Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-17 / 57. szám

1963. július 17. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Megérdemlik a segítséget ' * Nógrádszakálban, a mező- gazdaságban dolgozó szocialis­ta brigádok vasárnapi me­gyei tanácskozásán mesélte egy aprótermetű, törékeny, ráncoktól barázdált arcú asz- szony: »Olyan a mi brigá­dunk, ha dolgozni kezdünk húsz évessé válik az is, aki már a hatvanadik évét ta­possa ...« S valóban, a szocialista brigádok, szinte felbecsülhe­tetlen gazdasági és politikai erőt jelentenek megyénk szö­vetkezeti mozgalmában is. Nem hiszem, hogy számolta volna valaki, milyen termelé­si értéket hoztak létre tavaly. Annyi azonban így is bizo­nyos: a szocialista brigád m dolgozó szövetkezeti tagok so­kasága. 4 TÖBB MILLIÓ FORINTTAL gyarapította a közös gazdasá­gok vagyonát. Szécsényben például a II. Rákóczi Terme­lőszövetkezetben milliónál is nagyobb érték születik az idei nyáron, a kertészetben dolgo­zó aszonybrigád szorgalmas munkája révén. Pásztón a Klonka Feréncné brigádja mégegyszer annyi kapásterü­let megmunkálását vállalta az idén, mint amennyit a 21 asz- szony tavaly megdolgozott. Egyedül Klonkáné 4 hold ku­koricát kapál, takarít be az idén. S a szécsényiek, a pász­tóiak. csak egészen kicsi ré­szét képezik annak a nagysze­rű mozgalomnak, amely olvan nemes célokat tűzött egyre jobban kibomló zászlajára, hogv több kenyeret. húst tejet adnak a lakosság ellátá­sára s azonkívül segítenek rendet teremteni a szövetke­zeti tagok fejében is. A folyamat már elkezdő­dött. Látható jelekből lehet erre következtetni. Az asz- szonyok vigyáznak egymásra, a termelőszövetkezetekre. Se­gítik bajbajutott társukat. A szécsényi Öze Jánosnéék szin­te természetesnek vették, hogy segítenek megmunkálni Ferkó Istvánná területét, akit a betegség hosszabb idő­re ágyba kényszerített. Ered­mény ez ? Feltétlenül. Hiszen nem is olyan régen a iaíusi asszonyokat teljes egészében lekötötte a gazdaság, az ott­honi munka. Egymáson segí­teni ? Kinek jutott volna eszébe ? S a szocialista brigádok te­vékenysége nem elszigetelt a közös gazdaságokban. Mun­kájukat, életüket figyelem­mel kiséri a termelőszövetke­zet valamennyi tagja. Kormo­sói Aurél né elmondotta, hogy Patakon a termelőszöv- ‘kőze­tében a szocialista brigád lelkesedésének heve »tűzbe­hozta« a közös valamennyi brigádját. Most versenyben dolgoznak: KINEK LESZ TÖBB kukoricája, burgonyája, ki ne­vel szebb állatokat? Bárki lesz a győztes, a nemes vetél­kedés mindenképpen a közös­ség javára válik. Ezért nagy a jelentősége a szocialista brigádnak a gyenge termelő- szövetkezetekben. Az eredmények, s a szocia­lista címért dolgozó brigádok számának gyors növekedése egyaránt azt követeli, hogy a mezőgazdasági termelést irányító szervek is megfele­lően értékeljék a szocialista brigádok szerepét a mezőgaz­dasági termelés növelésében, a szövetkezeti tagok tudatá­nak formálásában. Nemrégi­ben a balassagyarmati járás mezőgazdasági osztályvezető­jével beszélgettünk a mező- gazdaságban folyó munkaver­senyről, a szocialista brigá­dokról. A járásban túlnyomó- részt asszonybrigádok keltek versenyre a szocialista cí­mért, s így a mezőgazdasági osztály nem is tevékenykedik túlságosan a brigádok szerve­zésében, irányításában, vég­zett munkájuk értékelésében. Ahogy Varga Vilmosné, a kishartyáni szocialista mun­kacsapat vezetője elmondotta, a mezőgazdasági osztály sok­szor még olyan dolgokban sem segíti a szocialista brigá­dokat, amelyet .egyébként szi­gorúan a hatáskörébe tartoz­nak. Az ezüstkalászos tanfo­lyamat említette, ahol a bri­gád valamennyi tagja tanult két télen. A harmadik esz­tendőt azért kellett elmulasz- taniok, mert a járási mező- gazdasági osztály „elfeledke­zett” megfelelő előadókat biz­tosítani. Pedig egy pár éve már, hogy lépten-nyomon hangoztatjuk az új módsze­rek jelentőségét a mezőgaz­dasági termelésben. A tapasz­talatok azt bizonyítják, a szo­cialista brigádok NAGYSZERŰ SZÓSZÓLÓI, gyakorlati megvalósítói voltak a megfelelő növényállomány kialakításának. Ezt egyébként a legtöbb : brigád vállalta is. De ilyen körülmények között hogyan tehetnek ennek eleget? Aztán van más gond is. A legtöbb szövetkezetben a vezetők saj­nálják az időt, hogy leülje­nek az asszonyokkal, s közö­sen megbeszéljék, mi a közös gazdaságban a legsürgősebb tennivaló, amelynek megva­lósításában aztán segítene a szocialista brigád. A tanácskozáson Imre Lász- lóné, a nógrádszakali szo­cialista brigád nevében ver­senyre hívta a megye ^ vala­mennyi brigádját. A verseny­feltételeket helyesen, már a termelőszövetkezet vezető­ségével együtt beszélték meg, hiszen az asszonyok versenye SOKAT SEGÍTHET most a gabonabetakarítás meggyorsításában, a kapás­növények ápolásában, betaka­rításában. A szocialista brigádmozga­lom nem régi keletű ipari üzemeinkben sem. A mező- gazdaságban meg éppen hogy az elmúlt években kezdték ..bontogatni szárnyaikat” az első szocialista címért dolgo­zó szövetkezeti brigádok, munkacsapatok. Még élénken emlékszünk az elsőkre, a nógrádi, a dorogházi asszo­nyokra, akiknek ma már több száz követőjük van Nóg- rádban. Hiszen már több mint 60 brigád, munkacsapat vál­lalta, hogy becsülettel teljesí­ti a szocialista cím elnyerésé­hez szükséges feltételeket, szocialista emberhez méltóan igyekszenek élni, dolgozni, tanulni Kötelességünk segíteni ne­kik, hogy elérjék nagyszerű célkitűzéseiket. Vincze Istvánné LÁTOGATÁS A TSZ IRODÁN — Mindenki aratni ment lelkem, de ha már itt van segíthetne zöldbabot pucolni . , . Szegő Gizi rajza Hogy gazdagabb termést adjon a föld... Több szakmunkást, szakembert, hatékonyabb agropropaganda! a termelőszövetkezetekben Az agropropaganda és mezőgazdasági tanuló- és szakember képzés már régóta nagy feladat. Az e téren elért eddigi eredmények kevésnek bizonyultak mezőgazdaságunk további fejlesztéséhez: sőt könnyen akadályozhatják fel­adataink megoldását. Ismeretesek megyénk me- 'zögazdaságanak feladatai a második ötéves terv során (megyei pártértekezlet anya­ga), amelyeket csak akkor- lehet sikeresen teljesíteni, ha megyeszerte ismertebbé vál­nak az új agrotechnikai mód­szerek, elegendő szakmunkást, technikust és mérnököt alkal­maznak az állatni gazdasá­gokban, termelőszövetkezetek­ben. Nos. ha a megyében folyó szakpropaganda nem is dicse­kedhet világraszóló sikerek­kel. hatása ott van a termelé­si eredményekben. Hiszen a kalászosok vetéstervének tel­jesítése, a kapások helyes tó- számának kialakítása, a lu­cernaterület arányos növelése az agropropaganda eredmé­nyeként is elkönyvelhető. Per­sze sokkal több eredményről is beszélhetnénk, ha az agro­propaganda munkában. a szaktanácsadásban minden kínálkozó lehetőséget kihasz­nálnának. De nem eléggé szervezett, célirányos minden esetben a szaktanácsadás: le­késik a közvetlen feladatok megelőzéséről, előkészítéséről. A bemutató gazdaságok rendszere jó, azonban még sok helyen mindig felületes, futó a munkakapcsolat a ter­melőszövetkezetekkel. A ter­melés-technológiai folyamato­kat viszont nem lehet futó látogatások során kielégítően elsajátítani. A bemutató gaz­daságok — nagyobbrészt ál­lami gazdaságok — szakem­berei is látogassanak el a termelőszövetkezetekbe, győ­ződjenek meg az általuk ja­vasolt módszerek helyes be­vezetéséről; a helyszínen ad­ja nak tanácsokat, segítséget. A hatékonyabb szak­propaganda érdekében bizto­sítani kellene azt is, hogy mind a megyei tanács mező- gazdasági osztályán, mind a járási tanácsokon csak ezzel a fontos munkával foglalkoz­zon egy ember. Mentesítsék a szaktanácsadás állami irá­nyítóit minden egyéb más el­foglaltságtól, sőt a mezőgaz­dasági osztályok minden dol­gozója segítse ezek munká­ját. Ez a sokágú, bonyolult feladat feltétlen megköveteli, hogy egy-egy jól képzett, moz­gékony, jó szervező szakember foglalkozzon vele. Enélkül, valamint a többiek segítsége nélkül gyengén gyümölcsö­zik a szaktanácsadó tevékeny­sége. Nem szabad lebecsülni a szakpropaganda jelentősé­gét, hiszen számtalan szovjet és nyugati példa bizonyítja, hogy mindkét oldalon milyen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az új, eredményesebb módszerek megismertetésé­nek. A szaktanácsadás épp­olyan fontos, mint a főagro- nómus, vagy főállattenyésztő munkaköre. Nagy eredménye­ket lehet elérni a segítségé­vel, de sokat lehet veszíteni is az elhanyagolásával. Ezekben a napokban kerül sor az agropropaganda máso­dik féléves tervének elkészíté­sére. Ezt már minden részlet­re kiterjedő alapossággal kell összeállítani; a gyenge terme­lőszövetkezetekben az alapve­tő agrotechnikai módszereket, a közepesekben pedig a fej- líttebb eljárásokat kellene bemutatni. S az egész tervet a növénytermesztés hozamai­nak növelése, az állattenyész­tés gazdaságosabbá tétele je­gyében lenne jó összeállítani — hiszen megyénkben ezek a legközvetlenebb feladatok. Hasonlóan jelentős kérdés a mezőgazdasági szakmunkás- és szakemberképzés. E terüle­ten is szaporodnak a tenni­valók. Többször írtunk már airól, hogy a megyei pártér­tekezlet miként határozta meg a követelményeket a megye mezőgazdaságának szakem­berellátásában. Ezt csak ab­ban az esetben tudják végre­hajtani — minden 1000 holdra 1 egyetemista, minden 500 holdra 1 technikus és minden 50 holdra 1 szakmunkás jus­son — ha a jövőben tervsze­rűbbé és célszerűbbé teszik a beiskolázást a mezőgazdasági szakiskolákra, egyetemekre: s minden szakmunkást, maga­sabb végzettségű szakembert az öt megillető helyre állíta­nak és anyagilag is megfele­lően érdekeltté teszik a tanu­lásban, munkájában. Születtek már eredmények ezen a területen is. azonban korántsem a lehetőségekhez mérten. Eddig több mint 500 szakmunkást képeztek ki a termelőszövetkezetek tagjaiból, azonban a második ötéves terv végéig még csaknem 5 ezerre lesz szükség. A szak­emberellátás megoldásában sokat segít a 3004ö-ös rendel­kezés. Több mint háromszáz különféle szakképesítésű tsz tag dolgozik már az idén a termelőszövetkezetekben. Ez azonban csak egyik oldala, egvrik lehetősége a megoldás­nak. A másik- a beiskolázás. Ezzel a második le­hetőséggel bátrabban és sok­kal gondosabban kellene élni. mind a tanácsi irányító szer­veknek, mind a termelőszö­vetkezeteknek. Jó lenne, ha egyre több termelőszövetke­zetnek lenne ösztöndíjas ta­nulója. A lehetőségek adottak ehhez, csupán az a fontos, hogy a termelőszövetkezetek vezetők vagy a járási tanács mezőgazdasági osztályának il­letékesei törődjenek, kapcso­latot tartsanak az általános- és középiskolás fiatalokkal. Csak akkor lehetséges a me­gye mezőgazdaságából hiány­zó 166 egyetemi végzettségű szakember biztosítása, ha minden lehetőséget kihasz­nálnak a szakemberlétszám növeléséért. De hasonlóan négy gondosságra van szük­ség a technikusok pótlásában is. Bar a Szécsényi Mezőgaz­dasági Technikum mellett működő járási kihelyezett < sztárokban 270-en tanul­nak, ezzel nincs megoldva a kérdés, amit hátráltat az is, hogy a technikumot végzett szakembereket nem minden esetben helyezik a végzettsé­güknek megfelelő munkakör­be. Ugyancsak hasonló hiá­nyosság tapasztalható a szak­munkások esetében is. Sok termelőszövetkezetben meg­feledkeznek a tanulásra való ösztönzésről és a képzettség megszerzése utáni anyagi elismerésről is. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés utánpótlásának nagy lehetősége rejlik az ál­talános iskolákban. Gyakrab­ban kellene foglalkozni azok­kal a fiatalokkal, akik az ál­talános iskola befejezése előtt állnak, hogy minél többen jelentkezzenek „a mezőgazda- sági szakmába.” Jó lenne a fiatalok érdeklődését a me­zőgazdaság iránt elősegíteni a politechnikai oktatás, vala­mint a Falusi Ifjúsági Szövet­kezetek keretén belül is. Bonyolult, sokágú, de összefüggő feladat a szakta­nácsadások színvonalának emelése, valamint a szakmun­kás- és szakemberképzés számbeli és minőségbeli nö­velése a mezőgazdaságban. Egyértelmű, gondos irányítást kíván a megyei és járási ta­nácsoktól, több gondot és fi­gyelmet a termelőszövetkeze­tektől. Pádár András Járult a betakarító gépek pótalkatrész ellátása Tizenötezer féle alkatrész a nyári mezőgazdasági munkák gépparkjához A nyári betakarításban és a hozzá közvetlenül kapcsolódó talaj munkákban mintegy 20 féle traktor és 34—40 külön­böző típusú betakarítógép, több tízezer erő- és munka­gép vesz részt. Hogy biztosít­sák a folyamatos működés­hez szükséges pótalkatrésze­ket? — erről tájékoztatták az MTI megyei tudósítóját a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Ellátó Vállalatnál. A nagy nyári munkákban üzemeltetett gépek részére összesen mintegy 15 ezer fé­le alkatrészről kell gondos­kodni, amelyek — a hazai gyárakon kívül — hat külön­böző országban készülnek. Ez a két adat is mutatja a fel­adat nagyságát. A pótalkat­rész ellátás az idén mégis jobb, mint az előző évek bár­melyikében. Mivel a jelenlegi géptípusok nagy része csak rövid ideje dolgozik a magyar mezőgazdaságban, eddig nem is nagyon tudták, hogy ezek­hez milyen fajtájú és meny- nyiségű tartalék-alkatrészre lehet szükség. Az idén azon­ban — részben a megfelelő tapasztalatok következtében — a vállalat több alkatrészt szer­zett be, s továbbfejlesztette az elosztás, szállítás módsze­reit is. A géptípusok döntő több­ségénél alkatrész-hiány miatt eddig nem volt számottevő fennakadás. A 15 000 féle alkatrész közül lényegében csak néhány számít „hiány­cikknek”, amelyekre az SZK 3-as kombájnok és a ZSVZ 244-es kévekötő aratógépek javításánál lenne szükség. A hiányzó alkatrészek egy ré­szét a gépjavító állomások házilag elkészítették. A gépek folyamatos üze­meltetése nagyrészt a rendel­kezésre álló alkatrészek meg­felelő „terítésén" és szállítá­sán múlik. A nágyobb meny- nyiségben szükséges alkatré­szek közvetlenül a megyei AGROKER-vállalatoknál be­szerezhetők, azokat viszont, amelyeket a kisebb kereslet és a kisebb készlet miatt nem lehetne gazdaságosan szét­osztani a 19 megye között, központilag raktározzák. Az áru így sem jut késve a fel­használás helyére: a MEGÉV központjában és a megyei AGROKER-eknél éjszakai és vasárnapi ügyeletet tartanak, a megrendeléseket már az or­szág jelentős részéből telex­gépeken adják fel. Nógrád megye telefonon „rendeli”, s a MÁV külön kezelt gyors­áruként továbbítja az alkat­részeket. így a nagy nyári munkák idején a központilag tárolt alkatrészekre is egy, legfeljebb két napig kell csak várni. Á kenyér-és takarmánygabona termelői ára • Ismertetjük a szokvány kenyér és takarmánygabona, a sórarpa. valamint az utántermesztett ne­mesített kenyér- és takarmányga­bona vetőmagvak termelői arait. BÚZA Szokvány Termelői ár. A búza ára terü­letenként változó. Megyénkben az állami felvásárlási átlagár a kö­vetkezd: 515 forint egységes fel­vásárlási ár. Ezenkívül megilleti a termelőt: szerződéses értékesí­tés esetén mázsánként 10 forint szerződéses felár, továbbá 150 mázsás tételt elérő, egyöntetű mi­nőségű búza értékesítése esetén 20 forint nagyüzemi felár. Vetőmag Termelői ár. A szokványbúzára megállapított — előzőkben közölt — árakon és felárakon túlmenően a következő felárak fizetendők: a) Utántermesztett nemesített vetőmag esetén fémzárolt kiváló minőségre 80 forint/mázsa. 1. osz­tályú minőségre 70 forint/mázsa. 11. osztályú minőségre 60 fo­rint/mázsa. Fémzárolatlan vető­mag felára 30 forint/mázsa. b) Utántermesztett nemesitett- nek nem tekinthető nagyhozamú búzavetőmag esetén fémzárolt ki­váló minőségre 65 forint/mázsa. 1. osztályú minőségre 55 fo­rint/mázsa, TI. osztályú minőség­re 45 forint/mázsa. Fémzárolatlan vetőmag felára 15 forint/mázsa. ROZS Szokvány Termelői ár. A rozs termelői ára területenként változó. Me­gyénkben a felvásárlási átlagár a következő: egységes felvásárlási ár 195 forint. A fenti árakon túl­menően — a búzáéval azonos fel­tételek mellett — megilleti a ter­melőt mázsánként 20 forint nagy­üzemi felár és 10 forint szerző­déses felár. Vetőmag (Utántermesztett nemesített) Termetűi ár. A szokványrozsra előzőekben közölt árakon és fel­árakon túlmenően a következő nemesítésí felárak illetik meg a termelőt: Fémzárolt kiváló minőségnél 80 forint/mázsa. I. osztályú minőség­nél 70 forint/mázsa. II. osztályú minőségnél 60 forint mázsa. Fém­zárolatlan vetőmag átadásánál 30 forint/mázsa. Árpa Sörárpa Termelői ár. Alapár 250 forint. Szerződéses * felár 20 forint, nagy­üzemi felár 28 forint, súlyhatár 150 mázsa. A termelőszövetkezet jogosult minden mázsa átadott sörárpá­ért. 0,30 mázsa céltakarmányt, il­letőleg takarmányárpát vásárolni hatósági áron. Szokvány (őszi és tavaszi takarmányárpa) Termelői ár 200 forint/mázsa, szerződéses és nagyüzemi felár nincs. Vetőmag Utántermesztett nemesített őszi árpa vetőmag Termelői ár 200 forint plusz a kővetkező felárak: fémzárolt ki­váló 70 forint/mázsa, I. osztályú 60 forint/mázsa, II. osztályú 50 forint/mázsa. Fémzárolatlan 25** forint/mázsa. Utántermesztett nemesített tavaszi árpa vetőmag. Termelői ár: a sörárpa terme­lői ára plusz a következő fel­árak: fémzárolt kiváló 80 fo­rint/mázsa, I. osztályú 70 fo­rint/mázsa, lí. osztályú 60 fo­rint/mázsa, fémzárolatlan 20 fo­rint/mázsa. ZAB Szokvány Termelői ár 190 forint/mázsa, szerződéses és nagyüzemi felár nincs. Ne pazarolja idejét feleslegesen, az ételkonzerv \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom