Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-03 / 62. szám

2 nógrádi népújság ?963. augusztus 3. Hová tűnt 42 családi ház? n ekkenő a hőség, 34 fok. Zakatol a keverőgép. Harriman sajtótájékoztatója a moszkvai tárgyalásokról Gördül a csille a salakkal. Hu­szonhét nő, három férfi. Eny- nyien dolgoznak a zagyvaró­nái salakhegy tövében elterü­lő kis üzemben. A Szócsényi Vegyesipari Vállalat kislakás építkezéshez salakblokkot gyártó üzemében járunk. Mar­osok István robbantómösterrel beszélgetek, majd helyet fog­lalunk a parányi irodahelyi­ségben. A kopott falon sárgult fényképeket látok. Mosolygó női arcok a gépek mellől. Jó­pár évesek lehetnek ezek a képek, mert azóta elkeseredés váltotta fel a mosolyt. A körém gyűlt 15 asszony­ból árad a panasz, mikor be­szélgetni kezdünk. Hogyan is történt? Az üzem valamikor a Nógrád megyei Bánya- és Építőanyagipari Vállalathoz tartozott, tőle vette át a Sal­gótarjáni Vegyesipari Válla­lat, s később a felsőbb szer­vek rendelkezése értelmében a Szécsényi Vegyespiari Vál­lalat. Az átvétel óta — mely április második felében tör­tént — naponta két műszak alatt csaknem ezer salakblok­kot kellett volna gyártani. Tények, adatok: május má- sodika óta 58 műszakkiesés volt az üzemben. Ez 29 ezer salakblokkal kevesebbett je­lentett, ami 42 kis családi ház építéséhez elegendő. Beszédes szám ez, hiszen égető problé­ma ma is a lakáskérdés. F elelőtlenség, nemtörő­dömség, állandó géphi­ba. Rossz elavult gépiekkel dolgoznak. A kiselejtezett, rosszul működő gépeket min­den ellenőrzés nélkül átvet­ték, ahelyett, hogy előzőleg kipróbálták volna. Ennek el­lenére a Szécsényi Vegyes­ipari Vállalat műszakilag át­vette a berendezéseket. A Sal­gótarjáni Vegyesipari Vállalat szerelői több ízben kint jár­tak, javították a gépeket, de hogyan? Sokat tudna erről beszélni a két gépkezelő: Bér­ezés Imre és Bábák Béláné. Az anyagot bedöntő puttony túl­megy a kidőlési határon, ezért a dolgozóknak kell na­Ma már a lakosság széles tömege érti meg, hogy a községfejlesztési feladatok végrehajtása elsősorban a falvak lakóinak érdekeit szolgálja. Minden esztendő­ben emelkedik a községfej­lesztés értéke. -1963-ban köz­ségfejlesztésre 32 millió fo­rintot fordítanak. Ehhez az összeghez járul az a társa­dalmi munka érték, amelyet a dolgozók önként vállalva végeznek. Előzetes számítá­sok szerint ez az összeg ez évben több lesz, mint 2 mil­lió forint. Arról számolunk be, hogy a községfejlesztési munka végrehajtása érdekében fel­ajánlott társadalmi munká­ban milyen eredményeket értek el. Azért is szólunk ezekről a társadalmi munká­sokról, mert munkájuknak igen nagy a jelentősége egy- egy község fejlődésében. Számtalan iskola, kultúrház. óvoda, orvosi rendelő, út és járda, villanyvezeték épült már meg a kitűzött célnál előbb, a társadalmi munká­sok áldozatkész tevékenysé­gével. Mihálygerge községben 1962. és 63. évben épülő kul- túrháznál a lakosság 100 ezer forint értékű társadal­mi munkát végzett már ed­dig. Illés János tanácstag 250 órát, Pilinyi János bánya­nyugdíjas 180 órát, Oravecz József AKÖV dolgozó 200 órát dolgozott, hogy mielőbb megépüljön a művelődési ház. Nyerges Barnabás ács brigádja is a legnagyobb tél­ben segítette a művelődési ház megépítését. A község­ben a lakosság szép példáját tnutatta a társadalmi mun­kának. Rövidesen el is ké­szül a szép művelődési ház. ponta 20—25-ször visszalök- dösni. Ez nemcsak fizikai erő­kifejtést, de a termelésnél időkiesést is jelent. Igaz, felszereltek egy biztonsági kapcsolót, de a hibák en­nek ellenére ismétlődnek. A villanymotort ellenállás­ra kötötték, de ez semmit sem használt, a motort a le­égés veszélye fenyegeti, ami­ből löbbezer forintos kár származhat. A motoron lévő szénkeféket is több esetben a dolgozóknak kell visszanyom­kodni, ami szintén veszélyes. A kompresszor is rosszul mű­ködik — az átadó vállalat tu­dott róla —, gyűrűzni kellett volna. Ennek ellenére csak tisztítást végeztek (belső ápo­lást). Több olajat fogyaszt, az olaj túlfogyasztását a légtar­tályon keresztül a présgépek­be nyomja, ahol a levegő tér­fogatát a feleslegesen beke­rülő olaj gátolja. A kőzúzó sem tölti be hivatását. Nem alkalmas salak zúzására, mert a salak szemszerkezetét nem tudja a megfelelő minőségre összezúzni. Ezért áll két sza­lag is árván a salakhegy olda­lában. Nincsenek meg a mű­szaki feltételek, a műszakiak késve intézkednek, nincs egyet­len karbantartó szakember. A dolgozók keresete is csekély, órabérük négy forint. Egymást túlharsogva be­“ szél a körém gyűlt asz- szonysereg, fiatal és idős egyaránt. Mert dolgozni, ke­resni szeretnének. Kézikocsi hiányában emberi erővel emelnek naponta 70—80 darab 50 kilogramm súlyú cemen­teszsákot. Izzik a levegő, az izzadságcseppek finom salak- porral keverednek az arco­kon. A bánya életveszélyes. Egy hátlapig nem volt lőszer­szállítási engedélyük, egysze­rűen nem volt, aki gondos­kodjon lőszerről. Kapával, csákánnyal szedték, túrták le a salakot. Mindezt a nők. Naponta esnek ki a terme­lésből. Szerződéses dolgozók, tehát a kieső napiokra is jár a munkabér. Haza akarták küldeni őket, dolgoztak. „Majd a telepvezető fizeti akkor a Nógrádkövesd községben az állami támogatás mellett háromszázezer forintos tár­sadalmi munka értékkel már megépült egy öttantermes iskola. A munkában Katák Miklós tanácstag. Balogh Jó­zsef, Oravecz Sándor, Job­bágyi József 300 órát dolgoz­tak. Felsöpetény községben ez évben kezdték meg egy két- tantermes iskola építését, s a lakosság már ezidáig 59 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A munká­ban példát mutattak Hajnal József, Kiss János, de részt vállalt a termelőszövetkezet Mint ismeretes június hó­ban a lottószelvényekre két alkalommal sorsoltak tárgy­nyereményeket. Megyénk fo­gadóinak igen kedvezett a szerencse és sok értékes tár­gyakat nyertek, köztük két személygépkocsit is. Karancsalján Fodor József tűzhelygyári dolgozó TRA­BANT COMBI személygépko­csit nyert 45 000 forint értékben. Egy acélárugyári fogadó WARTBURG LIMOUSINE gépkocsi tulajdo­nosa lett a sorsolás eredmé­nyeképpen. Zagyvapálfalván. Kistere- nyén és Salgótarjánban tele­víziót 1.000 forintos antennafelszerelési hozzájá­rulással, Palotáson, Pásztón és Salgótarjánban (3 db) rádiót, Szurdokpüspökiben fényképe­zőgépet, Mátraverebélv-Ká- nyáson családiutalványt (20 000Ft), Rétságon, Taron és munkabért’' — mondta az igazgató. „Menjenek oda, ahol többet keresnek.” Es ehhez hasonló mondatokat kaptak feleletül arra, ami valameny- nyiük óhaja: megjavítani a gépieket, biztosítani a folya­matos termelést. Takács Fe- rencné, Gyurisba Gyuláné, Galbács Pálné és társai vár­ják az intézkedéseket. Admi­nisztráció, ígérgetés, huza-vo- na, sehol egy felelős ember. Vajon pusztába kiáltó szó ma­rad az asszonynevekkel aláírt jelentés, amit a bajok orvos­lásaként küldtek az illetékes szervekhez? Azt már nem is említeném, hogy tisztálkodási lehetőség nincs. Víz, zuhanyo­zó? Minek is. A szerszámrak­tárban, kenőcsök közt öltöz­nek. „Asszonyok vagyunk, so­kan vonaton utazunk. Piszko­san, porosán. Sokszor szégyel- jük magunkat” — mondja az egyik. Védőétel, védőital is járna. Nem kapnak. Marcsok József telepvezető segítő készségét említik a dol­gozók. Este is kijön, akkor is, amikor nem kellene, segít, ahogy tud, a maga erejéből. Sokszor koszosán, porosán má­szik ki a gép alól, mert ő is javítja, hogy menjen a terme­lés, hogy dolgozni tudjanak az asszonyok. A megyei tanács ipari osz­tályának, mint felügyeleti szervnek lenne a feladata, hogy végre komolyan foglal­kozzon az üggyel. Kidolgoztak ugyanis tervet a megoldásra, folyamatban van az intézke­dés, de érdemi döntés eddig még nem született. Mert a Szé­csényi Vegyesipari Vállalat üzemén kívül még két ha­sonló célú üzem is működik itt. Gyártják a családi ottho­nok alapelemeit, lakásépíté­sünk problémáit segítve. De három gazda helyett egy gaz­da kellene. A Szécsényi Ve­gyesipari Vállalat üzemének problémáját ne oldják meg bürokratikus huza-vonával, de konkrét, határozott intéz­kedésekkel kell megoldani. is, amikor fuvarosaival 400 órát dolgoztak az anyagszál­lításnál. Alsópetény községben két- tantermes iskola és óvoda építését kezdték meg. A la­kosság eddig 67 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a létesítmény meg­építését. A tancstagság úgy­szólván teljes egészében részt vett egy régi épület le­bontásában, amelynek ai anyagát felhasználták iskola építéséhez. Az anyagszállí­tásnál ifjú Fábián István, a gyalogmunkások között Fé­lik János és Lestyán Miklós mutatott szép példát. Nagyoroszi községben két hónapja kezdték meg a böl­csőde építését. Az alapozási és betonozási munkálatoknál a lakosság a honvédséggel kö­zösen vett részt. Csak a hon­védség 350 órát dolgozott. A lakosság közül piedig élenjárt Sátori Sándor, Garazsi Gábor, Bálint József, akik személyen­ként 30 órát dolgoztak a köz­ségi bölcsőde megépítésén. Salgótarjánban(2 db) lottó éléskamra utalványt (5.000 Ft), Horpácson DANUVIA motorkerékpárt, Salgótarján­ban Fáklya kombinált szek­rényt, Zagyvapálfalván LONGINES fém karórát, Sal- góbányán kristályétkészletet, Salgótarjánban KECSKEMÉT kárpitozott garnitúrát (8 db- ból álló 8.252 Ft) és csemege ajándékkosarat nyertek a fo­gadók. Igen értékesek a 2 szemé­lyes külföldi társasutazási utalványok, melyekhez még 4.000 Ft-os utifelszerelési utalvány s tartozik. »13 napos Kiev-Leningrád-Moszkva« utalványt csesztvei, »6 nap NDK-ban és Csehszlovákiá ban« utalványt salgótarjáni, »7 nap Romániában« utal­ványt karancsbeifényi és ”8 nap cseh—osztrák körutazás« utalványt salgótarjáni fogadó nyert. Szerdán a washingtoni saj­tóklubban Harriman, az Egye­sült Államok külügyminisz­terhelyettese, a moszkvai tár­gyalásokon részt vett ameri­kai küldöttség vezetője talál­kozott az amerikai és a kül­földi újságírókkal. „Jó ez a szerződés, — mon­dotta Harriman. — Minden paragrafusa pontos és vilá­gos.” Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhessük a termo­nukleáris háborút, és ellenőr­zést teremthessünk a nukleá­ris fegyverzett felett. Hangsú­lyozta, hogy sem a Szovjetünk sem ve­zetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris háborút Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sike­reket értek el az ipar, a tu­domány és a népművelés fej­lesztésében”. Hruscsov utói akarja érni az Egyesült Államokat, — mondotta Harriman —, de nem akar háborút. A Szovjetunió népiéi azért nem akarnak há­borút, mert minden népnél jobban érezték, hogy mit is jelent a háború. Ezért maga­biztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt', mikor a Pravdá­nak és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az atomfegyver kísérletek eltiltásáról szóló szer­ződés első lépés a többi probléma megoldása felé. Harriman idézte az ameri­kai tudósok szövetségének nyilatkozatát, amely nyíltan kimondja, hogy „nemzeti ka­tasztrófa lenne, ha a szenátus megtagadná a szerződés rati­fikálást”. „Ha nem ratifikál­ta KISZ-esek mozgalma az analfabétizmus felszámolására A közelmúltban felmérése­ket végeztek a megyében élő írni, olvasni nem tudókról. Megállapították, hogy csak­nem tízezer ember, — a me­gye lakosságának négy száza­léka — nem ismeri a betűt. örvendetes a kiszes fiata­lok mozgalma, akik elhatá­rozták : tevékenyen közremű­ködnek az analfabétizmus fel­számolásában. A középiskolát végzett fiatalok vállalták, hogy legalább egy írni-olvasni nem tudót tanítanak meg a kö­vetkező esztendőben a betű­vezetésre. Az írni-olvasni tanulók évközben otthon a kiszisták segítségével tanul­nak és csak év végén mennek az iskolába vizsgázni. Ezzel az intézkedéssel kívánják el­kerülni sokak gátlását a gya­kori nyilvános szerepléstől és remélik így könnyebben vállalkoznak az érintettek a nagy mulasztások pótlására. Gyermekotthon nyílik Horpácson Nógrád megye első általá­nos iskolás korú gyermekne­velőotthonát szeptember else­jén adják át Horpácson. A gyermekotthon felszerelé­sének, berendezésének beszer­zését a lányok, asszonyok is magukra vállalták. A nőta­nács például megszervezte a paplan, lepedő. díszpárna és párna összegyűjtését. A kü­lönböző járások asszonyai összesen hatvan darab párnát, lepedőt és díszpárnát külde­nek a nevelőotthonba kerülő gyermekek részére. Már szerte a megye minden községében eljutott a jelszó mely e nemes mozgalmat valóraváltja: ha mindenki csak egy marék tollat ad. meglesz a kényel­mes ágynemű a gyermekek­nek. Ezenkívül más berendezési tárgyak összegyűjtése is meg­kezdődött. A salgótarjáni Üveggyár asszonyai például dísztárgyakról gondoskodnak majd. A szeptember elsején megnyitandó, volt kastélyban minden bizonnyal meleg, ké­nyelmes otthonra talál maid az odakerülő hatvan félárva. illetve árva gyermek. juk a szerződést. — fűzte hoz­zá Harriman —, elveszítjük vezető szerepünket a vilá­gon.” Harrimant megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló, szerződés, va­lamint a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak meg­nemtámadási egyezménye kö­zött, amelyet a Szovjetunió javasolt. A külgyminiszter- helyettes megjegyezte, hogy „ez két különböző dolog” és bár a megnemtámadási egyez­mény megkötése „nehéz fel­adat”, ez lesz a következő lé- piés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközle­mény kimondja. Milyen további lépések vár­hatók és mikor? — kérdezték Harrimantól. „Nem vagyok próféta, — válaszolta —, de világos, hogy a Szovjetunió nagyobb stabilitást szeretne elérni Európában." Ezzel kap­A földrengés okozta ájult- ságból lassan magához térő Szkopljéban óriási erőfeszíté­seket tesznek a normális élet helyreállítására. Számos gyár kéménye újból ontja a füstöt. A Tito fémmű­vekben kedden 1300 munkás gy űlt össze, a Proletár textil­üzem megkezdte a munkát, hogy időre letudja szállítani a megrendelt árut a Szovjet­uniónak és Lengyelországnak. A gyárak vezetőségének a leg­nagyobb gondot a munkások elhelyezése okozza. Éppen ezért minden gyár kollektívá­ja sátrakat kér. Az egyes gyá­rak körül máris sátor-városok vannak kialakulóban. A katasztrófa pontos mérle­gét még mindig nem tudják megállapítani. A legújabb je­lentések szerint a halottak száma 833, a sebesülteké 2170, s a romok alatt körülbelül még 700-an vannak. A katasztrófa következmé­nyeinek elhárítására továbbra is szakadatlanul érkezik Szkopljéba a bel- és külföldi segély. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezete 70 tonna liszttel, több tonna cu­korral és 20 000 doboz tejpor­ral, továbbá 50 000 rubel pénzösszeggel segíti a szkopljei lakosságot. Mexikó belgrádi nagykövete közölte a jugosz­láv külügyminisztériummal, hogy országa 20 000 dollár se­gélyt folyósít Szklopjénak. A brit kormány 10 000 font sterlinget ajánlott fel a szkop­ljei földrengés károsultjainak megsegítésére. A kínai vöröskereszt értesí­tette a jugoszláv vöröskeresz­tet, hogy 25 000 jüant ajánl fel a szkopljei földrengés káro­sultjaninak megsegítésére. Torontó kanadai város lako­sai 18 000 dollárt gyűjtöttek Szkoplje lakossága számára. csolatban emlékeztette az új­ságírókat Hruscsov legutóbbi, az európai feszültség csökken­tését és a részleges leszerelést érintő javaslataira. Egyebek között felhívta a figyelmet arra a sz»v- jet javaslatra, hogy köl­csönösen teremtsenek el­lenőrző állomásokat a vá­ratlan támadás elhárítása végett. j Harriman emlékeztetett 1945-ben tett kijelentésére^' amikor mint moszkvai nagy­követ azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió céljai egymással kibé- kíthetetlenek, de mindkét országnak meg kell találnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a bolygón. „Ma ismét csak ezt mondha­tom” — mondotta befejezésül az Egyesült Államok külgy- miniszterhelyettese. Kedden három svéd szállí­tógép indult Jugoszláviába, hogy gyógyszereket és sátrakat vigyen a macedón fővárosba. A svéd vöröskereszt 100 000 svéd koronát juttatott a termé­szeti katasztrófa által sújtott lakosságának. Magyarország kórházi felszereléseket, gyógy­szereket és vért szállított. WSt 1.500 Ft. feletti rádióvá­sárlásnál 150.- Ft-tól 550.- Ft-ig terjedő áron bevált­juk régi készülékét. Felvilágosítást a szaküzle­tekben ! HIRDESSEN a Nógrádi Népújságban Szakács Lászlót Kiváló társadalmi munkások a községfejlesztésnél A társadalmi munka értékét ezévben 2 millióra becsülik A LOTTÓ június havi tárgyjutalomsorsolás JNógrád megyei nyertesei Megindul az élet Szkopljeben

Next

/
Oldalképek
Tartalom