Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-31 / 70. szám

1063. augusztus 31 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 EBÉDIDŐBEN - VANYARCON Tisztes külsejű Kossuth- három mázsa fölött, az árpá- szakállas óriás tájékoztat a ból sok kifagyott, de az is ti- tsz-irodán, hogy az elnök a zenegy körül van. párttitkárral az imént vihar- — Az a szerencsénk, hogy zott el motoron valamelyik a kertészet jól bevált s kü- határrész irányába, ahol em- lön a huszonöt holdas ubor- berek dolgoznak. kás. Ez maga kihozta azt a — De egy órán belül bizto- 170 ezer forintot, amit az el- san itt lesznek, mert ebéd- maradt tavalyi és az idei időben eligazítás lesz a bri- földjáradékra kifizettünk — gádvezetöknek — mondja szí- tájékoztat az agronómus. vesen. \ — Ügy tudom, a múlt év­Mire Bércéit megjártam és ben gyenge téesz volt ez a visszatértem, valóban együtt találtam a vanyarci Virágzó Termelőszövetkezet vezetői közül az elnököt, az agronó- /must, a mérnök-gyakornokot és a brigadérosokat. Később be,ott a tanacs.<ozasra a part- jm terveztünk munkaegy- titkar is. A kővetkező napon 1 ­vanyarci — vetem közbe vajon 1963-ban idáig hogyan alakult a tervteljesítésük? Az elnök olvassa noteszá­ból: — Erre az évre 18 forint 20 hova hány fogatos, női vagy férfi „gyalogos” kell, a mun­kagépeket merre irányítsák, a silóvermeketj kik fedjék be, egyik társuk súlyosan beteg feleségét néhány asszony lá­togassa meg a gyarmati kór­házban — ezeket a dolgokat beszélték meg. Az agronómus előtt naplószerű tömb, ebbe bejegyez minden elhatározást, a többiek előtt kis jegyzetfü­zet, amibe ki-ki a maga dol­gát írja. Az egész nem tart tovább fél óránál, azután szétszélednek. Kérésemre néhányan ma­radnak még és elmondják, hogy ez a munkaelosztás min­den napos, hónapok óta jól bevált gyakorlat. A brigádve­zetők az itt megbeszélteket már aznap délután közlik a ségenként, a félévi értékelés­nél 21 forint 20 fillérnél tar­tottunk. Az eltelt idő ered­ményei alapján ez az érték már csak növekedhet. Elmondják, hogy 260 szarvasmarhájukból 67 fejős, sajnos, istállóátlaguk alig 6 liter fölött van. 85 hízómar­hára szerződtek, ezt a meny- nyiséget időben eladják. A 360 hízósertés, a terven felüli és exportminőségű mintegy 100 pecsenyebárány, a kitűnőnek mutatkozó dohánytermés, szép kukoricatábláik — a szövetke­zet tagságának bizakodó ked­vét erősen megnövelte. Még az idén 20 hold málnát, jö­vőre 20 hold gyümölcsöst te­lepítenek, a jelenlegi dohány­földet háromszorosára növe­lik, új, még munkaigénye­«*** > —I»* ,t£f ’SLJt. tudja, masnap —* ----­m it várnak tőle. — Tavaly nem volt ilyen szervezett a munka — mondja Dudok János párttitkár. — A cséplőgépek akkor nyolp-lá- lenc óra tájt kezdtek el ber­regni, most már hajnalban együtt vannak a munkahe­lyen a csapatok. — Az ám, a cséplés! Miért csak augusztus utolsó heté­ben fejezték be? Egy évvel azelőtt már 20-ara készen voltak. — Több is a gabonánk, meg közbe jöttek az esős napok — világosít fel az elnök. Ku­lik János ,elvtárs, — De a termésre j-at-m lehet panasz — Szól kőébe*- Hantost Ferenc agronómus. akit még a hatvanévesek is Feri bá­csiznak, pedig alig negyvenes lehet. — Különösen a búza fi­— Mert van itt a faluban dolgos ember sok — mondja a párttitkár. — De főleg a fiatalok még inkább a szom­szédos szirkáki állami gazda­ságban, vagy Vácott, Pesten dolgoznak. Jöttek már vissza s ha ez az év úgy sikerül, ahogy szeretnénk, akkor azt az 1400—1500 forint havi ke­resetet itthon is biztosítani tudjuk, s Juxza talál a többi is. Említik Bálim Mihály ser­téstenyésztőt, aki prémium­ként minden huszonötödik malacot kapja s gondossága nygmán 12 fölött van az el­lesi átlag. f Említik Nedeliczki István és Ponyikai János ra­kodókat. Szaszki' János rako­dót, aki aktív sportoló is, Pasztrovics Máriát, aki kerté­szeti, és azt a hét fiatal fiút, zetett jól, holdanként tizen- akik növénytermesztési és ál­lattenyésztési szakmunkás- képzésre jelentkeztek és a téesz taníttatja őket. Az idő­sebbek közül Ferik Sámuelt és Ferik Andrást, akik a cséplésnél etetők voltak és lelkesedésben túltettek a fia- talabbakon. Kaliczka István fogatost, Valent Mihályné és Bugyi Istvánné növényter­mesztési csapatvezetőket, akik fáradhatatlanok a munkában. No és Ferik János, Lászka János tehenészeket, kezük alatt fejlődött szemet gyö- nyörködtetövé a szarvasmar­haállomány. A fiatalember, de mégis már „öreg juhász” Csonka Ferencet, aki 180 anyától 224 bárányt elletett. Kitűnő társa a juhászaiban Gyurcsik János bácsi, a régi, tíz évvel ezelőtti téesz egyik volt vezetőségi tagja. És még sokszor ennyi jól dolgozó, a közösért felelőssé­get érző tag! — Ma már nem igen akad olyan, aki bontaná a fegyel­met, mert az ilyet a brigád veti ki magából — így mond­ják. A kérdésre, hogy hát csoda történt-e Vanyarcon, meri ha nem is lármás sikerek jellem­zik a fejlődést, de kétségte­len, hogy elindultak a fejlő­dés útján, az úton, amelyen a gyengék közül a közepesek­hez csatlakozhatnak, — a kér­désre a tények adnak választ. A dolgozó emberek hitét megalapozta, munkakedvét fellendítette a gyors hatást kiváltó jövedelem elosztási rendszer. A gyakori változá­sok helyett már egy éve te­kintélyes mezőgazdasági szak­ember, a Szirákról átjött Hantosi Ferenc irányítja a gazdaságot. A zsámbéki egy­éves iskoláról visszajött el­nök megfontolt intézkedései­vel megszüntette a visszaélé­seket, kivételezéseket. Ebben első számú segítőtársra talált a párttitkárban. a tanácsel­nökben s egyre inkább mind a 450 tsz-tagban. Határozott vezetés, ember­ség, a sokak véleményének ésszerű felhasználása, eközben fáradhatatlan magyarázása, ismertetése, az újnak, a kor­szerűnek: ez Vanyarcon is az a kulcs, amely a Virágzó Ter­melőszövetkezet előtt egy »Ki­lóban virágzó jövő kapuját kinyitja. KONDOBOSI JÁNOS TARTALÉKOK A MEZŐGAZDASÁGBAN IRTA: DANKOVICS LÁSZL Ö, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÁGIT. PROP. OSZTÁLYÁN AK MUNKATÁRSA A MEZŐGAZDASÁG SZO­CIALISTA ÁTSZERVEZÉSÉ­VEL párhuzamosan párt és állami szerveink nagy gondot fordítottak és fordítanak az újonnan létrejött vagy tete­mesen megnövekedett közös gazdaságok sokoldalú anyagi és erkölcsi megsegítésére. Teszik ezt azért, hogy azok minél gyorsabban túljussanak a kezdeti nehézségeken, mi­előbb létrehozzák a nagyüze­mi gazdálkodás megteremté­sének előfeltételeit képező alapokat. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások az utóbbi három évben mint­egy 28 milliárd forintot tet­tek ki. Ebből 20 milliárd forintnyi beruházás olyan jellegű volt, mely pótolta a kieső kisparaszti termelő eszközöket és megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás termelési alapfeltételeit. A beruházások eredménye­képpen, felújítottuk a mező- gazdaság vonóerő kapacitá­sát. A mezőgazdaság traktorállománya az 1958. évi 27.500 darabból, 1962-re 61.000 darabra növekedett és ez évben további 10.000 da­rabbal emelkedik. Ezzel si­került elérni, hogy amíg 1958-ban például a gépi ara­tás mindössze 20 százalékot tett ki, addig az idén a gabo­nafélék aratásának több mint 80 százalékát gépekkel vé­gezték el. Az erőgépek szá­mának évről-évre való gyorsütemű fejlődésének kö­szönhető, hogy csökkenteni tudtuk az utóbbi évek szél­sőségesen aszályos időjárá­sának káros hatását, hogy a talajmunkát nagyobb terüle­teken és időben tudjuk elvé­gezni. A gépesítéssel egyidejűleg n*»£y gondat fordítottunk a közös gazdaságok állatte­nyésztésénél nélkülözhetetlen gazdasági épületek biztosítá­sára is. Az elmúlt három év­ben a közös gazdaságok mintegy 486.000 szarvasmar­ha, 1.800.000 sertés és hét és fél millió baromfi férőhelyet építettek, jórészt állami se­gítséggel. Évről-évre mind nagyobb mennyiségű műtrá­gyát és növényvédőszert kap a mezőgazdaság. Ugyanakkor jelentős mértékben sikerült Túljutottak a félmillión, 434000 volt a terv!... Képesriport a Mátraverebély-Szentkuti baromfikeltető állomásról az öntözéses gazdálkodást nagy arányban fejleszteni. Az utóbbi három évben 124.000 holdról 382.000 holdra emel­kedett az öntözött terület. A mezőgazdasági termelés gyorsütemu anyagi és tech­nikai megalapozása, a mező­gazdaság termelési eredmé­nyei mind azt bizonyítják, hogy a szocialista mezőgaz­daság nagyszerű lehetősé­gekkel rendelkezik. Az eddigi eredmények határozottan megmutatják, hogy a VIII. kongresszus által megszabott feladatok végrehajtása a to­vábbfejlődés üteme elsősor­ban azon múlik, miként használjuk fel a népgazdaság által biztosított lehetőségeket, milyen mértékben tárjuk fel és használjuk ki a mezőgaz­dasági termelés tartalékait. Sikerül-e széles körben be­vezetni és alkalmazni a kor­szerű termelési eljárásokat, a tudomány legújabb vívmá­nyait. A mezőgazdaság ered­ményei jelentősek, de még azoknál a gazdaságoknál, ahol az -eredmények lénye­gesen jobbak az országos átlagnál, sem mondható el, hogy minden lehetőséget ki­használtunk és feltártuk, hasznosítottuk a meglévő tartalékokat. HAZÁNK TERMÉSZETI ÉS KÖZGAZDASÁGI ADOTTSÁGAI párosulva a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerével, minden lehető­séget megadnak a termelés gyors fellendítéséhez. Hogy nem tettünk meg eddig mindent, — és nem használ­tuk ki lehetőségeinket, nem tártuk fel tartalékainkat, többek között az is bizonyítja, hogy mezőgazdaságunk ter­melési színvonala ma még el­marad a kedvezőtlenebb természeti feltételekkel ren­delkező országoktól is. Pél- idául Magyarországon az 1956—60-as évek átlagában hektáronként 15 mázsa volt a búza átlagtermése. Ez ugyan meghaladta a korábbi évek átlagát, de lényegesen elmaradt az NDK 31,2 má­zsás, Csehszlovákia 21,2 má­zsás, valamint Ausztria 22.7 mázsás átlagermésétől. Ha­sonló a helyzet más növény­termesztési ágakban és az állattenyésztésben is. Nagy az elmaradásunk a munka termelékenységének színvonalában is. Jellemző, hogy — becsült adatok sze­rint — egy mázsa búza elő­állításához szövetkezeteinkben 6—6 és fél óra, állami gaz­daságainkban 3 és fél négy óra, a Szovjetunió szovhozai- ban 1,8 óra, az USA-ban pe­dig egy óra idő szükséges. A mezőgazdaság előtt álló feladatok igen nagyok. A fejlett országokhoz való fel­zárkózása csak akkor lehetsé­ges, ha teljes egészében felhasználjuk azokat a lehető­ségeket és tartalékokat, ame­lyeket a szocialista nagyüzemi rendszer és a nagyarányú ál­lami támogatás részére biz­tosít. A mezőgazdasági termelés viszonylagos elmaradottságá­nak, az alacsony és ingadozó Hallos Józsrfné, Mikuska Mária, Madár Lajosáé és Girtier Istvánné gyakorlott kézzel helyezik el a tojásokat a reke­szekben. í\ ******* imuuw* wi , uuK uai>iaik..H.i eglienkéot 50 net! szállási a* útra a kenőin aitocnas dolgoséinak lelté gondos saga elkísérte A szakszerűen előkészített rekeszek a keltetőgépbe kerülnek, útján a csibéket. Szállítás előtt baromfi peetis ellen Immu­nból a tojásból az elmés szerkezet csibéket varázsol. —Per­sze, idő kell hozzál... — nisáiják őket. (Kínka Láttáé felvétele» termésátlagoknak alapvető oka, hogy a már jó néhány évvel ezelőtt bevált alapvető termelési eljárások még nap­jainkban sem váltak általá­nossá a termelőszövetkeze­tekben. Az alapvető eljárások széleskörű alkalmazását egy­részt gátolja a szükséges felszerelés hiánya, de sok esetben a régi meggyökerese­dett kisparaszti szemlélet vagy éppen az üzem szerve­zésében, irányításában elkö­vetett hibák. Pedig most ép­pen az ilyen eljárások általános alkalmazásában van a mezőgazdasági termelés fellendítésének legfontosabb tartaléka. A NÖVÉNYTERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL a ter­mésátlagok növelésének egyik alpvető feltétele, hogy az időszerű talajelőkészítő mun­kálatokat — nyári cs ősz: mélyszántás időben és jú minőségben végezzük el. A tapasztalat azt mulatja, hogy az őszi mélyszántásba vétel', tavasziak közül például,a ku­koricánál 25-30 százalékks' magasabb a termésátlag, mi: a tavaszi szántásba vetetteké Ennek ellenére még az utóbb: években is mintegy 30 száza­lék — tavaszi szántásba ke­rült, és káros hatása meg­mutatkozott az országos ter­mésátlagoknak a lehetőségek­hez mért alácsonyságában is. Ha a jelenlegi vetésszer­kezet figyelembevételével a tavasziakat teljes egészében nyári és őszi mélyszántásba sikerülne elvetni ez esetben csak kukoricából mintegy 3-3.5 millió mázsa abrakta­karmánnyal többet takarít­hatnánk be. Ez a mennyiség pótolná a már évek óta je­lentkező abrakaikarmány hi­ányt. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS GYORSÜTEMÜ FEJLESZ­TÉSE szempontjából a meglévő tartalékok közül kie­melkedő jelentőségű a rét- és legelőgazdálkodás gyökeres megjavítása. Jelenleg az or­szág rét- és legelő területe több mint két és fél millió hold. Ha ezeken a területeken megfelelő gazdálkodás folyna az állatállomány tömegtakar­mány szükségletének mintegy 70 százalékát tudnánk bizto­sítani. Jelenleg azonban a te­rületek nem megfelelő hasz­nosítása miatt a tömegtakar­mány szükségletnek csupán 30—35 százalékát biztosítja. Ha a rétek és legelők kezelé­sénél. a termelőszövetkezetek csupán az alapvető eljáráso­kat-— trágyázás, helyenként öntözés, gazolás — elvégeznék és ezáltal a könnyen elérhető 2—3 mázsás hozam' emelke­dést sikerülne elérni holdan­ként, ez országosan 50—70 ezer vagon szénaértéket jelen­tene. A mezőgazdaság tartalékai közül itt csak egy-két legfon­tosabb területet említettünk. Ezen túl még számos olyan tartalékkal rendelkezik mező­gazdaságunk, melyek feltárá­sa és kihasználása ma egyik legfontosabb feladat, annak érdekében, hogy a termésátla­gok, a mezőgazdasági hoza­mok évről-évre emelkedjenek. Szerényebben! Nagy termelőszövetkezet a pásztói Béke. Híre is van, bár ezzel egyáltalán nem lehet dicsekedni — ugyanis a me­gye egyik leggyengébb terme­lőszövetkezeteként tartják szá­mon. Emellé a „nevezetesség” mellé újabb járul. Arról be­szélgetnek az emberek, hogy ebben a szövetkezetben „lucul­lusi lakomát" lehetett enni a legutóbbi ünnepen, Ezt nem a felszolgált fogásokra értik, hanem a megjelölést a szö­vetkezet anyagi erejéhez mé­rik. De mi la történt? Augusztus 20-a előtt elha­tározta a vezetőség — állító­lag a tagság kívánságára —, hogy megvendégelik a dolgo­zókat. Hatalmas házikenyere­ket sütöttek, levágtak hét da­rab hízót; a burgonyát és a savanyúságot már nem is szá­mítom. Minden kiosztott jegy­re egy ebédet és egy liter bort adtak. A nagy nap lezajlott, az ebéd igen bőséges és jóízű volt — elvégre ha adnak miért ne legyen kiadós!, Ki­osztottak hatszáz liter bort. Ez ’igen! Hogy minden elfo­gyott-e nem tudom, de evett ott minden jótét lélek, Na­gyon sokan azért panaszkod­tak, hogy aranyira zsíros a pörkölt, hogy nem tudják megenni. Az egy pillanatra sem me­rül fel senkiben, hogy sajnál­ná a szövetkezetetektől ezt az ebédet, de elgondolkoztató, hogy mindezt ügy csinálták a pásztóiak mintha minden a legnagyobb rendben lenne a termelőszövetkezetben. Pedig nem így van. Elmaradás ta­pasztalható a munkákban, anyagi nehézségekkel küszkö­dik a szövetkezet, Lehetett volna sokkal szerényebben is ünnepelni,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom