Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-19 / 66-67. szám
NÓGRÁDI jriLAG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! A SZOCIALIZMUS ŰTJÁN AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI bizottsága Es A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVF. 66—67. SZÁM. Ara: 1.20 FORINT, 1963. AUGUSZTUS 19. Rend és szabadiam Irta: Mihályfi Ernő, Nógrád megye országgyűlési képviselője ' ALKOTMÁNYOS ÉLETÉNEK tizenötödik esztendejébe lép holnap, augusztus 20- án Magyaronszág népe. Alkotmányunk kihirdetésének napjával együtt tizenötödször üli meg ezen az évfrodulón az Alkotmány ünnepét. 1949 augusztus 20-án született a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, akkor irtuk törvénykönyvünkbe ezeket a történelmi mondatokat: „A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. E küzdelem és országépítő munka megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelölii meg: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya.” A további fejlődés útján azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését. Augusztus 20-a ünnepéről nem tudok úgy n^egemlékez- ni, hogy ne idézzem két élményemet, amely ehhez a naphoz kapcsolódik. Az egyik több mint harminc év előtti. Ezen, az akkor I. István király emlékének „szentelt” napon lakoltattók ki nyomorult padlásszobájából és tartóztatták le a legnagyobb magyar proletár-festőt, Derkovits Gyulát, mert adós maradt a házbérrel dúsgazdag kapitalista háziurának. Sohasem felejtem el keserű, szenvedő arcát, ahogy azt nekem elpanaszolta. A másik emlék tizennégy év előtti. Emberi elégtételnek, szinte történelmi igazságszolgáltatásnak éreztem, hogy éppen ennek a nagy művésznek egyik alkotásával, a Dózsa forradalmát megörökítő sorozat Werbőczyt ábrázoló képével érvelhettem az országgyűlésben alkotmányunk, a magyar nép első alkotmánya mellett. „E fametszet feketéjével és fehérjével, a fény és árny ritmusával fejezte ki Derkovits Gyula zseniális lázadó mondanivalóit ebben a képsorozatban. Szörnyű li- dércnvomás ez a kép, amelyen Werbőczy alakja nehezedik teljes erejével a kalodába szorított parasztra. És ezt a kalodát nem tudtuk lerázni és szétfeszíteni addig, amíg segítségünkre nem jött felszabadítónk, a Szovjetunió.” A KÖLTŐ KÍVÁNSÁGA teljesült azon a történelmi napon, amikor alkotmányunk megszületett. ..Jöii el szabadság! Te szülj nekem rendet” — irta József Attila a harmincas évek közeoén és már nem érhette meg az időt. amikor esv évtizeddel később megkaptok a szabadságot és a szabadság névv év múlva megszülte a rendet, az alkotmányt, a magvar nén első atkotmánvát. amelynek hivatása az is. hogy a szabadságra vigyázzon. Hiszen benne van egész mai életünk, henne van mlnd-n eredményünk és minden célunk, életünk szintézise. Benne vannak jogaink és kötelességeink, ellenőrizni kell rendszeresen. megkapunk-e mindent, ami benne van és teljesitjük-e mindazt ? Benne van művészetünk közérthetőségének követelése. Benne van az eszmei of- fenziva követelménye. S benne van az is, hogy nem lehet ideológiai összebékélés különböző társadalmi rendszerek között. Benne van, hogy ez az alkotmány választóvonal a régi ember és az új ember között: a régi ember, a kapitalista társadalomban élő és annak legszörnyűbb betegségét, az egyéneket és társadalmi réteget egyaránt halálosan nyugtalanító egzisztencia-félelmet szenvedő régi ember és a szocializmus új embertípusa között. Ez a választóvonal a törvény 45. paragrafusa, amely szerint a Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot. Másfél évtized óta bebizonyosodott, hogy ez a paragrafus véglegesen megszüntette a munkanélküliség rémét a szocializmust építő Magyarországon. A NÉPMESÉK a népek félelmeit, szorongásait őrzik és oldják. A népmesékben állt bosszút szenvedéseiért is, a nép hőse a mesékben Vágta le a sárkány hét, fejét, a mesékben vett elégtételt & nyomásáért, kínzásáért mindaddig, amíg az életben, a valóságban ezt meg nem tehette. Ha unokáink majd mesét mondanak unokáiknak, nem sárkányokról, gonosz boszorkányokról és földesurakról fognak beszélni, de el fogják mondani, hogy nem is olyan régen kétfajta rettenetes szorongás gyötörte az embereket. Az egyik a létbizonytalanság érzése, a jövőtől, vagyis magától az élettől való félelem volt. Nemrégen egy idősebb termelőszövetkezeti gazdával beszélgettem egy kis nógrádi faluban .amelyre a felszabadulás előtt valóban tökéletesen ráillet az „istenhátamö- götti” jelző. Ebben a faluban, amelynek ezer lakosa sincs, ma 4 magánautó, 39 motor- kerékpár, 7 televízió, 50 mosógép van. Elmondta az ennivaló, az étrend megváltozását, a falusi lányok nagyvárosi, divatos öltözködését, hogy hányán iratkoztak be az egyetemre a faluból. Aztán az új házak, a fürdőszobák, a modem új bútorok felsorolása következett. — Ezek mind látható, megmutatható és megszámolható dolgok — mondta az öreg — de van még valami, amit elmondani sem könnyű, ami bennünk van. Valami nagy könnyebbség valami gondnak az elmúlása, az, hogy eszünkbe sem jut félni attól, mi lesz holnap, lesz-e munkánk, pénzünk, ennivalónk. A mai fiatalok nem is tudják elképzelni, hogy ez volt húsz-harminc évvel ezelőtt a mi legnagyobb gondunk. EBBEN AZ ESZTENDŐBEN különösen gazdag gondolatokkal ünnepelhetünk augusztus 20-án. Eredményeinkhez. amelyek között szerepel az is, hogy ezen a napon gyú.l fel a villany az utolsó, a 3207. magyar faluban (ami nem jelenti azt, hogy a villamosítás nem folyik tovább, az új települések, új utcák, termelőszövetkezeti központok bekapcsolásával) csatlakoznak az emberiség reménységei is A reménység, hogy megtettük az első lépést azon az utón* amely megszabadíthat a másik gyötrelmes szorongástól, a halálfélelemtől, a korai, az erőszakos haláltól, a mindent elpusztító háborútól való rettegéstől. Ahogy az első szorongástól megszabadított a szocializmus, ettől a kommunizmus győzelme szabadítja meg az emberiséget. A béke hatalmas erői döntő harcban állnak a béke győzelméért, a háború teljes kiküszöböléséért az emberiség életéből. A moszkvai egyezmény azt jelenti, hogy az első lépéssel elindultunk az általános és teljes leszerelés felé vezető úton, felkészülhetünk a békés egymás mellett élés feladataira, a zavartalan gazdasági versenyre. EREDMÉNYEINK ÖSSZEGEZÉSE jelentkezik abban is, hogy Magyarország tekintélye megnőtt a világ előtt. „Pártunk népünk becsülete megnövekedett — számolt be Kádár elvtárs legutóbbi külföldi útjairól —, a hazánk iránti megbecsülés megnőtt nemcsak barátaink, hanem a velünk egyet nem értők előtt is.’’ Ezt bizonyította az ENSZ fő- titkárának legutóbbi riuifeyr.r- országi látogatása, ezt bizonyította az, hogy az ENSZ minden megkülönböztetés nélkül fogadta el a magyar küldöttek megbizóleveleit. ezt bizonyítja például az is, hogy nemzetközi kacsolataink napról-napra erősödnek, hogy sok tíz és tízezer túrista, nyaraló kölcsönös látogatásán kívül 407 világszervezetben dolgoznak együtt a magyar kormány, a magyar nép képviselői, a magyar szakemberek a világ minden országának képviselőivel. 407 kormányközi, politikai, társadalmi, gazdasági, egyházi, művészeti, műszaki, tudományos, sport nemzetközi szervezetnek vagyunk teljesen egyenrangú tagjai s 40 országgal folytatunk rendszeres kulturális, tudományos együttműködést. Magyarország elfoglalta minden más országgal egyenrangú, méltó helyét a nemzetek sorában és ezzel követi a békés egymás mellett élés, a békés gazdasági verseny elveit, politikáját, amely az egyetlen út a világ békéjének biztosításához. A szocialista államok nagy távlatokban tervezik a jövőt, ötéves,- hétéves tervek, húszéves távlati tervek készülnek és valósulnak meg, amelyek száz és százmilliók életét, sorsát alakítják, száz és százmilliók boldogabb életét építik. Ezeken a terveken belül a két halálos szorongástól megszabadulva biztosan tervezheti majd életét minden egyes ember is. Másfél évtized mérlegén — s az események gyorsulásában ez már történelmi szakasz — állapítsuk meg a legfőbb tanulságot: hibáink forrása mindig az volt. hogy eltértünk alkotmányunk útmutatásától s minden eredményünk az utolsó hét esztendő egész fejlődése alkotmányunk sziklaszilárd alapjára épült. Áz alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye *
