Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-03 / 53. szám

4 NÖGRÄDT NÉPÚJSÁG 1963. július í. Nyolcvanezer ifjúsági látogatója lesz nyáron a moziknak A Nógrád megyei Moziüze­mi ‘Vallalat az iskolai év be­fejezésével ifjúsági nyári bér­letsorozatot bocsajtott ki igen kedvezményes feltételekkel. Ennek célja, hogy a szünidőt töltő fiatalok ebben az idő­szakban is könnyen hozzá­juthassanak a szórakozás és művelődés e népszerű lehető­ségéhez. A diák mozibérlet akciónak az elmúlt esztendővel szem­ben olyan nem várt sikere van Nógrád megye egész te­rületén, hegy a Moziüzemi Vállalat különböző technikai okok miatt jelentős számú igénylőt már kénytelen elu­tasítani. A megyében 10 ezer mozi­bérlet talált gazdát, ami any- nyit jelent, hogy a nyári hó­napokban 80 ezer ifjúsági lá­togatót kell fogadniuk a film­színházaknak. Az ifjúsági nyári bérletek igen nagy elő­nye, hogy azok tetszés sze­rint a megye bármely mozi­jában beválthalók. A kategóriánként első he­lyezést elért iskolák három teljes felszerelésű mozigépet és 5 ezer forint pénzjutalmat kapnak. Új középiskolák Emelni Hétfőn Nagybátonyban a 12 évfolyamos iskolában tartotta ülését az országgyűlési képvi­selők Nógrád megyei csoport­ja. Az ülésen a megye közép­iskoláinak helyzetét és felső­fokú intézmény létrehozásá­nak lehetőségét tárgyalták meg a képviselők Géczi Já­nosnak. a megyei tanács vb. elnökhelyettesének előterjesz­tésében. Megállapították, hogy kö­zépiskolai és diákotthoni szempontból megyénk jelenle­gi ellátottsága nem kielégítő. Kevés a középiskolák száma, nem megfelelő az iskolatípu­sok aránya sem és aránytalan a telepítésük is. Jelenleg négy általános gimnázium, két ti­zenkét évfolyamos iskola, 5 -j- 1-es rendszerű általános gimnáziumi osztályokkal, egy gépipari technikum, egy köz- gazdasági és egy mezőgazda- sági technikum, tehát kilenc olyan intézmény van a me­gyében, amelyben középfokú oktatás folyik. Megyénkben öt középiskolás diákotthon mű­ködik és két iparitanuló-ott- hon. A középiskolás diákott­Haj, halászok, halászok... Vannak azért nálunk rej­tett. tartalékai is a szórako­zási lehetőségnek, csak élni kellene velük. Mindjárt em­lítenék is egyet. Mondom a nejemnek a mi­nap: kerekedjünk csak fel, rekkenő a hőség, meghívom egy pohár hüs sörre, még­hozzá hangulatos, romanti­kus környezetbe. Felkere­kedtünk s vittem, mint meg­bízható idegenvezető, ki a városszélre a Május 1 utón a régi stécé pálya felé, ahol már zöld hátát kínálja a begy. Itt láttam én vagy három éve először azt a fatornyos ..várat” az erdő ölelésében, amelynek homlokzatán ko­pott tábla felirata Halász- csárdát kínált az a na járó­nak, Tél volt, de úgy mond­ták, akiket kérdeztem róla, hogy nyáron igen pompás hely s most valahogy eszem­be jutott. kedvet kaptam hozzá. Vittem hát nagy-titókzatos- Jtodva az asszonyt, hadd tel­jék kedve a ..szabad termé­szetben” is söre mellett, de a sétának csak turisztikai örö mei jutottak, A valahai KIOSZK, mint holmi elátkozott kastély, hét- lakat alatt hallgat. Az üve­ges teraszon asztalok, székek halmaza tornyosodik, de élet­nek semmi jele. Az erdőtől el­rabolt tágas, árnyas udvar is elhanyagolt. Hát ez lenne most a Halászcsárda, Hej, ha­lászok. halászok... Bizony, vétek ilyen pom­pás szórakozási lehetőséget ki­használatlanul hagyni, amikor Salgótarján mindegyre növek­vő idegenforgalma amúgy -is komoly gondokkal' küzd a vendéglátás terén. S főképp ebben a nyári időben. Legutóbb olvasom a Nóg­rádi Népújságban, mennyire zsúfoltak a tarjáni vendég­látó helyek, a fagyleltkert- től a Vadaskertig, legfőkép­pen azok, ahol egy kis leve­gőt is szippanthat az ember a délutáni, esti órákban. S ez az erdőben. hegyoldalba ágyazott, „csúcsszuper” lehe­tősége a mindennapos örö­möknek, ahol a krigli és a sörkifli mellé díjtalan ózon lehetne a körítés, — gazdát­lan, Amint utóbb hallom im­már jó két esztendeje. Még a nyár elején vagyunk, azt hiszem, nem lenne mcst sem késő gazdát keresni a város legideálisabban kínál­kozó szórakozó helyének, az idegenforgalmi szempontból sem közömbös Halászcsárdá­nak. Barna Tibor Nagyobb becsületet az asszonyoknak Két 'iszony gondozza Ta­ron a téri:elősz.’\ rtkeze ben a sertésállományt. Több mint T <> mda ot, rsiknem 60 . í- zót s a szövetkezeti vezetők, szövetkezeti tagok . a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoz­nak munkájukról. Harminc sertést most a napokban ér­tékesítettek a szövetkezetiek amelyeket a szerződés szerint csak augusztusban kellett vol­na átadni az Állatforgalmi Vállalatnak. Ezek után azt gondolná az ember. Turopoli Jánosnénak, és Garics József- nének igen nagy becsülete van a termelőszövetkezetben. A tények azonban egészen mást mutalnak. Megtörtént már. hogy a ser­téstelepre étkezett eleséget. 40-50 kilós zsákokban az asz- szonyok rakták le a kocsiról. A brigádvezető mindezt a műveletet kissé távolabbról szemlélte. Aztán egy másik eset: az ellések idején a két asszony kerített szalmát az anyaállatok alá, hogy néhány ember gondatlansága miatt ne pusztuljanak az állatok. Más­kor az erdőn szedett rozsé lángjainál melegítették a ser­tések eledelét, mert a bri­gádvezető nem gondoskodott arról, hogy fát készítsenek az asszonyoknak. De sorolhatnánk a gondat­lanság hosszú listáját, a lehe­tetlen munkakörülményeket, amelyek igen nehézzé teszik a két rendkívül szorgalmas asszony munkáját. Hiszen ha befejezik napi munkájukat, jó­formán kezet sem moshatnak mert a legelemibb tisztálko­dási eszközök, — mosdótál, szappan, törülköző, is hiányoz­nak. Azt meg már említeni sem merem, mi történne ak­kor, ha baleset érné valeme- lyiket, mert ugye ez a legna­gyobb óvatosság mellett is elő­fordulhat. Nincs a telepen egészségügyi felszerelés, pedig a falú, ahonnan a segítséget várhatnának, igen messze van. Több százezer forint érté­kű sertést hizlalnak egy év­ben a tar! asszonyok, s még­sem kapják azt sem amit pe­dig minden ember elvárhat a vezetőktől: egy kicsit több megbecsülést. Ez pedig nem lehetetlen kívánság, hiszen ezek az asszonyok ennél sok­kal többet érdemelnek. Takács Lajosné — Béredén — RomháiUfban Szécséni/bcn kell a tanulmányi színvonalat honokban 634 tanulót tudnak elhelyezni. A kor követelményeit és a társadalom igényeit nem elé-, gíli ki az iskolatípusok ará­nya sem és egészségtelen a középiskolák területi megosz­lása is. Mindössze három in­tézet nyújt szakképesítést. A megye igényeinek, a tájegysé­gek jellegzetességeinek és a lehel öségeknek. valamint az országos mutatók figyelembe­vétele alapján feltétlenül ja­vítani kell az iskolatípusok arányait, olymódon, hogy nö­vekedjék a szakképesítést nyújtó intézetek száma a me­gye többi járásában is. A továbbtanulási arány 1957-től állandóan emelkedő tendenciát mutat, és további emelkedésre lehet számítani. A középiskolai oktatás szélesí­tésével azonban jelenlegi fé­rőhelyeink még a két váltá­sos 'tanítás általánossá tétele esetén is csak 2-3 évig tud­ják az igényeket kielégíteni. De problémák vánnak a sze­mélyi feltételek tekintetében is — állapította meg'-a képvi­selőcsoport. A nevelők átlagos heti óraszáma meghaladja a 30-at. de szép számmal van olyan nevelő is. aki 40-nél több órában tanít. Nevelő hiány van a középiskolákban, a jelenlegi felmérések szerint 16, szaktanár, elsősorban ma­tematika. fizika, kémia és idegen nyelvet tanító pedagó­gus hiányzik. Pótlásuk gondot okoz. mert a most hozzánk kerülő középiskolai nevelők számúra nem tudunk főbérleti lakást biztosítani. A képvise­lők ezért indítványozták, hogy tegyék lehetővé falun is a szövetkezeti társashazak épí­tését. Jó lenne — tették hoz­zá —, ha a jövőben építendő tantermekkel együtt nevelői szolgálati lakást is építené­nek. Igen magas a bejáró tanu­lók száma, elsősorban Salgó­tarjánban. Balassagyarmaton és Puszién. A bejáró tanulók­kal való foglalkozás a tanítási órán kívül nehezen oldható meg. Ezért tanulmányi átlag­eredményük alatta maradt> az iskola székhelyén, vagy éppen a kollégiumban lakó tanulók eredményeinek. A tanulók e széles rétegében a KlSZá-szer- vezet sem tud olyan eredmé­nyes munkát végezni, mint a többi tanulók körében, ezek a fiatalok nehezen szervezhetők és mozgósíthatók. A megyében működő kö­zépiskola típusok aránytalan­ságából következik, hogy a technikumokban igen nagy­arányú a túljelentkezés. Nem enyhíti ezt az sem. hogy me­gyénk minden általános gim­náziumában szakmai előkép­zés folyik. Állandóan emelke­dik azoknak a tanulóknak a száma, akik érettségi után úgynevezett szakmai mini­mum vizsgát tesznek, mely le­hetővé teszi számukra, hogy egy éven belül megszerezzék a szakmunkás bizonyítványt. A képviselők az 1963—64-es tanévre vonatkozóan néhány fontos feladat megvalósításá­ra hívták fel a figyelmet. A fokozódó beiskolázási igények lehelő legteljesebb kielégíté­se részben a tantermek, rész­ben az új iskolák számának növelése útján, valamint a kétváltásos tanítás bevezeté­sével lehetséges. Éppen ezért szeptembertől újabb középis­kola kezdi meg működését Bercelen. Rom hány ban és Szécsényben, továbbá a közel­jövőben Zagyvarónán és a Karancs völgyében válik szük­ségessé 8 tantermes gimná­zium létesítése. Szükséges az iskolatípusok arányának erő­teljes megváltoztatása szakkö­zépiskolák szervezése útján. Ez a folyamat mái- a követke­ző tanévben erőteljesen meg­kezdődik. Salgótarjánban in­dul egy villanyszerelő és la­katosipari szakközépiskolai osztály. Pásztón egy zöldség­termelő, Szécsényben egy ál­lattenyésztő szakképesítést adó osztály kezdi meg műkö­dését és továbbfejleszitik a már működő szakközépiskolai osztályokat is. Szóba került felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum létesítése is. Megol­dandó feladat még, hogy az új közös igazgatású iskolák­ban megfelelő felkészültségű és képesítésű nevelők oktas­sák a középiskolai tantárgya­kat. Ez javítana az elmúlt év­ben még igen magas bukási százalékon is. Például a sal­gótarjáni Madách Imre Gim­náziumban a tanulók 24 szá­zaléka bukott meg. A -képviselők egy csoportja a közeljövőben a Művelődés- ügyi Minisztérium illetékesei­vel eszmecserét foiytat/rnajd a tanterem és diákotthon problémák megoldása érdeké­ben. Szóba hozzák a diákbu­szok számának növelését *s. ugyanis a középiskolába bejáró gyermekek szállítása még sok­helyütt megoldatlan problé­ma: (Kozbevetőleg megjegyez­zük, hogy felelősségüket fel­ismerve aggodalommal keres­ték fel szerkesztőségünket ha­sonló ügyben Bércéi község tanácsi és iskolai vezetői is, kérve a szerkesztőség közben­járását hasonló ügyben.) Gond még a középiskolák műhely­terme is. Balassagyarmaton ezt megoldaná a megyei bí­róság pillanatnyilag alig kié használt alagsora, ha meg­kaphatná a gimnázium, de keresni kell a megoldást má­sutt is. :• -í -k- <• 4 <• <• +•> 444444 •> •>•:* 4 <• •• « ♦ ♦ ♦ ♦ «• ♦ 4 <• NÖGRÁDY ANDOR: Köszönöm Óra rikkant, napra száll, Hónapra a nap talál, Csókra csók ad ízt, meg ritmust Csípősebbet, mint az ért must, Pezsditőbbet, m int a tánc. 4 4 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 * ♦ ♦ ♦ 4 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 *4444444444444« Érdem hat az értelemre, Szerelem az érdemekre, Egy akarat, egy a kéz, Tükrös szem a szembe néz, S táncot jár a bizalom. Hat hónap már tova röppent, Örömre az öröm csöppent, Hogyha mérem, alig értem: Mennyi mindent tettél értem. Fényt s az árnyat köszönöm! 4 ♦ *2” X i 4 4 4 4 4 4 4 4 KÉNYELEMBEN (Pataki József rajza.) ♦> > - ' ■ ,,í í •< »•'v • ■ ' % %, 'Win j Újra arainak nógrádiak a Jászságban A korábbi évekhez hason­lóan az idei nyáron is segí­tenek az aratásban gépállo­másaink dolgozói a Jászság termelőszövetkezeteinek. A nógrádi kombajnosok és ara- iógépkezelők tavaly is kivá­ló munkát végeztek, s az idén is szeretnék tovább öregbí­teni jó hírnevüket. Értesü­lésünk szerint a jövő hét ele­jén már hozzáfognak a mun­kához a nógrádiak. Gépál­lomásaink közül csak Érsek- vadkertről nem mennek a Jászságba, összesen mintegy 40—45 aratógénet és kombájnt visznek segítségül a mieink. dmmiiniiitiwiiimHiimttiiiiHimtmiHWiHHMHiHMHwnHwwtwmMHumiwwwiHi Balassagyarmati bosszúságok A Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Vá­rosi Kultúrház bérlet- tulajdonosai vagyunk. Amikor bérletét váltot­tunk a kultúrház és a szabadtéri színpad mű­soraira, reménykedtünk es fellélegeztünk „na végre, valami Gyarma­ton is lesz már” A mű­sorterv igen szép prog­ramot ígért az egész nyáron át szórakozni kí­vánó közönségnek. Mindezért dicséret és el­ismerés jár az illetéke­seknek, De a remény­sugár már az első elő­adás után szertefoszlott bennünk. A Pest megyei Pető­fi Színpad tartott elő­adást a szabadtéri szín­padon. Az előadás 8 órára volt hirdetve, s a hangoshiradó jóvol­tából a közönség meg­tudhatta, hogy az elő­adás a kultúrházban”. „az előadás a szabadtéri színpadon" lesz megtart­va. S a közönség io- tózhatott, vájjon hova menjen az amúgy is bo­rús és hideg estén. Míg végül is a szabadtéri színpad mellett döntött. Legnagyobb meglepetés azonban az előadás 9 órakor kezdődött, mert a színház társulat „té­ves információ’ követ­keztében a díszleteit a kultúrházban állította fel. Az előadás megkez­désével valóban elfe­ledtük a bosszúságot, ezért dicséret illeti a társulat tagjait. De az öröm nem maradt üröm nélkül. Ugyanis a szín­falak mögül állandóan suttogást hallottunk „vi­gyázz el ne ess” stb. Rájöttek ugyanis, hogy a színpad kellős köze­pén van egy jól meg­termett földből kiálló vasszerkezet, amiben a színészek lába folyton megbotlott. Ezek ellené­re, hogy mégis kelle­mesen szórakoztunk, di­cséret illeti a színésze­ket. A következő előadást az óvatosság jelszavá­val a kultúrházban tar­tották meg. Telt ház ugyan nem volt, de leg­alább megnyugodhat­tunk. hogy nincsenek „kibicek". Történelmi tárgyú színdarab lévén kellő komolysággal ül­tünk le a nézőtérre. Egyszeresük azonban — az előadás legszebb je­leneténél — egy részeg ember akaratoskodására és mormngására lettünk figyelmesek. Kálmán ki­rály udvarában már mindenki régen aludni tért. amikor valamelyik néző jóvoltából a ré­szeg ember is eitái>o­zott: A szünetben aztán volt látnivaló. A kÖ­zelmúliban lennjárt író­nő nemhiába mondott hello kritikát a kultúr- ctthonnal kapcsolatban, A zeneitar részére fenn­tartóit helyen — nevez­zük „treseszternek” — elhajigált féltéglák, me­szesen. malterosan, fé­lig kiürült cementzsá­kok cigarettacsikkek kö­szöntötték p látogatót. A folyosón lévő vitrin­ben — ahol a kultúr­ház különböző csoport­jainak emléktárgyai, ok­levelei láthatók — vas­tagon o por: pókháló. Az előcsarnokban az egyik sarokban vízcsap, körülötte pocsolyának beillő viztócsa s a né­ző. ha szomjas volt, vagy ivott a vízcsapból foly- dogáló nedűből, vagy pedig megvárta, amíg vége az előadásnak és a cukrászdában megi­szik egy pohár szódavi­zet. vagy feketét. A következő bérleti előadás az Északma­gyarországi Népi Zene­karok Fesztiválját hir­dette. Boros Jolán, Mo­zsár Imre és egy helyi népdalénekes. Kmetly lMjos közreműködésé­vel. Ekkor is csalód­nunk kellett. Ugyanis a „fesztiválra” csak 4 ze­nekar nevezett be, azok is vegyesen játszottak. A zenekar tagjait és a közreműködőket üresen tátongó széksorok és sok helytelenül viselkedő cigánygyerek fogadta. Koránt sem akarjuk le­becsülni a cigányokat, most, amikor annyit foglalkoznak velük, de a kultúrház vezetősége gondolhatott volna arra, hogy erre az estre nem azért jött el a közönség hogy a .1-6. sőt a 16-20 éves neveletlenül visel­kedő cigány suhancok vihogásait és közbekia­bálásait hallgassa. Ez az előadás nem volt méltó — úgy érezzük — Balassagyarmat szü­lötte. Rózsavölgyi Márk emlékéhez. S a három előadás tanulságfait leszűrve, ki­csit aggályoskodva né­zünk a többi előadások elébe, vajon milyen boszuságok fognak ér­ni a még háralévő 6 előadáson. Milyen kö­zönség előtt fog ját­szani az Egri Gárdonyi Géza Színház kitűnő társulata, vagy milyen közönség előtt fog éne­kelni Szabó Miklós, az Állami Népi Együttes hogyan fog táncolni a szabadtéri színpadon? Mindez, — úgy érezzük — nem nagyon érdekli az illetékeseket, a kul­túrház vezetőségét, hi­szen az első tapaszta­latokból sem tanultak. Úgy gondoljuk Balas­sagyarmaton alkalma­sabb és szebb helyen gondosabb előkészülettel kellene fogadni a mű­vészeket. Mert nem igaz az az állítás, hogy Ba­lassagyarmaton nincs kultúrált közönség, s nem igénylik a kultú­rát, a művészetet, a színházat. De igenis van, csak azok úgy vé­lekednek, hogy „nem érdemes a kullúrházba elmenni, mert úgyis rosszul éreznénk ma­gunkat.” A kultúrház vezetősé­gének nemcsak arra kellene törekedni, hegy minél több jegyet el­adjanak, hanem arra is, hogy a városban való­ban helyet kapjon a művészet , a kultúra s tényleg kultúrált közön­ség legyen. Tisztelettel: Bgyarmat kultúrát igénylő közönsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom