Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-12 / 47. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 47. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1963. JÚNIUS 12. Hogyan segíti az erősebb a gyengét? ffll LEGYEN 1963 AZ ÉPÍTŐK ÉVE IS Ünnepségek az Építők Napján — Sok helyen vasárnap is dolgoztak Fél esztendeje immár, hogy a megye szakvezetői és ter­melőszövetkezeti elnökei, ag- ronomusai a Nézsán megren­dezett ankéton ismerkedtek „Az erősebb segítse a gyen­gét” mozgalom gyakorlati ta­pasztalataival. Annakidején — az országos tanulságok alap­ján — a kezdeményezést egy­öntetű helyesléssel fogadták, hiszen ha valahol, akkor Nóg­rád megyében különösen nagy a hiány mezőgazdasági szak­emberben és nagyüzemi ta­pasztalattal rendelkező tsz- elnökökben. Jó megoldásnak mutatkozott tehát, hogy a ki­próbált, jóképesscgű termelő­szövetkezeti vezetők egy ma­sk, gyengébb szövetkezetben is, tehát egyszerre két tsz-ben vállalják el az elnöki, illetve az agronómusi tisztséget. Az állami gazdaságok segítsége is hatékonyabbnak ígérkezett, ha az állami gazdaságok veze­tőit megválasztják a szövet­kezetek elnöknek/agronömus- nak. Azóta a nézsai ankéton el­fogadott új módszer a gyakor­latban is széles területen hó­dit megyénkben: a balassa­gyarmati járásban 3, a pásztói járásban 3, a rétsági járásban 1, a salgótarjáni járásban 4, a szécsényi járásban 3 „ket­tős elnököt” és a pásztói já- rásban egy helyütt „kettős agronómust” választottak a gyenge tsz-ek megerősítésére. Tehát harminc községben ti­zenöt vezető tölt be kettős tisztséget a tirmelőszövetke- zetekben. Am.lyen sokatmondóan nagy szám ez, olyan kicsi az idő, amely a kettős vezetők meg­választása óta eltelt. Azonb ez a rövid idő is több hasznos tapasztalattal szolgált. A tsz-tagság a gyenge szö­vetkezetben mindenütt nagy bizakodással, egyöntetű lelke­sedéssel fogadta azoknak a tsz-elnököknek a jelölését, akik már bebizonyították rá­termettségüket, hiszen erős szövetkezetek „jöttek létre” vezetésük alatt. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt iga­zolták, hogy az erőskezű, ta­pasztalt vezetés elsőrendű fel­tétele a gyengébb szövetkeze­tek gazdasági megerősödésé­nek. A tagság bizalmával egye­nes arányban növekedett a munkakedv és munkafegye­lem is. A ságújfalui tsz-asszo- nyok kötelességüknek tartot­ták, hogy segítsenek a pilir.yi tsz-ben az elmaradt kertészeti munkák pótálásában, hiszen elnökük tavasz óta a pilinvi szövetkezetnek is elnöke. De serény, gondos munka folyik Szendehelyen, Nemtiben, Cser- háthalápon és másutt is. Idő­ben végeztek a koratavaszi munkákkal és sehol sem ma­radt kapálatlan a mák, a ré­pa,a kukorica és a naprafor­gó. Jó hatást, bizakodást vál­tott ki a gyenge tsz-ek tagsá­ga és a járási vezetés között, hogy a nagyüzemi tapasztalat­tal rendelkező vezetők azonnal alkalmazták üzemszervezési hozzáértésüket s kialakították a mezőgazdasági nagyüzemek­ben nélkülözhetetlen munka- szervezeteket, a brigádokat és n unkacsapatokat. A tsz-tagok- rak így határozott beosztásuk van s ez nemcsak munkára mozgósításukat könnyíti meg, ' anem arra is jó, hogy bri­gádvezetők és tsz-tagok előre ismerjék az elkövetkező fel­adatokat. Egyidejűleg a szervezeti élet is megélénkült. A vezetrsés rendszeresen összeül, havonta megtartják a közgyűléseket, naponta idejében megtörténik' a brigádvezetők eligazítása. Ilyen demokratikus keretek között a tagság véleménye, a szövetkezeti demokrácia is jobban érvényesül. Az új vezetők tekintélyét növelte az is, hogy nagy gon­dot fordítottak az egyéni sé­relmek orvoslására és néhány kivétellel jókor és közmegelé­gedésre kerültek ezek elinté­zésre. „Az erősebb segítse a gyen­gét” mozgalom nagyobb akti­vitásra serkentette az állami gazdaságok vezetőit is, akiket korábban több jogos bírálat ért a felületes, formális segít­ségnyújtás, a csupán papíron szereplő patronálás miatt. Most az állami gazdaságok­ból, kísérleti és tangazdasá­gokból kikerült kettős vezetők járnak elől az új módszerek meghonosításában. A Magyar- nándori Állami Gazdaság igazgatója, ki a mohorai ter­melőszövetkezet elnöke is, megvalósította a szarvasmar- haállomáry egy helyre cso­portosítását s ezzel más munkákhoz férfi munkaerő szabadult fel. A krumpli és a cukorrépa művelésénél gépi eljárást alkalmaztak s ezzel ismét lehetővé vált más, kézi erőt igénylő munkák jobb el­végzése. A mozgalom tehát máris több előnyös vonással rendel­kezik, az erősebb valóban se­gíti a gyengét. Az eltelt rövid idő ugyanakkor néhány olyan gondolatot is felvet, amelyre a kövei Kező időkben több gondot kell fordítani, hogy a helyes célkitűzés helyesen va­lósuljon meg; Ilyen többi között az, hogy a járási irányító szerveknek jobban figyelembe kell venni, hogy a kettős funkció betölté­se nagy elfoglaltsággal, renge­teg energiát követelő fárado­zással jár. Ahelyett, hogy mi­nél több segítséget, támogatást biztosítanának a kettős elnö­köknek, megterhelik őket kü­lönböző társadalmi tisztségek­kel. Pongrácz Sándornak, a ma- gyarnándori és cserháthaláni tsz-elnöknek például kilenc tár­sadalmi funkciója van: köz­ségi tanácstag, járási tanács­tag, pártbizottsági tag, népi ellenőr, földművesszövetkezeti igazgatósági tag, állandó bi­zottsági elnök stb ... stb ... Hogyan jusson így elegendő ideje a legfontosabb munká­jára, a szövetkezet állandó, következetes vezetésére? A másik általános tapaszta­lat, hogy a tsz-elnökök a gaz­daság fárasztó irányítása köz­ben kevés energiát fordítanak a helyi ’tsz-ekben ügyes nagy­üzemi vezetők felkutatására és nevelésére, pedig a helyet­tesek nevelésével a maguk terhein könnyítenének. Ez a munka viszont nagyobb segít­ségnyújtást követel a párt és tanács mezőgazdasági osztá­lyaitól és vb-itől. Mindent egybevetve: „az erősebb segítse a gyengét” mozgalom féléves g> akorlati tapasztalatai biztatóak: a ket­tős elnökök irányításával re­mélhető a gyenge szövetkeze­tek mielőbbi megerősödése. S hogy az eredmények még ki­emelkedőbbek legyenek, szük­séges, hogy egyrészt a tsz-ta­gok, másrészt az irányító szer­vek minél több segítséget nyújtsanak a fárasztó munká­val túlterhelt kettős elnökök­nek. Így válhat lehetővé a me­gyei mg-i nagyaktíva azon ha­tározata, hogy az 1963. év le­gyen a gyenge tsz-ek megszi­lárdításának éve. Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője Finn kereskedők jártak Salgótarjánban A napokban finn kereske­delmi küldöttség járt Salgó­tarjánban. A három külön busszal ér­kező kilencventagú finn ven­dégeket — akik a Budapesti Ipari Kamara meghívására töltenek néhány napot ha­zánkban — a város ipari ve­zetői, köztük az Acélárugyár gazdasági és párt vezetői fo­gadták, s kalaúzolták a me­gyeszékhely megtekintésére. A finn kereskedők ellátogat­tak a Salgótarjáni Acéláru­gyárba is, megtekintették a több száz milliós költséggel épült hengerművet, s a gyár több üzemét. A gyár vezetőivel tett gyár- látogatás után a finn vendé­gek a Salgó étteremben ebé­deltek meg, majd folytatták országjáró útjukat A salgótarjáni járásban esz­tendők óta. mindig gondot okozott a növényápolás. A kedvezőtlen domborzati és ta­laj adottságokat csak tetézte, hogy a járás termelőszövet­kezetei — a bánya és ipari üzemek közelsége miatt — je­lentős munkaerőhiánnyal küz­döttek. A domborzati és ta­lajadottságok a járásban ma sem változtak. Igen sok embert szállíta­nak reggelente a autóbu­szok a járásból az ipari üzemekbe, bányákba. S mégis most a salgótarjá­ni járásban halad leg­jobban a növényápolás. Hogyan sikerült ezt elérni, — erről nyilatkozott munkatár­sunknak Veres János elvtárs. a salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztályának fő- agronómusa. — A járásban a kukorica és burgonya alkotja a kapás­növények túlnyomó többségét. Cukorrépát mindössze 200 hol­don termelünk és viszonylag jelentéktelen a mák termő- területe is. A korábbi évek­ben a kukorica és a burgo­nya megmunkálása legtöbb termelőszövetkezetben gondot okozott. Most mindkét nö­vényféleségnél befejezéshez közeledik a kapálás. Már ta­valy segítettünk a bajon, hogy bátran alkalmaztuk az új, élenjáró módszereket a mezőgazdasági termelés­ben és ígv a meglevő munkaerővel Js sikerült je­lentős mértékben növelni a mezőgazdasági hozamo­kat. Tavaly például 500 hold ku­koricát nem kapáltunk, mert e területen Hungazinnal pusz­títottuk a gyomokat. Az ered­mény igen jó volt. Karancs- lanúitőn 25, Kisterenyén 30 1 mázsa csöveskukoricát takarí­tottak be holdanként. Az idén már 900 holdra növeltük termelőszövet­kezeteinknél a vegyszer­rel gyomtalanított kukori­Zeneszó köszöntötte vasár­nap reggel Salgótarján épí­tőit, a város lakóit. A bányász zenekar járta végig a város főbb útjait, ezzel is ünnepé­lyessé téve a 14. Építők Nap­ja egész napos programját. Alig múlott kilenc óra, ün­neplőbe öltözött építő mun­kások, az üveggyárak dolgozói gyülekeztek a Salgótarjáni Üveggyár művelődési ottho­nának ízlésesen feldíszített kerthelyiségében. Sokan te­kintették meg azt a doku­mentációs kiállítást, amelyet az Építők Napja és a szak- szervezet 60. évfordulója tisz­teletére rendeztek a művelő­dési otthon csarnokában. Korabeli újságok, fényképek, hivatalos levelek dukumen- tálták az Építő- Fa és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete 60 éves történetét. Az „Asztalosok Szaklapja” 1891 július 1-i, a „Kőfaragó” című újság 1893 január else­jei, a „Kőműves” című újság pedig 1895 április 15-i számát olvashatták az érdeklődők: Az „Építőmunkás” 1897 jú­nius 1-i példánya az építő­munkások bérharcáról tudó­sít. Ugyancsak az „Építőmun- ícás”-ban olvashatjuk a „Vö­rös MÉMOSZ ezred” című írást, amely az építőmunká­sok hősies helytállásáról tudó­sítja az olvasókat. Plakátok, röplapok, korabeli fényképek mutatják be az építőmunká­sok nagyszerű harcát a Ta­nácsköztársaság idején, a Horthy fasizmus időszakában. ca termőterületét. Ez a járás kukorica termőte­rületének 50 százalékát alkotja. Teljes egészében ezt a mód­szert nem tudjuk alkalmazni, hiszen domborzati adottsága­ink nem teszik lehetővé. Szá­mításaink szerint azonban a kukorica termőterületének 60 —65 százalékán így termeljük maid a kukoricát. Ez a csapadékos, meleg idő­járás rendkívül kedvez a nö­vények fejlődésének, de gyor­san növekedésre serkenti a gyomnövényeket is. Ezért azokon a kukoricaföldeken, amelyen már második évben termelünk Hungazinnal kuko­ricát. a szer hatékonyságának növelése érdekében Dikonirttal permetezzük a területet. Ta­pasztalataink azt mutatják, ez igen jó hatással van a nö­vények fejlődésére, az így ke­zelt kukoricatáblák jelenleg is teljesen gvomtalanok. A korábbi években gondot okozott a burgonya növény- ápolása is. Az idén sokat se­gített. hogy a járás több ter­melőszövetkezetében elterjedt, a ceredi példa nyomán, a bur­gonya növényápolásának gé­pesítése. Jelenleg a burgonya termőterületének 28 százalé­kán. többek között Kazáron, Nagybátonyban. Karancslapúj- tőn. Dorogházán. ahol a ko­rábbi években a munkaerő- hiány miatt gondot okozott a burgonya megmunkálása ezt a módszert alkalmazzák. Az­tán az idén gyakorlattá vált nálunk az is. hogy azok a termelő- szövetkezetek, ahol előbb­re vannak a munkával, segítenek azokban a kö­zös gazdaságokban, ahol egyébként nem tudnák időben elvégezni a nö­vényápolást. A közelmúlt­ban például 30 ceredi asszony segített a homok- terenyeieknek a cukorré­pa egyelésében. Jelentősen növelte a szövet­kezeti tagok munkakedvét az anyagi érdekeltség. amelyet Számos építőmunkás nem jött el az ünnepségre. Sokan valóban munkával ünnepel­tek az Építők Napján. A nagybátonyi 30 lakás építé­sén vasárnap is folyt a mun­ka, hogy pótolják az elmara­dást, határidőre, még ebben a hónapban átadják rendel­tetésének az új otthonokat, az új üzletházakat. Több épít­kezésen az előkészítő munká­kat végezték az építők. Anya­got szállítottak a helyszínre, előregyártott elemeket készí­tettek elő, hogy hétfőn reg­gel azonnal indulhasson a munka. Tízóra volt, amikor az ün­nepség elnöksége elfoglalta a helyét. Ott volt A lies János elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága titkára, Jedlicska Gyula. elvtárs, az MSZMP Salgótarján városi bizottságá­nak első titkára, Hercegfalvi István elvtárs, az Építő- Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagja, Sándor István elvtárs, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa vezető titká­ra, a párt és tömegszerveze­tek más képviselői, a terme­lésben élenjáró dolgozók. Nagy József elvtárs, az Építő- Fa és Építőanyagipari Dolgo­zók Nógrád megyei Területi Bizottsága titkára megnyitó szavai után Jedlicska Gyula elvtárs tartott ünnepi beszé­det. — Kettős ünnep a mai az építő- és építöanyagipari dol­gozók számára — kezdte ün­csaknem valamennyi szövet­kezetben alkalmaznak. A cé­lunk eredetileg az volt. hogy mellőzzük közös gazdaságaink­ban a részes művelést. Ehhez azonban nem ragaszkodhatunk valamennyi termelőszövetke­zetben. hiszen I.ucfalván. Ho- mokterenyén. Etesen e mód­szerrel nem értünk volna célt. A takarmánybetakarításnál is harmadában, felében dolgoz­nak a szövetkezeti tagok, ahol a munkaerőhiány akadályoz­ná a takarmánynövények idő­beni betakarítását. A lucernát, 1400 kataszt- rálís holdon már betaka­rítottuk. a vöröshere és a rétek kaszálása is jó ütem­ben halad. Minden jel arra mutat, hogy a salgótarjáni járásban idő­ben. jó minőségben végezzük el az idén a növényápolást, a takarmányok betakarítását — fejezte be nyilatkozatát Veres elvtárs. népi beszédét Jedlicska Gyu­la elvtárs. — Ma immár ti­zennegyedszer ünnepeljük az építőmunkásokat, s ez a mai egybeesik a szakszervezet 60 éves fennállásával is. Az ünnepi szónok ezután arról beszélt, hogy az ünnep­ségeken nálunk már szokás* hogy számvetést is készítünk. Visszapillantunk a múltra — mert az erőt ad további munkánkhoz, — de meghatá­rozzuk azokat a feladatokat is, amelyek ránk várnak. Be­szélt azokról a harcokról, me­lyeket az építőmunkások vív­tak meg az elmúlt 60 év alatt, szólott azokról az idők­ről, amikor alig-alig volt munkájuk az építőknek* ácsoknak, asztalosoknak, fes­tőknek, kubikosoknak, stb. — Ma más a helyzet. folytatta. — Ma az építőmun­kások megbecsült tagjai szo­cializmust építő társadal­munknak. Hiszen rajtuk is múlik, hogy minél több új lakás épüljön, minél több új gyárban dolgozzanak a mun­kások, új kórházak, művelő­dési otthonok, iskolák és óvo­dák falai emelkedjenek a magasba. A második ötéves tervben csupán Salgótarján­ban 1640 lakást építünk. De ott vannak az építők a szál­lodánál, a művelődési ott­honnál, a. kórháznál, a gyá­rak rekonstrukcióinál. Mi most építünk új várost — hangsúlyozta az előadó — és ez megszabja az építők fel­adatát is. — A tél komoly károkat idézett elő. Országosan 3 milliárd forintot. Ebből az összegből 20 ezer lakást, más­szóval egy 60 ezres várost le­hetne felépíteni. Nem kicsi az elmaradás Nógrád megyé­ben sem. Ezért van arra szükség, hogy 1963 az építők éve legyen, amikor — ha kell kettős műszakban, nyújtott munkaidőben, de ha szüksé­ges vasárnapi műszakkal ic —pótolják a tél okozta ki­esést, határidőre készül ion el minden léfesítménv. Kettőzi az építők felelősségét az is, hogy már ebben az évben meg kell teremteni az 1964- es beruházás zavartalan át­menetét, azt, hogy tovább épüljön, gazdagodjon a város, az egész megye. Ezért dolgoz­zanak már holnaptól jobban, hősies munkával érdemeljék ki. dolgozó társaik megbecsü­lését, elismerését. Az előadó ezután az éoítő- anyagipar dolgozóinak fele­lősségéről beszélt. Mert az, hogy jobb minőségű tégla, üveg, cserépkályha kerüljön az építkezésekhez, feltétlen rajtuk, az ő jobb munkájukon múlik. Az ünnepi beszéd után több vállalat pénzjutalmat és kitüntetéseket osztott ki a dolgozók között. Az Építő­ipari Vállalat 16 300 forint pénzjutalom mellett 3 dolgo­zónak az „Építőipar Kiváló Dolgozója” 14 brigádnak pe­dig a szocialista brigádról szó­ló oklevelet, illetve jelvényt adta át. A Salgótarjáni Üveg­gyár 20, a Táblaüveggyár pe­dig 10 ezer forint pénzjutal­mat osztott ki. Délután gazdag kultúr és soorfműsor szórakoztatta az építőket. Becsület büfé az Acélárugyárban A megye mind több Ipari üzemében szerveznek úgynevezett be­csület büféket. Az üzemekben, műhelyekben elhelyezett kis bü­fékben minden szükséges árut — cigarettát, hűsítő italokat, cukor­kát stb, megtalálnak a dolgozók, önmagukat szolgálják ki, s ma­guk teszik a pénztárba az áruért járó ősszeget. Legutóbb a Salgótarjáni Acélárugyárban nyílt becsület büfé. Képünkön Pintér József vásárlás közben. Vegyszerek és gépek váltják fel a kapát a salgótarjáni járáskan Nyilatkozik a járási főagTronámus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom