Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-24 / 68. szám

1983 augusztus 28 nógrádi népújság HE Tart a silókukorica betakarítása A pásztói Béke Termelőszövetkezetben a járvasilózó gépeket is bevonták a hungazin- Mhl gyomirtó« silókukorica betakarításába. Képünkön: Sándor Ferenc traktoros gépke­zelővel a silókukorica betakarítását végzi. ÉJSZAKAI „RA Napi munkánk után pihe­nünk, szórakozunk: moziba megyünk, ragy megnézzük a televíziót, vagy táncolunk az Ötórai teán — s mikor eljön az ideje, lefekszünk. Mindez természetes, megszokott. Ne­künk. Sokan azonban este hatkor, hétkor gépre ülnek, hogy másnap reggelig szánt­sák a földel. Messze a lakott helytől, elhagyatott dűlőkön, veszélyes lejtőkkel dacolva szántanak, mert sietni kell. Fények villannak a határ­ban; messziről mutatják a csóvák, «ent szünetel az élet: szorgalmasan dolgoznak ro­hanó mindennapjaink egysze­rű, névtelen katonái, a trak­torosok. Egy órával előbb érkezett értem a gépkocsivezető. Ép­pen vacsorázom, kopognak az ajtón. Alacsony katona lép be. Bemutatkozik; Tőzsér Jó­zsef. Mondja, hogy vele me­gyek az éjszakai útra. Ker­tiem tőle, nem fáradt-e, mert egész nap vezetett — az MBS gépkocsivezetők oktatója — mire élénken tiltakozik, Bi­zonysai ja, hogy kibírja o mas­nap estig is- Látszik raj' , érdekli a téma. Gyorsan át­nézem a jegyzeteimet, meg­beszéljük az útitervet, s in­dulunk. hogy rajtautesszerue« ellenőrizzük a traktorosok második, éjszakai műszakjai. Alig haladunk vagy há­romszáz métert a mátraszollo- si úton, észrevesszük az első géneket Két Zetor •«*;“* m pltett Vezetőik, Holtner László és Veitek Mjhály ep- oen vacsoráznak. Kíváncsian néznek az oktatólcocsira de mikor megmondjuk, mi járat­ban vagyunk, szívesen kínai­nak dinnyével. Rápillantok az órámra: 20 óra 30 perc. _ Több mint két órá ja szán­tunk már. Menne ez jól, csak emberitt/t kórók ne lennenek -mondja Holtner. oztan mintha tHgasí+alfla inaeat. hozzáteszi - reggelig elba •nunk velük. „„inon A műúton nagy a forgalom. Fények villának a szemünk­be de mi más fenyeket ke­resünk. Már messziről latjuk hogy a tari kanyar fölött, a domboldalon is szánt egy gép. Hallom, a hangjáról, Janctaj- pat. Már a hegynek is beillő dombon maszunk fe.fele. Bukdácsolunk a szántasam A gép eltűnik a másít oldalon. Mire előbukkan, s ronJcvti- laiitja fénycsóváját, kifújjuk ^Ismerős lén ki a fülkéből, Széplaki Mihály. Faradt, el­gyötört az arca. — Mikor kezdett hozza. kérdeztem. — Reggel hatkor. _ S miért nem hagyta mar abba? 7 ,.»■ — Majd holnap reggel. Mi ugyanis lmszonnégyezunk. Holnap majd pihene t. Széplaki a tari szövetkezet földjét, a Koplalót szántja. Még csak tegnap kezdtek az éjszakázást. Panaszkodik a gépre. így mutatja be: — Ez a híres „Csoki DT ■ Nem ismeri? , _ Sokat kell javítani! — Műszói, pedig maga ts úgy van a cipőjével, hogy in­kább eldobja, ha nagyon A mua: mellett nem talál­kozunk több traktorral. A vizslást állomással szemben megállunk és hallgatózunk. Azonban minden csendes. A zagyvapál falvi elágazónál, Szécsény felé fordulunk. A jegyzetem szerint Karancssá- gon kell találni egy traktort. Jobbról, balról sötéten fi­gyelnek a hegyek. Megriasz­tott nyulak ugrálnak lám­páink fényében. Riadtan fut­nak egy ideig, majd nagy lendülettel eltűnnek a sötét­ben. Az úton többször meg­állunk hallgatózni. De hiába, csendes a vidék. Sikertelen a kísérlet Karancsságon is. El­hagyjuk már a ludányhalászi elágazót, mikor Jóska fékez. Ekkor veszem észre, hogy jobbra gépek mozognak. A gépkocsivezető észrevette, pe­dig csak a stoplámpájuk lát­szott. Majdnem 2,3 óra. mikor a közeledő gépek elé lépünk, s intünk, álljanak meg. Fia­talember ugrik le a-z UTOS- ról, s kérdezi, mit akarunk. A társa a sötétben marad, mintha várná, mi lesz. De ő is előjön, mikor megmondom, hogy mi járatban vagyunk, — Mi a ludányhalászi Al­kotmány Vermelőszövetkezet traktorosai vagyunk — tájé­koztat Gulyás József. — Ő meg Huszár Pali — mutatja be a társát. A tizennyolc éves legények a télen végezték el az alap­fokú traktoros iskolát Szé- csényben, de már oszlopos tagjai a szövetkezet trakto­ros gárdájának. Vajon törőd­nek-e velük eleget? — Mikor látták az elnököt? — Ma, a szántóversenyen. Különben ritkán jár ki. Az agronómus azonban gyakran megnézi a munkát. Hugyag. Őrhalom. Szügy, Mohora határában nem talá­lunk éjszakai munkásokat. Többször megállunk, de csak a csillagok hunyorgatnak gú­nyosan. Közel Magyarnándor- hoz fényt veszünk észre a jobboldalon. Halljuk a mo­tort is, mintha egy kerepelő hangzana. A faluban talá­lomra jobbra fordulunk egy úton. Kerítés tűnik elő, így kapu. Sejtem, hogy az állami gazdaság területén járunk. Hirtelen felbukkannak a gé­pek is. Szuper Zetorok. trágyamar­koló, beszélgető emberek. Ci­garettáznak. Csordás Ferenc szánt, Bias :a Pál, Kovács Pál trágyát szállít és szór a terü­letre. Tátrai István kezeli a markolót. Már negyedik hete dolgoznak két műszakban. El­köszönőben nézem az órámat, amely éjfél után egyet mutat. Zihál a motor a kapaszko­dón. Lefelé könnyedén lódu­lunk. Becske előtt megint észre veszünk egy gépet. Va­lami miatt áll a dombolda­lon. Sötétben botorkálunk a szántáson — elemlámpa kel­lene. Fiatal fiú hajladozik az erdőszélen álló gép körül. Ránk néz, aztán csak ennyit mond: — Segítsenek már egy ki­csit. A tárcsával van baj. Ki­akadt az egyik horog. — Nem fél? — célzok a ko­rára. j — Nem. Csak a napokban volt félelmes, mikor csapko­dott a villám. Sikerül rendbehozni a tár­csát. Fáradtan sóhajt. Mond­ja, hogy 24 órát dolgozik egy­folytában. Egy hónapja trak­toros a Bércéit Gépállomáson, — Meglátogatják néha? — A gépállomásiak gyak­ran jönnek éjszaka is. A szö­vetkezetiek inkább nappal néznek ide. — A brigádszerelő is jár? — Az már ritkábban. A búcsúzásnál mutatkozik be. Almási Károly. A géphez lép és a hátsó reflektort úgy fordítja, hogy lássiílc, hová lépürúc. Az útról visszané­zünk. Indul a gép felfelé, a veszélyesen meredek Kővá­gó-dűlőn. Hiába kiabálunk, zörge­tünk a Berceli Gépállomás kapujánál, — senki sem fe­lel, A kapu drótra jár. Köny- nyű lenne kinyitni. Talán az éjjeliőr is alszik valahol. Vá­ny arc felé. vesszük utunkat. Gépet itt sem találunk. Szl- rák környékén hangosabb a határ. Halljuk a traktorok hangját, csak megközelíteni nem tudjuk őket. Az aranyo­si területen sikerül találkoz­ni Makács Pállal. Csigáit in­gerrel készíti elő a területet. Tőle tudjuk meg, hogy ezen az éjszakán hat erőgép dol­gozik. Már csíp egy kicsit az idő. A Zetor kabinjában nem fázik, mégis jól esne egy kis meleg ital. Nem szeszesital, hanem tea, vagy meleg leves. Makács Pál azt is elmondja, hogy a Sziráki Állami Gaz­daság föagronómusa gyakran megnézi az éjszakai munkát. — Jól esik, ha egy vezető ki is jön éjszalta. nemcsak bentröl dirigál — mondja. Mennyire igaza van. Kár, hogy az éjszalca. a vezetők közül eggyel sem találkoz­tunk. Az idő lassan a hajnal­ba szalad. Három óra múlt. Csecse és Ecseg határában látunk még gépeket, messzire az úttól. Már nem állunk meg. Kevés géppel találkoztunk utunk során, bár korántsem jártuk össze tüzetesen a ha­tárt, — nem is lehetett. Az arány azonban — a négy gép­állomás által jelentett gépek és a megtalált gépek között — igy sem a legjobb. Ez nyil­ván azért van így, mert a gépállomások, szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői — tisztelet a kivételnek — igen keveset törődnek a második műszak hőseivel. Nem lenne szabad megengedni a 24 órás munkát sem. A traktoros el­fárad és sokkal nagyobb a balesetveszély. Rendszereseb­ben látogassák a gépeket a brigádszerelők is — de ne csak nappal, éjszaka is! Jó lenne arról is gondoskodni, hogy az idő hidegebbre for­dulásával meleg italt kapja­nak a traktorosok. Nos, ha azt akarjuk, hogy időben fel­szántsunk, elvessünk. még több kettős műszak kell. még­pedig nemcsak a jelentések­ben, papíron, hanem kint a határban, a földeken ... Pádár András Zöldség és gyümölcseliátásunk helyzete A SZÖVETKEZETEK NOGRÁDMEGYEI ÉRTÉ­KESÍTŐ KÖZPONTJA 1963-ban a megye termelőszö­vetkezeteivel 2.869 holdról 1.192 vagon zöldségre és 116 vagon gyümölcsre kötött termelési, illetve értékesítési szerződést. Ez a mennyiség 426 vagonnal több, mint az 1962-ben felvásárolt zöldség­gyümölcs mennyiség. A ked­vező időjárás hatására Nóg- rád megyében is — hasonlóan az ország más területeihez — a zöldségtermés egyes cik­kekből igen jó (így uborka, paradicsom, fejeskáposzta, zöldpaprika, stb!), ezekből a lakosság minden igényét ki tudjuk elégíteni. Vannak azon­ban olyan cikkek is, amelyek­ből országosan és így me­gyénkben is kevesebbet termeltettünk. Az elmúlt he­tekben nem tudtunk folya­matos ellátást biztosítani kelkáposztából, karfiolból, és több alkalommal sárgarépából és petrezselyemből sem. Ezek a cikkek a közeljö­vőben újra kaphatók lesznek a piacon és a zöldség boltok­ban. Egyes zöldárúk átmeneti hiánya mellett állandóan 4-5 féle főzeléknek való cikk forgalombahozásáyal biztosí­tottuk a megfelelő választékot. A KÉSŐI KITAVASZO­DÁS KÖVETKEZTÉBEN igen rövid a zöldségfélék termelési időszaka. Ez azt eredményezi, hogy egyes cikkek lökésszerű­en. nagy tömegben jelentkez­nek a piacon. Ennek jó ha­tása az, hogy a zöldségfélék fogyasztói ára igen kedvező­en alakul és jelenleg is alacsonyabb szinten van, mint az elmúlt három évben volt. Hátránya az, hogy a lakosság a nagy tömegben jelentkező cikkek egy részét nem igény­li, nem vásárolják meg, az ipar és az export-piac nem tudja felvenni, ezért a kima­radt áruk egy részét takar­mányozásra kell értékesíteni a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, vagy pedig értékcsökkent áron keik forgalomba hozni. Nem volt, és ma sem kielé­gítő a megye lakosságának gyümölcs ellátása. Cseresz­nyéből, meggyből és eperből igen gyenge termés volt. Kör­téből nyári almából, szilvá­ból, csemegeszőlőből és őszibarackból nem tudtunk elegendő mennyiséget biztosí­tani a lakosság részére. A földművesszövetkezeti bolto­kat csak szórványosan láttuk el gyümölcsfélékkel. A sár­gadinnye igen rövid idő alatt lefutott, görögdinnyéből a kedvező időjárás miatt, jobb ellátást tudunk biztosítani. Téli almából és szőlőből a terméskilátások országosan biztatóak, és ezekből a cik­kekből előreláthatólag a la­kosság minden igényét ki tudjuk elégíteni. Sokszor jogos bírálat éri a MÉK Központot, mert egyes helyeken olyan cikkeket sem lehet kapni, amiből egyébként nagy készletekkel rendelke­zünk. A MÉK Központ, a MÉK kirendeltségek és a bolthálózat munkájában még mindég vannak 'hiányosságok, melyek főleg abban mutat­koznak meg, hogy a boltveze­tők helytelenül mérik fel az adott terület igényeit, és így fordulhat elő olyan eset, hogy megrendelés hiányában, pa­radicsomból. paprikából és uborkából egyes terület nincs folyamatosan ellátva. A ki­rendeltségi munkák szerve­zetlenségéből élesen jelentke­zik az ellátatlanság a balas- sagvarmati MÉK kirendeltség területén, valamint a balassa­gyarmati és a rétsági járás­ban. De előfordul a szécsén.vi járásban is, hogy a helytelen rendelés, vagy a szállítás rossz megszervezése következ­tében nem kapják meg kellő időben az árut a földműves­szövetkezeti boltok. A meg­lévő szállítási eszközök helyes foglalkoztatásával, a fölösle­ges és a kereszt áruszállítások kiküszöbölésével, jobb szer­vező munkával nagy mér­tékben lehetne javítani a falusi lakosság áruellátását. Erre a szükséges intézkedést megtettük. A MÉSZÖV és a MÉK kö­zösen intézkedett arról is, hogy a helyi ellátás megjaví­tására a földművesszövetke­zetek átvehetik a MÉK által leszerződött áruféleségjeket a termelőszövetkezetektől. Ez­zel a lehetőséggel azonban egyes földművesszövetkezeti vezétők nem élnek, de van­nak olyanok is, akik a több­letmunkára hivatkozva, nem szívesen foglalkoznak vele. Ezeken a területeken az el­látás nem kielégítő, sokszor felesleges szállításokkal ugyanazt az árut kell visz- szavinni, amit előző nap a MÉK a tsz-től elszállított. A fogyasztó felvetheti a kér­dést: biztosítani tudja-e a MÉK a téli elrakáshoz szük­séges áruféleségeket, és hogyan lehet ezekhez hozzá­jutni? Ha rendkívüli időjárás nem jön közbe, a megye minden dolgozójának igénye az általa kért időszakban ki­elégítést nyer. ‘ A ZSÚFOLTSÁG ELKE­RÜLÉSE ÉRDEKÉBEN a MÉK Központ Salgótarjánban, Balassagyarmaton, és a megye nagyobb teleDülésein ideigle­nes zöldségelárúsító helyeket állít fel. Megszervezi a paradi­csom, paprika és uborka ese­tében az előrendeléseket. Az üzemek vagy lakóterületek összeírásai alapján előre meg­jelölt helyre szállítja a meg­rendelt áruféleségeket. Az érintett cikkek fogyasz­tói árai már most lehetővé teszik, hogy a háziasszonyok megkezdjék télire a tartósí­tást. Ez azért is kívánatos, mert eznjt az áruk alkalmasak már a teli eltételre. A lakosság jó zöldség-gyü­mölcs ellátásának megjavítá­sát megyénkben gátolja még a meglévő üzlethálózat ela­vultsága, valamint a raktá­rozási lehetőségek hiánya. A MÉK és fmsz-i zöldség-gyü­mölcs szakboltok nem rendel­keznek megfelelő raktárakkal, az árut, göngyöleget nem tudják megfelelően elhelyez­ni. a boltok hűtőberendezé­sekkel nincsenek felszerelve, az áruk nagy részét szaksze­rűen kezelni nem lehet A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS BOLTHÁLÓZAT fejlesztésé­re. új üzletek létesítésére a MÉSZÖV és MÉK nagy erő­feszítéseket tesz. A SZÖVOSZ megfelelő beruházási összegek biztosításával segít, azonban a helyi tanácsoktól még nem kapjuk meg a szükséges tá­mogatást. Például a Salgó­tarjáni Városi Tanács 1962 őszén kérésünkre határozat­ban mondta ki, hogy Salgó­tarjánban két korszerű boltot megépíttet, melyet a MÉK 1963. I. félévében megvásá­rol. A SZÖVOSZ a szükséges kiegészítő beruházást bizto­sította. azonban a Városi Ta­nácstól szerzett tájékoztatás szerint ebben az évben a két zöldséges boltot nem tudják megépíteni. Balassagyarmaton a Városi Tanács'határozatban mondta ki, hogy Balassagyar­mat nyugati városrészén egy régebben megszüntetett zöld­ségboltot kell nyitni. Ennek a határozatnak a balassagyar­mati tanács egy éves huza­vona után sem tudott érvényt szerezni. A Nógrádmegyei Tanács VB. 1963. július 8-i határoza­ta szerint a zöldségboltokat tovább kell fejleszteni, kü­lönösen a járási székhelyeken. Ennek a határozatnak végre­hajtása érdekében Pásztón felszámoltunk egy irodahelyi­séget, hogy abban zöldség­gyümölcs boltot üzemeltes­sünk. A Pásztói Járási Tanács igazgatási csoportja az említett helyiséget a GELKA részére utalta ki, melyet megfelebbeztünk. A Megyei Tanács igazgatási Osztálya fellebbezésünket el­utasította. oedig éppen a megyei tanács határozatát akartuk végrehajtani! ... Salgótar i án városrendezése során a Megye* Tanács terv­osztálya nem tervezett zöld­ség—gyümölcs holtokat az új városrészekre. Kérésünkre a Salgótarjáni Város: Tanács vezetői ígéretet tettek arra, hopv a tovább* tervezéseknél a lakosság zöldség-gyümölcs ellátását is figyelembe veszik. A helyi tanácsokhoz az a ké­résük. hogv több segítséget adjanak a bolthálózatunk fej­lesztéséhez, a lakosság jobb ellátásához. ■ A FELVÁSÁRLÓ ÉS ÉR­TÉKESÍTŐ R AKT ÁRAINK k;csik és korszerűtlenek. A felvásárolt árukat nem tudjuk átmenetileg sem raktározni, átdolgozni, tá'-olni. Salgótar­jánban a MÉK kirendeltség udvarán. Balassagyarmaton oedig a város piacán tárolunk jelenleg is naevobb mennyi­ségű' 7;öidsé"féléket. Á lakos­ság téli el tatására Salgótar­jánban 20 helyen légvédelmi és barlangéincékben tárolunk \ szakszerűtlenül. nagv költ­séggel és sok veszteséggel. A raktárak bővítésére a SZÖVOSZ vezetői ígéretet tettek. Bízunk abban, h09v 1964-ben az. építkezéseket megkezdik és a raktározási oroblémák legalább átmene­tileg megoldódnak. A termelőegységeknél fel­vetődhet a kérdés, hogy mi lesz az általunk megtermelt áruféleségekkel. A válasz er­re az, hogy a MÉK a terme­lőszövetkezetek által szerző­désileg lekötött árut teljes mennyiségben átveszi, ha az a szerződésben lefektetett kö­vetelményeknek megfelel. t Annak érdekében, hogy a felvásárolt árukat a falusi lakosság is megvásárolhassa, szükséges, hogy a MÉK zöld­ségboltjain kívül a földmű­vesszövetkezetek vegyesbolt­jai nagyobb intenzitással foglalkozzanak a zöldség és gyümölcs forgalombahozatalá- val. Horváth József MÉK főosztályvezető DICSÉRET — Derék léánya van magának Cibulkáiié! E? a fiatalember már a tizedik, aki ottbasfyta a várost miatta! (Endrödi István rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom