Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-31 / 70. szám

4 nógrádi népújság 1963. augusztus 31. Gondolatok a tanévnyitó előtt A diákok és 'pedagógusok által annyira élvezett vakáció véget ért. A tanulók és neve­lők felfrissülve, kipihenten kezdheitk el az elmúlt évek­nél semmivel sem könnyebb, de újdonságokkal sem túlsá­gosan bővelkedő iskolai évet. Mi az, ami mégis új színt ad megyénkén az 1963—1964-es oktatási évnek? Elsősorban az, hogy az elnyert nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsü­lés fokozatosan jobb feltétele­ket teremt az oktató-nevelő munkához, a jó politikai vo­nalvezetés biztosítja a peda­gógusok munkaaktivitásának teljesebb kibontakozását, a társadalom segítsége is foko­zódik, a szülők is nagyobb felelősséget éreznek gyerme­keik tanulásáért, neveléséért. E kedvező feltételek mellett nagyobb lehetőség nyűik megyénk más, megyétől tör­tént elmaradásának behozásá­ra^ korábbi éveknél nagyobb arányú beiskolázásra, ak ér­telmiségi káderek számának növelésére és arra, hogy szakmunkásokat, a korszerű iparhoz és mezőgazdasághoz értő embereket tömegesebben képezhessünk. Célkitűzéseink sikeres meg­oldásához alkotási tevékeny­ségünk további javítása szükséges. Növelnünk kell a tanköteles korban az általá­nos iskola VIII. osztályát el­végzők arányát. A jelenlegi 73,5 százalékos arányról — a társadalom és nevelőtestüle­tek összefogásával — az or­szágos átlag fölé kell jutnunk. Nagyobb gondot fordítunk általános iskoláinknál az is­kolák és a külső nevelő hatá­sok tervszerű összhangjának biztosítására. Az iskolai ne­velőmunka hatékonyságának emelése érdekében biztosítani kell a nevelési terv rendsze­res tanulmányozását, gon­doskodni kell arról, hogy az iskolai munkában megfelelő helyet kapjanak a nevelés; kérdések. Továbbra is fontos felada­tunk újabb, főleg általános iskolákra épülő középiskolák szervezése, a megye olyan községeiben, ahol ennek fel­tételei megvannak, és a be­iskolázás nemcsak a helyi, de a körzeti igényeket is ki­elégíti. Különösen a rétsági járás északi, a szécsényi já­rás délnyugati, a salgótarjáni járás keleti része, és a pásztói járás nyugati fele érdemel nagyobb figyelmet középis­kolai beiskolázási tevékeny­ségünkben. A középiskolai fejlődéssel jó néhány tanulmányi prob­léma is megoldásra vár. Az iskolai oktatás szélesebb kö­rűvé tételével egyre több elégséges és közepes tanuló kerül a középikolákba. Ezek iskoláztatása, sikeres előreha­ladásuk biztosítása a kötelező középiskolai oktatást igényli. Ezért határozottabban fel kell lépni az olyan nézetek ellen, hogy a gimnázium szelektáló intézmény „elit iskola.” A kö­zépiskola általánossá tétele, a vidékről bejáró tanulók tanu­lási lehetőségeinek megjavítá­sa érdekében többet kell ten­ni a részben osztott iskolákból bekerülők előkészítéséért, kü­lönösen orosz nyelvből és a természettudományos tár­gyakból. Mivel diákotthoni férőhelyeinkkel szűkebben ál­lunk, minden vidéki tanulót elhelyezni nem tudunk. Járá­si, városi tanácsaink által a házaknál elhelyezett tanuló­inkért a diákotthonok, kollé­giumok vállaljanak felelősséget tanulmányi és szociális ügyek­ben egyaránt. Középiskoláink egész évi feladatuknak tekintsék az egyetemi főiskolai tanulmá­nyokra történő felkészítést is. A Politikai Bizottság határo­zata értelmében nyújtsanak sokoldalú segítséget, és igé­nyeljék a KISZ támogatását is a fizikai dolgozók gyerme­kei részére. A hazánkban lezajló kultú- rális forradalom a felnőttekre is nagy hatással van. Évről- évre nő a felnőttoktatásban résztvevő dolgozók száma. Megyénk hátrányos kulturális helyzete — de a rohamosan fejlődő termelőerőkkel való szorosabb lépéstartás is- meg­követeli az iskolai oktatástól, hogy az általános műveltség mellett — főleg a mezőgazda­ságban — szakmai ismerete­ket is nyújtsunk. Ezért me­gyénk dolgozók iskoláiban je­lentős részben kombinált formákat kívánunk bevezetni már az 1963/64-es tanévben. Nagyon fontos az oktatási formák figyelemmel kisérése, a jó tapasztalatok gyűjtése és esetleges hasznosítása az ipar­ban később beinduló iskolák­ban is. Nagy gondot kell fordítani a megyénkben még jelentős számban élő analfabéták mű­velésére, írni olvasni nem tu­dók megtanítására. E munká­ban a nőtanács, Hazafias Népfront, a szakszervezet mellett felkérjük a KISZ szervezeteket is, hogy ISZM próbák keretén belül vállal­ják az egyénekkel való fog­lalkozást. A megnövekedett feladatok színvonalas megoldása meg­követeli a tárgyi és személyi feltételek javítását. Tovább kell javítanunk az óvodák, iskolák, napközi otthonok fel- szerelési állományát játék és szemléltető készletét. Nagyobb gondot fordítsanak járásaink a felújítások időbeni lebonyo­lítására, a szerződéskötések feltételeinek pontos betartásá­Egész művelődéspolitikánk továbbfejlesztésének kulcs­kérdése: a vezetés színvona­lának javítása. Különös gondot igényel az igazgató szakmai — pedagógiai és ideológiai képzése. A megyei pártbizottság se­gítségével a művelődési évben két alkalommal szervezünk igazgatói politikai tanfolya­mot. Járási, városi osztálya­ink munkája színvonalát, a megyei irányítás további ja­vításával, tapasztalatcserék­kel, komplex ellenőrzésekkel fogjuk segíteni. Több gondot és figyelmet érdemel a peda­gógusok ideológiai, pedagógiai képzésének biztosítása mellett az időszerű bel és külpoliti­kai kérdésekről történő állan­dó tájékoztatásuk. Oktató-nevelő munkánk csak akkor lesz eredményes ha községi, városi tanácsaink kiemelten foglalkoznak a ne­velők élet- és munkakörülmé­nyeivel, lakásprolé máik ál­landó javításával, többet tö­rődnek a fiatal nevelők prob­lémáinak megoldásával, mert ez visszahat a pedagógusok mindennapos tevékenységére iskolai és társadalmi vonatko­zásban is. Molnár Pál a megyei tanács művelődési osztályvezetője 'MiiiiiimiMiimiiiiiiiiiitiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiniiiir TÁNCOSOK- I LÁBAK NÉLKÜL 1 i Szerdán láthattuk Sal- i I gó tarján ban a Magyar | I Állami Népi Együttes I | „Fergeteges” című, igen | i hatalmas sikerű műso- I | rát. Azoknak akik ked- § | velői a népi zene- és I | énekművészetnek nagy § E vonzerőt jelent az ilyen | | est. És örvendetes lát- f' | ni, hogy milyen népes | § ezek tábora. E A Kollégiumkert tér- 1 i ségét sokezerre menő 1 | tömeg töltötte meg 5 | ezen az esten. Hozzá- i | vetőleges becslés szerint | = legalább ötezren gyö- |' | nyörködtek a műsor- | | ban. | | Illetve hát ... A | | gyönyörködés nem volt | 1 egészen teljes. Leg- I | alábbis a közönség túl- jj = nyomó részének nem. I | A magasfokú művészi § | élmény örömébe az I I üröm keserűsége is be- § | levegyült. mert azok, | I akiknek nem jutott köz- 1 | vétlenül a színpad köze- | | lében férőhely, a tánc©- I | sokból csupán derékon | I felül láthattak, márpe- | | dig ezzel a lényege vész \ | el a produkciónak. | Alacsony a szabadtér | | színpada, ilyen bemuta- § I tők tartására, nagyobb- | E számú néző gyönyör- | 1 ködtetésére .jóformán I | alkalmatlan. Ilyen rit- | | ka élményt nyújtó mű- 1 | sor megérdemelné a f E gondosabb rendezést. | | előkészítést ezen a té- E | ren is. § A tanulság tehát: ha- | | sordó szabású esemény I I alkalmával, ha szabad- I | térről van szó. szervez- I | zünk a nagy befogadd- Z Ej sú és jó látási lehetősé- I | gű Stadionba, vagy az 5 E SBTC pályára. ' = | Sokakat kímélnénk É I meg ezzel a felesleges | | bosszúságoktól. .mHimimmittimiiJifmiiiunMnuMimwiiiimiv Vendégeink: a hajdúböszörményi képzőművészek A salgótarjáni képzőművé­szek hajdúböszörményi tár­latának viszonzásaként a bá­nyásznap alkalmával hajdú- böszörményi képzőművészek kiállítása nyílik Salgótarján­ban. A József Attila Művelődési Otthonban vasárnaptól olyan művészek, mint az alföldi> nagy, paraszt óstehetség. Káplár Miklós, a fiatal, iz­mos tehetségű Maghy Zoltán és Bíró Ferenc alkotásaiban gyönyörködhetünk. Káplár Miklós: Művelődési és kulturális feladatokról tárgyaltak Kezdődik az új iskolai év, az új művelődési és kulturá­lis szezonkezdés. A pásztói járás is egybehívta községi tanácselnökeit, iskolaigazga­tóit és művelődési otthon ve­zetőit, megbeszélni lazt: mi­lyen eredményekre tekinthet­nek vissza, mit lehetne job­ban, eredményesebben meg­oldani a teendőkből. Az értekezleten Horváti} Elsők lettek a keszthelyi MEDOSZ-fesztiválon A Balaton egyik legszebb városában, Keszthelyen ke­rült megrendezésre augusztus 17—18-án a MEDOSZ Mű­vészeti Csoportok I. Országos Fesztiválja. Az ország különböző vidékeiről mintegy százhúsz kultúrcsoport és szólista vett részt. Megyénket a galgagutai művelődésügyi otthon népi tánccsoportja és az érsekvadkerti gépállomás énekkara képviselte. Mindkét művészeti csoport szép ered­ményt ért el, hiszen a galgagutai tánccsoport arany-okle­velet és ezzel az első helyezéssel járó Kékes televíziót kapta, míg az érsekvadkertiek egy bronzoklevéllel, illetve egy porcelán vázával tértek vissza Keszthelyről. Képünk a díjnyertes Sári leánytáncból mutat be részletet. a pásztói járásiak Gyula járási népművelési fel­ügyelő adott tájékoztatót a munkáról. Már az előző idő­szakban a kulturális nevelő munka színvonalának és ha­tékonyságának fokozását tar­totta nagyon fontos feladat­nak a járás, s ebben sikerült is jelentős előrelépést elérni. , A tapasztalatok elemzése után a soronkövetkező új feladatokról volt szó. A megyében az utóbbi években egyre több a dolgozó nők száma s ez felelősséget ró a községi tanácsokra. Nö­velni kell az óvodák férőhe­lyét, gazdaságilag maximális segítséget kell nyújtani az óvodáknak, mert ez az in­tézmény fontos előkészítője az iskoláknak. Különös gon­dot kell fordítani az óvodás­korú cigány gyermekekre, hisz a tapasztalat szerint ezeknek van legnagyobb szükségük az iskolát megelő­ző években a nevelői irányí­tó kézre. A tanácsok munkájával kapcsolatosan gyakfan ta­pasztalható, hogy egy-egy községben szívesen kezdemé­nyezik művelődési otthon építését, de kevés a tante­remépítő szándék, s szinte példanélküli, hogy nevelői la­kás építésére gondolnának községi erőből. Ideje, hogy a tanácsok erre a feladatra is felfigyeljenek most már, az állam is jelentős anyagi hoz­zájárulással, — 60 ezer fo­rinttal, — ösztönzi az ilyen megmozdulást és az ered­mény, a siker jóformán csak attól függ, hogyan sikerül társadalmi munkát szervezni. Az iskolánkívüli népműve- ■:'i tevékenység legfontosabb feladata most a különféle akadémiák, tanfolyamok he­lyes, gondos, célszerű meg­szervezése. Feladat hárul az iskolánkívüli népművelésben is a cigány lakosság asszimi­lációjának elősegítésére, ami­ben analfabéta tanfolyamok szervezésével, egészségügyi előadások tartásával érhetünk el hasznos eredményeket. Döntően fontos célkitűzése kell, hogy legyen a falusi népművelési munkának a mezőgazdasági jellegű pásztói járásban a szocialista arcula­tú paraszti községek kialakí­tása. Ebben szakkörök, szak­munkásképző tanfolyamok, Szövetkezeti Téli Esték válto­zatos és hasznos összeállítá­sai nyújtanak nagy ^segítséget. A feladat eredményes megol­dása érdekében jelentősen növelni kell a paraszti olva­sók számát, minden község­ben létre kell hozni a könyv­barát akcióbizottságokat, a művészeti csoportoknak, szak­köröknek pedig az eddiginél is fokozottabban a világnézeti formálás a feladata — a mű­vészi kifejezés eszközeivel. Nagy lépéssel viheti előre a művelődés ügyét a középfokú oktatás szélesedése a járás­ban. Az elmúlt évben Pásztón és Jobbágyiban működő gim­názium helyett az új iskolai évben a palotásival már há­rom gimnáziuma lesz a já­rásnak, Pásztón pedig új me­zőgazdasági technikum nyílik a íftnulni vágy óknak. Az értekezletet követően a pásztói járás pedagógusai és népművelési vezetői szakágan­ként tárgyalták meg a rész­letes feladatokat. ÖREG PÁSZTORFEJ Biró Ferenc: Maghy Zoltán: betegágyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom