkedni leendő szakmájával. Próbaidősként járogat be lelkiismeretesen Majkó Gyula műhelyébe. A kérdésre, hogy mivel is foglalkozik ebben a műhelyben. szakszerű komolysággal válaszol a fiú: — Ide hibás alkatrészek is jönnek. Dinamókat, önindítókat szedünk szét, keressük a hibáját. Próbapadon dolgozunk — int szemével a latni- valóan megszeretett masinára — és mikor már jó, porvédöt teszünk rá, mégegyszer kipróbáljuk és adjuk a raktárba, vagy a tsz-ekbe küldjük. A beszéd jobban nehezére esik, mint a munka. Egy kicsit zavarban is van, az újságíró érdeklődése miatt, Jól tájékozódva nyúl az érdekes tanműhely különböző szerszámaihoz, alkatrészeihez, mipt aki már otthcjn vaij közöttük. U. M. Az idén is késik as iskolák tatarozása * lüindösszf Öl nap vít.vizt el benwijuice, az első tanítóra naptól, nem inaoKoiatten tehát a riporter kíváncsisága, hogyan, mjlyen Külsővel és belsővel fogadják a tanulókat az iskolák, tantermek? Miután egy pár iskolába mi js ellátogattunk, felkerestük Berki Mihálj-1, a megjei tanács művelődési osztálya gazdasági ügyekkel foglalkozó előadóját, hogy érdeklődjünk tapasztalataikról. — Az idén mintegy 8 millió forintot fordíthattunk az iskolák, óvodák felújítására, külső-belső javítási munkálataira. Örömmel állapítottuk meg, hogy az Iskolákban többnyire nagyobb szabású, úgynevezett generál javításra költötték el ezt a pénzösszeget. Azonnali most öt nappal a tanévnyitás előtt sem mondhatjuk, hogy kielégítő a helyzet, minden iskola rendben várja a tanulókat. Ugyanis elsősorban Salgótarjánban és a járásban elmaradtak a munkálatok. A Sztahanov-úti iskolában például ma még nem tudjuk, megkezdődhet-e időben a tanítás. Itt az építőipar a tetőszerkezet javítását szeptember első napjaiban végzi el. Hasonlóképpen komoly elmaradás mutatkozik Nemtiben, Kazáron és Karancsberény- ben. Balassagyarmaton sem készül el időben a fiúkollégium rend- behozatala, bár a munkálatokat időben megkezdték. Ebben a járásban egyébként jól halad a munka. A pásztói járásban a munkálatok 50 százalékát sem végezték még el, a nagyfokú lemaradás pótlására minden intézkedést meg kellene tenniük az illeté- Keseknek. A legjobb a helyzet a rétsági járásban, időben korszerűsítették a legéndi é» keszeg! iskolát, rendbehoztak mindén tantermet, illetve oktatási intézményt. • Ez bizony nem megnyugtató . Rövid iskola köpeny „Matyi” modell «-tói 12-es méretig ára: 86—120 Ft-ig. Melles nadrág fiúknak és leányoknak 13-tól 18-as méretig, ára: 110—140 Ft-ig. Bakfis blúz piké anyagból ára: 81—90 Ft-ig. Leányka rakott alj sötétkék színben, ára: 120—180 Ft-ig. Bakfis rakott alj sötétkék színben, ára: 200—230 Ft-ig Leányka tornanadrág 1-től 4-es méretig, ára: 1C.30—18.30 Ft-ig.
