Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)
1963-08-03 / 62. szám
A terveit felüli 121 ezer tonna szénért *vww* Szorospatakon / Romiét — Én nem szólok semmit, érdeklődjön a többiektől is — volt a válasz. — A hibákat azért mégis a bányászok, vájárok érzik legjobban lent a bányában. Nem? — De igen! Sajnos! Az igazság az, hogy az itteni helyzetet pár szóban is össze lehetne foglalni. Mégpedig úgy, hogy véleményünk szerint gyenge a műszaki vezetés, kapkodnak a műszakiak, nincs biztosítva éppen a műszaki feltétel. Ez a néhány szavas beszélgetés műszakváltás előtt Szorospatakon zajlott le, Farkas Ferenc elvtárssal, a bánya régi vájárával. Mind ezt tetézi, hogy sajnos az utóbbi hónapokban nemcsak Farkas Ferenc és a többi kipróbált vájár nyilatkozik így a szorospataki helyzetről, hanem sokan mások, akik ma már aggódva figyelik, hogy mi is történt ennél a korábban nagyon is jól dolgozó bányánál, mi okozza az elmaradást, a kapkodást a vezetésben. A szorospataki bányászoktól ugyanis hosszú éveken át megszoktuk, hogy mindig az élen járnak, megadták azt a mennyiségű szenet, amit tőlük az ország, a népgazdaság kért. Erről az a tizenkét élüzem oklevél is tanúskodik, melyek az iroda falait díszítik, s az a zászló, amit legutóbb éppen a kongresszusi munkaversenyben nyertek el. Az év elejétől, de különösen áprilistól mintha kicserélték volna az embereket. A gondok, a bajok állandóan gyűlnek, a helyben topogás jellemző most a bánya életére. De miért? A bányászok, a felsőbb vezetés véleménye — s ez így is igaz, hogy ma egyáltalán nem Játszik biztosítottnak a a '“szórOspataki bánya műszaki-.vezetése. Pedig az üzem teimeíésével igen jelentős helyet foglal el az egész szénmedencében, — naponta nem kevesebb, mirt 94.5 vagon szenet várnáik innét. Ez a szénmennyiség pedig nem jön ki a bányából. Nem is jöhet Hiszen a hónap első felében alig 80-85 százalékot érnek el naponta, míg az utolsó napokon a 120-140 százalékos termelés a jellemző. Vagyis: ha sehol nem, de Szorospatakon aztán kirívóan megtalálható a hóvégi hajrá, a kapkodás, ami hónapról hónapra ismétlődik. A vezetésnek ez a gyakorlata igen kedvezőtlenül érezteti hatását a bányászok között, hiszen ma már ők sem tudják, hogy mit is kell csinálni egyik napról a másikra. Fakad ez abból, hogy maguk a műszaki vezetők sem tudják, hogy holnap mit akarnak csinálni ,mi a következő napok legfontosabb feladata. Az aknavezető, Szendrei Zoltán, de a bányamester Kalmár Béla, az úgymond felsőbb vezetés segítségét, irányítását várja, önállóan még kisebb ügyekben is aligha merne dönteni. Kalmár Béla bányamesterre jellemző, hogy ott van ő a bányában szinte éjjel-nappal, de ha önálló- utasítást, rendelkezést kell kiadni, már megtorpan, nem vállalja magára, csakúgy mint a többiek. Erre mondják az emberek, hogy mint egyéni vezetők jók, de eey nagyüzem vezetésére már éppen ‘ határozatlanságuknál fogva gyengék. Minden esetben a felsőbb „utasítást” várják, kivéve a nyugdíjból visz- szakerült Házer Sándor bányamestert, aki határozottságával már évek óta kiérdemelte a bányászok elismerését. Az aknaüzemi vezetésben tapasztalható határozatlanság természetesen végigvezethető a főaknászig, aknászig. Ha például fizikaiak, vagy aknászok keresik fel Szendrei Zoltán bányavezetőt nagyon is egyszerű szavakkal intézi el a dolgát: „Apókám, maga ott van, tisztában van a helyzettel intézkedjék maga" — adja így a nagyon Is egyszerű és felületes választ, .•íjtasfíást. A műszaki vezetők határozatlansága. kapkodása mihez vezetett? Ahhoz, hogy a napi 94,5 vagon szén kitermeléséhez nincs biztosítva a megfelelő mennyiségű fejtési homlokhossz. Elmeddősödtek az elővájások. Szénre tervezték a vágatot, de még mindig meddőben halad, holott innét már két hónapja szenet kellene adni. A műszaki melléfogások egész sorát követik el. A nyugati részen a Il-es telepi szénre mentek egy vágattal, s csak jóval később derült ki, hogy a keresett szén a vágat felett több mint 3 méterrel van! De az sem válik senki dicsőségére, hogy egy 50 méteres pillérben a lyukasztás 12 méterrel volt odébb a tervezettől. Az emberek tehát joggal teszik fel a kérdést: mi lesz velünk? Nincs munkahely, nem tudunk dolgozni, nem lesz kereset sem. A keleti részen a csoportos fejtésen például 25 vagon szenet kellene termelni. De nem tudnak csak 10-12 vagonnal. Rengeteg gépalkatrész, s ki tudja még mi hiányzik a bányából ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a termelés. Maga Szendrei Zoltán bányavezető fogalmazta meg: — Van a műszaki vezetésben hiba. Elsősorban nagyon meglazult a munkafegyelem, meglazult a gyeplő. Ma a rutintalanság, a bizonytalanság jellemzi a vezetést. Arra a kérdésre, hogv miért, már egyértelmű választ ő sem adott. De akkor mi a kivezető út? A pártszervezet már nem egyszer napirendre tűzte a bánya jelenlegi helyzetét. Tárgyalta a szorospataki jelenségeket az igazgatóság pártbizottsága is, ahol konkrét javaslatokat dolgoztak ki a jelenlegi tűrhetetlen helyzet megváltoztatására. A baj ott van, hogy ezeknek a határozatoknak végrehajtása legtöbb esetben éppen a műszakiakon akad el. Éppen ezért a műszaki vezetés mielőbbi megerősítése lenne a legfontosabb tennivaló. Fel kell számolni az alsóbb műszaki vezetésben meglévő tunyaságot, ne engedjék azt a káros szemléletet, amit vallanak: úgy sem megy, kár erőszakoskodni. Bízni kell a fizikai dolgozókban, akik már bebizonyították nagyszerű akaraterejüket, bebizonyították, hogy tudnak, csak ehhez műszaki feltétel — munkahely, gép, fa és ürescsille szükséges. Somogyvári László Több mint 78 kilométer ••• A Nógrádi Szénbányászati Tröszt évről-évre többet tesz azért, hogy növelje a biztonságos termelést, mind több vágatot lásson el korszerű biztosítási anyaggal: THgyűrűvel, MOLL-ívvel, vasbeton elemekkel. Hogy ez valóra váljék, a bányászok az év elején azt vállalták, hogy ebben az évben 400 méterrel teljesítik túl a korszerű vágathajtási tervet. Ez a munkájuk sikerrel járt, csupán a második negyedévben a TH gyűrűvel tervezett 3167 méter helyett 3 455 métert biztosítottak korszerűen. így a második negyedév során 2,8 kilométerrel nőtt a korszerűen biztosított vágatok hosz- sza, ami tröszti szinten azt jelenti, hogy az összes nyitott vágatok több mint 78 kilométerét már ilyen biztosító anyaggal látták el szénmedencénk bányászai. 173 brigád a szocialista címért A terven felül Ígért 121 ezer tonna szén termeléséért harcolnak szénmedencénk bányászai. Különös figyelemre méltó az a fejlődés, amely a szocialista brigádcím elnyeréséért bontakozott ki a szénmedencében. Ma már 173 brigád 2 089 tagja harcol e nemes mozgalom célkitűzéseinek megvalósításáért. Ezek a brigádok példaképül állnak mind a munkahelyi feladatok megoldásában, mind a magatartásban. A munkaversenyben részt- vett dolgozók között a leg- útóbbi termelési tanácskozásokon már több mint 330 fő kapta meg a Kiváló Dolgozó oklevelet, 68 fő pedig a Kiváló Dolgozó jelvényt. A jutalomként kifizetett összeg megközelíti a 300 ezer forintot. Hegedűsék mérlege ügy kis változás történt “a margittárói Hegedűs Aladár szocialista brigádjában. Többen kiváltak és új brigádot alakítottak, most a mester és tanítványai méregetik erejüket. Hol a tanítványok küldenek fel több szenet, hol Hegedüsék. Hullámzik állandóan a teljesít- tés. De Mákos Jánosnak az új bányamestemek a véleménye szerint bárhogyan hullámzik, azért rendszeresen terven felül van. Számukra pedig ez a legfontosabb. Nekik a tervek teljesítése a legfőbb kötelességük. Ennél fontosabbat nem ismernek. A Hegedüséknek pontosan abban van az erejjik: tudják hogyan közelítsék meg a legrövidebb és a legkönnyebb úton a feladatok elvégzését. Beszélgetek Halász Jánossal nem mai gyerek, már unokát ringat, de fiatalos és jó erőben van. Január elsejétől dolgozik Hegedüséknél. Azelőtt a Ferenc aknában dolgozott egy másik Hegedűssel, aki nemrég került nyugdíjba. Ott mindenki megtanulhatta. mi a bányászok istene. A termelésnél semmi nem jöhetett számításba, csak az erő. Aki bírta az keresett, de az aztán négyezret is. Aki nem bírta hát az... Es valóban egy válrándítással elintézték. De azért négyezer ide, négyezer oda, ez nem élet. A Ferenc aknát azóta már bezárták. Kifogyott a szene. Halász a szocialista brigádba került. És mintha felfrissült volna. Igaz, most egy hétig Bükkszéken áztatta magát, na de már az is komoly dolog, hogy erre is fordít időt. Hegedűs a brigádvezető tudja mit csinál. Nem engedi, hogy embereket elgyötörjenek, de azt sem engedi, hogy fizetésben megrövidüljenek. Ügy irányítja a munkát, ahol lehet erőlködjenek a gépek. Mert nagyon kemény munkát kell végezniök, nagy feladatot megoldaniok. Most sok szó esik arról a bizonyos terven felüli 121,000 tonna szénről. Margíttárónak ebből 2500 tonnát szabtak meg. Volt náluk egy taggyűlés. ahol megbeszélték, hogy a 2500 tonna helyett 5000-ret vállalnak. A taggyűlés után beszélgettek az emberekkel különösebb ellenvetés nem volt, már az ’gesz tárón dolgoznak a tervenfelüli szénért is. Természetesen ehhez hozzá kell számítani, hogy van éves feladatuk is. Ez pedig 84 630 tonna melyből a félév alatt 42 950 tonnát kiszedtek a földből. Tehát az 5000 terven felüli mellett ott a másik 42 000. Gondoljunk csak arra, mit jelent egy kocsi szenet a pincébe belapátolni. Pedig ott levegő is, segítség is van. P ASZÓVAL Hegedüsék-'-'ebben a nagy földgyomrában vájkáló gépezetnek fontos alkatrészei. Természetesen igazodniok kell a •táró tervéhez. Nekik is megvan a maguk terve. Egész- szén emberig. Tudják mit kell a folyó évben termelni, de annak szénnek is kell lenni. Esetleg ha 7.5 százalék lehet a pala. Számolgattunk Fenyvesi elvtárssal a Zagyvái bánya versenyesével. öt hónapot tudtunk mérlegre tennni ,a hatodikat ők is csak most számolgatják. Hegedűsek féléves tervüket 112,02 százalékra teljesítették. Ez annyit jelentett, hogy naponta minden ember csillébe rakott 54 mázsa szenet .De nem is egészen így van ez, hanem 55.5 mázsát. A nógrádi bányák 121 000 tervenfelüli vállalásához ugyanis Hegedüsék egy főre 1.5 többletet vállaltak per-koponyánként. No persze, a fenntartáson dolgozókat nem szabad ideszámítani, de azt igen, hogy helyettük is ki kell küldeni a szenet. Nehogy félreértsen valaki, én nem akarok Hegedüséknek reklámot csinálni. Más brigádról is el lehetne mindezt mondani. Talán még többet is. jobbat is. De ezek az emberek annyira tudnak lelkesedni azért amit csinálnak, hogy azt nem lehet szó nélkül hagyni. A többi brigádok mellett nekik ez a legfőbb erényük. Milyen más az jókedvűen, lelkesedéssel és meggondolással dolgozni, mintcsak erővel végül holt- fáradtan kedvetlenül lerogyni. Nem beszéltem Hegedűs Aladárral erről, csak sejtem ő kiszámolja, mikor keli az embereknek kedvét megemelni. Azt a brigád minden egyes tagja tudja: azért a szénért, amelyet az idén felszínre kell küldeniük nagyon meg kell dolgozni. De Hegedűs azt is tudja, hogyan kell az embereknek ehhez kedvet teremteni . jJTöZÖS megegyezéssel az xvidén sem osztották szét a célprémiumot. Ha szétosztanák csak elaprózódna. Ösz- szegyűjtötték és asszonyostól kiruccantak Egerbe. Ide még minden esztendőben elmentek. A Szépasszony-völgyében egy lehajtó fűzfa szomszédságába vertek tábort. A fiatalabb- jai elmentek fürödni, sétálni, az idősebbjei pedig a katlan körül tett-vett, iszogatott. Mire összeverődtek kész volt a jó ennivaló. Az idén Híves Gyula bácsit a Karancs-völgyben híres bográcsgulyáskészítőt vitték magukkal. Az asszonyoknak ilyenkor nincs beleszólásuk a főzésbe. Gyula bácsi vérig is sértődne. De azt az ízt ők nem is tudnák megadni az ételnek. Milyen egészséggel íttak-et- tek. Ezt is tudnak. Kannaszámra bor, de pálinkából sem szenvedtek hiányt. A mértéket azonban mindenki megtartotta. Romhányi Pista ez az emberesedő vállas legény, még a szomszédba is el-el látogatott, de csak legeltette a szemét, mert sűrűn visszajött és dédelgette az anviát. Simon Alfonz fiatal feleségével bújt össze, számunkra az együttlét volt a legnagyobb boldogság. Egy új tagot is találtam a brigádban. Zsélyi Ernő menyasszonyát, szép formás barna kislányt. Befogadták, titokban már az esküvőre készülnek. Dankó László, Robotka Károly délután már kijelentették. — Mára elég volt, reggel munkába kell menni. MENNYI öröme lehet 1Tifíegedüsnek ezekben az emberekben. Kinálgatta őket, bicegett közöttük, ugyanis a múltkor két csille összecsípte a lábát. De azért dolgozik. Pedig az arcán lehetett látni fáj neki. Azt mondja, az gyógyítja igazán, ha együtt van az emberekkel. — Mert testvér, mi lennék én nélkülük — és simogatja őket tekintetével. Bobál Gyula A szén minőségének őrei A mennyiségi termelés mellett az elmúlt hónapokban kiváló eredményt értek el szénmedencénk bányászai a minőségi termelésben is. Az első félév átlagában a vállalt 3 kalóriával szemben 5 kalóriával javították a kitermelt szén fűtőértékét. A második negyedévben még jobb volt az eredmény. Ebben a három hónapban 12 kalória volt a javulás. Abban, hogy bányászaink javíthatták a szén minőségét, jelentős szerepük van a laboratórium dolgozóinak is. Értékes elemző munkát végeznek, s időben jelzik, hogy melyik fejtésben romlott, vagy éppen javult a kalória érték, s ennek alapján a bányák műszaki vezetői megtehetik a szükséges intézkedéseket. Fényképezőgépünk lencséjével a laboratóriumba látogattunk el, hogy munkaközben mutassuk be a szén minősége javításának névtelen katonáit. Finom, lisztté darált szén kerül a különböző műszerekbe. Ezt a munkát Iványi Gáborné és Miskei Istvánná látja el becsülettel. Borsovicz Margó már a szén hamutartalmát vizsgálja. Adám Róbertné kalórimetrálás közben Újítási verseny kezdődött a szénmedencében Már hírt adtunk arról, hogy kedden Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Otthonban megtartották ez évi első tanácskozásukat szénmedencénk legjobb újítói. Örömmel állapították meg, hogy az első félévi újítási verseny eredményes volt, s több min 500 újítási javaslat érkezett az üzemekhez. A verseny első felében örvendetesen emelkedett a megvalósításra elfogadott javaslatok száma is — megközelíti a két és félszázat. A bányászújítók tanácskozása után közzétették a második félévre szóló újítási verseny feltételeit is. Ezek szerint a versenyben részt vesz minden olyan újítási javaslat, melyet a dolgozók július 1-től 1963 december 31-ig juttatnak el az üzemekhez, illetve azok már elbírálásra kerültek. Az újítási feladat- tervben lévő felvetések megoldása mellett legértékesebb a szénminőség javítása, a bányafa, az elektromos áram, általában az anyagtakarékosságra irányuló javaslatok. Ugyncsak értékesek a balesetelhárítást célzó javaslatok, amelyekért az újítási díjon felül külön 300 forint jutalom jár. A féléves verseny legeredményesebb újítói között egy nagyképernyős televízión kívül 5 táskarádiót és több pénzjutalmat osztanak ki. A televízió elnyerésének feltétele legalább 250 ezer forintos a táskarádióé 50 ezer forintos megtakarítás. A verseny értékelésére és a díjak kiosztására 1964 január közepén kerül sor.
