Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-24 / 59. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. július 24. 2 üag^ar-iizoijeí közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A felek szükségesnek tart­ják a tudomány, a kultúra és a művészet területén dol­gozók utazásainak, a filmek és sajtókiadványok cseréiének, a rr-dió és televízió kapcsola­tainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően ér­tékeli a magyar és szovjet társadalmi szervezetek: üze­mek és tanintézetek, testvér- városok és meg vek sokoldalú kapcsolatainak fejlődését, az együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréiében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szov­jet—magyar baráti társasá­gokra. II. A tárgyalások során eszme­csere folyt a jelenlegi nem­zetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyet­értenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és gb- ban, hogy eltökélten folytat­ják harcukat az új háború ve­szélye ellen, a tartós világ­békéért. Mind a Magyar Nép- köztársaság, mind a Szovjet­unió külpolitikáját a külön­böző társadalmi» rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezér­lik. Ezeket mindazonáltal fi­gyelembe kell venni. hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termonukle­áris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egvre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. Ilven körülmények között a szocialista államok kénytele­nek maximális éberséget, ta­núsítani és megfelelő intézke­déseket foganatosítani védel­mi »erejük fokozására. Á Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocia­lista államok e védelmi po­litikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista' testvé­ri közösség országai biztonsá­gának és elősegíti az általá­nos béke biztosítását. A felek határozottan elité­lik az imperialista hatalmak­nak külföldi területek, vala­mint a tengerek rakéta-kilö- vő terekké való átalakításá- sára irányuló tevékenységét és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a né­pek jogos követeléseinek megfelelően rakéta és nuk­leáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szov­jetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési Haj­szát, a magyar és a szovjet kormány kötelességének tart­ja, hogy figyelmeztessen ar­ra, milyen veszélyes követ­kezményekkel jár, az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revansistákat, akik mérhetet­len szenvedéseket okoztak a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok né­peinek. Mindkét fél úgy véli. hogy a Német Szövetségi Köztár­saság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyuga­ti államok részéről történő bármiféle támogatása csak fckozza az európai és a világ­békét fenyegető veszélyt. Ez­zel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az ez év januárjában kötött szerző­dést ’•— tekinti, mint bizo­nyos francia körök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére a nj ugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés út­jára tértek. Ha valóra válnának a Nyugat- Németországnak atomfegyver­hez juttatására vonatkozó tervek, új helyzet állna elő Európában és az újabb intéz­kedéseket követelne. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell írni a német béke­szerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyugatberlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki. hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyeiertesben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen csele­kedni, figyelembevéve a ténylegesen kialakult helyze­tet és a két szuverén német állam, vagyis a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a Nyugat-berlini helyzet is. Nyugat-Berlin semleges, sza­bad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk ré­széről minden szükséges lé­pést megtesznek, hogy bizto­sítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísér­letek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatal­mak a végtelenségig el akar­ják húzni az e kérdésben fo­lyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nem­zetközi ellenőrző állomások létrehozását a földalatti rob­bantások megszüntetésének ellenőrzése, bár. tudományosan és gyakorlatilag bebizonyoso­dott, hogy ilyen ellenőrző állo­másokra nincs szükség. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya osztja a Szovjetunió kor­mányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomá­sok létrehozására vonatkozó követelése ilyeyn körülmények között a NATO-országok bizo­nyos köreinek ama törekvé­seiről tanúskodik, hogy kém­kedés céljából megteremtsék a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit ép­pen a béke védelme érdeké­ben nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kor­mányának azzal a javaslatá­val, hogy mivel a nyugati ha­talmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel foly­tatott összes kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó szer­ződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a Föld légkörében, a világűr­ben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barátság­ról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés részt­vevője, teljes mértékben tá­mogatja a Szovjetunió kor­mányának azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak és kormányának bátor és ren­díthetetlen helytállását, azt, hogy a kubai népnek es Fi­del Castro által vezetett kor­mányának bátorsága és ren­díthetetlen helytállása, vala­mint a Szovjetunió és a töb­bi szocialista országok ha­tározott fellépése a kubai forradalom védelmében elhá­rította az imperialisták Kuba elleni közvetlen fegyveres tá­madását és békés úton ren­dezte a Karib-tenger térségé­ben kialakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris háború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocia­lista világrendszernek a vi­lághelyzet alakulására gyako­rolt növekvő befolyását, meg­mutatta annak lehetőségét, hogy a szocialista államok és a tőkés államok ’között lehet ésszerű és kölcsönösen elfo­gadható megoldásokat találni a vitás nemzetközi problé­mákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elitéli a gyar­matosítás valamennyi meg­nyilvánulási formáját és új­ból leszögezi, hogy a jövő­ben is támogatják Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika né­peinek nemzeti felsza­badító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdítását a szégyenle­tes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küz- oelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ közgyűlés által elfoga­dott, a gyarmati országok függetlenségének biztosításá­ról szóló nyilatkozat azonna­li és maradéktalan megvaló­sítását és vallja, hogy a né­peknek a kolonializmus el­nyomatása alól való felsza­badítása a szabadságszerető erők halaszthatatlan felada­ta. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi je­lentőségű eseménynek*- tartja a független afrikai országok vezetőinek az afrikai egység megvalósításának problémái­val foglalkozó addisz-abebai értekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távolkeleti békét és fő aka­dálya Korea nemzeti egysé­ge békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának konstruktív javas­latait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavat­kozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan el­itéli az Amerikai Egyesült Államok délvietnami fegyve­res agresszióját. Követelik az Amerkiai Egyesült Államok agressziójának megszünteté­sét, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésü­ket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca irán*. elítélik az Amerikai Egye­sült Államoknak a Laoszra vonalközé genfi egyezmé­nyeikkel ellentétes tevékeny­ségét. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió teljes támogatásában részesíti a füg­getlen és "semleges Laoszt. A felek határozottan elíté­lik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elkö­vetett kegyetlen gonosztette­it és véres tömegüldözését. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott há­ború megszüntetését. amely jellegénél fogva nem egyéb, mint fajirtási akció. A Ma­gyar Népköztársaság .kormá­nya teljes mértékben támo­gatja a Szovjetuniót, amely határozottan fellépett a Cen­to elnevezésű katonai gyar­matosító blokk országainak és a mögöttük álló imperia­lista hatalmaknak Irak bel- ügyeibe való beavatkozása ellen. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogú­ság alapján folytatott szabad, kölcsönösen előnyös nemzet­közi kereskedelem és a szé­leskörű nemzetközi gazdasá­gi együttműködés, a bizalom légköre kialakításának fol­tos tényezője az államok egymáshoz való viszonyában. A két ország kormánya tá­mogatja az ENSZ XVII. köz­gyűlésének a nemzetközi ke­reskedelmi konferencia ösz- szehívásáról szóló határozatát és mindent megtesz annak érdekében, hogy a konferen­cia teljesítse az előtte álló fontos feladatokat és hozzá­járuljon a mesterséges gátak és megkülönböztetések nél­küli. az egyenlőség és a köl­csönös előnyök elvei alapján nyugvó valamennyi országra kiterjedő világkereskedelem normalizálásához. A felek amellett vannak, hogy a konferencia kedvező­en ^ foglalkozzék a világkeres­kedelmi szervezet létrehozásá­nak tervével. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államokat és a többi imperi­alista államot, mert megaka­dályozzák a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben. A felek kijelentik: a to­vábbiakban is törekszenek arra, hogy helyreállítsák az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében a Kínai Népköztársa­ság törvényes jogait. Mind­két kormány elitéli Táj van - szigetének amerikai megszál­lását és támogatja a Kínai Népköztársaság törekvéseit, hogy felszabadítsa a Kína el­idegeníthetetlen részét képe­ző területet. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Partja képvise­lői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, esz­mecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bőví­téséről és elmélyítéséről, va­lamint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a szoci­alista és a kommunista épí­tés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista- és mun­kásmozgalma jelenlegi hely­zete és fejlődése kérdéseiben. A Magyar Népkötársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957-ben és 1958-ban folyta­tott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kap­csolatainak további elmélyü­lése jellemzi. Mindkét párt egész tevé­kenységét áthatja az a ma­gasztos forradalmi törekvés, hegy szilárdítsák és fejlesz- szék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializ­mus és a kommunizmus esz­méinek teljes diadala érde­kében. A felek rámutatnak arra, Itö&v a két párt közötti rend­szeres tapasztalatcserének és konzultációnak nagy jelentő­sége van. Ez biztosítja a né­zetek egységét és a pártok együttes cselekvésének egyez­tetését a közös célokért ví­vott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulajdo­nít a pártmunkásküldöttségek rendszeres cseréjének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri és egyenjogú kapcsolatai a szo­cialista internacionalizmus forradalmi elvei alkalmazásá­nak nagyszerű példái, a két pártnak a marxizmus—leniniz- mus nagy tanításához való megingathatatlan hűségére épülnek. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcának a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harcának élén járó szocialista testvéri közös­ség országainak a politikai, gazdasági és kulturális életben elért nagy győzelmei jellem­zik. A nagy sikerek elérését je­lentősen elősegítte a szemé­lyi kultusz káros következmé­nyeinek kiküszöbölése- a leni­ni normáknak a párt és az állami élet minden területén történt teljes helyreállítása. A felek hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyi­latkozatok nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatatlan elhatározásukat, hogy követ­kezeteseik védeni fogják a marxista-leninista eszmék tisztaságát, a kommunista vi­lágmozgalom e történelmi je­lentőségű okmányaiban meg­fogalmazott közös irányvona­lát. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd meggyőződése, hogy az egész világ kommunista és munkás­pártjainak egyik legfontosabb feladata egységük erősítése, az alkotó marxizmus—leninizmus szilárd alapjain. Abból indul­nak ki, hogy a kommunista és munkáspártok sziklaszilárd egységét csak úgy lehet biz­tosítani, ha a kommunista vi­lágmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk mind a tevizionizmus összes megnyil­vánulásai, mind a dogmatiz- mus és a szektásság ellen. Az utóbbi idők eseményei szem­mel láthatólag megmutatták, hogy a dogmatizmus és a szektásság — ahogyan erre a kommunista és munkáspártok képviselői 1960-as értekezleté­nek nyilatkozata rámutat — bizonyos körülmények között íó veszéllyé válhat egyes pár­tok bizonyos fejlődési szaka­szában. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a dogmatizmus és szektásság komolyan akadá- lj ózhatja a kommunisták és a világ többi haladó erőinek tömörítését az imperializmus ellen folytatott harcban. A nagy nemzetközi és kom­munista munkásmozgalom minden oszt""’- - .*> cél­ja: az imperializmus elleni harc. a béke és a szoicalizmus végleges diadala az egész vi­lágon. A marxizmus—leniniz­mus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésé­nek mai körülményei között biztosítja a kommunista moz­galom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza- hogy az embe­riség ragyogó jövőjéért vívott navy harc > sikereinek záloga a szocialista közösség valamennyi országának har­cos összefogása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának kép­viselői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rendszerre tagozódik, a nemzetközi kap­csolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a szocialista és tőkés országok békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének lenini tétele, ahogyan erre a kommunista és munkáspártok 1960-as ér­tekezletének nyilatkozata rá­mutat. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése a jelen történelmi korszakban kedvező lehetősé­geket biztosít a tőkés orszá­gokban folyó osztályharc to­vábbi kibontakozásához, a né­pek nemzeti függetlenségéért é:. gazdasági önállóságáért ví­vott nemzeti felszabadító, im­perialista ellenes harcának fejlődéséhez. A békés együttélés elvének érvényre juttatása hozzájárul a világban végbemenő forra- oalmi folyamatok meggyorsí­tásához, továbbá távlatokat nyit a szocializmus országai­nak gyors gazdasági fejlődése Kádár János sk, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormányának elnöke Moszkva, (TASZSZ): A Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetsége hét­főn fogadást adott — Lengyel- ország felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából. Boleslaw Jaszczuk nagykö­vet a fogadáson elhangzott beszédében kijelentette, hogy a lengyel nép, a Lengyel Nép- köztársaság kormánya és a Lengyel Egyesült Munkáspárt teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békeszerető poli­tikáját. ..Egyek vagyunk a nemzetközi kommunista moz­galom alapvető kérdéseinek értékelésében is.” Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese ugyan­New York, (MTI) hétfőn es­te — 32 afrikai állam kéré­sére — összeült az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa, hogy megvi­tassa a portugál gyarmati te­rületeken és a Déíafrikai Köz­társaságban kialakult helyze­tet. Elsőnek Rudolph Grimes libériái külügyminiszter szó­lalt fel az Addisz Abebai ér­előtt, erősíti a szocializmus állásait, szemléltetően bizo­nyítja annak fölényét a kapi­talizmus felett. A békés egymás mellett, élés elvének következetes ér­vényesítése a szocialista or­szágok politikájában, az im­perializmus elleni legaktívabb politikai és ideológiai harcot, az imperializmus népellenes, reakciós lényegének szakadat­lan leleplezését, nem pedig e harc megszüntetését jelenti. A szocialista országok közösségének növekvő ereje semmi kétséget nem hagy affelől, hogy a kapitalizmus már sem háború segítségével, sem gazdasági versennyel nem győzhet a szocializmus és a kapitalizmus között fo­lyó történelmi vetélkedésben. »Ezért az imperailista erők most az ideológiák békés egymás mellett élésének ha­mis jelszavával minden ko­rábbinál nagyobb mértékben offenzívát folytatnak a szo­cializmus ellen. Ezzel kapcso­latban a két párt képviselői újból hangsúlyozzák, hogy az imperializmus elleni ideoló­giai harc fokozása elsőrendű fontosságú feladat. Kádár János elvtárs szov­jetunióbeli tartózkodása al­kalmával a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint a forradal­mi munkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségét, N. Sz. Hruscsov elvtárssal az élen, hogy tegyen baráti láto­gatást a Magyar Népköztár­saságban. A meghívást kö­szönettel elfogadták. A láto­gatás időpontjában később történik megállapodás. A testvéri barátság, a köl­csönös megértés szívélyes légkörében lefolyt tárgyalások újabb tanúbizonyságai annak, hogy a két fél nézetei vala­mennyi megvizsgált kérdés­ben azonosak. A magyar és a szovjet fé’ mély megelégedését fejezi ki a Magyar Népköztársas j.’, párt- és kormányküldöttségé­nek a Szovjetunióban tett lá­togatásával kapcsolatban. Ez a látogatás tovább erősíti a magyar és szovjet nép megbonthatatlan testvéri ba­rátságát, a testvéri szocialista közösség országainak összefo­gását és a világbékéért. fé­nyes jövőért, a kommuniz­musért vívott harcot. • X. Hruscsov sk. o Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva, 1963. július 20. csak beszédet mondott a foga­dáson. ..Annak ellenére, hogy ha­talmas erővel rendelkezünk — hangsúlyozta Mikojan —, elle­ne vagyun» a háborúnak, mi azt akarjuk, hogy ne robbant­hassák ki az új világháborút.” „Sokra értékeljük, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt mindent elkövet a kommunis­ta világmozgalom egységűnek megerősítéséért — mondotta Mikojan. — Egy véleményen vagyunk etekintetben: azt akarjuk, hogy megmaradjon és megerősödjék soraink egy­sége. hogy minden kommu­nista egy irányban, egy cél felé haladjon: az imperializ­mus és a háborús veszély el­len, a kommunizmusért.” tekezlet országának nevében. Kifogásolta, hogy Portugália semmibe vette az ENSZ ko­rábbi határozatait. Felkérte a biztonsági tanácsot. hogy hozzon bojkott intézkedéseket Portugália eHen s ezzel kény­szerítse. hogy adja meg a fügeet'mség és az önrendel­kezés ;"gát afrikai területei­nek. Mikojan beszéde a Lengyel ^«köztársaság moszkvai nagykövetségén A biztonsági tanács esti ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom