Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-19 / 66-67. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 19. Mielőtt szemlére indul... Az elnökhelyettes asszony nyár derekán, július elsején foglalta el helyét a hivatalban. Ne higgyék, hogy bármiféle zavara, lámpaláza is lett volna, az első pillanattól otthonosan mozgott mindenütt s néhány nap alatt, — amennyire egy ilyen íróasztalból, fogadóasztalból, székből álló, száraz hangulatú helyiséget lehet, barátságossá tette szobáját. Itt ülünk most és itt beszélgetünk. Dr. Homoki Lászlónénak, a Salgótarjáni Városi Tanács elnökhelyettesének csakugyan nem ismeretlen a közigazgatási munka. Tanulmányozza és sok tekintetben végzi is már társadalmi megtiszteltetésből több, mint egy evtizede. S ha minden ezzel kapcsolatos ténykedését számba vesszük, inkább a második évtizedhez van közelebb. Amikor 1945-ben orvosfeleségként Salgótarjánba kerül, a nagy alföldi metropolistól, Szegedtől kell búcsút vennie. Fájt a szive a régi kedves táj után sokáig de lassan-lassan megtalálja helyét, feladatát az új környezetben is. Bekapcsolódik a párt és az MNDSZ munkájába, férje mellett asszisztensi teendőket végez. Mozgalmas, harcos évek ezek az infláció, a nagy hiányok idején. Nyugtat, érvel, magyaráz és intéz amit bír, emberek ügyes-bajos dolgait. S mert látják az egyszerű emberek, hogy érdekükben jár, vitázik, vagy veszekszik, ha kell, 1948-tól beválasztják a város képviselő testületébe, majd a tanácsok megalakulásától a tanácstagok sorába. Mint számtan-fizika szakos pedagógus gyermekek százait tanítja, mint tanácstag, felnőtt emberek útjait egyengeti. Érdemei alapján a legutóbbi választásokon országgyűlési pótképviselőnek jelölik, és választják meg s ez a bizalom még több fáradozásra serkenti. És amióta tanácselnök helyettes? Milyen munkát végez most a közigazgatás életében? — erről kérdezem dr. Homoki Lászlónét. — Az egészségügy és az oktatásügy az, ami közel áll hozzám. Az egészségügy férjem hivatása révén, mert módom van közvetlen közelről beletekintenem e területbe. Elnök- helyettesi megbízásomban, a pedagógusok iránti megbecsülést érzem, s ezen a poszton azt hiszem sok hasznosat tehetek az ifjúság nevelése jó irányba terelése érdekében. — Milyen intézendőkkel, kívánságokkal keresik meg hivatalában? — A legkülönfélébbekkel, főkép lakásügyekkel. — S hogyan tud segíteni? — A pedagógusokat elsősorban arra ösztönzőm, hogy saját lakás szerzésére, építésére gondoljanak, s jó érzés, hogy igen sokan közülük hallgatnak a szóra. Ez azt jelenti, hogy sikerül lassan megszüntetni a fluktuációt. — Mit érez még szívügyének egyéb fontos feladatának munkájában? — Hosszú évekig napközis voltam, s arra törekedtünk, hogy olyan nyári napközit teremthessünk, ahol zöld övezetbe helyezhetjük a gyermekeket. Most végre sikerül megvalósítani. Az úttörőház és környezete jó feltételeket biztosít tervünkhöz. — Tehát, mint elnökhelyettes is pedagógus marad egy kicsit... — jegyzem meg. Úgy bólint rá, mint aki ezt nagyon is természetesnek tartja. Lent, az udvaron már várja a kocsi, — jelenti egyik munkatársa. Egészségügyi szemle a délelőtti program, hát az utolsó kérdést teszem: — Hogyan él a tanácstag, a tandcselnökhelyettes, a pótképviselő — mint magánember? — Bizony kevés a családdal töltött idő. Különben: háztartást vezetek, tanulmányi időben rendszeresen kikérdezem a gyerekeinket, számonkérem olvasmányaikat, ellenőrzőm a számolásban való gyakorlást. A fiunk 12 éves, igen-igen nagy műszaki érdeklődése van, szeretném jó felkészültséggel elindítani az életbe. Ha olyan tanulmányi eredményei lesznek, amelyek egyetemi felvételre jogosítják, Szegedre viszem, a volt tanáraimhoz, mert én rengeteget kaptam tőlük. — Nagyon szeretek olvasni, a folyóiratokat figyelemmel kísérni. Rossz alvó vagyok egy operáció óta, s kul- túrigényemet esti olvasásokkal, tanulással elégítem ki. Ez minden, amit mondhatok. Á kurd háború (b. t.) 1963. augusztus közepével | harmadik hónapjába lépett ' Irak nacionalista és reakciós ; kormányának hadjárata az I ország északkeleti részén la- i kó kurd törzsek ellen. A jelenlegi iraki kormány i ez év februárjában került ha- : talomra, midőn katonai pucs- ! csal megdöntötte a kurdok el- I len ugyancsak háborút viselő j Kasszem tábornok diktatúrá- : ját. Az új iraki vezetők politikai hatalmuk biztosítása ér- I dekében és időnyerés céljából í fegyverszüneti tárgyalásokat i kezdtek a kurd felkelőkkel. A tárgyalások azonban rö- j vid idő után megszakadtak. ■ Első lépésként a Moszul-Kir- í kuk-Majdan városok vonalá- I tói északkeletre fekvő — azaz í a kurdok lakta területeket — katonai igazgatás alá helyez- : ték, 1963 június közepén pe- : dig a 75 ezer létszámú iraki • hadsereg egyharmad része három irányból támadást in- ; dított a kurd törzsek ellen. 1 Északon Moszulból kiindulva ! Dihok — Zakho — a Khabur | folyó völgye — Amadia és I Barzan irányában, Kirkukból | kiindulva Taktak — Kojszand- j zsák irányában, délen az iraki I határ mentén a Szirvan völ- i gyében Majdan — Szulejma- j nia irányában indult meg a : támadás. A partizán taktikát folytató kurd törzsek heves harcok után a hadsereg mindhárom támadását megállították. sőt több ponton helyi jelentőségű győzelmet arattak. Az iraki hadsereg átcsoportosítása után jelenleg csupán egyetlen központosított fő támadási irányban az Erbil — Ruvandiz, illetőleg a már iráni területen fekvő Khane város vonalában támad, hogy ezzel a hadművelettel a kurd felkelők területét kettéoszthassa. Legutóbbi jelentések szerint a hadsereg támadó éke harckocsik és repülőgépek fedezete alatt nagy harcok után áteklt a Gali-Ali Bég hágón és Ruvendiz városának előterébe ért t ' (AVJ CSATORNA A PANAMA-CSATORNA TEHERMENTESÍTÉSÉRE A tervek szerint a csatorna 152 kilométer hosszú lesz, s építési költsége meghaladja az 5,2 milliárd dollárt. Az új csatornára azért van szükség, mert a Panama-csatorna 1980-ban már elégtelen lesz a növekvő hajóforgalom lebonyolítására. — Majdnem olyan volt a gyárrészleg, mint egy felbolydult méhkas, amikor Csíki Ti bőmét javasoltam művezetőnek — meséli Molnár- né, a nőbizottság vezetője. — Ilyen még nem volt az Acélárugyár történetében. Nő művezető! Még mit nem, pattogtak, ugráltak a férfiak és a nők is, sajnos. Arról volt szó ugyanis, hogy katona lett a szegcsomagoló eddigi művezetője. O volt a KISZ titkár is és a KISZ most ebben az ifjúsági üzemben ismét olyan fiatalt szeretett >olna. aki a \nozgalom- L' m is megállja a heit. Ügy kezdett de- , ^ aber l-én munkához j. j a fiatalasszony, hogy 'e ni 'i tiem bízott benne, ’A i\em akarta, csak ln V abba “ be~ íekdiőt sk- J^ogy kevés n Ml zgazdasagi tech- nikumi érettségije. Ide gépipari \ keU; PeJ.SZe' elődjének: “ a melt utó A meg a \ -ivant iskglai végzettsége es f” Ju] tam a ma* ™et,hogy miért éppev . r eno\ & asszonykától t hamunak többet. Szóval Csíkit, f Tf-" kezdte a munkái .. ’°.~ művezető többsx or Is meglátogatta. S szándék és kíváiOt, stsaB Csíki Tiborné megállja a helyét vezérelte. Egyszer sötétkék köpenyes alakját csomagolás közben pillantotta meg. Rászólt, hogy ez azért nem dolga a művezetőnek. Csi- kíné azonban ügyesen kivágta magát. — Problémája volt ennek a fiatalnak. Beszélgetni kezdtünk. Ha feltartom, hogyan teljesítjük a tervet? Inkább én is besegítettem. Ez csak nem árt a tekintélyemnek? — S szeméből nem a tréfa fénye villan, hanem a sértett igazságé. Ah, dehogyis vesztette el a tekintélyét! Sőt, ha lehet mondani, ekkor szerették meg úgy istenigazában. Nem volt persze egyből rutinja a műhelyvezetéshez. De nap mint nap egyre többen segítették, Vágvölgyi is, meg Tóth József is többek között. Ügy, hogy csak megkapta azt a fizetést, mint a régi, aki már begyakorlott volt, sőt mi több, csodálni és tisztelni kezdték, mert megállta a helyét. Mégis csak asszony. Férje van és iskolás két gyereke. Tehát nem független és gondtalan, mint az elődje. Mégis tanulékony, alkalmazkodó, figyelmes és segíteni kész. Nincs benne szikrányi felvágás. Olyan egyszerű, közvetlen maradt, mint volt kalkulátor korában. Még a két műszakot is vállalta. Nem hinném, hogy csak a fizetésért. Inkább kötelességből, igyekezetből. No, de mit is mesélek róla, győződj csak meg, — mondtam-e valótlant. S máris kalauzol be a gyárba. Jó is, hogy kí- sérget, mert a sok üze- mes gyárban könnyen eltévednék. Inventúra, másként nagyjavítás történik éppen. A szeg- csomagolót is tisztogatják serényen. Csikiné- re nehéz rátalálni. Hol itt, hol ott mondják, hogy az előbb Imák. És mikor megtaláljuk, tessékel is a parányi irodába. Szeme sarkából azonban továbbra is figyeli az irodán kívüli mozgolódást. — Szívemhez nőtt ez a hatvan ember. Ügy sajnálom, hogy soktól meg kell mini. Nálunk gyakori1 o változás. Szeptemberben jönnek az általános iskolát végzettek, a régiek egy része hatórás lesz, a többi más üzembe kerül. Én kezdhetem az ismerkedést elölről. — Hogy mit szólt a férjem a megbízatáshoz? — nem válaszol azonnal. Míg hallgat, Molnárné odasúgja, hogy Csíki Tibor büszke asszonyára. Rövid szünet után a művezető ennyit mond: — Rám bízta a döntést. Vállaljam, ha el tudom látni. Mellé persze a háztartást, gyermeknevelést is. A gyerekek napköziben vannak és ha én délutános vagyok, majd ő foglalkozik velük. Azelőtt sokkal kevesebbet segített. Most törődik ő is a neveléssel, a háztartással. Végső soron azt érte el ezzel, hogy itt könnyebb lett a dolgom. Hiszen egész embert kíván ez a munka. Dolgozóink fele lány és asszony. Vannak problémák, akadnak gondok. Én igyekszem megértő lenni. Nem feledhetem, hogy honnan jöttem. Most például egy fél árva gyerek miatt alig alszom. Mostoha az apja és szinte üldözi a gyereket. Anyja hosszú vívódás után az- élettárs helyett kiállt a fia mellett. A meghasonlás nyomot hagyott a fiú kedélyén, munkáján is érződik. Mindannyian vele érzünk. Biztatjuk, vigasztaljuk. Szegény, itt érzi magát igazán otthon, a gyárban. A hazamenés mindannyiszor birkózás önuralmával. Ügy megkönnyebbülnék, ha ezt is megnyugtatóan lehetne elintézni. — Hogy mi a vágyam, távolabbi tervem? Mint mondtam is, leköt teljesen ez az új megbízatásom. Hét hónap óta csinálom, úgy, ahogy belerázódtam. De azért van olyan vágyam — régóta melengetem —, szeretnék tanulni. Mindig is szerettem a betűk világát. Most is, ha csak kicsit is ráérek, könyveket, újságot olvasok és gyakran szak lapot böngészek. De a tanulásról nem mondtam le végleg. Nem fejezheti be, mert valami probléma adódott, s a művezetőt kihívják. Sötétkék köpenyes alakja hol itt, hol ott bukkan fel Bizalom, szeretet sugárzik a ráirányuló tekintetekből. Már nem leher felbolydult méhkasról beszélni. A női vezetőt a tisztelet védi a kezdeti bizalmatlanságtól. UJLAKY MÁRIA Köszöntjiik román barátainkat Felszabadulásának 19. évfordulóját ünnepli augusztus 23-án a román nép. A valamikori Románia, a Hohenzoller- nek uralma immár csaknem két évtizede nem létezik. Az ország felszabadítása a szov jet hadsereg által megszüntette a tőkések, bojárok, fasiszta tábornokok és reakciós főtisztviselők népelnyomását. Megkezdődhetett a szocializmus építése. Nem volt könnyű az út eddig. A kezdet éveiben még sokat kellett viaskodni a burzsoáziával, amely a néphatalom, az ország demokratizálása ellen szegült. De, ha ez a harc nem is volt könnyű, igen sok tapasztalattal járt a Román Munkáspárt által vezetett dolgozó tömegek számára. Sikerült kemény küzdelemben kivívni és megszilárdítani a népi hatalmat. Az új Románia népe hatalmas ntat tytt meg eddig, országát kiemelte a szédítő elmaradottságból, s egyre biztosabban halad a szocializmushoz vezető úton, Románia gazdag ország volt a felszabadulás előtt is, azonban a termelőerők megdöbbentő elmaradottsága, a külföldi tőkeérdekeltségek rablógazdálkodása, a hazai ipar fejletlensége miatt általános nyomorban éltek a tömegek. A nyomorúságot még csak fokozta a különböző nemzetiségek egymás ellen uszító nacionalizmus is. Ez jellemezte a régi Romániát. A Román Munkáspárt vezette nép azonban hamarosan úrrá lett a nehézségeken és hatalmas akaraterővel, áldozat- készséggel látott hozzá az új viszonyok kialakításához. Az alkotókedv és szorgalom rövidesen éreztette a hatását. Az utóbbi másfél évtizedben ax egész ország bámulatos gyorsasággal iparosodott, gomba módjára nőttek ki a földből a gyárak, ipartelepek. <Jj iparágak fejlődtek ki, s egyre nagyobb tömegben állítják elő az ízléses kivitelű iparcikkeket. Ez a nemrég primitív ország, ilyen munkatempóval rövidesen az ipari országok élvonalába kerülhet. Hasonlóan a többi szocialista országokhoz a román mezőgazdaságban is nagy változások, hatalmas fejlődés ment végbe. Az ország termelőterületének túlnyomó részén a termelőszövetkezetek munkálkodnak, amelyeket az ipar lát el egyre fejlettebb technikával. Mind magasabbra emelkedik a dolgozók élet- színvonala, kulturális ellátottsága. Milliókat áldoz a kormány a közművelődésre. Százezrek és százezrek szerzik meg a középiskolai, vagy egyetemi végzettséget és nagyon sokan szereztek szakképzettséget. Nagy megbecsüléssel tekintünk a baráti Románia népeinek erőfeszítéseire és sikereire, örömteli az a tudat, bogy a szocialista népek nagy családjában vállvetve haladunk és közösen építjük nagy célunkat: a szocializmust. Románia felszabadulásának újabb évfordulóján köszöntjük barátainkat, új és fényes sikereket kívánunk nekik hazájuk felvirágoztatásában, a közös szocialista jövendőnk megteremtésében. Tollgyiijtemény Jörge Garrido argentin ál- lenlétében a világot jelentő lami tisztviselőnek új lakás- asztalhoz, ba kell költöznie, vagy le kell mondania gyűjtőszenvedélyé- "z utóbbi hónapokban röl. Garrido tollakat gyűjt, de Garrido bajba került. Guido - nem közönségeseket. Az ő elnök kormányzása alatt oly feladata, hogy a hivatalba lé- süriin váltották egymást a pő köztársasági elnökök és miniszterek, hogy a lakas be- miniszterek számára élőké- *?lt, több vitrint nem lehet szítse az ünnepi iratokat, alá- tenne elhelyezni es az újabb írassa velük és eközben ö tol!ak e3V fiókban varjak leadja kezükbe a tollat. Húsz vabbi sorsukat. S Garndo esztendeje tölti be ezt a tisz- most topreng: ha így megy tét, apjától örökölte és hír tovább, ha az argentin hely- szerint szeretné, ha fia kő- ze* továbbra is ilyen bizony- vetné ezen az úton. A húsz tálán es zavaros marad - az esztendő alatt valamennyi eddiginél jóval nagyobb latodat eltette, lakásában őrzi kel1 terelnie. üvegvitrinekben. Ez idő alatt tizenegy elnök és temérdek miniszter fordult meg Garrido kezén, s az egyszer használt tollak díszes felírással ott láthatók a lalfásmúzeum- ban. Nem csekélység, hiszen csak 1958. május elseje, Fron- dizi elnök hivatalba lépése óta 130 miniszter ült le je-é Nem tudjuk, gonddl-e rá Garrido, de az ő lakása és az argentin munkások lakása között bizonyos összefüggés van. Ha ugyanis Argentínában elérik, hogy a vágóhidak és a hűtőházak munkásai új, tisztességes lakásokat kapjanak, akkor Garrido nem lesz kénytelen évenként mind nagyobb és drágább lakásba költözni. DCiplinq, az „aratujm” Olvassuk, hogy egy John Robert Kipling nevű amerikai — egy Anna Müller nevű nő közreműködésével — harminc kiló aranyat akart kicsempészni Indiából. Kipling és India — óhatatlan, hogy eszünkbe ne jusson Rudyard Kiplingnek, „A dzsungel könyve” írójának neve. Kip- lingé, aki bár imperialista nézeteket vallott, de oly gyönyörűen írt India tájairól, India világáról, mint kevesen. Ez a Kipling — a nagy író — a művészi ihletettség, a beleérző tájleírás, a légkört kifejező stílus drágakincsét „csempészte ki” Indiából. John Robert Kipling viszont — akinek „hőstette”, s harminc kiló aranya mellett akkor is meg kellene állni egy pillanatra, ha nem lenne ily érdemes asszociációkat idéző családi neve — a szellemi kincseknél úgy látszik, lényegesen többre becsüli az indiaiak verejtékén szerzett nemesfémet. Útipoggyászában egy vagyonnal akart kisétálni abból az országból, amelyet ezek szerint még mindig rablókalmárok dzsungelének tart. Ám erősen csalódnia kellett. A független India hindu rendőrei őt is, partnemőjét is letartóztatták a karacsi repülőtéren. Mr. Kipling — 3 nem író — úgy járt, mint s ház körül ólálkodó hiéna „A dzsungel könyve” írójának egyik indiai tárgyú eübeszélé sebén. Hurokra került
