Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-03 / 53. szám

NÖGRÁDI népújság 1063. Július 3. ■ a Ünnepségek Berlinben Ulbricht elvtárs 70. születésnapján N. Sz. Hruscsov látogatásai és beszéde katonai csapatok előtt világűr meghódításában ara­tott sikereiről. — Nagyon elégedettek va­gyunk — hangsúlyozta — gazdasági életünk és haditech­nikánk fejlődésével. A továbbiakban Hruscsov az SZKP Központi Bizottságá­nak az ideológiai kérdésekkel foglalkozó júniusi plénumán hozott határozatokról és ezek jelentőségéről szólt. ' — A kapitalisták sajnálkoz­nak — mondotta —, hogy ne­kik nincsenek olyan vonzó eszméik, amelyekkel maguk­kal ragadhatnák a népeket. A kommunizmus a legvonzóbb eszme a népek számára — je­lentette ki. Nagy szeretettel beszélt ar­ról a baráti érzésről, amelyet a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói táplálnak a szovjet emberek iránt. — Meg kell ezt becsülni — jelentette ki —, továbbra is erősíteni kell népeink meg­bonthatatlan barátságát. Hruscsov erőt, egészséget és sikert kívánt a katonáknak a harci és politikai felkészülés­hez, a hadművészet tökélete­sítéséhez. — Az itt felszólaló elvtár­sak — jegyezte meg — elmon­dották, hogyan érnek el új, nagyszerű sikereket a katonai és politikai foglalkozásokon. Ez helyes volt. A fő az, hogy tökéletesen urai legyenek a korszerű fegyvereknek. Beszéde végén Hruscsov él­tette a sok nemzetiségű Szov­jetunió népeinek barátságát a szocialista országok népeivel, a marxista-leninista pártok barátságát, a világbékét. Él­tette a szovjet fegyveres erő­ket. Az NDK népének szeretete és ragaszkodása, az interna­cionalista és elvtársi barátság jellemezte a Walter Ulbricht elvtárs 70. születésnapja al­kalmából rendezett berlini megemlékezéseket. Otto Cro- tewuhl, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke tolmácsolta az NSZEP Politikai Bizottsá­ga jókívánságait, majd át­nyújtotta Ulbrichtnak a Mun­ka Hőse kitüntetést. A külföldi vendégek közül először Hruscsov egy ZIL— 111-es autót, a moszkvai Liha- csov Autógyár legújabb ter­mékét adta át. Antonin No­votny egy hatalmas modern gobelint, Kádár János elvtárs pedig egy magyar zenélő do- dozt, a magyar ötvösművészet remekét, Mikus Sándor Zászló­vivő szobrának bronzba ön­tött kicsinyített mását és egy hímzett térítőt ajándékozott. Jókívánságaikat fejezték ki Todor Zsivkov és Wladyslaw Gomulka elvtársak is. Vasárnap este a Dynamo- sportcsarnokban rendeztek ünnepi fogadást Ulbricht elv­társ születésnapja tiszteletére. Nagy-Berlin főpolgármesteré­nek üdvözlő szavai után N. Sz. Hruscsov mondott ünnepi beszédet, amelynek végén fel­olvasta az SZKP Központi Bi­zottságának üdvözletét, s át­nyújtotta Walter Ulbrichtnak a Szovjetunió Hőse kitüntetést és az azzal járó Lenin-rendet. A testvérpártok küldöttsé­geinek vezetői is üdvözölték Ulbricht elvtársat, aki megha­tott szavakkal köszönte meg az ünneplést. Hruscsov elvtárs több ber­lini üzem meglátogatása után felkereste a Németországban állomásozó szovjet csapatok wünsdorfi helyőrségét, ahol gyűlésen felszólalt és az SZKP Központi Bizottsága, ‘valamint a szovjet miftTSZtertáft'áes "ftérf vében, üdvözölte a béke, a szovjet haza és az egész szo­cialista -tábor vártáján álló katonákat, köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Nyikita Hruscsov szólt a Szov­jetunió békeszerető külpoliti­kájának sikeréről, a Szovjet­uniónak a kapitalizmussal A képen: Tamlna Adil. az iraki Kommunista Párt ki­folytatott gazdasági verseny- végzett vezetőjének özvegye is beszédet mondott a nők. vi- ben elért eredményeiről és a lágkongresszusán. (MTI Külföldi Képszolgálat) Mi történt a külpolitikáim«! A hőmérő higanyoszlopa plusz harminc fok körül jár, de az elmúlt hét nemzetközi életében semmi nem mutat nyári „csendszünet”-re, úgy­nevezett . uborkaszezonra, sőt, még el sem ültek a Vosztokok diadalmas űrrepülésének forró hullámai, már Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájá­ban 105 ország küldötteinek részvételével kezdődött meg a nők világkongresszusa. Majd Kennedy európai körútja és hét végére Hruscsov látoga­tása az NDK-ban jelezte a hét külpolitikai eseményeinek fő állomásait. C A békéért — az emberért A világ asszonyainak egysé­gét, együttműködését a bé­kéért, a leszerelésért, a nem­zeti függetlenségért, a szé­gyenletes gyarmati rendszer maradványainak sürgős fel­számolásáért, — vagyis az em­beriség szebb és jobb életéért — ragyogóan dokumentálta a moszkvai tanácskozás. A nem­zetközi nőmozgalom, melynek közös harca a nagy célok ér­dekében összeforrasztotta min­den résztvevőjét bőrének szí­nétől, politikai és vallási meg­győződésétől függetlenül — mint Hruscsov elvtárs a kong­resszushoz intézett üzeneté­ben kifejezte — erős ösztön­zést adott arra, hogy még ha­tározottabb, céltudatosabb lé­pések történjenek a világhá­ború megakadályozásáért. Az imperialistáknak a történe­lemben példátlan méretű fegy­verkezése által veszélyeztetett békéért. Kennedy európai útja Az Egyesült Államok elnö­kének európai tanácskozásai középpontjában kétségtelenül a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett háromnapos láto­gatása állt. Kennedy Ade- nauerrel folytatott tanácsko­zásairól kiadott közlemény szerint a megbeszélések az európai gazdasági közösség és más európai államok közötti kapcsolatokra, az Atlanti-tár- sasviszony továbbfejlesztésé­re, a német újraegyesítés és Nyugat-Berlin kérdésére ter­jedtek ki. Ezekkel a problé­mákkal kapcsolatban megtár­gyalták azt is; milyen politi­kát folytasson a Nyugat a Szovjetunióval és a kelet­európai államokkal szemben. Tárgyaltak gazdasági és ke­reskedelempolitikai kérdések­ről is. A közlemény azonban nem tartalmazott semmiféle uta­lást arra, hogy a két kormány milyen konkrét lépést hajlan­dó tenni az általuk is veszé­lyesnek minősített fegyverke­zési verseny megszüntetése érdekében, s megmarad az ál­talánosságok felszínén,; ami­kor hangoztatja, hogy „foly­tatni kell a fáradozásokat a feszültség csökkentésére” nem­zetközi megegyezések útján. Ezzel a közhellyé csépelt szó­lammal éles kontrasztban áll viszont a közleménynek az a része, amely a német kérdés­sel és a nyugat-berlini problé­mával kapcsolatban a már is­mert hidegháborús jelszava­kat eleveníti fel. Az amerikai elnök sajtóértekezletén is több fontos kérdésre kitérően vá­laszolt, viszont a többoldalú atomerg terve, amelyet igye­kezett elfogadtatni vendéglá­tóival, ugyancsak összeegyez­tethetetlen a június 10-i be­szédében hangoztatott enyhü­lés stratégiájával... Hatásában pedig Kennedy, amikor hallgatólagosan helye­selte a bonni revansisták Nyugat-Berlinre aspiráló igé­nyeit, felbátorította ezeket az elemeket azzal, hogy az Egye­sült Államok részéről támoga­tásra számíthatnak. Az ame­rikai elnök kitérő szavai és kettős viselkedése mindeneset­re ellentmond említett beszé­de azon szavainak, hogy kész a háború elhárításának útjait kutatni. Kennedy nyugat-németor­szági tárgyalásának mérlegé­ben ezeket a súlyos negatívu­mokat nem tudják ellensú­lyozni az olyan óvatosan meg­fogalmazott kijelentései, mint az, hogy „Németorsázg újra­egyesítésére pillanatnyilag 'pines kilátás”, vagy ahogyan a Kelet és Nyugat közeledé­sének időszerűségét hangoz­tatta Adenaue? előtt. A nyugati sajtó egy része is, amikor szembeállítja Kenne­dy nyugat-berlini beszédét a két hét előtti washingtoni ki­jelentéseivel, rámutat, hogy íz amerikai elnök csalódást okozott azoknak, akik a bé­kés egymás mellett élésről Balassagyarmat még nem iparváros, üzemei összeha­sonlítva a nagy vállalatokkal sem létszámukban, sem jelen­tőségükben nem mérkőzhet­nek akár az Acélárugyárral, akár a Tűzhelygyárral. De a varos ipara fejlődőben van. hozzá A termelési agitáció fundamentuma Az olyan üzemek előtt, mint például a Villany és Épület­szerelő Vállalat, vagy a Kő­bányai Porcelángyár itteni te­lepe — jövő áll. A város munkásosztálya gyarapodik, s már napjainkban is nagy be­folyással rendelkezik az it­teni társadalmi, politikai élet­re. Ha a balassagyarmati vál­lalatok nem mérhetők mam- muth vállalatok mércéjével, nem egynek termékei, készít­ményei népgazdasági szem­pontból is komolyan számí­tásba jönnek, ipari expor­tunk tényezőivé váltak. Gon­doljunk csak a keramikus kondenzátorokra, amelyeknek gyártása — s az itteni telep fejlesztésével ez méginkább előtérbe kerül — egy KGST szinten is nagy fontosságú vál­lalata lesz Balassagyarmatnak vagy arra, hogy az Épületsze­relő Vállalattól talán már útra is keltek az első vil­lamos kapcsolószekrények kül­földi útjukra, amelyeket kö­vetnek majd a gépesített csi­benevelők. De szólhatnánk a Bútorgyár kombináltszekré- nyeiről. a Kézműipari Válla­lat telepének, nemcsak ha­zánkban, de külföldön is népszerűségnek örvendő gyer­mekruházati cikkeiről. Egy­szóval Balassagyarmat fia­tal, egyenlőre nem túlságo­san nagy és kiterjedt ipara máris tekintélyes, s az évek folyamán méginkább azzá vá­lik. Nem közömbös tehát, hogy vállalatai miként mun­kálkodnak eszközeikkel, s nem közömbös természetesen, az sem. hogy a pártszerveze­tei mivel, hogyan járulnak e tevékenység minél gazdagabb és sokrétűbb ki- bontakeztatásához. Ma a város üzemeinek pártszervezetei, a termelés pártellenőrzésében a gazdasá­gi szervező tevékenységben az útkeresés, a helyes mód­szerek kialakításának és el­sajátításának időszakát élik. Ezzel természetesen nincsen ellentmondásban, hogy má­ris sikereket tudhatnak a ma­gukénak. De ennek az idő­szaknak sajátossága, hogy a sikereken kívül helyenként kezdetleges fogyatékosságai vannak a pártszervezetek ilyenirányú munkájának. Mi jelzi a sikereket? Első­sorban az, hogy a város üze­meinek a zöme teljesíti a tervben megszabott kötelezett­ségeit. Ehhez a kommunisták nemcsak azzal járulnak hoz­zá, hogy ma már a párt tag­jai között csak elvétve talá­lunk olyan munkást, aki plő- irt normáját száz százalékon alul teljesítené. A kommunis­táknak nemcsak ez a köte­lességük. A személyes példa­mutatáson kívül minden egyéb rendelkezésre álló esz­közzel hatni kell a vállalat vezetőire és dolgozóira. Hogy a sokszor alkalmazott kifeje­zéssel éljünk: a pártszervezet­nek motorjává kell vállnia az egész üzem elé kitűzött fela­datok végrehajtásának. Ehhez múlhatatlanul szükséges a pártszervezet, illetve a párt­vezetéséé valamint a válla­lat vezetősége, tömegszerveze­tei közötti szoros együttmű­ködés. Ebben a vonatkozás­ban sokat emlegetik a Vil­lany és Épületszerelő Válla­latot, ahol éri; a szilárd kon­taktust megteremtették, nem utolsósorban azért, mert eb­ben az üzemben a vállalat vezetői is jól tudják, milyen felbecsülhetetlen gazdag le­hetőségeket rejt magában a dolgozók politikai aktivitása, kezdeményező készsége: és szívesen gyümölcsöztetik is ezt az erőt. A vállalat, a népgaz­daság. tehát 'személv szerint az egyes dolgozók érdekében Példás az együttműködés itt a tömegszervezetekkel Is. De vannak üzemek, ahol még nem jutottak el ennek meg­értéséig. Akad még gazdasá­gi vezető, aki „megóvja” a végrehajtó bizottság határo­zatát, mert azzal nem ért egyet, igazgató aki nem haj­landó termelési adatokat szol­gáltatni a pártbizottságnak, mert azok „titkosak”. Előfor­dul, hogy a pártvezetőség és szakszervezeti bizottság közt kutya-macska barátság kere­kedett, s a pártvezetőség meg­bízott tagját kiküldik az SZB ülésről, tekintve, hogy nem tagja az SZB-nek. Persze ezekből a hibákból túlságosan messzemenő követ­keztetéseket levonni nem sza­bad — meggyőződésünk, hogy csupán néhány ember rövid­látása válthat ki ilyen „kon­fliktusokat”. A jelenség fölötti szimpla ítélkezés helyett pró­báljuk megközelíteni azokat az okokat, amelyek nagyon sokszor formálissá teszik a termelés pártellenőrzését, jel­szavak gépies ismétlésévé a termelési agitációt szalma- lánggal elhamvadó kampány­munkává azt a tevékenysé­get, amelyet egész évben sza­kadatlanul és lankadatlan erő­vel kell folytatni. Az érem két oldalú. Vizs­gáljuk először az egyiket a pártszervezet felöli oldalát. Ahhoz, hogy egy pártszerve­zet élénk és hatásos politi­kai mozgósító tevékenységet tudjon kifejteni a termelési feladatok végrehajtása érde­kében — jól tájékozottnak kell lennie a termelést érintő általános és részletkérdések­ben. Ez elsősorban a pártszer­vezetek vezetőire vonatkozik mert ha belőlük hiányoznak ezek az ismeretek, hiányzik a tájékozottság — tájékozat­lan marad a szervezet tagsá­ga is. Ha a vezetőség ismere­tei hiányosak, képtelenek lesznek a teremlés általános és részletkérdéseinek alapos elemzésére, a pártellenörzés formálissá válik, az efféle pártellenőrzés, beszámoltatás nyomán született határozatok is általánosságok maradnak, nemkülönben a • feladatok végrehajtását célzó mozgósít szándékú jelszavak. Az álta lánosságokon felül nem emel­kedő tartalmatlan jelszavak sem nem mozgósítanak, sem azzal a feltétlenül szükséges vezérfonallal nfe-m szolgálnak az alapszervezetek számára, amely agitációs tevékenysé­gük irányát megjelölné, s amellyel időszakonként ellen­őrizhetnék is agitációjuk hiá­nyosságait. A balassagyarmati üzemi pártszervezetek legtöbbjének termelés-ellenőrzési és agitá­ciós tevékenységét ma éppen e fogyatékosság abroncsai szo­rítják. Ezt az abroncsot szét kell feszíteni. Elsősorban ter­mészetesen a pártszervezetek­nek: tanulással, Ismeretek, tá­jékozottság megszerzésével. Ez szükséges, hogy termelés­ellenőrzési és agitációs tevé­kenységük konkrétabbá, vál­jon, ezzel együtt megszerezzék e tevékenység tekintélyét mind a vezetők, mind a dol­gozók előtt. A pártszervezet eme törekvésének azonban a vállalat gazdasági és műsza­ki vezetői nem maradhatnak közömbös szemlélői. Ellenke­zőleg. minden rendelkezésünk­re álló eszközzel segítségére kell sietniük. Ez kötelességük is, de hasznukra válik, már csak azért is, mert mint azt már említettük, bőségesen megtérül a munkaverseny fel­lendülésében, tartalmának el- ményülésében egyáltalán, megkönnyíti a termelés min­dennapi problémáinak megol­dását. Ez lenne hát a kiindulópont. A termelés pártellenőrzésének és a termelési pártagitáció- nak a tudományos elemző munka alapjaira való helye­zése hozzásegíti a kommunis­tákat, hogy biztos szemmel ismerjék fel az újat, annak alkalmazásában méltó szere- pet tudjanak kivívni, megta- ^ Jálják a közös nyelvet a válla- I lat vezetőivel és a tömegszer­vezetekkel, hogy az egy-egy vállalat elé tűzött célt a leg- hető legrövidebb és legtöbb hasznot hozó utón érjék el. Igaz, ez a módszer nem igér azonnali és látványos ered­ményeket. Gyümöjcse lassab­ban érik, néha szinte észre­vétlen. De a pártszervezetek minden cselekedetének olyan fundamentumává válik, amelyre bizton építhetik az iparosodó Balassagyarmat jö­vőjét. Csizmadia Géza hangoztatott szavaiban a Ko- lst és Nyugat közötti közele­dés jelét látták. A Human, té megjegyzése pedig telitalálat, volt, amikor megállapítottá, hogy „Kennedy túl akart tenni De Gaiille-n és ezzel ki­vívta a nyugatnémet milita­risták elragadtatását. A Daily Express vezércikke viszont azt konstatálja, hogy a nyu­gat-berlinieket a lelkesedés őrjöngő túlzásaira ragadtatta az amerikai elnök látogatása, kezdik a világ központjának képzelni magukat. A lap toko­zott óvatosságra int a német nililarizmussal szemben. Kísérlet Ke Gaulle elszigetelésére A nyugati sajtóban sok szó esett Kennedy nyugat-német­országi tanácskozásainak arról a céljáról, amely az Egyesült Államok vezetőszerepe ellen irányuló degaulleista külpoli­tika semlegesítésére irányult. Párizsban nem tévesztette el ez a lépés hatását. Kormány­körökben nyílt támadásnak minősítették Kennedy frank­furti beszédét De Gaulle el­len, s határozottan aláhúztak, hogy a két államfőnek gyöke­resen ellentétes elképzelései vannak Európa védelméről. Ezek a körök De Gaulle „Európa-terveinek” alapját, a francia—nyugatnémet szerző­dést féltik, amelynek gyakor­lati értéke lényegében attól függ, hogy a bonni vezetők Párizsban vagy Washington­ban látják-e érdekeik hatáso­sabb támogatóját. A Candide című degaulista lap például nagy cikkben elemzi a fran­cia-amerikai viszonyt és ar­ról ír, hogy De Gaulle jövő heti bonni látogatásakor szín­vallásra kényszeríti a nyugat­német köröket: az Egyesült Államokat, vagy Franciacr-> szágot választják-e... Az angol közvélemény pe­dig, amely rosszalással és ag­godalommal szemlélte a Ken- nedv nyugat-berlini látogatá­sa által előidézett féktelen militarista kitöréseket, önkén-, telén elgondolkoztatott, vajon szerencsés előjáték-e ez a moszkvai megbeszélésekhez. A Lordok Házában lord Ken­neth így tette fel a kérdést: — De Gaulle Németországa ba utazik, hogy Bonn kegyeit hajhássza. Lényegében ugyan­ezt tette Kennedy. Nemsokára követi az angol királynő is, ugyanebből a célból. Német­országot tesszük sorsunk dön- tőbírájává, holott a legna­gyobb mértékben megbízhataU lan. Ebben a légkörben az angol nép enyhén szólva vegyes ér­zelmekkel fogadta Kennedy tárgyalásait Macmillannel. A világ’ figyelme Hruscsov látogatása felé fordult A békét áhítozó emberek, a nemzetközi helyzet enyhülését váró világ figyelme most Hruscsov berlini látogatása felé fordult. A Szovjetunió miniszterelnöke egész tevé­kenységével a nemzetközi helyzet enyhítését a német probléma, a nyugat-berlini kérdés békés megoldását se­gíti elő. A világ minden ré­szén joggal kísérte feszült ér­deklődés Hruscsov látogatását az NDK-ban. — x — A hét külpolitikai esemény­sorozatában meg kell emlé­keznünk végül a jemeni terü­letek ellen elkövetett soroza­tos angol agresszióról... az iraki Kurdisztánban változat­lanul folyó heves harcokról és végül az osztrák parlament al­kotmányjogi bizottságának döntéséről, amely megszavaz­ta és ezzel érvényre emelte a határozatot: Habsburg Ottó beutazása Ausztriába „nem kívánatos”. A határozat azt is előírja, hogy a Habsburg-kon- fliktus vitája a parlament jú­lius 4-i ülésének napirendjére kerüljön. Kiss István

Next

/
Oldalképek
Tartalom