Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-24 / 68. szám

1963. augusztus 24. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 1. Nagy munka folyik a Cserháti Állami Erdőgazdaság baglyasi rakodóján. Naponta több vagon tűzifát, bányafát és egyéb rendeltetésű faanyagot szállítanak el innen. 2. Még a régi módszerrel nevelik a kisborjakat a kis- bágyoni Petőfi Termelőszövetkezetben. Azt tervezik, hogy rövidesen bevezetik az itatásos borjúnevelést, mert ezzel í az eljárással egészségesebb utódok nevelhetők, olcsóbban. 4. Igen jó a hagymatermes a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben. Ádám Pálné szocialista mun­kacsapata alig győzi csomagolni az értékesítésre kerülő főzőhagymát. Szántóverseny ■ termeléskieséssel A napokban hallottam, a hírt: járási szántóversenyeket rendeznek a megyében. Köz­ismert, hogy minden évben megrendezik az üzemi, járási és megyei szántóversenyeket. Erre minisztériumi rendelke­zés van. Ismeretes az is, hogy ezeken a versenyeken a ve­télkedés mellett felkészültsé­gükről, fejlődésükről adnak bizonyságot traktoristáink. Minden évben figyelemmel kísértem traktoristáink ver­senyét, azonban az idén ed­dig hiába vártam a verse­nyek kiírását. Aztán egyik napról a másikra megszüle­tett a döntés: augusztus 23- tól szeptember S-ig le kell bonyolítani a járási szántó­versenyeket. Megyei verseny az idén nem lesz. Gondolom, nagy a készülődés a trakto­risták körében. Nem mindegy, hogy kik kerülnek az élre, hiszer\ jövőre azok vehetnek részt a megyei versenyen. Ezzel a hírrel egyidöben halottam meg azt is, hogy a nyári szántási tervet még csak valamivel több, mint fe­lerészben teljesítették az üze­mek. 47 000 holdból 28 400-at szántottak fel. Arra még gon­dolni sem merek, hogy a szántási tervet szeptember elsejére teljesítik. Részben az esős időjárás, részben a hor­dás elmaradása akadályozza ezt — valamint többek között a szántóversenyek is. A versenyben általában IS erőgépet számolhatunk járá­sonként — ez az egész me­gyében: 75 gép. Ezek a gépek két napra „esnek ki” a mun­kából, ugyanis már a ver­seny előtti napon a helyszín­re kell érkezniük. Ha szeré­nyen számolunk ezalatt a két nap alatt 6—10 holdat szán­tana fel minden gép — vagy még többet is, ha két műszak­ban dolgoznának! Ez tehát egy műszakot számolva is ösz- szesen 500—800 katasztrális hold. Talán kevésnek tűnik ez az ezer holdak mellett, de egyáltalán nem elhanyagol­hatónak. Nem vagyok versenyellenes, de ilyen nehéz helyzetben, mint a mostani, erre pocsé­kolni az időt véleményem sze­rint könnyelműség. Nem le­hetett volna ezeket a verse­nyeket alkalmasabb időpont­ban lebonyolítani? Úgy vé­lem, sokkal célszerűbb lenne, ha traktoristáink, a termelő- munkában mutatnák meg, ki a legény a gáton, nem pe­dig az egyébként fontos, de jelenleg időszerűtlen szántó- versenyeken! Ezen o Földmű­velésügyi Minisztérium író­asztalánál is elgondolkodhat­nának. .. v P. A. Lucernatermesztési tanácskozás volt Szécsényben Nagy és fontos tanácskozás szín­helye volt másfél hete a szé­csényi kultúrotthon színházter­me. Termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok. állami gazdasági szakemberek a járások és a me­gye szakigazgatási dolgozda jöt­tek össze, hogy megvitassák me­gyénk lucerna termesztésének helyzetét. A tanácskozáson dr Faragó Ferenc a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem adjunktu­sa mondott vitaindítót. Megjelent Baj esi Ede a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növénytermesztési F<5- Igazgatóságánáak helyettes, veze­tője, Végh Géza a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa. Molnár Sándor, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályveze­tője megnyitójában röviden kör­vonalazta a tanácskozás célját, amely hivatott elősegíteni a na­gyobb hozamú lucernatermesztés feladatainak megoldását, maid felkérte dr. Faragó Ferencet vi­taindító beszéde megtartására.' Az előadó mindenekelőtt hang­súlyozta, hogy nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is fon­tos kérdés a növényi fehérjék előállítása. Perspektivikus tervfel­adatainkkal összefüggésben rá­mutatott a lucematermesztés nö­velésének sürgősségére, majd en­nek két lehetőségét említette. A területi növekedést, és a te­rületi termelékenység emelésé­nek módszerét. Sok biológiai kérdést is megvilá­gított és felhívta a figyelmet a iucernatermelés alapvető elő­feltételeinek pontos és maradék­talan betartására. Részletesen foglalkozott 9 Iucernatermelés minden fázisával, kezdve a te­lepítéstől a betakarításig, illetve a felhasználásig. Különösen ki­emelte a lucerna termő talaj kul- turállapotnak. valamint a növé^ nyi és rovarkártevők elleni vé­dekezésnek a fontosságát. Beszélt a lucemaszéna készítés módsze­reiről és végezetül a magfogás problémáiról szólt. A részletes, mindenre kiterje­dő előadás után kilencen szól­tak hozzá az elhangzott vitain­dítóhoz, illetve a felszólalók el­mondták lucernatermesztési ta­pasztalataikat. A tanácskozás dr. Faragó Ferenc válaszával, illetve Molnár Sándor zárszavával ért vé­get. Ezután a résztvevők meg­tekintettek a varsányi Dózsa Ter­melőszövetkezet új telepítésű ka­pás lucernáját. ttiiiiHSMiiiiiiitiiiHiiiiuiisuiiieyitiiiiiuiiuiiiHiiiiiiufiiiniiiinnniciinniiifaHffiiuuiiiiiniiinimntiiiiiiniiiiiiiiuuHHiiiiMuiiiiiHtiiMiimiiiiiiiiiiiiuuMUHiiiiiUiMuiiuiiHiuiiniiiiriiiiiiHiiumiiiiiiiiiiiiitiiimiiim Morzsák a fö!dm iívesszövotkezeiek éleiéből Rétságon az új vendéglő alagsora elkészült, nemsoká­ra felhúzzák rá az étterem, konyha, éá a többi mellékhe­lyiségek falait az építő válla­lat dolgozói. Azért írjuk így: alagsor, mert nemcsak a tü­zelőnek, burgonyának, télre eltett zöldségfélének lesz he­lye itt, hanem a vasbolt, rak­tára. sót a garázs is helyet kap a vendéglő alatt. — „KÖJÁL”-épület lesz — mondja tréfásan a földmű­vesszövetkezet elnöke, Ze- mény elvtárs. — Valóban, végre eljutottunk oda, hogy nemcsak a vendégeknek nyújt kellemes, tiszta és szép szóra­kozó helyet a földművesszö­vetkezet, hanem dolgozói szá­mára is egészséges, jó mun­kakörülményeket teremt. Az öltözőhelyiség, a zuhanyozó, a korszerű előkészítő, mind a higiénikus, kultúrált ven­déglátást szolgálja majd. — x — Elérkezett a mákgubó sze­zon ... A palotási földmű­vesszövetkezeti irodában nagy halom zsák várja a helyi termelőszövetkezet által szál­lítandó 40 mázsa mákgubót. A hasznos „melléktermék” nemcsak gyógyszeriparunk­nak lesz segítségére, hanem jó jövedelmet jelent a terme­lőszövetkezetnek is. Mázsá­jáért 110 forintot kapnak, ami ebben az esetben 4400 forintra rúg. És ha ekkora összeget egy közös gazdaság életében nem is lehet nagy­nak nevezni, mégis jól jön olyasmiért, amit régebben a tűzbe hajítottak . .. — x — Hehalomban vegyesboltnak való épületet vásárolt a föld­művesszövetkezet 110 ezer fo­rintért. Olyan nagy szükség volt erre az üzletre, hogy a lakosság kívánságára már meg is nyitották, pedig még 40 ezer forintjuk van, amit atakítási munkákra akarnak fordítani. Százötvenezer forint nagy pénz egy ilyen kis szövetke­zetnél! Mégis közös erővel sikerült előteremteni, mert az idei tagszervezés eredmé­nyeképpen 88 új tagja van máris a földművesszövetke­zetnek, akik összesen 5570 fo­rint értékű részjegy birtoko­sai lettek. A cél — többek kö­zött — a héhalmi új bolt lé­tesítése volt s a község lakos­sága kitett magáért: az új ta­gok 70 százaléka közülük ke­rült ki! — x — Nem akarunk ünneproniók lenni, de a Diósjenőn és Rét­ságon tapasztaltak miatt nem tehetünk féket a toliunkra ma sem. Ismét a MÉK munkája az, amire ezekben a közsé­gekben panaszkodnak. Diós­jenőn csütörtökön délelőtt zöldpaprikán, paradicsomon és uborkán kívül nem talál­tunk mást a zöldség-gyümölcs boltban. Hol van a káposzta, kel, gyökér, sárgarépa, és a legfontosabbak: a hagyma és a burgonya? Bizony nincs belőlük egy szem sem, pedig a boltvezető rendelt mind­egyikből. — „Ella burgonyát rendeltem" — mondja — „nem volt a kirendeltségen csak Rózsa, hát inkább nem hoz­tak semmit”. És Rétságon? Itt négy na­pon keresztül még paprika sem volt, pedig ezzel a cik­kel tömve vannak a MÉK összes raktárai. Nem volt, Tereskére viszont — ahol kép­telenség ennyit eladni — 40 ládával szállítottak. Hétfőn betelefonált a balassagyar­mati kirendeltségre a föld­művesszövetkezet elnöke, \ mégis csak szerdán este ért Rétságra az áru. És hogy ez­zel a szállítmánnyal is le­gyen valami probléma: négy zsák burgonyából kettő zömé­vel rothadt, penészes ... Le­gyen szemfülesebb a boltve­zető? Este történt az átvétel, s a zsákokat ki sem bontotta, gondolván, hogy a MÉK csak. eladható minőségű burgonyát szállít. Tévedett! Kemény Erzsébet Termelési naptár ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A növényvédelemre nagy gondot fordítsunk. Ebben az időszakban különösen a káposztalepke hernyói és a kobakosok peronoszpóra elleni védelme áll előtérben. A káposztalepke hernyói kisebb cso­portokban a káposztafélék levelének fonákján tar­tózkodva, nagy lyukakat rágnak a levélben, sokszor csak a vastag erek maradnak vissza. A fiatal her­nyók ellen DDT tartalmú 10 százlékos porozószer hatásos, (kh-ként 8—15 kilogramm.) Tartsuk gyommentesen a másodvetésű, rövid­tenyészidejű uborkát és céklát. Az utóbbi növényt ritkítsuk. A növényi hulladékot komposztáljuk, de a beteg növényeket égessük el. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Itt az ideje, hogy lassanként befejezzük a perme­tezéseket. Csak akkor folytassuk a permetezést, ha ] az almamoly és a pajzstetű kései rajzását észleljük. Arra azonban ügyeljünk, hogy a gyümölcs szedése előtt legalább két héttel előbb fejezzük be a perme­tezéseket. A csonthéjas gyümölcsökben a szüret be­fejeztével kezdjük meg a koronaritkítást és a szük­séges ifjítást. A bogyósgyümölcsökben sem hanya­goljuk el a talajmunkát és a szükséges talajvédel­met. A letermett málnavesszőket távolítsuk el. Meg­kezdhetjük az új szamóca telepítését. NE KÉSLEKEDJÜNK A SILÖKUKORICA BETAKARÍTÁSÁVAL Különösen akkor ne késlekedjünk e munkával, ha őszi kalászost: árpát vagy rozsot, esetleg őszi ta­karmánykeveréket vetünk a silókukorica után. E munka legkedvezőbb ideje augusztus vége, szeptem­ber eleje. A silókukoricát akkor helyes betakarita- ! ni, amikor a növény teljes fejlettségét elérte, a csö­vek rajta tej es-viasz érésűek és a növény lédús. Olyan erővel kell ilyenkor megkezdeni a silózást, hogy a munkát 14—20 munkanap alatt befejezzük. ITT AZ IDEJE A KORAI ÉRÉSŰ BURGONYAFAJTAK BETAKARÍTÁSÁNAK A korai érésű burgonyafajták — a Gül Baba, ko­rai rózsa, korai sárga stb. — augusztus végén már szedésre érettek. A lombok általános sárgulása jelzi, hogy a növény befejezte életműködését. Ami­kor a gumó héja már nem foszlik, kezdjük meg a szedést. Nem kell bevárni míg a burgonyaszár tel­jesen elszárad, vagy elkorhad. Ha késlekedünk a betakarítással könnyen fennállhat az a veszély, hogy az elszáradt lombozatról a csapadék a gu­mókra juttatja a baktériumokat, a káros gombák csíráit. A fertőzött gumók könnyen megromlanak. A burgonyát száraz időben szedjük fel és a gu­mókat hagyjuk szikkadni. , ■ : , . „ JÓI, VÁLASSZUK MEG A VETÉS IDŐPONTJÁT A mezőgazdászok és a tapasztalt szövetkezeti gazdák jól tudják, hogy a jól megválasztott vetési időpont éppen olyan fontos agrotechnikai követel­mény, mint a helyes talajművelés, vagy a jó vető­mag. Amilyen helytelen a vetési időnek tájakra, vagy egy egész megyére való naptári rögzítése épp olyan helytelen a legkisebb késlekedés is. Már egy­két napos vetési idökülönbség is -r- megközelítően azonos körülmények között is — a termelésben nagy eltérést mutat. Ezért leghelyesebb ha a szövetkeze­tek az egyes növények optimális vetési idejét több év tapasztalata alapján — maguk választják meg. lantos László KlSZ-fíatalok a betakarítás meggyorsításáért E hónap tizedikén jeleni meg lapunkban a KISZ pásztói járási végrehajtó bizottságának felhívása, a cséplés gyor­sabb befejezése érdekében, a kiszistákhoz. úttörőkhöz. A jobbágyi kiszesek a felhívás megjelenése után megbeszélték, hogy mindjárt másnap segítő nek a helyi Uj Otthon Termelő- szövetkezetnek a cséplés befejezésében. Az elhatározást tett követte, mert másnap mintegy ötven lelkes kiszista vonult ki a szérűre és szorgalmas munkával 120 mázsa gabonát csépeltek el. Munkájukkal sokat segítettek a szövetkezetnek, amiért a vezetőség ezúton is köszönetét mond. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom