Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-03 / 53. szám
1963. július 3. nögrAdi NÉPÚJSÁG 5 Ne bízzuk a véletlenre ••• Aratás előtt a pásztói járásban Több mint 6 millió forint az eddig kifizetett kártérítés A szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek megerősítésének egyik formája az a segítségnyújtás is, amelyet, a népgazdaság, a termelőszövetkezetek vagyonának biztosításával nyújt. Megyénkben — ezt számos eset bizonyítja — az Állami Biztosító bármilyen elemi csapás következtében százezreket térített meg a termelőszövetkezeteknek. — Vajon az idei szeszélyes időjárás, a kemény tél, az árvíz, a fagyok, a jég, milyen károkat okoztak és miiven térítést kantak a termelőszövetkezetek? — Erre a kérdésre válaszolt lapunk munkatársának Kecskés László elvtárs, az Állami Biztosító Megyei Igazgatóságának vezetője: — A rendkívüli hideg tél után — mondotta Kecskés elvtárs — a termelőszövetkezetek nagyterületű őszi kalászos kifagyását jelentették és igényeltek kártérítést. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek 1962. november 30-ig a többi között a fagykár biztosítást is megkötötték — jól jártak. így például a Nógrádme- gyeri Petőfi Tsz 80 ezer forint, a magyargéci Marx Károly Tsz 64 ezer forint, a pi- linyi Búzakalász 58 ezer forint, a felsőpetényi Szabad f öld 50 400 forint, a sziráki Űj tavasz 38 400 forint, a vizslási Március 21 Tsz 24 ezer forint, a béri Béke Tsz szintén 24 ezer forint kártérítést kapott. De hasonló összeget fizettünk ki a többieknek is. — Hozzáteszem: hazánkban eddig a fagykár biztosítás ismeretlen volt, de a veszteségek indokolttá tették, hogy a termelőszövetkezetek fagykár esetén is kapjanak biztosítási védelmet. A fagy évente átlagosan mintegy 250—300 millió forintnyi kait okozott kalászosokban. és az Állami Biztosító ezt tekintetbe véve, 1962 végén bevezette a fagykár biztosítást. Ezt az őszi-téli és tavaszi fagy által, az ősszel és tavasszal vetett búzára, árpára, rozsra és zabféleségekre lehetett megkötni. azonnal átutaljuk a termelő- szövetkezeteknek. A tűzkár térítések összege az első félévben eléri a félmillió forintot. A pusztaberki Ezüstkalász Tsz részére például 158 547 forint tűzkárt fizettünk ki. Az állatkártérítések fejében kifizetett elhullási és kényszervágási károkért másfél millió forintot utaltunk át a termelőszövetkezeteknek. A nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet részére kiutalt összeg például az első félévben meghaladja az 50 ezer forintot. — Vannak-e olyan termelőszövetkezetek. amelyek nem használják ki az állam nyújtotta biztosítási lehetősé"eket? — Igen, bár a különböző elemi károk elleni biztosítás jelentőségét a legtöbb termelőszövetkezetben felismerték és a megye tesz-einek mintegy 98 százaléka kötött vagyonbiztosítást. Vannak azonban olyan termelőszövetkezetek, ahol a közös gazdálkodás vezetői elhanyagolják ezt, vagy nem tartják fontosnak, hogy biztosítást kössenek a közös vágyonra. így például nem biztosított a drégelypa- lánki Szondy György Tsz, a kisbárkányi összetartás Tsz, a szúpatak! Béke Tsz és a málraverebélyi Március 15 Tsz. A mátraverebélyi Tsz- nek például fagykár, árvíz és állatelhullási, kényszervágási kár miatt mintegy 100 ezer forint a vesztesége. De mert a tsz 1963-ra sem volt hajlandó biztosítani a közös vagyont, a károk nem térülnek meg és ennek a tagok is kárát látják. Nagyon kockázatos dolog több százezres, vagy milliós vagyonokat biztosítás nélkül hagyni, a véletlenre bízni. De nemcsak termelőszövetkezeteknek, hanem tagoknak, és háztartási biztosítással rendelkezőknek is fizettünk ki tűz, villám, vihar, háztáji állatkár, betöréses lopás, vagy baleseti károkért jelentős ösz- szégeket. Az első félévben ilyen károk miatt 1 millió 300 ezer forint térítést fizettünk ki. Üzemi dolgozóknak, bányászoknak az első félévben — különféle balesetek következtében — mintegy 750 ezer i forintot térítettünk vissza. Mert a biztosítás ma már nem magánvállalkozó tőkegyarapi- tási céljét szolgálja, hiszen a befolyt díjak zömét visszafizetik a biztosítottaknak. Ezt mutatja az első félévben átutalt több mint 6 millió forint is — fejezte be tájékoztatását Kecskés László elvtárs. Segít a patronáló vállalat Mintegy 560 katasztrális hold gabona vár aratásra a mátraverebélyi Már« us 15 Termelőszövetkezett er> A munka jelentős részét a termelőszövetkezet és a gépállomás aratógépei végzik majd el, azonban a község domborzati adottságai nem teszik lehetővé, hogy a termelőszövetkezeti tagok az idén szögre akasszák a kaszát. Ezenkívül viharos, szeles időjárás földre is döntötte a gabonát, s így a termelőszövetkezet vezetősége legutóbbi ülésén határozatot hozott a kézi aratás megszervezésére. Mátravere- bélyben kevés a férfi munkaerő ezért az aratás gyors befejezése érdekében a patronáló vállalat nagybátönyt Ak- namélyítő Vállalat segítségét kérik a termelőszövetkezet vezetői: ' A számítások szerint, — a megyében elsőként — megkezdődik az aratás a pásztói járás néhány termelőszövetkezetében. A közös gazdaságoknál az idén több mint 15 ezer hold gabonát kell learatni. Ehhez a gépállomások 25 kombájnt 7 rendvágót és 35 aratógépet készítettek elő és az idén 13-ra növekedett a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő aratógépek száma is. A meglévő gépeket számításba véve, a pásztói járásban a gabona termőterületének több mint 90 százalékát géppel vághatják az idén. Á palotási Május 1 Termelőszövetkezetben, Szurdokpüspökiben, Héhalomban, Egyhá- zasdengelegen és Erdökürtön amennyiben az időjárás engedi teljes egészében géppel takarítják be a gabonát. A nyár elejei esős. viharos időjárás azonban több terme- lőszöevtkezetben annyira megdöntötte', összekuszálta a gabonát, hogy azzal a gép csali igen nehezen boldogulhat és ezért a járás termelőszövetkezeteiben felkészültek a kézi aratásra is. A szövetkezeti vezetők, a községi tanácsok elnökeivel mérték föl, hogy a gabona betalcarításhoz hány termelőszövetkezeti tagra van szükség és ezt hogyan tudják biztosítani a közös gazdaságok. Néhány termelőszövetkezetben, mint például Taron, Béren, hol a gépek nem tudják learatni a gabonát és a munkaerő is kevés, az üzemi munkások segítségét kérik a termés gyors betakarításához. Ezenkívül a gépállomások is felkészülnek a dűlt kuszáit gabonák aratására. A pásztói és erdőkürti gépállomáson is kijavították és készenlétbe helyezték a kalászemelő szerkezeteket. A levágott gabona betakarítása ugyancsak nagy fontossággal bír a mezőgazdasági csapadékos időjárás miatt a pásztói járásban a gabonakereszteket azonnal asztagba hordják, hogy biztosítsák a folyamatos cséplést. Az aratás idején valamennyi termelő- szövetkezetben a gabonahordásra állítják a vontatókat és Ki a felelős? A Legfelsőbb Bíróság elvi döntései termelőszövetkezeti perekben- Mini a példa mutatja érdemes volt fagykár ellen biztosítani. Mi volt a másik elemi csanás. amely miatt nagy összesít kártérítést fizet— Az árvíz. A gyors hóolvadás miatt több helyen árvízkár keletkezeit. Ezeket a tsz-ek vagyonbiztosítási keretében térítjük meg. Ennek alapján a tsz-ek nagy része összesen csaknem 1 millió forintnyi kártérítést kapott. Az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz például 106 984 forint árvízkár térítésben részesült, de nagy összegű térítést kaptak a többi károsult tsz-ek is. — Az említetteken kívül iné* milyen kárt állapítottak meg a szakértők? — Az elemi csapások során — tájékoztat Kecskés elvtárs — megyénket sem kerülte el a többszöri, kisebb-nagyobb arányú jégverés. Ez a megyében 70 termelőszövetkezet növényféleségét pusztította. A biztosító szakértő a tsz-ek vezetőségeivel együtt megállapították a jégkárok nagy részét és ennek alapján több mint 2 millió forintot fizettünk ki a károsultaknak. Többek között a honfi Győzelem Tsz 107 200 forint, a bujáki Zöldmező Tsz 126 786 forint, a palotási Május 1 Tsz 94 500 forint, a héhalmi Űj Élet Tsz 60 ezer forint, a cserháthalápi Béke Tsz 55 297 forint, az ér- sekvadkerti Magyar—Csehszlovák Tsz 46 165 forint kártérítést kapott. Van még ezenkívül több termelőszövetkezet, amely 30—38 ezer forint kártérítésben részesül. A jégverés okozta károk összegének megállapítását folyamatosan végezzük és az összegeket A termelőszövetkezetek peres ügyeivel kapcsolatban az utóbbi időben több igen jelentős törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ezekből ismertetünk néhányat. Tsz-építkezésnél a legrövidebb határidőt... Az egyik vidéki állami építőipari vállalattal egy szövetkezet 96 férőhelyes növendék- marha-istállót építtetett. Már a műszaki átvételnél vita keletkezett, mert a vállalat a nádfedést nem a költségvetésnek megfelelően készítette el és a hőszigetelés sem volt kielégítő. Minthogy nem tudtak megegyezni, per keletkezett. A járásbíróság úgy döntött, hogy a vállalat a tetőt az egyéves szavatossági határidőn belül köteles rendbehozatni. Az ítélet jogerőre emelkedett, de törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a járásbíróság ítéletének a teljesítési határidő felől rendelkező részét megváltoztatta és a hiánypótlás teljesítésére 30 napos határidőt szabott meg. Határozatát a következőkkel indokolta: — Építkezésnél, különösen pedig termelőszövetkezetek építkezéseinél, ahol a hibáknak és hiányosságoknak a lehető legrövidebb időn belül történő sürgős megszüntetése elsőrendű fontosságú népgazdasági érdek, a műszaki átadáskor megállapított — rendszerint kisebb jelentőségű és i gyorsan helyrehozható — hibák és hiányosságok megszüntetésére csak a feltétlenül szükséges, tehát a legrövidebb határidőt kell megállapítani. Ezért a hiány pótlására a járásbíróságnak az indokoltan szükséges határidőt kellett volna megszabnia. Ezt a Legfelsőbb Bíróság harminc napban engedélyezte. Az elszámolási vitában az MNB „egyeztet" Egy másik termelőszövetkezetnek is elszámolási vitája támadt egy építőipari vállalattal. A per tárgyalását a járásbíróság felfüggesztette, kimondva előbb a Magyar Nemzeti Bank területi irodájánál igyekezzenek megegyezni. Ezt a végzést a megyei bíróság megváltoztatta és a járásbíróságot a per érdemi tárgyalására utasította. — Állásfoglalását azzal indokolta, hogy a szövetkezet beszámítási kifogással élt és így nincs szükség egyeztető eljárásra. E végzés ellen benyújtott törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok végzéseit hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, egyben elrendelte az iratoknak a Magyar Nemzeti Bank illetékes megyei igazgatóságához való áttételét. — Termelőszövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok) állami (tanácsi) építőipari vállalatok, illetve építőipari kisipari szövetkezetek között építőipari munkával kapcsolatban keletkezett pénzügyi elszámolási vita bírósági elbírálását a Magyar Nemzeti Banknál lefolytatott egyeztetési eljárásnak kell megelőznie, — hangzott a határozat. Ennek során a vitás kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank dönt. Az a fél, amelyik a bank döntését sérelmesnek tartja, igényét — az elévülési időn belül — a bíróságnál keresettel érvényesítheti. Ennek az a magyarázata, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok beruházásainak megvalósítását és pénzügyi lebonyolítását a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi. Ennek az ellenőrzési jognak hathatós megvalósítására szolgál az egyeztetési eljárás és az azt követő döntés. Eljárási szabálytalanságot valósítottak meg az alsófokú bíróságok azzal is, hogy a perről a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályát nem értesítették, holott afelől az igazságügyi miniszter intézkedett. Az aszályért nem fizethet kötbért a szövetkezet A kötbérek miatt sok vita van. Ilyen pert indított egy tejipari vállalat az egyik szövetkezet ellen. Ugyanis a szövetkezet még 1961-ben 30 ezer liter tej szállítására vállalt kötelezettséget. A hozam azonban még ezt a mennyiséget sem érte él, holott a szövetkezetnek a helybeli községi óvoda és bölcsőde, valamint a kisgyermekes tsz-tagok részére is nagyobb mennyiségű tejet kellett biztosítani. A megindult kötbér-perben a szövetkezet azzal védekezett, hogy az aszály okozta kisebb takarmánytermés miatt teheneit nem tudta úgy élelmezni, ahogy azt a magasabb tejhozam megkívánta. Ezért a tehenek kevesebb tejet adtak. A járásbíróság a keresetet elutasította, megállapítva, hogy a felhozott okok miatt a szövetkezet nem vétkes. A gazdaság tejhozama a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csökkent. Több tejet a vállalatnak nem adhatott, mert szállítási kötelezettségét időrendben megelőzte az előbb említett két másik kötelezettsége. A vállalat fellebbezésére a megyei bíróság a kötbér egy részét megítélte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróság ítéa fogatokat is, kivételt csak azok a fogatok képeznek, melyek az állatállomány takarmányellátásához szükségesek. Ahol a folyamatos hordás még nincs biztosítva, az AKÖV-től igényelnek gépkocsikat. A kombájnszalma betakarítását is megszervezték a járás valamennyi szövetkezetében. Szükség van erre egyrészt azért, hogy az állatállomány alomszalma szükségletét biztosítsál:, másrészt a tarlón maradt szalma akadályozza a nyári talajmunkákat. Az Erdőkürti Gépállomás 5 sza! malehúzó garnitúrával rendelkezik, amelyet előkészítenek az aratás idejére. A pásztói gépállomáson azonban mindössze egy garnitúra lehúzó drótkötél van, amelyet feltétlenül növelni kell az aratási munka meginduláséig. Ezenkívül a termelőszövetkezeti vezetők is intézkedéseket tettek a szalma gyors betakarítását illetően. Az idén a pásztói járásban a tarlóhántás 'helyett nyári mély és középmély szántást végeznek a legtöbb termelőszövetkezetben. Ugyanis még mindig nincs annyi gép. hogy minden körülmények között biztosítsák az őszi mélyszántás elvégzését. Tarlóhántást csak azokon a területeden végeznek ahol a nyár végén, vagy az ősszel istállótrágyázzák a földet. S azok a gépek végzik majd el a munkát amelyek mélyebb talaj rrjűve- lésre alkalmatlanok. Jelentős területen vetnek az idén másodnövényeket is a járás közös gazdaságai, hogy pótolják a hiányzó takarmányt. Már most megfelelő előkészületeket tettek a járásban a gabonacséplésre is. Az előzetes számítások és a korábbi tapasztalatok alapján mintegy 1 300 vagon gabona cséplése várható. A munkát az erdőkürti és a pásztói gépállomás 49 cséplőgépe és a 25 kombájnja végzi maid. A cél az, hogy a járásban augusztus 20-ra valamennyi termelőszövetkezetben befejezzék a gabonacséplést. így, ahol arra mód van bevezetik a kettős műszakot, másutt nyújtott műszakban dolgoznak a gépek és a járás legtöbb termelőszövetkezetében megkezdték a csépléshez szükséges munkacsapatok szervezését is. A betakarított termény tárolása nem kis gondot okoz a közös gazdaságoknak, ahol a meglévő magtárak kevésnek bizonyultak szükségmegoldásként igénybe veszik a gépszíneket is. Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők A múlt hét végén megbeszélésre hívta a megyei kisipari termelőszövezetek szocialista brigádvezetőit a KISZÖV vezetősége. A tanácskozást vizsgálat előzte meg, mely azt tanúsította, hogy a szocialista brigádok tevékenysége néhány szövetkezetben akadályokba ütközik. Néhány kisipari termelőszövetkezetben, mint például a Salgótarjáni Ruházati KTSZ-ben jól működő szocialista brigád dolgozik, a szövetkezet vezetőségétől megfelelő támogatásban: is részesül. Más ktsz-ekben azonban, mint például a Salgótarjáni Cipész KTSZ-ben, a szocialista brigád későn kapta meg a szövetkezeti terv brigádra jutó részét, ez nagy nehézségeket teremtett a vállalás megtételében, ráadásul a szövetkezet nem is értékelte a vállalás teljesítését. A Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ két szocialista brigádja fel is oszlott a szövetkezeti vezetőség meg nem értése, a brigád tevékenységének akadályozása miatt. A KISZÖV vezetői és a szocialista brigádvezetők közti őszinte beszélgetés remélhetőleg R&SznáráT Válik ä 'ktsZ-fek szocialista brigádjainak további fejlődésük szempontjából. letét hagyta helyben. Határozatát a következőkkel indokolta; — A polgári törvénykönyv értelmében a termelő akkor köteles kötbért fizetni, ha a termést vagy annak meghatározott részét felróható okból nem adja át. Ebből következik, hogy kötbérfelelőssége alól kimentheti magát, ha bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetnek megfelelően járt el. Ebben az esetben a felróhatóság vizsgálatánál két körülménynek van döntő jelentősége. Az egyik az, hogy a tejhozam csökkenése a szövetkezet hibáján kívül következett be, a másik az, hogy a tej szétosztásánál a másokkal szemben fenálló kötelezettségét nem részesítette előnyben a vállalattal szemben. A szerződésnek megkötésekor meg volt a reális alapja. Nem számíthattak a nyári aszályra, amely rendkívül káros hatással volt a takarmánytermelésre. Köztudomású, hogy az 1961. évi aszályos évben a takarmányféleségekben országosan gyenge volt a termés. Országosan jelentkező probléma volt az állatok takarmányozása és átteleltetése. A szövetkezet nem tudott takarmányt vásárolni. Ilyen helyzetben nem hibáztatható, hogy gazdaságának tejhozama kevesebb lett a tervezett mennyiségnél. Ki felel a „minőséghibás" magért? Egy termelőszövetkezet 'az egyik vidéki konzrevgyárral tíz katasztrális hold zöldbab termelésére szerződést kötött. A gyár 98 százalékos tisztaságú és 88 százalékos csírázóképességű vetőmagot volt köteles szállítani. Ezzel szemben minőséghibás magot küldött. Ezt azonban már csak akkor vették észre, amikor a kikelt terménynél 39 százalékos fajtaeltérést állapítottak meg. Ennek következtében terméskiesés keletkezett és a szövetkezet a gyár ellen 60 ezer forintos kártérítési pert indított. A gyár szavatosként perbe hívta azt a .vállalatot, amelytől a vetőmagot vette. Ez a vállalat viszont' arra hivatkozott, hogy a mag nem volt minőséghibás. A járásbíróság a magot szállító vállalatot 27 600 forint megfizetésére kötelezte, megállapítva, hogy a vetőmag minőséghibában szenvedett. A gyárat viszont mentesítette kártérítés fizetése alól, mert a magot fémzárral ellátott zsákokban kapta és így a minőségről nem győződhetett meg. Egyébként is a hibát ránézéssel amúgy sem lehetett volna megállapítani. A szövetkezet kára a magot szállító vállalat gondatlanságának következménye volt. Ezt az ítéletet a megyei bíróság csak annyiban változtatta meg, hogy a kártérítés összegét 19 600 forintra szállította le. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Termelési szerződéseknél gyakori, hogy a vetőmagot nem a termeltető vállalat* hanem a vetőmagértékesítéssel foglalkozó vállalat szállítja — hangzott a határozat. — Ilyenkor a két vállalat között rendszerint tervszerződéses viszony keletkezik és a magot szállító vállalat a termeltető vállalat megbízottjának minősül. Ha tehát a szállító vállalat szerződésszegést követett el, akkor ezért a kárt okozó eljárásért a termelővel szemben a megbízó felel, vagyis jelen esetben a konzervgyár, A megbízóval szemben viszont a magot szállító vállalat felelős, ez a kérdés azonban nem tartozik erre a perre. Tehát, tekintettel arra* hogy a szövetkezet kárigényét csak a gyárral szemben érvényesítheti, ezért a Legfelsőbb Bíróság mind a megyei* mind a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra* valamint új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a kár mértékének meghatározására szakértőt kell meghallgatni. Hajdú Endre
