Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-06 / 54. szám
Í963. július (I fföGSXOi NÉPÚJSÁG 5 BEKEKULDOTTEK BESZÁMOLÓI A Hazafias Népfront megyei irodája intézkedett, hogy a VI. magyar békekongresszuson részt vett megyei küldöttek beszámoljanak a dolgozóknak a kongresszuson szerzett tapasztalataikról. Ügy tervezik, hogy a munkahelyeken kisebb-nagyobb csoportoknak tartják meg a beszámolókat. A tizenöt Nógrád megyei békeküldött már megkezdte a csoportos beszámolókhoz a felkészülést. Megszüntetik a cigánytelepeket A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy a járási, városi tanácsok a cigánytelepek felszámolására részletes tervet készítsenek. A részletes tervek elkészültek, amelyek alapján a községi tanácsok már eddig is segítettek a cigány lakosság házhelyhez juttatásánál, lakásvásárlásánál. Ezzel több helyen sikerült a cigányok vándorlását megszüntetni. Drégelypalánk, Patvarc és Bércéi községben a régebben még vándorló cigányok véglegesen letelepedtek. Salgótarjánban is elkészült a Pécskő utca . és Pécskő- domb részletes rendezési terve. A terv szerint a többnyire elavult, lakás céljára nem alkalmas épületeket lebontják, s a lakókat a város területén épülő lakásokba helyezik el. Nagy gondot okoz a cigánytelep felszámolása Nagybátony bányavárosban, ahol főleg a 13-as épületben laknak cigányok. Ügy tervezik, hogy a most épülő 30 új lakásban is helyeznek el cigányokat. A községben lévő cigánytelep felszámolását viszont már megkezdték. Több személyt segítettek ahhoz, hogy házhelyet vásároljon. A munkálatokat a tanácsok műszaki csoportja feladatává tették, amelyeknek dolgozói rendszeres ellenőrzést végeznek a feladatok végrehajtása érdekében. Halálos gyermekbaleset Hugyagon Őrizetbe vették a vétkes gépkocsivezetőt és kalauzt Halálos kimenetelű gyermekbaleset történt csütörtökön a déli órákban a hugya- gi autóbusz megállónál. A Balassagyarmat — Salgótarján között menetrendszerint közlekedő autóbuszon utazott Kovacsics Józsefné alig három éves József nevű kisfiával. A szerencsétlen asz- szony itt kívánt gyermekével az autóbuszról leszállni. A még álló autóbuszról gyermekét engedte előre, kezén fogva segített néki a leszállásban. Dióst Mihály, az autóbusz kalauza mit sem törődve azzal, hogy az utasok leszálltak-e már, csengővel jelzést adott a busz indulására. Bidnei Béla gépkocsivezető csak tetézte Diósi felelőtlenségét, s anélkül, hogy meggyőződött volna a leszállás befejezéséről* megindította gépkocsiját. A levegővel működő ajtót is csak menetközben zárta be, de úgy, hogy az ajtó beszorította a gyermekét tartó Kovacsicsné kezét is. Az ajtó okozta rántástól a három éves kisfiú fejével az autóbusz hátsó kereke alá került, s a helyszínen szörnyet halt. A rendőrség Bidnei Béla gépkocsivezetőt és Diósi Mihály autóbuszkalaúzt őrizetbe vette. A vizsgálat még tart. Ennyi a szűkszavú hivatalos jelentés erről a szörnyű tragédiáról. Az emberi felelőtlenség újabb áldozatot követelt— egy három éves kisfiú személyében. Nem vagyunk hivatottak a felelősség megállapítására, de a kérdések önkéntelenül vetődnek fel. Hogyan történhetett mind ez? Elkerülhető lett volna ez a halálos gázolás? Igen! Feltétlen el! Hiszen Diósinak tudnia kell, hogy csakis abban az esetben indíthatja a gépkocsit, ha arról már minden utas leszállt. Kötelessége, hogy ő szálljon le először az autóbuszról, s ő legyen az utolsó felszálló is — így ellenőrizheti: a kocsi tovább mehet. És Bidnei? A gépkocsit csak zárt ajtók után indíthatta volna el. A visszapillantó tükörben meg kellett volna győződnie: van-e még leszálló, vagy nincs! Sok panasz hangzott már el az autóbusz vezetőkről, kalaúzokról. Számos cikkben hívtuk fel a sokszor tűrhetetlen viselkedésükre a figyelmet. Nem egy esetben a kalauz csakúgy, mint a gépkocsivezető az utasokkal, vagy vezető fülkében utazó barátokkal van elfoglalva, s nem törődik kötelességével, a reá bízott emberi élettel! És ez lett a vége. Itt az ideje, hogy szigorú ellenőrzéssel vessenek gátat e tűrhetetlen viselkedésnek, mert rólunk, az emberekről, az emberi életről van szó. Somogyvari László .-»■»----------------H ol a kormánylemez? Osztatlan sikert aratott. Szövetkezeti szakemberek előtt vizsgázott a nógrádi dombokon, Heves megye határában, s az érdekeltek a legnagyobb elismeréssel szóltak róla. Megállta a helyét a megyei Hazafias Népfront talajvédelmi akcióbizottságának féltve dédelgetett „gyermeke” a hajlított kormánylemez, a legilletékesebbek, — az országos talajvédelmi akcióbizottság, a talajvédelem ismert szaktekintélyei előtt is. S mégis, az erózió pusztította területek talajvédelmének jelenleg legeredményesebb eszköze, a hajlított kormánylemez gyártása, forgalombahozása mindmáig késik. A megyei gépállomási igazgatóság 2000 ilyen kormánylemezt rendelt a Salgótarjáni Acélárugyártól, a termelőszövetkezetek pedig 800-ra jelentették be igényüket. Megrendelés érkezett Heves megyéből, s nagy érdeklődést tanúsítottak a kormánylemezek iránt Somogy és Veszprém megyék szakemberei is. Az acélárugyár azonban csak állami szervektől fogadhat el megrendelést. Az állami szervek azonban nem rendelnek. A megrendelés helyett a napokban érkezett egy levél a Hazafias Népfront megyei titkárságára. a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalattól, Ebben a levélben azt hozzák tudomásukra: a kormánylemezeket nem ismerik a traktoreke típusokat sem, amelyekhez használhatók. Ha azonban az utóbbit közlik a vállalattal, mármint a traktorekék típusát, hajlandók küldeni a hagyományos kormánylemezekből bármennyit. De nekünk nem ilyen kormánylemezek kellenek. A aomboldalak talajművelésénél ezekkel nem érünk célt. Éppen azért most újra megindul a körforgás. A Földművelésügyi Minisztérium a hírek szerint, most újra szakembereket küld Nógrádba, hogy ismételten meggyőződjenek, hogy eredményesen védekezhetünk a hajlított kormánylemezekkel az erózió ellen. Nagy várakozással tekintünk a tanácskozások elébe, csak hát az embert nyugtalanítja az a gondolat: mi értelme ennek? A szakemberek országos szinten is , megállapították már egyszer, még jobb nincs, nagyszerűen használhatók a talajvédelemre a hajlított kormánylemezek. Most már nem tanácskozni kellene, hanem végre megindítani a gyártását a Salgótarjáni Acéárugyárban. Ez lenne az ésszerűbb s a leghasznosabb is. V. I.-né Szocialista asszonybrigádolc tapasztalatcseréje Tapasztalatcserére jönnek össze Nógrádszakál községben, július 14-én a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok. A tervek szerint a tanácskozáson a helyi brigád vezetője számol be a brigád eddigi tevékenységéről, majd a résztvevők megtekintik a község határában azt a területet, amelyet a nógrádszakáli szocialista brigád művelt. A műszaki fejlesztés fóruma — ................ inni i irrnfinmi—mw y—maamiiw—»imt—i i,uuM.ii«uanaBaaBnaBiE;M» A terv, a vezetés fontos eszköze Amikor az üzemszervezési munka aktuális, alapvető feladataira hívjuk fel a figyelmet, ezzel egyidőben hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy ez nem jelentheti a vállalati tevékenység egészét átfogó szervezési munka tagadását. Az alapvető feladatok megjelölésének gyakorlati értéke csupán az, hogy a szervezési munka elindításához ad segítséget, kiemelve a szervezésnek azokat a területeit, ahol ezt a munkát helyes elindítani. Az üzemszervezői munka sikerének fontos feltétele a helyes kiindulás, mert ez teszi lehetővé az erők koncentrálását, az igények felkeltését, tehát a hatásosabb munkát. A sematizmus, az egy kaptafára húzás általában káros, de különösen áll ez az üzemszervezésre. Minden egyes vállalatnak, sőt, üzemrésznek és műhelynek sajátosak a szervezésből adódó problémái. A továbbiakban ismertetett alapvető feladatok megjelölésének célja csupán gon- óolatébresztés, az üzemszervezési munkára irányuló figyelem felkeltése. Nézzék a vállalati vezetés megjavítása előtt álló egyik fontos feladatot, a vállalati tervezés megjavításának problémáját. E munka megjavításánál abból kell kiindulni, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni, ez elsősorban a vállalat vezetőinek a feladata. A tervekben nemcsak az elérendő termelési célt, hanem azokat az eszközöket is — számításokkal alátámasztva — be kell tervezni, amelyek a terv teljesítését biztosítják, illetve azzal összhangban állnak. (így a munkaerőt, az anyagot, munkaeszközöket stb.) e szerteágazó problémák a tervezők munkájának időbeni összehangolását igénylik. Jelenleg a vállalati tervezés módszere inkább az, hogy évről évre az elmúlt időszak tényszámait emelik (tervteljesítést) bizonyos közgazdasági becslések alapján. A megalapozott számítások helyett általánosságban a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a kereskedelmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállalatok elé állítható feladatokat, miután a legtöbb helyen hiányzik a megfelelő anyag- és munkanorma, a kapacitások felmérése, stb. E terveknek megalapozott számítások nélküli, „feszítése” hol az alátervezéshez, hol irreális célkitűzésekhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreálisan túlfeszített tervek nem ösztönöznek, nem segítik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek leggazdaságosabb felhasználását. A tervek elkészítése a vállalat különböző szerveinek együttes, komplex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek feladata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt a tervek előkészítésében és végső elkészítésében. Nincs tisztázva és ezért ki sem alakult' a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adatszolgáltatásra kötelezett, kire milyen felelősség hárul a terv helyességéért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szervek munkáját, stb., stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meglevő tartalékokkal, szűk keresztmetszetek képzéséhez vezetnek, az elmúlt időszak aránytalanságait nemhogy kiküszöbölnék, hanem az új tervekben tovább viszik, fokozzák az addig is meglévő nehézségeket. Ilyenformán már a tervekhez ellentmondások jönnek létre, s ennek egyenes következménye valamelyik gazdasági mutató nem teljesítése, vagy túlteljesítése, a termelési zavarok „tervszerű” előidézése. A reális tervek egyik fontos feladata, az eszközök helyes megtervezésével, a termelés folyamatosságának biztosítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek készítésének fontos szervezési kérdése tehát a vállalatok közötti kooperáció előkészítése. Ezért a kooperáció legalaposabb előkészítését a tervmunkával együtt kell végezni, hiszen ebben az időszakban még van mód és lehetőség a kooperáló vállalatok közötti vitás kérdések tisztázására, megoldására. Az időközbeni profilváltozások is újabb és újabb kooperációs nehézségeket, problémákat okoznak, újabb szervezeti feladatokat állítanak a vezetők elé. Helyes, ha ebben a kérdésben is a vállalat vezetősége egy évnél is távolabb lát, alaposan mérlegeli elképzeléseit, s az éves terveknél részleteiben ezeket az elképzeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosítható az ütemes és folyamatos termelés, kerülhetők el a tűzoltó megoldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hosszabb időszakra adott, a termelés egyre bonyolultabbá válik, pl. nő a gépesítés foka, az alkatrészek száma szaporodik, fejlettebb technológiai eljárások lépnek be, stb. Ezek- a tényezők önmagukban is számottevő ^változásokat idézhetnek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szervezési kérdések. A tervosztály, a műszaki, a munkaügyi és szinte valamennyi osztály munkáját egybe kell hangolni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a főtevékenység — mellett, az úgynevezett kiszolgáló részlegek jó vagy rossz munkája is hozzájárulhat a munkatermelékenység, a folyamatos termelés alakulásához. így pl. az üzemen belüli anyagmozgatás, a karbantartás, a műszaki ellenőrzés, stb. összehangolása, vagy összehangolatlansága is hatással van a termelés alakulására. Ezért igen fontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és „kisegítő” üzemek, üzemrészek működését, feladatait a termelési tervekkel összehangolják. Kahulics István MUNKÁBAN AZ AKOV DOLGOZÓI Ma már valamivel „könnyebben” beszélnek a 2-es számú Autóközlekedési Vállalat .dolgozói — mint néhány hónappal korábban. Érthető is, hiszen az 1,5 millió tonnás országos elmaradásból az év első negyedében csaknem 80 ezer tonna a 2-es sz. AKÖV dolgozóié volt. A tél miatt ennyi áruval szállítottak el kevesebbet, mint kellett volna. A jó idő természetesen a gépkocsizóknak is kedvezett, akik a jól szervezett munka mellett vállalták az áldozatot is, s éjjel-nappal fuvaroztak a megye területén. Az első félév után már arról adhatnak számot: behozták a tél okozta elmaradást, s az év hat hónapjában több mint 700 ezer tonna árut továbbítottak a megyében. Ezzel eleget tettek első félévi tervüknek is. A teherfuvarozás mellett igen számottevő a személy- fuvarozás is a vállalatnál. Itt sem hallottak szégyent. Az első félévben csaknem 9 millió utast szállítottak, 1 millióval többet, mint azt eredetileg tervezték. Az ember soha nem tudja, hol történhet meghibásodás. De a garázsban végzett futómű ellenőrzés mindég jó, biztonságosabb a közlekedés Ennek a tehergépkocsinak is a futóműve volt rossz. Az észlelt hibák azonnal orvoslást nyernek. Zvada Lóránd szerelő is azon fáradozik Ez az autóbusz megtette a napi útját. A garázsba érkezés után alaposan átvizsgálják, hogy bírja-e a következő nap megterhelését is A karbantartás a legfontosabb az AKÖV-nél, Vavrovics Ferenc ezt a munkát látja el Fényképezőgépünk lencséjével azokat látogattuk meg, akik szorgalmas munkájukkal a zavartalan fuvarozást biztosítják.
