Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-24 / 59. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. július 24. 2 üag^ar-iizoijeí közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra és a művészet területén dolgozók utazásainak, a filmek és sajtókiadványok cseréiének, a rr-dió és televízió kapcsolatainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően értékeli a magyar és szovjet társadalmi szervezetek: üzemek és tanintézetek, testvér- városok és meg vek sokoldalú kapcsolatainak fejlődését, az együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréiében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet—magyar baráti társaságokra. II. A tárgyalások során eszmecsere folyt a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és gb- ban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Nép- köztársaság, mind a Szovjetunió külpolitikáját a különböző társadalmi» rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Ezeket mindazonáltal figyelembe kell venni. hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egvre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. Ilven körülmények között a szocialista államok kénytelenek maximális éberséget, tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani védelmi »erejük fokozására. Á Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista' testvéri közösség országai biztonságának és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elitélik az imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek rakéta-kilö- vő terekké való átalakításá- sára irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően rakéta és nukleáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési Hajszát, a magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következményekkel jár, az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli. hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati államok részéről történő bármiféle támogatása csak fckozza az európai és a világbékét fenyegető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez év januárjában kötött szerződést ’•— tekinti, mint bizonyos francia körök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére a nj ugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának a Nyugat- Németországnak atomfegyverhez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és az újabb intézkedéseket követelne. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugatberlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki. hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyeiertesben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, figyelembevéve a ténylegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a Nyugat-berlini helyzet is. Nyugat-Berlin semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellenőrző állomások létrehozását a földalatti robbantások megszüntetésének ellenőrzése, bár. tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozására vonatkozó követelése ilyeyn körülmények között a NATO-országok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céljából megteremtsék a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a Föld légkörében, a világűrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés résztvevője, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak és kormányának bátor és rendíthetetlen helytállását, azt, hogy a kubai népnek es Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága és rendíthetetlen helytállása, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista országok határozott fellépése a kubai forradalom védelmében elhárította az imperialisták Kuba elleni közvetlen fegyveres támadását és békés úton rendezte a Karib-tenger térségében kialakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris háború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocialista világrendszernek a világhelyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását, megmutatta annak lehetőségét, hogy a szocialista államok és a tőkés államok ’között lehet ésszerű és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a vitás nemzetközi problémákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elitéli a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulási formáját és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdítását a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küz- oelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ közgyűlés által elfogadott, a gyarmati országok függetlenségének biztosításáról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megvalósítását és vallja, hogy a népeknek a kolonializmus elnyomatása alól való felszabadítása a szabadságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelentőségű eseménynek*- tartja a független afrikai országok vezetőinek az afrikai egység megvalósításának problémáival foglalkozó addisz-abebai értekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távolkeleti békét és fő akadálya Korea nemzeti egysége békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív javaslatait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavatkozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan elitéli az Amerikai Egyesült Államok délvietnami fegyveres agresszióját. Követelik az Amerkiai Egyesült Államok agressziójának megszüntetését, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca irán*. elítélik az Amerikai Egyesült Államoknak a Laoszra vonalközé genfi egyezményeikkel ellentétes tevékenységét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes támogatásában részesíti a független és "semleges Laoszt. A felek határozottan elítélik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elkövetett kegyetlen gonosztetteit és véres tömegüldözését. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott háború megszüntetését. amely jellegénél fogva nem egyéb, mint fajirtási akció. A Magyar Népköztársaság .kormánya teljes mértékben támogatja a Szovjetuniót, amely határozottan fellépett a Cento elnevezésű katonai gyarmatosító blokk országainak és a mögöttük álló imperialista hatalmaknak Irak bel- ügyeibe való beavatkozása ellen. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogúság alapján folytatott szabad, kölcsönösen előnyös nemzetközi kereskedelem és a széleskörű nemzetközi gazdasági együttműködés, a bizalom légköre kialakításának foltos tényezője az államok egymáshoz való viszonyában. A két ország kormánya támogatja az ENSZ XVII. közgyűlésének a nemzetközi kereskedelmi konferencia ösz- szehívásáról szóló határozatát és mindent megtesz annak érdekében, hogy a konferencia teljesítse az előtte álló fontos feladatokat és hozzájáruljon a mesterséges gátak és megkülönböztetések nélküli. az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján nyugvó valamennyi országra kiterjedő világkereskedelem normalizálásához. A felek amellett vannak, hogy a konferencia kedvezően ^ foglalkozzék a világkereskedelmi szervezet létrehozásának tervével. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államokat és a többi imperialista államot, mert megakadályozzák a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben. A felek kijelentik: a továbbiakban is törekszenek arra, hogy helyreállítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Mindkét kormány elitéli Táj van - szigetének amerikai megszállását és támogatja a Kínai Népköztársaság törekvéseit, hogy felszabadítsa a Kína elidegeníthetetlen részét képező területet. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Partja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, eszmecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a szocialista és a kommunista építés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista- és munkásmozgalma jelenlegi helyzete és fejlődése kérdéseiben. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957-ben és 1958-ban folytatott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kapcsolatainak további elmélyülése jellemzi. Mindkét párt egész tevékenységét áthatja az a magasztos forradalmi törekvés, hegy szilárdítsák és fejlesz- szék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializmus és a kommunizmus eszméinek teljes diadala érdekében. A felek rámutatnak arra, Itö&v a két párt közötti rendszeres tapasztalatcserének és konzultációnak nagy jelentősége van. Ez biztosítja a nézetek egységét és a pártok együttes cselekvésének egyeztetését a közös célokért vívott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a pártmunkásküldöttségek rendszeres cseréjének. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri és egyenjogú kapcsolatai a szocialista internacionalizmus forradalmi elvei alkalmazásának nagyszerű példái, a két pártnak a marxizmus—leniniz- mus nagy tanításához való megingathatatlan hűségére épülnek. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcának a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcának élén járó szocialista testvéri közösség országainak a politikai, gazdasági és kulturális életben elért nagy győzelmei jellemzik. A nagy sikerek elérését jelentősen elősegítte a személyi kultusz káros következményeinek kiküszöbölése- a lenini normáknak a párt és az állami élet minden területén történt teljes helyreállítása. A felek hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyilatkozatok nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatatlan elhatározásukat, hogy következeteseik védeni fogják a marxista-leninista eszmék tisztaságát, a kommunista világmozgalom e történelmi jelentőségű okmányaiban megfogalmazott közös irányvonalát. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd meggyőződése, hogy az egész világ kommunista és munkáspártjainak egyik legfontosabb feladata egységük erősítése, az alkotó marxizmus—leninizmus szilárd alapjain. Abból indulnak ki, hogy a kommunista és munkáspártok sziklaszilárd egységét csak úgy lehet biztosítani, ha a kommunista világmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk mind a tevizionizmus összes megnyilvánulásai, mind a dogmatiz- mus és a szektásság ellen. Az utóbbi idők eseményei szemmel láthatólag megmutatták, hogy a dogmatizmus és a szektásság — ahogyan erre a kommunista és munkáspártok képviselői 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat — bizonyos körülmények között íó veszéllyé válhat egyes pártok bizonyos fejlődési szakaszában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dogmatizmus és szektásság komolyan akadá- lj ózhatja a kommunisták és a világ többi haladó erőinek tömörítését az imperializmus ellen folytatott harcban. A nagy nemzetközi és kommunista munkásmozgalom minden oszt""’- - .*> célja: az imperializmus elleni harc. a béke és a szoicalizmus végleges diadala az egész világon. A marxizmus—leninizmus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésének mai körülményei között biztosítja a kommunista mozgalom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza- hogy az emberiség ragyogó jövőjéért vívott navy harc > sikereinek záloga a szocialista közösség valamennyi országának harcos összefogása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rendszerre tagozódik, a nemzetközi kapcsolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a szocialista és tőkés országok békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének lenini tétele, ahogyan erre a kommunista és munkáspártok 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése a jelen történelmi korszakban kedvező lehetőségeket biztosít a tőkés országokban folyó osztályharc további kibontakozásához, a népek nemzeti függetlenségéért é:. gazdasági önállóságáért vívott nemzeti felszabadító, imperialista ellenes harcának fejlődéséhez. A békés együttélés elvének érvényre juttatása hozzájárul a világban végbemenő forra- oalmi folyamatok meggyorsításához, továbbá távlatokat nyit a szocializmus országainak gyors gazdasági fejlődése Kádár János sk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Moszkva, (TASZSZ): A Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetsége hétfőn fogadást adott — Lengyel- ország felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából. Boleslaw Jaszczuk nagykövet a fogadáson elhangzott beszédében kijelentette, hogy a lengyel nép, a Lengyel Nép- köztársaság kormánya és a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békeszerető politikáját. ..Egyek vagyunk a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseinek értékelésében is.” Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese ugyanNew York, (MTI) hétfőn este — 32 afrikai állam kérésére — összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a portugál gyarmati területeken és a Déíafrikai Köztársaságban kialakult helyzetet. Elsőnek Rudolph Grimes libériái külügyminiszter szólalt fel az Addisz Abebai érelőtt, erősíti a szocializmus állásait, szemléltetően bizonyítja annak fölényét a kapitalizmus felett. A békés egymás mellett, élés elvének következetes érvényesítése a szocialista országok politikájában, az imperializmus elleni legaktívabb politikai és ideológiai harcot, az imperializmus népellenes, reakciós lényegének szakadatlan leleplezését, nem pedig e harc megszüntetését jelenti. A szocialista országok közösségének növekvő ereje semmi kétséget nem hagy affelől, hogy a kapitalizmus már sem háború segítségével, sem gazdasági versennyel nem győzhet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi vetélkedésben. »Ezért az imperailista erők most az ideológiák békés egymás mellett élésének hamis jelszavával minden korábbinál nagyobb mértékben offenzívát folytatnak a szocializmus ellen. Ezzel kapcsolatban a két párt képviselői újból hangsúlyozzák, hogy az imperializmus elleni ideológiai harc fokozása elsőrendű fontosságú feladat. Kádár János elvtárs szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió pártós kormányküldöttségét, N. Sz. Hruscsov elvtárssal az élen, hogy tegyen baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontjában később történik megállapodás. A testvéri barátság, a kölcsönös megértés szívélyes légkörében lefolyt tárgyalások újabb tanúbizonyságai annak, hogy a két fél nézetei valamennyi megvizsgált kérdésben azonosak. A magyar és a szovjet fé’ mély megelégedését fejezi ki a Magyar Népköztársas j.’, párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásával kapcsolatban. Ez a látogatás tovább erősíti a magyar és szovjet nép megbonthatatlan testvéri barátságát, a testvéri szocialista közösség országainak összefogását és a világbékéért. fényes jövőért, a kommunizmusért vívott harcot. • X. Hruscsov sk. o Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1963. július 20. csak beszédet mondott a fogadáson. ..Annak ellenére, hogy hatalmas erővel rendelkezünk — hangsúlyozta Mikojan —, ellene vagyun» a háborúnak, mi azt akarjuk, hogy ne robbanthassák ki az új világháborút.” „Sokra értékeljük, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt mindent elkövet a kommunista világmozgalom egységűnek megerősítéséért — mondotta Mikojan. — Egy véleményen vagyunk etekintetben: azt akarjuk, hogy megmaradjon és megerősödjék soraink egysége. hogy minden kommunista egy irányban, egy cél felé haladjon: az imperializmus és a háborús veszély ellen, a kommunizmusért.” tekezlet országának nevében. Kifogásolta, hogy Portugália semmibe vette az ENSZ korábbi határozatait. Felkérte a biztonsági tanácsot. hogy hozzon bojkott intézkedéseket Portugália eHen s ezzel kényszerítse. hogy adja meg a fügeet'mség és az önrendelkezés ;"gát afrikai területeinek. Mikojan beszéde a Lengyel ^«köztársaság moszkvai nagykövetségén A biztonsági tanács esti ülése
