Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-03 / 62. szám
1963. augusztus 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Á héhalmiak számvetése Szegénységi bizonyítvány az, egy könyvelőnél, dolgozzon az ipari üzemben, vagy termelő- szövetkezetekben, ha a számok, papírhalmazok rengetegéből nem hámozná ki, s nem hívná fel a vezetők figyelmét arra a lehetőségre, amely azután a legnagyobb jövedelmet jelenti a gazdaságnak. Szekeres Ferencnek, a héhalmi Új Élet Termelőszövetkezet könyvelőjének is ez a véleménye, hiszen a szarvasmarha tenyésztés fejlesztésének egyik szószólója a közösben. A termelőszövetkezeti irodába, ahol mindezekről beszélgettünk később bevetődött az állattenyésztési brigád vezetője, majd később az elnökkel megszaporodva folytattuk a diskurzust. Héhalomban igen nagy lehetősége van a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének. Takarmány van bőven. — Kétszázezer forint értékű takarmányt értékesítettünk a tavalyi termésből, s most is együtt van már annyi, mint tavaly egész évben, — mondta Kurucz Jónás, a termelőszövetkezet elnöke. S a szövetkezetiek terve, szerencsésen találkozott a járás, a megye vezetőinek elképzeléseivel. Mert az idén végre befejezik a 96 állat befogadására alkalmas borjúnevelőt, s jövőre pedig, ahogy mondták, 300 férőhelyes tehénistállót építenek. Megkétszereződik így a tehénállományunk, pedig a több mint egymillió kétszázezer forintos állattenyésztési bevételnek nagyobbik részét a szarvasmarhatenyésztés, a tej és húsértékesítés, tenyészállatnevelés adja, — szólt Szita István, a brgádvezető is. S itt kapcsolódott igazán a beszélgetésbe Szekeres Ferenc, a könyvelő. A számokat hívta segítségül, amikor arról kezdett beszélni, hogy a kormányrendeletek egész sorát használják fel a szarvasmarhatenyésztésben is a jövedelem további növelésére. — Az év első felében 14 saját tenyésztésű üszőnknek lett borja ... Ez egyszer 56 ezer forint. A tervek szerint még hat ilyen borjúval gyarapodik az idén az állomány ... Ez újabb 24 ezer forint . . . De ez még nem minden, mert 170 ezer forintnak számolom azt *****------------M egérte Bucsok Barnának Bucsok Barna boldogan mutatja az egyik kocáját, amely nemrég ellett nyolc szép kismalacot. A ceredi Búzavirág Termelőszövetkezet állattenyésztője egy pillanatig sem kérette magát annakidején, mikor szóba került a kocakihelyezési akció a szövetkezetben. Egyszerre két kocát rendelt, s vállalta a tartásukat. Az az igazság, hogy társaival együtt — mert 39 kocát helyeztek ki a koratavaszon Cereden — szívesen vállalta a kocatartást. A kocák után 2—2 mázsa árpát és 2—2 mázsa korpát kapott állami áron. Most pedig az ellés után minden malac után 50 kilogramm árpát kapott' mindegyik kocatartó gazda. A szerződés szerint mindegyik koca után 3 darab 30— 60 kilogramm súlyú, hizlalásra alkalmas süldőt kell átadni az állatforgalmi vállalatnak. Bucsok Barnának, meg a többieknek jövő januárban kell teljesíteni ezt a kötelezettséget. Amint mondta, neki megéri. Számolgatott, aztán mutatta, hogy a kocákat 2343 forint értékben kapta, s ha a süldőket csak 40 kilogramm átlagsúllyal számolja, majdnem 4000 forint lesz az értékük. Tehát még pénzt is kap. Ugyanis a kocák árát majd csak a süldők árából kell kifizetnie. az összeget, amelyet mint állatnevelési kedvezményt kapunk hitel formájában, — do- bálódzott magabiztosan a nem is kis számokkal. A tejtermeléssel még nincs minden rendjén a termelőszövetkezetben, hiszen a nagy tejtermelésre képes tehénállománynak most vetik meg az alapjait. így az idén kevesebb tejet is értékesítenek, mint amennyit terveztek. Szekeres Ferencben újra csak megszólal a vérbeli könyvelő: — Forintban persze nem éri károsodás a termelőszövetkezetet . . . De mi azt szerettük volna, ha teljesítjük a tervet, mert ez sokkal több bevételt jelentett volna, mint így. Július elsejétől a tej új ára 3 forint tíz fillér. S Héhalomban a tej kevesebb ugyan a tervezettnél, a zsírtartalom viszont magasabb, mint ahogy arra számítottak. így lesz egyensúlyban a mérleg. A 3,8- 3,9, sokszor 4 százalékos tejzsír 40-50 ezer forint többlet- jövedelmet jelent a közös gazdaságnak. Alig múlt el néhány másodperc, s már azt is tudtomra adták, hetven nyolcvan fillérrel emeli ez az idén a munkaegység értékét, amely — nagyon erősítették, — nem lesz alacsonyabb ötven forintnál. Hátha még a tejértékesítési tervet is teljesítenék! Jövőre már más lesz a helyzet. Igaz takarmánnyal az idén sem voltak híján, de volt más gond. Az állmány összetétele nem a legjobb, s ez okozta a lemaradást. No persze azért ez sem magyaráz mindent. Bizonyíték erre az, hogy az állatgondozókat, a fejőket premizálással serkentik egyre jobb munkára, s a feltételek egyik legfontosabbika a tej. Annál magasabb lesz a gondozók részesedése a min- nél több, kanna telik meg reggel és este nagy zsírtartalmú, habzó tejjel. V-né. Terményfelvásárlás a salgótarjáni járásban Tizenkét vagon kenyérgabonát, két vagon takarmánygabonát, négy vagon sörárpát szállítottak az elmúlt napokig a salgótarjáni járás termelő- szövetkezetei a Terményforgalmi Vállalat salgótarjáni ki- rendeltség raktáraiba. A terményátadásban a mátramindszenti Mátra Gyöngye és a szilaspogonyi Búzakalász Termelőszövetkezet halad az élen. A két termelőszövetkezt eddig hat vagon gabonát adott át az államnak. A gabona minősége jobb volt a szokványosnál, ezért mindkét termelőszövetkezet felár térítést kap. 360 mázsa hús a népgazdaságnak Kisbágyonban régi hagyománya van a szarvasmarhatenyésztésnek, s ezt a hagyományt most a Petőfi Termelő- szövetkezet is igyekszik ápolni. A 900 holdnyi szántóterülettel rendelkező közös gazdaságnak csaknem kétszáz állatot számláló szarvasmarhaállománya van, s jelentős a sertéstenyészete is. A termelőszövetkezet az idén is nagymennyiségű húst ad a népgazdaságnak. Már értékesítettek 36 hízottmarhát, s a tervek szerint 180 hízottsertést adnak az állatforgalmi vállalatnak. A sertéshizlalási tervet, tíz állat híján, már teljesítették. így az idén a kisbágyoni Petőfi Termelőszövetkezet a szántóterület minden 100 holdjára 40 mázsa húst ad a népgazdaságnak. MlllllllllllllllllllllllllllilMllillilllllllllllllllllllHilllllllIflIlinililllllllllllllllllllllliliilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilllNIIIIIIIIHIIIimilllllllHIIIIIIIIIIHIHIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIinilllllllllllllllllllllllllllfilllllllülllHD A feltételekkel még nincs minden rendjén Ahogy növekszik a kereslet a bel- és külföldi piacokon az állati fehérjékben és vitaminokban gazdag élelmiszerek iránt, úgy lesz egyre nagyobb szerepe nálunk is a szarvasmarha-tenyésztésnek. Országos célkitűzés, hogy az ötéves terv végére a szántó- terület minden 100 holdiára 128,5 kg hús és 26 ezer kg tej jusson, hogy kielégíthessük az egyre növekvő belföldi igényeket és kihasználjuk azokat a nagyszerű export lehetőségeket, amelyeket a szakszerűen nevelt szarvasmarha jelent. Nógrád megye szarvasmarha-tenyésztésének évtizedekre visszanyúló hagyományait néhány termelőszövetkezetünk már most jól hasznosítja. Az Érsekvadkerthez tartozó Dimitrov pusztán, a ceredi Búzavirág Termelőszövetkezetben nevelt hízóállatok az olasz és görög piacokon is keresettek. Az Ipoly menti termelőszövetkezetek tenyészállatai az ország nem egy termelőszövetkezetében gyarapítják évek óta a tehénállományt. Ha ezekhez aztán még hozzátesszük a szarvasmarhának:, mint a legsokoldalúbb haszcmálatnak jelentőségét egy-egy mezőgazdasági üzemen belül, egy pillanatig sem kétséges, hogy egyik legfontosabb tennivalónk a megyében a meglevő állomány számának a lehető leggyorsabb ütemű növelései A legutóbbi reprezentatív állatszámlálás adatai, kevés híján 37 EZER SZARVASMARnAT tartanak nyilván Nógrád me- gvóben. Ezekből az adatokból olyan következtetést is levonhatunk, hogy a közös gazdaságok a szarvasmarha- állománya az utóbbi években rohamosan növekedett. Ez az egészséges növekedés azonban képtelen volt követni a háztáji tehényállomány nagyarányú csökkenését. Ezért a szarvasmarhatenyésztő gazdaságokban tervszerű, kiválogató munkával növelni kell a meglevő állományt, a teiho- zamot és segíteni kell a háztáji tehénállománv gyorsabb ütemű szaporodását is. Kormányunk az utóbbi években, hónapokban hasznos intézkedések egész sorával segítette a közös állatállomány, különösen a szarvasmarha- állomány növelését. Kisbágyonban a Petőfi Termelőszövetkezetben például az idén 15 saját tenyésztésű üsző borjúval szaporodott az állomány, s a kormányrendelet értelmében 60 ezer forint támogatást kap az államtól a közös gazdaság. A július 1-től érvényben levő új tejár a tenyészállatok úi ára ugyancsak jó hatást gyakorolnak a közös gazdaságokban a szarvasmarha-állomány fejlődésére. S az országos intézkedések egész sora mellett nagv erőfeszítéseket tesznek enngk érdekében a megyei szervek is. Többek között a közelmúltban az állatforgalmi vállalat, a tenyészállat- forgalmi vállalat és a járási tanácsok állattenyésztői együttesen vizsgálták meg a termelőszövetkezetek jelenlegi üszőállományát, s több mint kétszáz olyan üszőt vontak tenyésztésbe, amelyre a közös gazdaságok korábban hiz- laiásí szerződést kötöttek az állatforgalroi vállalattal. A szécsénvi járásban a közös állományon kívül mintegy 30 ilyen tenyésztésbe vont üszővel gyarapodott a háztáji gazdaságok állománya is. A szakszerű tenyésztői munka, s a szarvasmarhatenyésztés jelenlegi helyzete is azt követeli, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsunk tenyésztésbe egy-egy egyedet. Csak ezzel a módszerrel érhetjük el, hogy 100 tehéntől legalább nyolcvan borjút neveljenek évente a közös gazdaságok, hiszen az egyik elengedhetetlen feltétele annak, hogy viszonylag. RÖVID IDŐ ALATT, észrevehetően növekedjék a tehénállomány. Az itatásos borjúnevelés ugyancsak nagy segítséget ad ehhez. A megyei tapasztalatok, — a pa- lotási Május 1, a szécsényi II. Rákóczi termelőszövetkezetek példája, — azt bizonyítják: ez a módszer nagyszerűen beválik nálunk. Palotáson, Szécsényben is ezer forinttal olcsóbban nevelnek fel így egy borjút a választási korig. amelv aztán alapját képezi a TBC-fertőzéstől mentes tehénállománynak. Az idei tervek szerint újabb 13—14 termelőszövetkezetben nevelik majd az itatásos módszerrel a borjakat, ha időben elkészülnek az ehhez szükséges épületek. Az állatszállások egyébként igen sok gondot okoznak a közös gazdaságokban. Nemcsak azért, mert nincs elegendő belőlük, hanem mert a meglevőket is szakszerűtlenül építették, nem vették figyelembe a mi adottságainkat. S így a rosszul ta- karmányozott, szakszerűtlenül gondozott állatok igen megsínylették a zord téli időt. Ezért a jövő évben a mező- gazdasági építkezések jelentős részét a meglevő gazdasági épületek korszerűsítése képezi. A szarvasmarha-tenyésztést elősegítő közvetlen országos és megyei intézkedések, megfelelő állatszállások építése mind megannyi fontos feltételei a szakszerű, eredményes szarvasmarha-tenyésztésnek. A legégetőbb gondot nálunk mégis a takarmány okozza. Ninps elegendő belőle, s ráadásul azt a keveset is úgy kapják az állatok, hogy igen nehezen tudják hasznosítani a bennük levő tápanyagot. Ebből következik aztán az alacsony tejtermelés, s nem kielégítő testsúlyuk gyarapodása sem. Nálunk is elsősorban olyan takarmányok termesztését kell meghonosítanunk, amelyek viszonylag kevés területen nagy tömeget és tápanyagot biztosítanak, örhalomban például hasznosnak bizonyuló kísérletet folytatnak borsós napraforgó és kukorica termesztésével, s a tapasztalatok azt bizonyítják, amikor ezt a takarmányt adták a tehénállománynak. három-négy nap alatt jelentősen emelkedett a tejhoznm. A jelenleg a legnagyobb tömeget jelentő, mintegy 30—32 ezer hold van belőle, szemre és silóra termesztett kukoricán kívül jelentős területen telepítettek a közös gazdaságok lucernát is. ÜJ DOLOG a mi vidékünkön, hogv ezt a tápértékben igen gazdag takarmánynövényt borsóval vetik felül, mert a korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, kétszer annyi hasznosítható fehérjét nyernek így a gazdaságok, mint ha árpával vetnék. Sokat érő, s követésre méltó kísérletek ezek most. S ha a takarmánytermesztést sikerül végre biztos alapokra helyezni Nógrád megyében, nagyobb léptekkel haladhatunk előre a közös gazdaságoknak nagy jövedelmet jelentő szarvr,'marbatpnvé<:ztós- ben is. Vincze Istvánné HÍREK KÉPEKBEN A megyében egy-két napon belül befejeződik az aratás és már majdnem minden községben megkezdték a csépiéit. E két nagy munka mellett azonban nem feledkeznek meg a közös gazdaságokban a tarlóhántásról és a mélyszántásról, a másodvetések és a silózási munkák elvégzéséről sem. Ugyanakkor gondos munka folyik az állattenyésztésben és az erdészetekben is. 1. Az aratógép az utolsó holdakon vágja a gabonát a pásztói járásban. 3. Hegedűs Józsefné és csapata őszi káposztát kapál az endrcfa'vai Aranykalász Termelőszövetkezetben. 4. Az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezetben újabb 60 sertést hizlalnak. Mintegy 150 sertést már korábban átadtak az állatforgalmi vállalatnak. 5. Pavkő Zsuzsanna és Benyő Irénke a Bereeli Erdő- gazdaság csemete fenyvesében gyomtalanítanak.
