Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-24 / 68. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 24, Katona leszek A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után egyre több fia­tal találja meg a helyét a ter­melőszövetkezetben. A sorozásra kerülő fiatalok között is vannak jó néhányan, akik a termelőszö­vetkezetek megerősítésén mun­kálkodnak. Ilyen Molnár I.ász'.ó berceli fia­tal is, aki eredményesen végezte el a termelőszövetkezeti vezető­képző iskola könyvelési tanfo­lyamát. Katonai szolgálata alatt is helyt akar állni. „»„Esküszöm, Uog\j kazárnak a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen életem feláldozásával is megvédem... ” Kádár János elvtárs néphadseregünk tisztjeivel beszélget Í Kovács Tibor a Salgótarjáni -üveggyárban mint diszitő festő alolgozik. Munkatársait segíti, új ■elképzelések megvalósításával te- W kedveltebbé a gyár termékeit. RÜST? fi»« AS. 1 S-ÉMXm­Í£^1»eÉ2 y Geszler Gyula tűzhelygyári dol­gozó nagy lelkesedéssel vesz részt az ifjúsági mozgalomban. Ez irányú tapasztalataira nagy s^W.ség lesz a katonai KISZ szer­vezetekben is. Az acélárugyári művelődési házban a salgótarjáni városi és járási sorköteles fiatalok sorozása folyik. Itt a legtöbb a bányász és a gyárakban dolgozó katonajelölt. Minden esztendőben igen sokan men­nek erről a területről belső karhatalmi és különböző mű­szaki katonai szolgálatra. A mostani aktus utolsó az őszj bevonulás előtt. Precíz, mindenre kiterjedő vizsgálat­ra kerülnek a fiatalok egész­ségügyi szempontból. A ka­tonai kiegészítő parancsnok­ság tisztjei külön-külön mind­egyikőjükkel elbeszélgetnek: nincs-e valami családi, vagy munkával • kapcsolatos prob­léma, ami indokolttá tenné a halasztást? Nincs-e különleges kérése egyiknek-másiknak a katonai szolgálatot, a fegyver­nemet illetően? Türelmesen, felvilágosító szóval tájékoz­tatják a fiatalokat s a nekik legmegfelelőbb katonai szak­ra javasolják őket. Most éppen Dianovszky Lászlóval folyik a beszélgetés. Balatonfüredről jött haza a sorozásra. Az Országos Ide­genforgalmi Szálloda és Étter­mi Vállalat tanfolyamot vég­zett dolgozója, aki jelenleg a Balaton egyik legszebb szállo­dájában portás. Oroszul, né­metül beszél. Az épülő Ka­raites Szállóval van szerződé­se. Ezért kéri a halasztást, jövőre onnan akar bevonulni. Kérését később fogják elbí­rálni, addig is híradó alaku­lathoz osztják be. Ott nyelv­tudását hasznosíthatja. Rozgcmdi Pál mintaasztalos a szénbányászati trösztnél. Katonai szolgálatának semmi akadálya nincs. A légvédelmi tüzérséghez javasolják. SOROZÁSON Sirikó József a Kisterenyei Gépállomás motorszerelője, egyik szemével rosszul lát. Nem kell bevonulnia, hátor­szági szolgálatra osztják be. Villányi István az építők­nél ács. MHS kiképzésen vett részt, gépkocsivezetésből ötös­re vizsgázott — Nem óhajt megnősülni mostanában? — kérdi tőle a kiegészítő parancsnok. — Csak akkor, ha tűi le­szek a katonai időn — vála­szol magabiztosan. — Van-e valami kívánsága? — Igen. Pesten szeretnék katona lenni — felel azonnal Ez is rendben van, híradó alakulathoz megy. Bakos Galambos József a következő. Halk szavú, igen értelmes fiatalember. Két évet befejezett a jogi egyetemen. Kiváló tanulása, orosz, né­met, spanyol nyelvtudása miatt nemzetközi jogi tanul­mányokra osztották be. Kül­földön fog tanulni ez év őszé­től hat esztendeig a külügyi főiskolán. — Szívesen vállal ilyen hosszú tanulmányt? — kérdik tőle. — Oh, igen! — Noshát, kívánjuk, hogy legyen kiváló diplomata. Kalocsai Ferenc az Acél­árugyárban nyilvántartó, köz- gazdasági érettségije van. Édesapja ugyanott művezető. Megkérdi tőle az alezredes, nem gondol-e rá, hogy tarta­lékos tiszt legyen a néphad­seregben. A fiúnak felcsillan a szeme és zavartan vála­szolja, hogy ez titkos óhaj régen. A kívánság teljesítésé­nek nincs akadálya. Ugyan­annyi időt tölt katonai szol­A szovjet légierők felkészültségéről Sztyepan Kraszovszkij lé- gimarsall, a szovjet légierők napja alkalmából nyilatkoza­tot adott a TASZSZ tudósító­jának. Kraszovszkij történelmi át­tekintést adott a szovjet lé­gierők fejlődéséről, méltatta a második világháborúban elért sikereket, majd a szov­jet légierők háború utáni helyzetéről szólva a követke­zőket mondta: — A háború után a szovjet légiflottát gyorsan átszervez­ték a sugárhajtású technika alapján. A gázturbinás és a légcsavaros gázturbinás repü­lőgépekkel a harigsebességhez közeli sebességet később pe­dig azon felüli sebességet le­hetett elérni, ezzel egyidejű­leg jelentősen növekedett a repülés magassága és távol­sága. A „levegő föld” és a „leve­gő-levegő” rakéták a hangse­bességnél gyorsabban haladó rakétahordozó repülőgépek, vadászrepülök alapvető fegy­verévé váltak. A rakétahordo­zó repülőgépek képesek az ellenfél légelháritásának ható­sugarán túlról, nagy távol­ságról eltalálni nemcsak az egy helyben levő, hanem bármilyen földi vagy tengeri' mozgócélpontokat is. összeha­sonlíthatatlanul megnöveke­dett a légierők harckészsége a2által, hogy rakétafegyverre) látták el. Kialakult minden feltétele annak, hogy meghiú­sítsák bármiféle agresszor esetleges támadását és hogy területére megsemmisítő visz- szacsapást mérjenek. „Mi azonban” — tette hozzá — ..meg vagyunk győződve arról, hogy a békét meg lehet és meg kell őrizni és a háború sorsszerű elkerülhetetlensége nem létezik.” (A katonai esküből) gálatban, mint a többi évtár­sai, de közben 6---7 hónapos tiszti tanfolyamon is részt vesz. És ez alatt már fizetést is kap. Hazajön majd alhad­nagyként vagy hadnagyként. Micsoda nagyszerű! Szántó László Király-tárón bányász. Vájár, a jó nevű Angrovics szocialista brigád tagja. Nála komoly akadálya van a katonai szolgálatnak. Nős, egy gyermeke van, szü­lei nem élnek, apósa kiekere- resetű pályagondnok az üveg­gyárban: a család eltartásáról neki kell gondoskodnia. Eze­ket a körülményeket méltá­nyolják is a sorozó bizottság tagjai. .. .És jönnek egymás után. Jó kedvüen, bizakodással áll­nak leendő tisztjeik elé, mert tudják, azok az ő kiképzőik, elvtársaik, félig apáik is lesz­nek. Bizony, bizony: „Most szép lenni katonának!...” Kondoros! János fedeczki János motorszerelő a Szécsényi Gépállomáson, mint jő szakmunkás, kiemelt órabérrel dolgozik, vezetői sokra értékelik képességeit, s ezért harckocsi szerelői beosztásra javasolták. A KISZ-nek is öt év óta tagja, MHS kiképzésben a lövészetben ért el jó eredményeket. Néphadseregünk fejlődését, gyakorlatait, életét figyelemmel kísérik párt- és kormányvezetőink is. Kádár János elvtárs egy felvonulás alkalmával a díszszázadok parancsnokait üdvözli. t A 80. nemzetközi dandár „Akik megjárták a poklot...”, így emlékezik meg a történelem azokról a milliókról, akik az első — 1914-1918-as — világháború csatatereit és fogolytáborait végigjárták. Galícia, Wolhynia, Doberdo, Flandria és ax Andrennek lövészárkaiban a poklok pokl át élte át a harcos, fis a gyöt- reliftes pergőtüzek acélesői után egyre többen tették fel a kérdést önmaguknak: „Miért mindez? Kinek az érdekében folyik el annyi vér T fis miután vannak kérdések, amelyek feleletet követel­nek, ezekre a kérdésekre is megszületett a válasz. Ez a válasz pedig polgárháborúvá, majd prolelárforradalofnmá változtatta az imperialista háborút Európa sok pontján. A milliók legéletrevalóbb fiai felismerték a háború okát, s felismerték azt is, mit kell tenniük. A cári Oroszországban ezért csatlakoztak a magyar foglyok a lenini forradalom zászlajához. És nálunk, Magyarországon, a Tanácsköztársa­ság hívására, ezért csatlakoztak a magyar Vörös Hadsereg hadosztályaihoz az itt élő oroszok, lengyelek, délszlávok, bolgárok, románok, szlovákok, osztrákok, sőt más, egyéb nemzetiségnek is. Belőlük alakult meg 80. nemzetközi dandár. Ez a nagy­szerű harci egység a magyar forradalomért küzdött, a világ­forradalomért harcolt és bámulatos hőstetteket hajtott végre. Történetük egy feledhetetlen része a proletár nem­zetköziség történelmének. Koczfca Gyula honvéd 19*2 no­vemberében vonult be a nógrádi katonai alakulathoz. Kiválóan sa­játította el a kiképzési Ismeret­anyagot. Jelenleg már a máso­dik kiképzési formát tanulja a rendes katonai szolgálat ellátása mellett. Egységénél KISZ vezető­ségi tag, társainak a fegyelem­ben és szakismeretek megszerzé­sében példaképe. Atomtengeralattjárók a vizek mélyén Lajos Tamás a Salgótarjáni Acél­árugyár vasöntödéjében dolgo­zik. Mint technikus feladatát nagy szorgalommal végzi, kiváló KISZ-tag. Tartalékos tiszti tanfo­lyamra készöl. A Pásztói Állami Gazdaság gép- > lakatosa Bern át Miklós. Szaktu- * dását akarja tovább fejleszteni katonai szolgálata idején is. Verne fantáziája élőbb szülte meg a tengeralattjárót, mint az a gyakorlatban megvalósult. A század, elején a regényes fantá­zia, a hírneves „Nautilus” való­sággá vált és 1900-ban az ameri­kai haditengerészet megszerezte első tengeralattjáróját és ettől kezdve az imperialista hatalmak haditechnikája besorolta arzenál­jába a tengeralattjárókat. Az első világháborúban különö­sen a németek alkalmazták nagy számban a tengeri hadviselésben a tengeralattjárókat, de a máso­dik világháborúban ugyancsak félelmetes hadieszköz voit a hatal­mak harcaiban. Ezek a tengeralatt­járók, bár rettegett fegyvernek bi­zonyultak, mégis könnyen sebezhe­tők voltak a modern jelzőberen­dezések, vizibombák, rombolóha­jók és repülőgépek korszakában. A második világháború legna­gyobb német tengeralattjárói 871 tonna ürtartalmúak voltak és 80— 130 méteres merülésükkel a mo­dern műszerekkel a viz alatt is *könnyen felfedezték. Az atom és hidrogén energia hadicélokra történő felhasználása adta az ötletet olyan tegeralatt- járók megszerkesztéséhez, melyek tonnatartalma és merülési mély­sége hatalmasan növelhető és szükség esetén hónapokig, vagy egy teljes évig felmerülés nélkül ■tartózkodhatnak a víz alatt. Az első atommeghajtású tenger­alattjáró tervezési munkálatait 1947-ben kezdték meg az Egyesült Államokban és 1954-ben ,,Nauti­lus” néven került a haditengeré­szet állományába. Atomreaktora feltöltés nélkül 62 500 mérföldes utazáshoz szolgáltatott hajtóerőt, amit hagyományos tengeralattjá­ró csak nyolc millió liter üzem­anyaggal tehetett volna meg. Közben a Szovjetunió is kifej­lesztette reaktív hadierejét és ki­építette atommeghajtású tenger­alattjáró flottáját. Ezzel meg­szűnt az USA és Anglia atom­monopóliuma a tenger alatt is, sőt a rakétatechnikában alaposan lemaradtak. Csak 1960-ban jutot­tak odáig, hogy amerikai tenger­alattjáró viz feletti célponton gyújtó rakétát lőtt ki. Most már rendelkeznek néhány Polaris ten­geralattjáróval, melyek rakéták kilökésére alkalmasak. A szovjet tengeralattjárók elle­ni. védekezés céljából tervezték meg a Thresher (Farkascápa) ne­vű, nemrégiben tragikusan el­pusztult tengeralattjárót, mely 4300 tonnás vízkiszoritásával gyorsvonati sebességgel volt ké­pes a viz alatt haladni. Merülési mélységét hadititokként kezelték, de a szakértők szerint négy-öt­száz méter mélységig merülhetett le. Formájában is eltér a hagyo­mányos tengeralattjáróktól, úgy­nevezett meghosszabbított csepp. Keresztmetszete szabályos kör, eleje olyart tompa, mint a lég­hajóké. A teste gömbölyű és si­ma, amit csak a búvótorony tört meg. A nem túlságosan erős külső burkolat és a belső hajó­test közötti ballaszttartályok vize és a belső fal több centiméteres sűrűn bordázott acéllemezei vol­tak hivatottak a. növekvő tenger- mélység nyomását felfogni. A ha­jócsavar és kormányzószerkezet a tengeralattjáró farán helyezke­dett el. Belső megosztása a ten­geralattjárók elleni harc szem­pontjai alapján került kiképzésre és egész orr része a legmoder­nebb lokációs műszerek tárházát foglalta magában. Elektronikus keresőkészülékek, radar, Soríár hanglokációs rendszer tették le­hetővé az ellenséges tengeralatt­járók felkutatását, ugyanakkor a Threshert hangszigetelése miatt nagyon nehéz volt felfedezni. Az USA hírverése szerint az áramvonalas forma lehetővé tette a gyors minden irányú manőve­rezést 80—85 kilométeres sebesség­gel. Reaktorai segítségével elme- rülés nélkül képes volt megke­rülni a Földet, ötven kilométeres hatósugarú rakétáival, melyek félig torpedó rendszerűek voltak, autmatikusan kutatták fel a cél­pontot. Tehát az amerikai számí­tások szerint a legfélelrhetesebb tengeralattjáró elhárítónak „szá­mított és mégis 129 főnyi sze­mélyzetével a Csendes Óceán igen mély hullámsírjába került az amerikai hadiflotta legmodernebb hajója. Katasztrófáját valószínűleg az okozta, hogy a Szovjetunió tech­nikai fölényét igyekeztek ezen a területen is behozni. A szovjet atomteng er alatti ár ók, melyek aka­dálytalanul közlekednek a sarki jégmezők alatt, a hatalmas óceá­nok mélységeiben és félelmetes rakétáikkal készen állnak meg­védelmezni a szocialista tábor országait, olyan félelemmel töl­tik el az amerikai hadivezetést, hogy azok olyan nem kellően megalapozott kísérleteket hajta­nak végre, mint a Thresher ese­tében, melyek tragikusan végződ­nek. Az atommeghajtású tengeralatt­járók. félelmetes fegyverek, de egyúttal elősegítik a vizek mély­ségeinek meghódítását és megis­merését. Az atomreaktorok szintg kimeríthetetlen energiája, a mo­dern műszerek és a szputnylkok- nál is sikeresen alkalmazott kü­lönleges fémek lehetővé teszik a a tengerek mélységeiben is a biz­tonságos hajózást. A Szovjetunió eredményei a rakétatechnikában, űrkutatásban és az atomtenger­alattjárók építésében a hatalmas ország, tudósainak, műszaki szak­embereinek és munkásainak kol­lektív erőfeszítéseit tükrözik. MATE BELA

Next

/
Oldalképek
Tartalom