Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-17 / 57. szám
4 NÖGRÄDT NEpOJSÄG 1963. július 17. Törődjünk többet a film ügyével A Salgótarjáni Járási Tanács Végreha.itóbizottsáea július 11-i ülésén tárgyalta a Moziüzemi Vállalat tevékenységét. Überhardt Attila művelődésügyi felügyelő jelentése. de a VB. tagjai és a meghívottak hozzászólásai is tükrözték a lenini igazságot „számunkra minden művészetek között legfontosabb a film.” Az érdeklődés közéD- pontjában az a probléma állt: mi az oka. hogy országszerte. íav megyénkben is az utóbbi években csökkent a filmek látogatottsága? Az okok keresése során természetszerűleg merült fel a televízió elvonó hatása, a na- gvobbmérvű továbbtanulás okozta elfoglaltság és az általános életszínvonal emelkedésből adódó egyéb szórakozási lehetőségek kihasználása, sa. De az ilyen ..objektív” tényezők mellett csökkentő hatása van a tárgyi adottságok sokhelvt nem kielégítő voltának. a filmalkotások művészi egyenetlenségének és a propaganda munka gyengeségének is. Tényként állapította meg. a végrehajtó bizottság, hogy bár az elmúlt három esztendőben tanácsi erőből közel 900 000 Ft-ot a Moziüzemi Vállalat részéről pedig 2 256 000 Ft-ot használtak fel a mozi termek és gének felújítására. mégis sok helven indokolt kifogás merül fel a termek kulturáltságát, a filmek állapotát illetően. Sztankovics . elvtárs. a Mozi üzemi Vállalat igazgatója elmondta, hogy a vállalat a jövőben is mindent megtesz a mozitermek akusztikájának javítása, az esztétikus környezet megteremtése, a géppark minőségi javítását, a termek fűtését és szellőztetését illetően. Ténv. hogv a moziéi óadások látogatottsága csökkenést mutat a járás területén is. Az elmúlt esztendő félévi eredményével összevetve 414 092 főről, az idén 393 720 főre esett a látogatók száma. A csökkenés az országos átlaghoz viszonyítva uevan kisebb. mégsem térhetünk napirendre felette. Feltétlenül javítani kell a propagandamunkát. a mozi és a kultur- otthonok vezetősége közötti kapcsolatot, a filmekből eredő tudatformáló hatás eredményességét. Több hozzászóló, — így Németh László elnökhelyettes is —- hangsúlyozta az ismeretterjesztő kis- filmek alkalmazásának fontosságát. a film-ankétok számának növelését és a közönség izlésformálásának elengedhetetlen voltát. Meg kell találni a módot a régi „közönségszervezők” munkájának pótlására és ahol lehet, film- klubbok létrehozását is szorgalmazni kell. Kaszás András VB. elnök kiemelte a helyi tanácsok és a művelődési bizottságok segítségének fontosságát. Juttassuk érvényre a filmek közönségnevelő hatását minél szélesebb körben, de óvakodjunk ennek során a mindenáron való oktroiálástól. mert ezzel énnen az ellenkező hatást váltjuk ki. Jóleső érzés volt látni a végrehajtóbizottság tagiainak fontos területének kérdéseivel foglalkoztak. Feltétlenül javítani fogja a munka hatékonyságát. ha a jövőben — mint ezt Nádházi elvtárs javasolta — a tanácsi szervek a Moziüzemi Vállalattal karöltve végzik ellenőrzéseiket, mert így akár a gazdasági, akár a tartalmi munkát illetően közvetlenebb jelzések érkeznek az illetékesekhez és így a segítés is gyorsabb lehet. Helyesnek tartanánk, ha a példa nyomán megyénk többi iárásában is napirendre tűznék a Moziüzemi Vállalat munkájának tárgyalását, mert véleményünk’ szerint ezzel hozzájárulnának a jelenlegi ..krízis” mielőbbi felszámolásához. És ez. énnen a film sokoldalú nevelő hatását tekintve, senkinek sem lehet közömbös kérdés. László uKvszerexei. azt az odaadást ahogv kulturális életünk e Csuklv IL4BÁK KÖZÖTT A balassagyarmati helyiipaii szövetkezet kisterenyei részlegének vezetője Pászti Józsefné megelégedéssel vizsgálja a bedolgozó alkalmazottak munkáját: babák, kisterenyei népviseletben . . . Büszkén mondja: „V. Tyereskovának is készítettünk egy szép babát . . Az egész ország érdeklődéssel várja a szegedi fesztivál-hónap nyitányát N éhány nap múlva, július 20-án Erkel: Bran- kovics György című operájának bemutatásával kezdetét veszi az immár hagyományossá vált Szegedi Szabadtéri Játékok egy hónapos műsora. Rádió, televízió, az összes belföldi lapok, sőt New Yorktól Moszkváig a jelentősebb külföldi lapok is hírt adnak erről a fontos kulturális programról. Kormányunk is a nyár legfontosabb kulturális eseményének minősítette a Szegedi Szabadtéri Játékokat és ezzel — az idén először — országos üggyé lépett elő az egyébként világ- színvonalat képviselő Tisza- parti rendezvénysorozat. Valóban, a Játékok 1959. évi felújítása óta eltelt négy esztendőben csaknem félmilliós közönségnek hazai és világhírű külföldi művészek produkciói nyújtottak szellemi élvezetet, felejthetetlen élményt. Ma már Salzburggal egy nítón emlegetik Szegedet és ez a rang nem elbizakodottságra, hanem fokozott felelősségre ösztökéli kulturális életünk irányítóit. Mi, a művészi élményekre szomjazó. egyszerű emberek, az ország legtávolabbi részén is azzal a gondolattal tervezzük meg a nyarat, hogy az csak "akkor lehet számukra teljes, ha legalább egy szabadtéri előadáson résztvehetünk. Az idén is reprezentáns a műsorösszeállítás. A hagyománynak megfelelően minden évben egy-egy Erkel opera kerül itt bemutatásra. Most első lesz a már említett Bran- kovics György. Ezt július 20- án. 24 és 27-én játsszák a főbb szerepekben Mátyás Máriával, Házy Erzsébettel, Si- mándy Józseffel és Palcsó Sándorral Már másnap, július 21-én a Szentivánéji álom kerül színpadra. 1964-ben ünnepeljük a prózairodalom egyik kimagasló egyéniségének, William Shakespeare-neR 400 éves születési évfordulóját. A magyarországi Shakespeare- ünnepségek tulajdonképpen a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán bemutatásra kerülő Szentivánéji álom előadásaival kezdődnek meg. Emlékezetes a tavalyi Verdi opera, az Aida országhatárokat túlszárnyaló sikere. A július 28-án bemutatásra kerülő Trubadúr még talán nagyobb elimerésre tarthat számot. A 100 tagú zeneitar kíséretével az operát nemzetközi szerep- osztásban viszik színre. Luna grófot Peter Glossop, a londoni Covent Garden tagja: Azu- cenát Zenaida Pally, a bukaresti Operaház tagja: Leonórát Margherita Roboti, a New Yorki Metropolitán tagja: Manricót Bruno Prevedi a milánói Scala tagja tolmácsolja. Johann Strauss: A cigánybáró című nagyoperettjét a mester dédunokája, Eduard Strauss bécsi karmester vezényli. Ezt a darabot augusztus 8-án mutatják be először. Már hagyományossá vált, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán majdnem minden évben a nagyközönség elé lép a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Magyar Állami Népi együttes: Magyar Rapszódia címmel egész estét betöltő népszerű műsorszámait láthatja a közönség augusztus 14-én 18-án és 20-án. E nnyit a Játékok műsoráról. Ezeket azonban kulturális, sportműsor, kiállítás egészíti ki. Július 28-án ifjúsági karnevál lesz, az újszegedi • szabadtéri színpadon pedig rendszeres táncversenyeket, esztrád műsorokat rendeznek. A szegedi Dómban orgonahangversenyeken vehet részt a közönség. Lesz Város történeti Kiállítás, Országos őszibarack Kiállítás, ruhabemutató. Szeged, a Tisza-parti metropolis csinos parkjaival művészi kivitelű újonnan épült városrészeivel, történelmi műemlékeivel — marasztalóan szívélyes lakosságával készül a vendégek fogadására. Felavatták a rekonstruált Tisza- szállót. növelték a fizetővendégszolgálatot és az idén már naponta 4000 vendéget képes elszállásolni a városi Idegenforgalmi Hivatal.A népi demokratikus államok valamennyiéből, az USA-ból, Nyugat-Európa számos országából ezrével jelentkeztek máris a Játékok megtekintésére. Az új hang- és fény- technikával ellátott színpadi nézőtéren egy-egy előadásra 7000 ember foglalhat helyet. A szegediek méltán büszkék és jogosan hivatkoznak a világhírű olasz zeneszerző, Pietro Mascagni szavaira, aki a Dóm előtti szabadtéri színházban a Parasztbecsület vezénylése után lelkesülten kiáltott fel: Meggyőződésem, hogy a szegedi Dóm-tér jelentősége semmivel sem kisebb, mint a velencei Szent Márk téré. A Dóm-tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a Szabadtéri Játékokat, és minden évben tökéletesebbet, nagyszerűbbet kell nyújtani." Mascagninak igaza volt. N em véletlen, hogy Szegedet ma már mindenütt ismerik s egyre inkább nemcsak paprikájáról, hanem a legnagyobb művészi igényeket kielégítő fesztiváljairól is Kondorosi János POLNER ZOLTÁN: Ünnep előtt Felszakadt örömü táj. Asszonyaid kezén fénytörést játszik a szappan pikkelyes habja. Zölden gőzölögnek a szárítkozó fák a napban. A faluk zápor teknőiben tisztára mossák az apró házakat és kiteregetnek az országút rézszin drótjára a csillagok alatt. Gondolatok megyei képzőművészeink tavaszi tárlata üriigyén Az életképes, egészséges magok szegényebb talajra hullva, mostohább természeti viszonyok között is képesek felszikráztatni az életet. Hát még ha az emberi összefogás is segít termékennyé tenni a szikár földeket! Ez az analógia önként kínálkozik megyénk művészeti életére. „Szűz-terület, fehér folt’ — állapította meg a dignózis. S valóban az — helyesebben: az volt. De történt már itt egy s más az előrelépés vonatkozásában, amit érdemes számba venni. Persze nem az önelégültek melldöngető gesztusával, csupán a jelenlegi helyzet feltárása s a haladás érdekében. Fájó örökségAmíg fiatal népi államunk jelentős helyzeti eneypiával, gazdag kulturális-muvészeti hagyománnyal, nagy kisugárzás erejű székhellyel, vagy központtal rendelkező megyéket kapott „ajándékba", a nógrádi medencét, mint „fény- szegényebb”, s terhesen-fájó örökséget tarthatták számon. Érthető tehát a még ma is meglévő elmaradás. Hiszen a hatalmas méretű beruházásokat kommunális, szociális jellegű feladatokra kellett — s kell még ma is — elsősorban fordítani. A gazdasági fejlődés azonban bizonyos: a nógrádi iparmedence már jelentős anyagi-politikai bázis, országunk vérkeringésének egyik fontos ütőere. S társadalmi haladásunk jelenlegi fázisában — főleg a tudatfejlesztés intenzív előtérbe kerülésével — törvényszerű, hogy hamarosan sajátos ízű — de nem provinciális! — művészeti tevékenységgel kapcsolódjon az országos fősodrásba. S ha ez a művészeti életben való előbbre lépés, jelenleg még nem is átütő erejű, erővonalai már konkrétan, kitapintha- tóan jelentkeznek. Fiatal hagyományok Legszámottevőbb ebben a vonatkozásban képzőművészeti csoportunk. Jelen stádiumában nemcsak a hozzáfűzött remények, hanem beváltott ígéretek hordozója is. Az utóbbi években munkájának és fejlődésének rendszeres kiállításokon tette tanúbizonyságát. S ennek eredményeképpen egyre gyarapszik — habár még mindig elenyésző — megyénk művé- szetszeretö — és pártoló közönsége, s igényli a tárlatokat. Ezt mutatja a legutóbbi is (Salgótarjánban több mint négyezren látogatták). Ezen a tavaszi tárlaton a már ismert művészek mellett igen sok fiatal kiállító szerepelt. Ez a tény igen örvendetes az utánpótlás szempontjából. Biztosította a sokszínűséget, ugyanakor bizonyos felhígulást eredményezett. Az országos viszonylatban is jelentős alkotások mellett kicsit kontraszként hatottak a szakköri fokon és műkedvelő színvonalon megformált képek. Habár az alkotások progresszív módcn igyekeznek megjelentetni az embert, s az embert környező világot, a figurális kompozíció mégis kevésnek mondható. Ez a közvetett ábrázolási módszer a könnyebbik megoldást mutatja. Sokan nem az élet fősodrását, hanem „második vonalát” igyekeznek megjelentetni. Ami viszont komoly eredmény: nyomát sem találjuk a Nyugaton oly divatos, s a bomlás által szükségszerűen „kitermelt” társadalmon- kívüliség, az elidegenedés, az absztrakcionizmus formajegyeinek. Csoportunk legjobb tagjainak közös törekvése: a fejlődő ipari táj karaktere által determinált tudatos rendteremtés, a konstruktivitás, a szerkezetesség létrehozása művészetükben. E kiállításon együtt van a jelen a harsogó színvilág, a leegyszerűsödő, tömbökben jelentkező felületek, s a. finom ihlettség- gel megkomponált líraiság. Vegyük azonban — főleg egy fiatal kiállító műveiben — bizonyos fokú fotonatura- lizmus, s moderneskedő íz is. Ha a szögletes, tömbszerü formák nem a lényegből fakadnak affektálás, frázis, dilettantizmus és modorosságként hatnak. A cél azonban jól látható: korszerű tartalom, korszerű adekvát, de mindenki számára egyértelmű formajegyek. S ez a jó! Hiszen minden művésznek joga — s ha igazán művész — éltető eleme és célkitűzése a kísérletezés, a sajátos, egyéni formakultúra megteremtése. S ennek elérése érdekében a művész elmehet — de mindig a tartalomból fakadóan, az absztrghálás- ban is — amíg nem vét az egyértelműség ellen. Művészeink munkája, törekvése a közelmúlt és a jelen kiállítások alapján megállapítható: képzőművészeti téren — megyénk alkotó hétköznapjainak áramában — a munkás témájú és ipari tájak ábrázolásának vonatkozásában, egy igen előre mutató fiatal hagyomány van születőfélben. A további út E fiatal hagyomány létrejötte érdekében, többek között, az alábbi teendőket kellene megvalósítanunk: 1. Állandó művésztelep létesítése. Ezen a téren már történt előrelépés. Augusztusban kéthetes időszakra, megyeieken kívül, tiz-tizenkét országos nevű művészt hívtunk meg alkotó munkára, művész- telepre. Ezt kellene állandóvá fejlesztenünk. Megvan a lehetősége, hogy Salgótarján olyan centrummá váljék, mint Vásárhely az alföldi pikturában. 2. Műtermes lakások építése. Művészeink szinte kivétel nélkül igen mostoha körülmények között alkotnak. Ennek ellenére az ország legjobb négy vidéki csoportja közé tartoznak. A jobb alkotási lehetőségek érdekében a fejlődés követelményévé vált a műtermes lakások építése. (Ebben a vonatkozásban azonban a vb. határozata ellenére is csak elodázás és huzavona történik.) Miskolcon ezévben adják át a tizenhatodikat! 3. Anyagi támogatás céljából üzemeink szerződést köthetnének s képvásárlással nyújthatnának segítséget. 4. Kitűnő szolgálatot tehetünk a közönség izlésfejlesz- tése. a képzőművészet hatósugarának szélesítése céljából vándorkiállítási anyagok létrehozásával. s tárlatvezetéses támogatásokkal. 5. Megyénk ipari, mezőgazdasági társadalmi fejlődésének dokumentálása mellett, ezen a téren is nagy segítség lenne a megyei filmstúdió megteremtése, s a megyei tanács által megvásárolt képekből egy állandó kis galéria megnyitása, működtetése. 6. Természetesen a felsorolt célkitűzések mellett gondoskodnunk kell művészeink ideológiai-esztétikai továbbképzéséről (szeptemberben ezt is megvalósítjuk) s a most induló, szárnyúidat bontogató fiatalok segítéséről. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy megyénk művészeti fejlődésében képzőművészeti csoportunk jelentős szerepet vállalt. A magok tehát életképesek. Most már a felelős, irányító szerveken a sor, hogy jó értelemben vett nagyvonalú tervezéssel és konkrét segítéssel tegyék ter- mőbbé a talajt, e fiatal hagyomány szárbaszökkenése, s a gazdag aratás érdekébem Paróezai Gergely megyei művészeti vezető Gyümölcsösben takácsatka ellen rovarölőszerként lisztharmat ellen gomba- ölöszerként TMIOVIT (80 százalék elemi kéntartalmú permetezőszert használjunk, amelyhez hatásfokozásra Nikepon P. SULFEX (33 százalék színkén hatóanyagú) permetezőszerrel is védekezhetünk a liszt- harmat ellen. Gyümölcsösben az almamolyt PERNIT (30 százalék mikrokristályos DDT hatóanyagú) permetezőszerre] irtsuk! Almavarasodás ellen védekezzünk. TIEZENE-ZIHEB permetezőszerrcl, vagy DTMT tartalmú WOLFEN-THIURAM gombaölőszerrel (0,2 százalékos töménységben). A növényvédőszereket forgalomba hozzák: a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatok, AGROKER-ek Beszerezhetők: a földművesszövetkezetekben, az állami kiskereskedelmi vállalat boltjaiban és a VETŐMAG boltokban.
