Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-22 / 50. szám

1963. június 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Az aratásig* befejezik a kukorica második kapálását Az idén valamennyi gép­állomásnak. termelőszövet­kezetnek az volt a célja, ne maradjon kapálatlan. gyomos terület egyetlen közös gazda­ságban sem. Ennek megfele­lően kezdték a növényápolási munkát a gépállomások, amelynek eredménye, hogy a legnagyobb gondot je­lentő kukorica első kapá­lását már teljes egészé­ben befejeztek. A tervek szerint július 5—10-ig, a gabona aratásáig végeznek a kukorica második kapá­lásával i^ Jól halad a munka a ba­lassagyarmati és a pásztói já­rás termelőszövetkezeteiben, ahol már jelentős területen végezték el a kukorica máso­dik kapálását is. A tolmácsi gépállomás körzetében van néhány olvan termelőszövet­kezet. ahol a gépek már har­madszor járják a kukorica­földeket. harmadszor kapál­nak. Jelenleg mintegy hatvan kultivátor dolgozik a közös gazdaságok kukorieaföldiein. Ezek legnagyobb része füg­gesztett gépi kultivátor. Azon­ban néhány gépállomás javas­latára. a pásztói, és az ér­sek vadkerti gépállomás kör­zetében. lókapával is dolgoz­nak. A legutóbbi jelentések szerint mintegy négv és fél — ötezer katasztrális holdra tehető az a terület, amelyen a génálomások elvégezték a növényápolást. A tervezett területen befe­jezték -9 gépállomások a bur­gonya töltögetését is. Ezzel lényegében a burgonyafölde­ken befejeződött a gének mun­kája. mert a növények fejlő­dését akadályozná minden. to­vábbi munka. A növényápolással párhuza­mosan megkezdődött a me­gye gépállomásain az aratás készülődés is. Az aratógépek, kombájnok javítását vala­mennyi gépállomáson befejez­ték. s június 27-én végetér az utolsó gépállomáson is a nyá­ri gépszemle. Eddig Karancs­kesziben. Erdőkürtön és Bér­ceién vizsgálták felül a ki­javított gépeket, s a tapasz­talatok azt bizonyítják e gép­állomások rendben elvégezték az aratógéoek. kombájnok ja­vítását. Az idén közel 65 000 hold­ról kell learatni a gabonát. A tervek szerint a terület 83.5 százalékát géppel aratjuk, több mint tíz százalékkal nagyobb ez a terület mint amennyiről tavaly takarították le a gép­állomások és termelőszövet­kezetek gépei a termést. A számítások szerint mintegy kétszázötven aratógép. s 27 kombájn vágja maid a szőkére érett kalászokat. Állattenyésztési ankét volt Salgótarjánban, június 20-án az MSZMP megyei bizottsá­gának és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében. Az ankéton, amelyet a megyei tanács nagy­termében tartottak termelő­szövetkezeti elnökök, mező­gazdászok, állattenyésztők, járási mezőgazdasági osztá­lyok vezetői, munkatársai, állami gazdaságok igazgatói vettek részt. A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdéseiről dr. ,Ma- gyari András egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora tartott vita­indító előadást. Bevezetőül foglalkozott a szarvasmarha­tenyésztés népgazdasági és üzemi jelentőségével, majd e rendkívül fontos állattenyész­tési ág fejlesztésének lehető­ségeiről szólt. A szarvasmarhatenyésztés eredményességét jövedelmező­ségét befolyásoló tényezők kö­zül elsőként említette a biz­tos takarmánybázis megte­remtését. A jelenlegi körül­mények között a kukorica az A napokban érkezett 22 új szovjet kombájn is munkához lát az aratás idején. A szerződéseknek megfelelő­en már valamennyi gépállo­máson elosztották melyik szö­vetkezetben dolgozik maid aratógép. s milyen területen vágja a gabonát kombájn. Az éghajlati és talaiadottságokat figyelembevéve számításba vették azt is. hogy a megye egy-egy járásában milven nagyságú területet vág le atatógéo. s milyen területről takarítja be a gabonát a kombájn. A salgótarjáni iá- rás néhány termelőszövetke­a takarmánynövény, amely egységnyi területről a legna­gyobb tömeget adja. Példa­ként említette a karancsla- pújtői termelőszövetkezet ahol az elmúlt evekben, a megfelelő növényápolás ered­ményeképpen országosan is kimagasló eredményt értek el a silókukorica termesztés­ben. A szakképzett állattenyész­tő az anyagi érdekeltség szé­leskörű alkalmazása, az állat­egészségügyi tennivaló szigo­rú betartása, valamint az új módszerek alkalmazása az ál­lattenyésztésben, a megfelelő épületek biztosítása, ugyan­csak befolyásolja az egészsé­ges szarvasmarhaállomány ki­alakítását és a hozamok nö­vekedését. Magyari elvtárs a szabadtartásos istállózásról el­mondotta, csak akkor segíti az egészséges, edzett, jól ter­melő állomány megteremtését, ha biztosítjuk a szükséges legfontosabb feltétéleket, az olcsó nagytömegű takarmányt, megfelelő termékenységű ál­lományt zeteben már most felmérik azt is. van e elegendő em­ber a cséplőcsaoatokhoz. A számítások szerint Nóg- rád megyében június végén, július első hetében kezdhetik a munkát az aratógépek, kom­bájnok. Néhány gépállomás aratógépeinek azonban már addig is lesz munkájuk. Szer­ződést kötöttek több alföldi termelőszövetkezet vezetőivel, s addig még nálunk nincs szükség munkájukra, az alföl­di termelőszövetkezeteknek segítenek, ahol már megin­dult az aratás. A gébek a lövő héten kelnek útra. fő­ként a jászberényi, iászárok- szállási közös gazdaságoknak segítenek az aratásban. Az előadást élénk szakmai vita követte. A mezőgazdasá­gi szakemberek különöskép­pen a hazánkban folyó szarvasmarhatenyésztési és keresztezést munkáról, a gaz­daságos takarmánytermesz­tésről, a szabadtartásos istál­lózás feltételeinek megterem­téséről érdeklődtek. Párák Miklós, a balassagyarmati já­rási tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztője arról beszélt, hogy az orszá­gos intézkedéseket megfelelő intézkedések követték a já­rásban is, hogy növekedjék a közös és a háztáji szarvas­marhaállomány. Bázler Béla, a Földművelésügyi Miniszté­rium állattenyésztési főosztá­lyának helyettes vezetője, többek között azokkal a té­nyezőkkel foglalkozott, — ta­karmánybázis. meglévő gaz­dasági épületek hasznosítá­sa, — amelyek elősegíthetik, hogy a szarvasmarhatenyész­tésben a megtermelt értékek jelentősen túlszárnyalják a termelési költségeket. Hogyan lesz több tej és hús? Megyei állattenyésztési ankét volt Salgótarjánban (iviijlögelöli Munkásőr esküvő Pászlón Betölti a tanácstermet Lo­hengrin örökszép nászindu­lója. Fenségesen szárnyalnak a dallamok. Munkásőrök. út­törők állnak sorfalat Szűcs Dóra és Gyurcsó János eskü­vőjén. Szülök, rokonok, ven­dégek meghatódva figyelik a szertartást. Elhalkul az induló, s meg­szólal az anyakönyvvezető: „önök megjelentek előttem, mint a pásztói anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője előtt, hogy egymással házas­ságot kössenek..Dóra és János komoly arccal figyel, majd először a vőlegény, majd a menyasszony ajkáról röppen el az igen. Akaratu­kat aláírásukkal pecsételik meg. Amint ilyenkor szokás rö­vid üdvözlőbeszédet mondotta Mihalik László tanácstitkár, majd Robotka János, járási munkásőr parancsnok köszön­ti az ifjú párt. s átadja a munkásőrség ajándékát. A szülők. rokonok, ismerősök jókívánságaival indulnak el az ifjú házasok Gyurcsáék házához, ahol a lakodalmat tartják. Azt mondják, megszeretni pillanat műve. Ez a szólás­mondás Gyurcsó Jancsiék ese­tében bevált. Hiszen Jancsi csak a múlt év szilveszterén ismerkedett meg a Pásztói Állami Gazdaságba helyezett csinos mezőgazdasági mér­nöklánnyal. S íme mit hoz egy varázsos találkozás. Egy- másrataláltak. Zötyög a gépkocsi a jó nógrádi utakon. A gépkocsi- vezető unalmasan vezet. In­kább a kocsiban ülők beszél­getését figyeli, mint az utat. A szokásos izgalmas téma szerepel napirenden: régi, szerelmi történetek — ame­lyek ' talán meg sem történ­tek, csupán az egyéni hőskö­dés szüleményei. Jó órás rázkódás után betér a társaság egyik termelőszö­vetkezetbe. Olyan emberek ezek, akik gyakorta járnak falura, ismerik a termelőszö­vetkezetek gondjait, segíte­nek ezeket megoldani, de az is előfordul, hogy szaporítják is ezeket. Kiszállnak. Egyikük meg­keresi az elnököt, s elkezdi a diskurzust. Szóbakerülnek a tavaszi munkák, az aratási előkészületek, a könyvelő hiány — szóval minden. A többiek odakint beszél­getnek. Töltik az időt, leve- gőznek. Egyikük azonban fél­revonul az agronómussal. El­tűnnek az egyik raktárépület­ben. Néhány perc múlva azonban már jönnek vissza. Az agronómus egy félig telt zsákot cipel a gépkocsihoz. — Gyere Lacikám, nyisd ki a csomagtartót — szól a gép­kocsivezetőnek. A szerzeményt elnyeli a csomagtartó. — Köszönöm, barátom. Ez biztos elég lesz arra a né­hány négyszögölecskémre. A kocsi tovább robog. A következő községben éles for­dulóval áll a termelőszövet­kezeti iroda elé. Itt a kocsi­nak egy másik utasa tárgyal a termelőszövetkezeti elnök­kel, Kívüle csak az előbbi is­merősünk száll ki. Tcriil-for- dul. s hogy-hogynem újra ki­nyitja a gépkocsivezető a csomagtartót. Paradicsom és paprika palántákat helyez be az agronómus óvatosan. A nagy csibetenyésztő szö­vetkezetben már várták a gépkocsi utasait. Itt is csak egyikük tárgyalt, de jó szív­vel fogadták a többieket is. — Meghívom az elvtársa­kat egy tojásrántottára — in­vitálta a társaságot az egyik szövetkezeti vezető. Ezt any- nyira természetesnek tartot­ták, hogy meg sem lepődtek ezen a szívélyességen. Kikászálódtak és besétáltak egy különszobába. Az isme­rősünk a fülébe súgott az egyik vendéglátónak, mire az csendesen kiment. Délutánba hajlott már az idő, mikor felkerekedtek, hogy tovább menjenek. Szé­les jókedvükben szűknek vél­ték az autót, s a gépkocsive­zetőt szapulták, mert óvato­san hajtott. Egy jókora emelkedőn tör­tént a baj. Megbillent a gép­kocsi és úgy imbolygott, mint bármelyikük mikor kiszálltak egy-egy megállásnál. Megáll­tak. — Egy fél óra levegőzés. Szöget kapott a hátsó kerék. Hogy az az atyaúristen... — kerítette el ismerőseit a ve­zető. Felnyitotta a csomagtartót, hogy előszedje a szerszámo­kat, meg a pótkereket. Ak­korra már körülötte álltak a többiek is. Valamelyikük el­rikkantotta magát. — Ez egy kész raktár! A gépkocsivvezető bosszú­san válaszolt. — Ha nem segítenek, hoz­zá sem fogok. Érdemes lett volna látni, ami ezután következett. Kéz- röl-kézre járt a műtrágya, a palánta, a csibetáp, s még néhány apróság. Szép sorban lerakták az árok szélére a cuccot, s mikor kész lett a kerék újra visszapakolták. Óvatosan, vigyázva, nehogy összetörjenek a palánták. — Már csak egy kismalac hiányzik — jegyezte meg a gépkocsivezető, mikor lezárta a csomagtartót. Mindannyian felnevettek, s megdicsérték a barátjukat az ügyességéért. Elindultak. A porfelhő sokáig kavargott utánuk. — P — FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Háztáji tény észüsző akció Termelőszövetkezeti tagok, állami és egyéb vállalatok, intézmények dolgozói Szűz és vemhes tenyészüszőt kaphatnak az alábbi kedvezményes feltételekkel Szűzüsző fogadás esetén: 1. 4 éves kamatmentes hitei 2. 4 q abrakjuttatás hivatalos áron 3. Kedvezményes törlesztési feltételek 4. A szaporulat szerződéses értékesítése. Az igénylés bejelentése, részletes tájékoztatás A TENYÉSZÁLLATFORGALMI QAZDASÄGI IRODA PEST—NÓGRÁDMEGYEI KIRENDELTSÉGÉNÉL Budapest, V. október 6 u. 22. Telefon: 115-693 és a kirendeltség területi szerződtetöinél. tJH . Vasárnap lesz a „Száz forint egy munkaegység pályázat jutalomsorsolása Mint ahogy arról már lapunk korábbi számában hírt adtunk a MÉSZÖV, az Állami Biz­tosító, a megyei tanács és a Nógrádi Népújság „Száz fo­rint egy munkaegység” pá­lyázatának ünnepélyes díj­kiosztására június 23-án, dé- leltőt 10 órai kezdettel kerül sor Szécsényben, a járási mű­velődési otthonban. A pályázat célját, eredmé­nyét S. Nagy Sándor, a Nóg­rádi Népújság főszerkesztője értékeli, a beérkezett javas­latok alapján. Az ünnepi mű­sorban fellépnek a szécsényi és a Somoskőújfalui földmű­vesszövetkezet népi táncosai és a Szátok községben élő hetvenéves palóc dudás. A műsor második részében a Déryné Színház művészei Ja­cobi: Sybil című nagyoperett­jéből részleteket adnak elő. A bírálóbizottság már ér­tékelte, a beérkezett javasla­tok közül melyek azok, ame­lyek a hegtöbb segítséget ad­ták egy-egy gyenge termelő- szövetkezet megerősítéséhez. A pályázat tizenegy díjának, a kombinált szobabútornak, a televíziónak, a konyhabú­tornak. az irodabútor garni­túrának, a könyvtárnak és több órának gazdái e javas­latok írói közül kerülnek ki. A jutalomtárgyak másik ré­szét egy kcmbináltszobábútort, egy televíziót, egy konyhabú­tort műsor közben sorsolunk ki. A nyereménytárgyak átvé­telére jogosító utalványokat, személyi igazolvány felmuta­tása mellett kaphatják meg a pályázók. A nyilvános sorsolásról a Magyar Televízió filmfelvéte­leket készít. Egy későbbi idő­pontban pedig a Televízió munkatársai, felvételeket ké­szítenek néhány termelőszö­vetkezetben is arról, hogyan valósítják meg egy-egy közös gazdaságban a pályázatra be­érkezett hasznos javaslatokat. A nyilvános sorsolással te­hát lezárul „Száz forint egy munkaegység” pályázatunk. Ha a beérkezett javaslatok számát, minőségét nézzük, már most elmondhatnánk, el­értük célunkat a mezőgazda- sági dolgozók széles rétege megmozdult, hogy segítsen a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításában. Szinte nem volt a megyének olyan termelőszövetkezete, ahonan a mezőgazdászok, elnökök, könyvelők, brigádvezetők, egyszerű termelőszövetkezeti tagok ne küldték volna el ja­vaslataikat miben látják a közös gazdaságok megerősödé­sének bTztositékát, amelyből már az idén nagyon sok hasz­nos javaslatot megvalósítanak a termelőszövetkezeti vezetők. S ha ez így lesz, akkor pá­lyázatunk elérte igazi cél­ját. Szerkesztőségünknek már eddig is több olyan levelet továbbított a posta, amelyben azt adják tudtunkra a szö­vetkezeti vezetők, hogy egyet­értenek a legközölt javasla­tokkal és megteszik a szüksé­ges intézkedéseket is azok mielőbbi megvalósításához. Ez történt a galgagutai Hornyák Károlyné javaslatával is. A nógrádszakáli Demus Mátyás javaslatát is megvalósítja a 'termelőszövetkezet, hiszen a rétek. legelők víztelenítése évente több ezer forint jö­vedelmet jelent majd a kö­zös gazdaságnak. Cserhátsu- rányban rendet teremtenek a szarvasmarhaállomány takar­mányozásában, mert a szövet­kezet vezetősége megbeszélte a leközölt javaslatot és vala­mennyien egyetértettek azza1 ha megfelelő helyet biztosíta­nak a takarmányok etetése előtti előkészítésére — a ked­vezőbb étrendi hatás követ­keztében — jobb lesz az álla­tok súlygyarapodása és emel­kedik a teihozam is. A sok száz javaslat között vannak olyanok amelyekkel érdemes külön foglalkozni. A pályzók közül például igen sokan tettek javaslatot a gyümölcstelepítésre. Erről ír nagyon helyesen, a karancs- keszi általános iskola igaz­gatója is, aki javasolta a helyi szövetkezet vezetőségének: te­lepítsenek gyümölcsöst. hi­szen a talaj- és éghajlati adottságok Karancskesziben kitúfiőek a gyümölcstermesz­tésre. S ez így igaz. A ter­melőszövetkezetnek már most is van 18 hold gyü­mölcsöse, amelyet azonban nem gondoznak, s így nincs is biztosíték arra, hogy a 16 holdról valamikor majd gyü­mölcsöt szednek a szövetkezeti gazdák. Mint ahogy azt Uhlár Lász­ló a megyei tanács mezőgaz- gazdasági osztályának kerté­szeti mérnöke szerkesztősé­günkhöz küldött feljegyzésé­ben írja: ez nem egyedül a ka- rancskeszi termelőszövetkezet problémája. Sajnos a megyé­ben több olyan termelőszövet­kezet van, — s ez elsősorban a gyengén gazdálkodó terme­lőszövetkezetekre vonatkozik, — úí gyümölcsöst telepítenek s közben megfeledkeznek a régi. de végeredményben nagy értéket képviselő gyümölcsös szakszerű gondozásáról., így van ez például a Salgótarjáni Kossuth Termelőszövetkezet­ben is. ahol az 50 holdas gyü­mölcsös gondozásától sajnál­ják az időt, fáradságot. Pedig ha termőre fordulás után hol­danként csak 5 ezer forint tiszta jövedelem jelentkezne a gyümölcsösben már ez 250 ezer forintot jelentene és je­lentősen emelné a munkaegy­ség értékét a közös gazdaság­ban. Ez ugyan még egye­dül nem szilárdítaná meg a termelőszövetkezetet, de egv'k ténvezőie lehetne a megerő­södésnek a jövedelem növelé­sének. Hasonló a helvzet a ma- ayargéci termelőszövetkezet­ben is. Itt a 10 hold almás egy-két évvel azelőtt még 4—5 vagon termést adott, s ez igen szép jövedelmet hozott. A szövetkezet az utóbbi két évben nem erősödött meg annyira, hogy a 150-170 ezer forintról, amelyet a gyümöl­csös évente adna lemondhatna és az értékes gyömölcsös gon­dozását mégis elhanyagolják. Az elkövetkezendő években Nógrád megyében igen jelen­tősen növekszik az új telepí­tésekkel a gyümölcstermő te­rületek nagysága. A megye természeti adottságai erre nagyszerűen megfelelnek. Né­hány termelőszövetkezet, a palotást Május 1 és a dré- nelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet példája azt bizonyítják, hogy a gyü­mölcsösök szakszerű, gondos ápolása igen jövedelmezővé teheti ezt a termelési ágat. a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben. Az úi gyümöl- csösöt’ telepítésén kívül nem szabad tehát elfeledkezni egyetlen termelőszövetkezet­ben sem a meglévő gyümöl­csösök ápolásáról, gondozá­sáról, éppen a közös gazda­ság jövedelmének növelése érdekében. A leközölt javaslatok nagy többségének értéke abban rej­lik, hogy a termelőszövetke­zeti tagok olyan meglévő le­hetőségekre hívták fel a ter­melőszövetkezeti vezetők fi­gyelmét, amelyek megvalósí­tása nem veszi túlságosan igénybe a közös gazdaságok erejét, s mégis jelentős pénz­jövedelmet biztosít. A közös gazdaságok vezetőin, tagjain van most a sor, hogy minél többet meg is valósítsanak ezekből a sokat érő, hasznos javaslatokból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom