Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-24 / 59. szám

A terven felnit 121 ezer tonna szénért

A Szolgáltató Vállalat is megteszi

a magáét

Tlr« nng’vohl» iVlatlaíok előtt

Műszaki — termelési tanácskozás Salgótarjánban

121 ezer tonna szén. Ez a terven felül vállalt szénmeny- nyiség termelése Nógrád megye bányászaira vár. A teljesítés sikere elsősorban bányászainkon múlik, de nem szabad megfeledkezni a Szolgáltató Vállalatról sem. Nem kis részben veszik ki részüket a feladat végrehajtásából, hiszen a Szolgáltató Vállalat látja el a bányákat gépiekkel, javításokat végez, különböző beruházásokat eszközöl, melyek elengedhetetlenek a munka, a vállalt terv sikeres teljesítéséhez.

A Nagybátonyi Szolgáltató üzem igazgatójával, Benczés elvtárssal beszélgetek problémákról, feladatokról, a terv- teljesítésről.

Teljes erővel az első negyedév' lemaradásának behozásán fáradoznak. Az idei- kemény tél nehéz feladat elé állította bányászainkat. A szolgáltató üzem első negyedéves tervteljesítésében is ez okozta a legfőbb problémát, főleg a beruházás, az építészet vonalán. A létszámhiány- nval való küzdés, valamint a tervellátottság nem megfelelő biztosítását említi másodlagos elemként Benczés elvtárs.

Az idei terv-, amely a felújítási. beruházási munkát illeti, közel 40 millió forint összeget tesz ki. Emellett az üzemre javító munkák elvégzésének egész sora hárul. Műszaki intézkedésekkel igyekeznek elősegíteni a lemaradás behozását és a terv> teljesítését. A második negyedévben az üzem teljesítette a tervet. 10 millió 800 ezer forint a végzett munka összege. Még nem teljes a lemaradás behozása, ezt a harmadik negyedévre tervezik. Szeretnék ezt is 10 millió forint felett teljesíteni. „A harmadik ne^vedév- ben behozni az első negyedév lemaradását, a negyedik negyedévben pedig ,.hozni” a tervet. Ez a feladatunk — mondja Benczés elvtárs.

A harmadik negyedév programjában komoly, nehéz feladatok várnak megvalósulásra. A szolgáltató üzem dolgozói, a szocialista brigádok, a műszakiak mind azon fáradoznak. sikerüljön a teljesítés.

A beruházás és építészet fiatal mérnöke, Pál Ferenc is erről beszél. Az építészet programjából nem kisebb feladatokat említ, mint a ká- ryási patak szabályozása, a ctipkési bekötőút építése, a kisterenyei betonút építése, a kisteleki védögát elkészítése- stb. Mindent megtesznek ók is, pedig baj van az anyagellátással. Cement-, sóder-, téglahiánnyal küzdenek. Ezek az anyagok alapkellékei az építészetnek. Nem rajtuk múlik majd, mert a dolgozók becsülettel, rendesen dolgoznak. Az Asztalos-brigád nemrégiben fejezte be a mátranováki MEO épületének asztalos munkáit. A Gáti-akna asztalos munkáihoz az utolsó percben kaptak faanyagot, pedig már május 3-án megrendelték. Az anyagellátáson kellene segíteni, mert számtalan más probléma, így a tervelláA zagyváink példamutatása

Ki mondja azt, hogy ma július 24-e, szerda van, amikor a zagyvái bányászok már július 29-ét írnak naptárukba. Az év eddig eltelt időszakában ugyanis úgy dolgoztak, hogy minden hónapban egy napot csíptek el a naptárból, rendszeresen túlteljesítették termelési tervüket. Az eddig terven felül felszínre küldött több mint 12 ezer tonna szénnel éves teri'ükben hat napos előnyre tettek szert.

A szénfalon dolgozók munkáját nagy mértékben elősegítették a szállítás dolgozói is. A szénnel teli csillék gyors továbbításával, az ürítés meggyorsításával rendszeresen biztosítják az ürescsilléket, s így a bányászok zavartalanul termelhetnek.

Megérkezik a vonat a zaBJ’vai osztályozóra. A Királytárói bányászok „küldeménye" ez

Az ürítők sem késlekednek, hiszen kell az üres csille, özv. Hegyi .lózsefné és Koós Ferenc a körbuktatón gondoskodik a gyors ürítésről

tottság hiánya is már kiküszöbölődött — mondja Pál elvtárs. Jönnek a tervek a ti öszttől.

A munkaidő kihasználás, gazdaságilag helyes szervezet iiányítás a III. és IV. negyed- é' es szinten az önköltség lejjebb szállítása, a ráfizetéses munkák számának minimumra csökkentését jelöli meg Pál elvtárs feladatul a tervteljesítés érdekében.

Sikerülni fog, mert jó a társadalmi szellem az üzemnél. A problémákat megbeszélik a műhelybizottsággal is jó a kapcsolat, kölcsönösen segítik egymást a dolgozók. Rádi elvtárs mondja ezt a szolgáltató üzem gépműhelyének.

Az anyagellátás problémáját sikerült kiküszöbölniük. Nem is jelentkezik komolyan. Az anyagosztállyal állandó kapcsolatot tartanak fenn, a műszaki csoport előre beütemezi a szükséges anyagokat- s így zökkenőmentesen megy a munka. Gépműhely 16 tagú Gagarin KISZ-brigádja is aktív részese a vállalt terv- teljesítésének. Nemrégiben nyerték el a szocialista brigád címet. a brigádnaplóból kitűnik eredményességük, jó munkájuk. Minden hónapban munkatervet készítenek a vállalást illetően. Kispál Sándor, a brigád vezetője mondja: „Jo a kollektív szellem, a munkához való viszony.” A vállalati n unka mellett jelentős társadalmi munkát is végeznek.

A tervteljesítést jelentősen segíti az üzem pártszervezete. A taggyűléseken az őszinte bírálat jegyében vetik fel- tárgyalják meg a problémákat. Jelentősen segíti ez is a feladatok megoldását. A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat vezetősége a műszakiak, a dolgozók összefogása, eredményessége meghozza majd a vállalt terv teljesítését.

Sz. L.

A tegnap délután Salgótarjánban megtartott bányász termelési és műszaki tanácskozásnak igen nagy jelentősége van. Nemcsak azért, mert Sült Tibor elvtárs, a szénbányászati tröszt főmérnöke nagyszerű termelési

EREDMÉNYEKRŐL

tudott számot adni, inkább azért, mert ezen a tanácskozáson esett szó azokról a feladatokról, amelyek szén medencénk fizikai és műszaki dolgozói előtt állnak.

Egy igen nehéz dlső félév tapasztalatait vitatták meg ezen a napon.

A kölcsönös megértés, az egymás megsegítése pedig nagyszerűen gyümölcsözött az év első felében. A tröszt főmérnöke elégedetten sorolta a termelési számokat, melyek mögött ott voltak az emberek, akik a párt;, a kormány felhívása után mindent elkövettek a tervek túlteljesítéséért. Nagyon régen történt meg, hogy a rendkívül kemény és zord tél ellenére szénmedencénk dolgozói 76630 tonna szénnel teljesítették túl első félévi tervüket. Különösen a mizserfai bányászok tűntek ki, akik — a külfejtés és mélyművelés eg.vütt — 28 ezer tonna szénnel adtak többet népgazdaságunknak. Nagyszerű a nagybátonyi bányászok teljesítése is. Itt a terven felül felszínre küldött szén meghaladja a 21 ezer tonnát. De nem szégyenkezhetnek a zagyvaiak sem. akik 12. a mátranová- kiak, ahol 6800. de a kisterenyei bányászok sem. akik 6100 tonna szenet adtak előirányzaton felül népgazdaságunknak.

A mennyiségi terv túlteljesítése mellett csak örvendetes. hogy az egyéb más mutatókban is kiváló eredményeket értek el bányászok és műszakiak egyaránt. A többi között például az év eddig eltelt időszakában műszakonként 15 kilogrammal nőtt az ósszüzemi teljesítmény, 63 kilóval pedig a szénfalon dolgozó bányászok teljesítménye. Igen figyelemre méltó a minőségi iavulás is. A mennyiségi túlteljesítés ellenére a korábban vállalt 3 kalóriával szemben eddig 5 kalóriával javítottak a szén fűtőértékét, ami különösen az árbevételnél jelentkezik kedvezően. Feltétlen említsük meg az önköltség alakulását is. A mélyművelésű bányákban dolgozók tonnánként 1,10 forintos megtakarítást tudtak fél év alatt felmutatni. És ez nagyon is dicséretes.

És ha már a termelési és műszaki tanácskozás az első félévet teljes egészében értékelte. mi sem mehetünk el

SZÓ NÉLKÜL

néhány negatív jelenség mellett. Noha az első félév munkáját ezek a jelenségek nem gátolták, mégis fel kell rá a figyelmet hívni. Ugyanis a második félév szempontjából nem lehet közömbös. hogv hogyan teljesítették az üzemek például fővágat hajtási tervüket, hogy a zagyvái, ti- ribesi és kátalini bányaüzemeken kívül nem hajtották végre a korszerű biztosításra előírt tervet, stb.

Népgazdaságunk az eredeti tervtől eltérően 1 millió tonna szénnel kér többet 1963- ban. Ebből a menniységből szénmedencénk bányászaira 120 ezer tonna jut. A már korábban megtartott termelési tanácskozáson, röpgyűlése- ken azonban 121 ezer tonna terven felüli szén kitermelésére tettek kötelező ígéretet. És ennek minden reális alapja biztosított is. A műszak’ felkészülés jó. hiszen a többi között csaknem nvolc hónapra elegendő fejtésre kész szénvagyonnal rendelkeznek, az előkészített készlet pedig meghaladja a két esztendőt. Természetesen egyéb más műszaki intézkedés is segíti a fizikai dolgozók zavartalan munkáját. És mit tesznek a fizikaiak? Amellett, hogy ma már 173 brigád több mint 2 ezer tagja küzd a megtisztelő szocialista címért, vagy annak megtartásáért, mintegy 540 brigád 4 ezer tagja csatlakozott a szocialista rounka- versenvhez, s harcol a több termelésért, a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért. A második félév legfontosabb feladatát éppen ez a három igen komoly tényező képezi.

Egy nehéz első félévet, komoly feladatokat tartalmazó második követi. Nem lesz könnyű feladat valóra váltani azokat a célkitűzéseket, amelyeket szénmedencénk bányászai ma már szinte kötelező érvényűén magukra vállaltak. De a műszaki, termelési tanácskozás hangulata, bányászaink akarata feltétlen gyümölcsöző lesz. s biztosíték is arra. hogy valóra váltják a nagy tervet. Mást ne is említsünk csak azt. hogv szénmedencénk bányászai a kormány rendeletét sem várva meg. vállalták: ha kell vasárnapi termeléssel is, de felszínre küldik a 121 ezer tonna terven fetüli szenet.

A helyzet tehát adott.

SZÜKSÉGE«?.

hogy a fizikai munkások törekvését minden erővel segítsék műszaki dolgozóink, segítsék a párt- és tömegszervezetek vezetői, aktivistái. És bízni kell abban, hogy az oly sok győztes széncsatát megvívott nógrádiak becsületén ezután sem esik csorba.

Somogyvari László

Csigakuti tanácskozás

AMIKOR véget ért a párttaggyűlés, Sándor Kálmán a titkár váratlanul nekem szegezte.

.— Na, mi a véleménye?

Amilyen váratlanul ért a kérdése, olyan röviden válaszoltam.

— Jó volt.

Hogy kielégítette-e nem tudom, nem kérdezett többet. Ballagtunk, átlépegettük a ■síneket, én kerülgettem a zsíros fűszálakat a megfeketedett port, ő meg szélesre gombolva ingét törölgette magáról az izzadtságot. Láttam, nagyon el van gondolkodva. Biztos még mindig a taggyűléssel foglalkozott. Gépiesen biccentett akkor is, amikor Kovács Imre, ez a bányásznak elég kistermetű ember oda szólt neki.

— Kálmán bácsi, 1.20 a földön — s újjával mutatott. Sándor Kálmán értetlenül nézett rá. Akkor értette meg Kovácsot, amikor az lehajolt és egy új sínszeget emelt fel a porból.

— Add be a raktárba — motyogta.

Aztán beértük a többieket, s közrefogták őt. Azon vetítem észre, folytatják, amit a taggyűlésen abba hagytak. Pedig a taggyűlés 3 órakor kezdődött, s most már fél hat felé járt az idő. Eltűnődtem, egyáltalán abba tudják-e hagyni a munkáról való vitát? Nagyon érdekes emberek ezek a bányászok. Legtöbbjükben nagy-nagy felelősség él. Amikor hallgattam őket a taggyűlésen is- jópár- szor megfordult az agyamban: sok ember eljöhetne hozzájuk felelősséget, lelkesedést tanulni.

Nem sok reményem volt a taggyűléshez. Az a fullasztó meleg, aztán amilyen fáradtan támolyogtak ki a bányából, estek neki vizet inni,

szívni a cigarettát, hogy a nyolcórai kényszerszünet után pótolják a nikotint, ezeknek az embereknek ez a legfontosabb. meg a pihenés, nem a taggyűlés.

A hatszor hat méteres párt helyiségben a melegtől megsűrűsödött a levegő. Csak Klajrik Béla bácsi, gazdaságfelelős bírta rendületlenül és végezte tennivalóit, miközben foglalkoztatott.

— Ez már a második taggyűlés. Reggel tartottuk az elsőt — magyarázta.

TAE Ő IS megunhatta, mert ettől aztán többet nem mondott. Lassan szállingóztak a többiek. Ahogy lenni szokott, ők is hátulról kezdték a helyfoglalást. Csak Lovas József dobta le magát az első sorba, s kinyújtotta lábát. A beszélgetés, mint a fáradt embereknél szokott, csendesen csordogált. Aztán berobbant Sándor Kálmán, az asztal mögé állt, felkapott egy darab papírt, két sort, ha szántott rajta a ceruza és beszélni kezdett.

Ügy mondta, mint a vízfolyás, s olyan összefüggően, hogy nem vallott volna vele szégyent az országgyűlésen sem. Nincsen felső fogsora, szisszenve csúszik a szájából a szó. De kit zavart ez. A beszédével. a számokkal én úgy kfttam, szinte megbűvölte az embereket.

— A Csigakút-lejtős 110,6 százalékra teljesítette féléves tervét. Büszkék lehetünk elvtársak ...

Odakint indulásra sürgette a csilléket a jelzőcsengő. A bányából kifelé megindul a szállítópálya. A csillék belezörög- tok a szavába. Az emberek türelmetlenül mocorogtak. Valaki a bejárat mellett felállt s bezárta az ajtót. Aztán várakozva néztek Sándor Kálmánra.

TVAGYON megszorult a levegő a kis párthelyi- ségben. mégis, amikor a párttitkár befejezte. 22 emberből buszán véleményükkel megtoldottak beszédét. De nem arról beszéltek, hogy milyen nagyszerű dolog a 110 6 százalékos teljesítés, hanem arról, hogy a következő felévben mi vár a csigakútiakra.

Gordos József urasági dolgozó rászólt az aknászra, hogy nem tudnak szállítani, mért rosszak a lakatok. Sándor István, az aknász nem hagyta szó nélkül, s azzal kontrázott, hogy Gordosék meg nem vigyáznak a szerszámra. Szilágyi László, a lőmester a munkafegyelemről beszélt. Liszkó- szi László pedig azt mondta, hogy ő a szerszámát úgy el- augja, hogy az senki illetéktelen kezébe ne kerüljön.

Már öt óra felé járt az idő. de a vita egyre terebélyesedett. Hol volt már a fáradtság. mit számított itt a meleg. A munka, a fegyelem, a várható sikerek. ez fűtötte, de hűtötte is. s pihentette is őket. Amikor Lovas a taggyűlés előtt bejött a helyiségbe. fáradtan vetette el magát. de most parázs volt a hangja. Égett a szeme a szenvedélytől. mikor mondta.

— Csak ha mindannyian azonos akarattal do’eozunk várhatunk eredménvt. Vannak lógósok, de ezek csak akkor javulnak meg. ha oda állunk eléiük és megmondjuk: rosz- szi’1 cse1 ekednek.

A MIKOR Sándor Kálmán beszélt. az egyszerű szavai közül szinte kiesett az a mondat, hogy mi. munkások tartozunk felelősséggel azért, ami körülöttünk történik. Valahogy nagy szavaknak tűntek az egyszerű gondolatok között. De ahogyan ezek az emberek szólnak. az kifeyaftie annak, hogv ami rájuk tartozik, azért ők tényleg felelősséget is vállal' nak.

Huszonkét párttag tanácskozott Csigakúton. Egyetlen kis le.itösakna ügyéről volt szó csupán, mégis mennyire itt élt az egész ország. Mert ez a kis taggyűlés küzdelem volt. az emberek küzdelme a szebbért, a jobbért. A bányászoknál ez a küzdelem nagvon sajátosan nyilvánul mee. Igazi, gazda módián. Ilyen mozdulat volt Kovácsé, amikor felvette az elhullott sínszeget, ez csengett Kalocsai János bányamester megfontolt. higgadt, oktató szavaiból: „őrizzétek meg a rendet. tanítsatok erre másokat is. a magatoké fölött őrköd- tö.k.”

Fél hat lehetett, amikor Sándor Kálmán bezárta a taggyűlést. Amilyen csendesen jöttek, olyan csendesen is mentek. De ekkor már meglátszott, hogy mögöttük van nyolc óra a bánva mélvén. Amikor ballagtunk és Kálmán bácsi olyan hirtelen kérdezett és én olvan hirtelen válaszoltam, még sok minden mást Is szerettem volna mondani. Dehát elsodródott mellőlem. Remélem, ebből az írásból azért kiérzi. hosrv mit éreztem, amikor annvit mondtam: Jó volt.

M ÉRT sokan tudnak arról. — jómagam is. —• hogy Csigakút valamikor büntetőtábornak számított a bányászoknál. Nem szerettek itt dolgozni. Most meg el sem lehetne zavarni senkit. És ehhez azoknak is van egv kis közük, akik ebben a oaránvi párthelyiségben ezalatt a néhány óra alatt tanácskoztak. Mert azért még mindent megvalósítottak, amit célul tűztek. És ezt nagvon szeretik, tiszteletben tartják az emberek.

Bobál Gyű Is