Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-05 / 45. szám

1 1963. június 5. NÖGRÄDINÉPÚJSÁG Tudomány és technika TU—-114-es löl:hajtásos utasszállító repülőgép bonyolítja le a for­galmat a Moszkva—Uj Delhi közötti közvetlen légi járaton. A képen: érdeklődő indiaiak veszik körül a hatalmas szovjet gépet az Uj-Delhi-i repülőtéren. (MTI Külföldi Képszolgálat) 4 - > X Ujtípusú csehszlovák gyártmányú traktort vizsgáztatnak a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetben. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Bertalan Lajos úti labora­tóriumába újtípusú Zetor 4011 Major elnevezésű négyhengeres traktor érkezett. Az intézet munkatársai megvizsgálják a traktor teljesítő képességét, majd tartóssági próbának vetik alá. Amennyi-' ben a traktor jól vizsgázik, rendelnek belőle a mezőgazdaság ré­szére. A képen: Madarász András csoportvezető és Baracskai László szak­munkás az új traktor működését vizsgálják. (MTI Fotó Fehérváry Ferenc) Amit az építők tehetnek... Már hírt adtunk arról, hogy az elmúlt hét péntekén Salgótarjánba látogatott Brutyó János elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője. Beszámoltunk arról is, hogy Bru­tyó elvtárs a város több fontos építkezését is felkereste, délután pedig az Építőipari Vállalat műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetőivel, a vállalat aktivistáival beszélgetett. Szombaton, az Építőipari Vállalat pártbizottsága tartott ki­bővített ülést, amelyen elsősorban arról beszéltek: hogyan pótolhatják a tél okozta lemaradást, hol s mit kell tenni az adósság megszüntetéséért. Mind a két tanácskozás igen fontos volt. Szinte a koronát tette fel a korábbi vitákra, beszélgetésekre. Ma már úgy lehetne összefoglalni e két ta­nácskozás lényegét, ahogyan Szalai Gáspár elvtárs, a vá­rosi pártbizottság titkára is mondotta: 1963. az építők éve lesz, s a tanácskozások, megbeszé­lések és viták után a munkán a sor! Nem kell áltatni önmagun­kat; az Építőipari Vállalat te­vékenységében valóban sok a baj. Az a több mint 16 millió forintos lemaradás, ami eddig van, egyedül is beszél. Bái; igaz, hogy ennek igen jelen­tős hányada a tél okozta ki­esés miatt következett be, de a második negyedév eddigi számításai sem kecsegtetőek. A második negyedévre is mindössze 80—85 százalékos tervteljesítésről beszélnek a vállalat műszaki vezetői — több nem is várható. Persze kétségbeesésről nem is szabad szólnunk, hiszen mind a két megbeszélésén az optimizmus csengett ki vezetők és fizikai dolgozók' hozzászólásából. És most ez a lényeg! Valameny- nyien bíznak erejükben, ab­ban, hogy a korábbi megtor­panás után magukra találnak, s visszaszerzik az építők igen megérdemelt becsületét. A vállalat ez évi építőipari tervfeladata meghaladja a 200 a szélték rá. Nem sokkal később elgázolja a villamos, és ott helyben szörnyethalt. Mi­kor pedig „jóságos” tísztelendője engesztelő misét akart bemutatni a „lelki üdvéért”, megjelent neki a szerencsétlen fiúcska a pokol lángjaitól nyaldosva, és azt mondta: „Értem már hiába imádkozik, atyám, mert bűnben haltam meg és az idők végezetéig a pokolba kerültem.” Érthető, hogy a hiszé­keny gyermek lelke megtelt rettegéssel és a pap elérte célját: hallgatói állandóan nyakára jártak és feloldást kértek minden­féle nevetséges gyermeki „bűnök” alól. Az ilyenekből az egyháznak hű fiai lesznek, de a társadalom teljes értékű tag­jaivá később is csak akkor lehetnek, ha a beléjük nevelt előítéletektől, téveszméktől — sokszor súlyos lelki válságok közepette — megszabadulnak. Ez pedig ezekben az esetekben nagyon nehezen sikerül. Ez a ta­nuló még középiskolában is küszködik, har­col — elsősorban önmagával. Döntsön a meggyőződés1. Köztudomású, hogy a középiskolai ifjúsá­gi szervezet nemcsak nevében, hanem cél­jaiban is a kommunista fiatalok szövetsége, ahol már a vallás nem magánügy. Ez nem azt jelenti, hogy KISZ-tag csak szilárd ma­terialista meggyőződésű diák lehet. Dehogy! His zen a leendő gimnazisták 60-70 százaléka még az általános iskolából, de fő­leg otthonról idealista meggyőződéssel jön (ami persze tudatalatti) s ezeket rekesszük kívül az ifjúsági szervezeten? Korántsem. De mindent megteszünk azért, hogy a KISZ- en belül ezek a tanulók de a másik 30-40 százalék is, amely közömbösnek (vallási szempontból) és aki életkorának megfelelően ateistának vallja magát a foglalkozások, a próbák, az egyéni önképzés meg a búvár­kodás eredményeként (itt az ateista szelle­mű könyvekre gondolok elsősorban, amelye­ket jó. ha a tanuló rendelkezésére bocsá­tunk, hogy maga győződjön meg és döntsön elsősorban minden külső lelki kényszer nél­kül ebben a kérdésben) öntudatos, szilárd jellemű, bátor, munkaszerető, közösségi, s nem képmutató, hazudozó hajbókoló ember­ré váljon. Az ilyen gyerekek nyílt szemmel és nyílt füllel járnak-kelnek az életben. Gyorsabban észreveszik és reagálnak az olyan dolgok­ra. amlyekkel nem értenek egyet. Ezért van aztán az. hogy az idősebb és fiatalabb ge­neráció között nagyon sokszor / van véle­ménykülönbség. Ami persze érthető is. Más világban, más lehetőségek között nőttek fel apáink-anyáink, s megint mások a mai adottságok, amikor a gyermek a család és a társadalom szemefénye. És az igy van jól. Persze itt is lehet­ne fonák és elrettentő példákat hozni ki­rívó esetekről, amikor a fiatal a bűnözés útjára tért, elhamarkodott házassá­got kötött, nem istápolja öreg szüleit, stb., nem ez a jellemző és nem általános, és nem a hittanoktatás visszaesése eredményezte; s még így is sokkal egészségesebb ifjúságunk mentalitása, munkaszelleme, de főleg a kö­zösségi élete, mint a múltban volt. így, ilyen körülmények között joggal éri bírálat KISZ tagjaink részéről az olyan tanulót is, aki — főleg ha még vezetőségi "tag is — részt vesz istentiszteleten, elmegy a húsvéti, úrnapi körmenetre, elhiszi a világ teremtésének meséjét is. Hiszen a kettő itt sem fér meg együtt. Még akkor sem, ha sokan egyedül csakis a vallási er­kölcs alapjain állva tudják elképzelni a tár­sadalmi életet. A mi erkölcsünk Mi, kommunisták a kommunista erkölcs alapjain állunk, az életben, iskolában egy­aránt ezt valljuk, s tanítványainkat is en­nek szellemében neveljük. Tehát tudunk mit adni a valláserkölcs helyett. Azokkal szemben pedig, akik tagadták és tagadják a kommunista erkölcsöt, a leghatározotab- ban szembefordulunk. Már Lenin elvtárs is ezt tette, amikor így beszélt: „Gyakran úgy tűntetik fel a dolgot, hogy nekünk nincs saját erkölcsünk, a burzsoázia gyakran az­zal vádol bennünket, hogy mi, kommunis­ták, minden erkölcsöt tagadunk. Ez a fo­galmak összezavarásának módszere, melynek segítségével port hintenek a munkások és parasztok szemébe... Mi tagadunk minden olyan erkölcsöt, amelyet embereken kívülál­ló, osztályokon kívülálló fogalmakból ve­zetnek le. Mi azt mondjuk, hogy ez csa­lás, szemfényvesztés, s a munkások és pa­rasztok elbódítása a földesurak és a kapi­talisták érdekében Mi kijelentjük, hogy a mi erkölcsünk a proletár osztálvharc érdekeinek van tel­jesen alávetve. Mi a proletariátus osztály­harcának érdekeiből vezetjük le erkölcsün­ket.” Tehát ha a kommunista erkölcs szerint akarunk élni. — minden jelentős cseleke­detünknél, elhatározásunknál először azt ve­gyük számba, hogy ezzel használunk a pép­nek, a dolgozó közösségnek, ifjú társaink­nak, előmozdítjuk az új társadalom építését az úitípusú emberek formálását. És ezt mi, szülők és nevelők, ifjúsági vezetők egyaránt szívleljük meg, s munkánkhoz ez adja az ösztönzést, hiszen kezünkben van az új ge­neráció nevelése, tőlünk füaa elsősorban, kik lépnek majd nyomdokainkba. Pintér Nándor tanár Pásztó. Mikszáth K. Gimnázium millió forintot. Nagy többsé­gében ebből a pénzből Salgó­tarján gazdagodik, de az új lakások százai, a szálloda, a művelődési otthon, a kórház és egyéb más tennivalón kí­vül el kell végezni a termelő- szövetkezetek beruházási munkálatait, az ipari üzemek rekonstrukcióit. Ahhoz azonban, hogy mind­ez valóra váljék, igen sok gonddal, bajjal kell még meg­küzdeni — de mielőbb. A két­napos megbeszélésen ezekről sok szó esett — s az a kedve­ző, hogv az Építőipari Vállalat vezetői, munkásai már nem a hibák, az elmaradás meg- okolására, indoklására töre­kednek, hanem inkább a kivezető utat keresték Mert való igaz, hogy a nehéz tél mellett gátolta — és gátol­ja még ma is az építő mun­kások zavartalan munkáját számos tényező, mint például a hiányos tervdokumentáció, a munkaterület biztosítása, stb., mégis úgy nyilatkoztak, hogy a nógrádi építők képesek a feladatok valóra váltására. És mindjárt a kivezető útra is választ adtak — a legtöbb esetben. De beszéljünk őszintén ar­ról, ami az építők munkáját akadályozza. A kijelöléshez képest még mindig legalább 50 millió fo­rintos munkához hiányoznak a tervek. Ebből 20 millió . fo­rint értékű teljesen késik, a további- 30 milliónak nem tisz­tázott a felhasználása. Sok a munka, de még többnél hiányzik a tervdokumentáció, vagy a hitelkeret, még több­nél, mint például a nyomda és sajtószékháznál is a mun­katerület. Nem rendelkezik a vállalat megfelelő munkaerő­vel, ezekben a napokban csaknem 160 fő hiányzik a létszámból, legtöbb esetben szakmunkás, mint például a kubikos. Felsorolni is sok lenne azokat a gondokat, amelyek éppen a beruházó hi­bájából váltak most már vég­képp gátlójává a munkának, akár a salgótarjáni művelődé­si háznál, akár másutt. Töb­ben is nagyon helyesen fogal­mazták meg, hogy ma már a kivitelezés, tehát maga az ef­fektiv építési idő sokkal ke­vesebb időt vesz igénybe, mint a tervezés, a tervdoku­mentálás, a helybiztosítás, másszóval az előkészítés. Hi­szen ma már egész sor tény bizonyítja: a jó előkészítés biztos alapja a tökéletes és mind gyorsabb kivitelezésnek! És ezt most már éppen ideje lenne megszívlelni tervező­nek és beruházónak egyaránt. Az úgymond* külső hibákon kívül azonban mind több tennivalója van magának a vállalatnak. Nem tagadható, hogy a belső szervezetlenség is igen-igen súlyos kerékkötő­jévé vált már a munkának. Hiszen nem engedhető meg, hogy míg a szállításra, az anyagellátásra panaszkodnak, addig egy-egy építésvezetősé­gen szinte gátolják ezt a munkát. Példa van arra — sajnos, nem is egy —, hogy egy-egy gépkocsi drága órá­kat vesztegel egy-egy munka­helyen, mint például a kór­háznál csak azért, mert nincs ember, aki átvegye az odaszál­lított építési anyagot. De az sem engedhető meg, hogy a termelésből kieső mintegy 8—8,5 százalékos idő éppen a munkaszervezésből, a műsza­kiak, vagy a fizikai dolgozók hibájából történjék meg. Té­nyek igazolják, hogyha a vesz­teségidőt csak a felére csök­kentenék, 3,6 százalékos nye­reségre lehetne szert tenni. És mennyi baj van a mun­kafegyelemmel. A vezetők lét­számhiányról beszélnek, de azt már nem veszik figyelem­be, hogy a megengedettnél jóval nagyobb a létszáminga­dozás. Az elmúlt hónap 20 napja alatt 166 ember távo­zott el a vállalattól, javarésze a törzsgárda tagja, kiváló szakmunkás, ezzel szemben csaknem 200 embert vettek fel. És ha ennek az okát is vizsgálnák, feltétlen olyan megállapításra kellene jutni: többet, jobban törődjenek a meglévő törzsgárdával, hiszen azokkal kell megoldani a megnövekedett feladatokat. A termelékenységben igen komoly szerepet játszik a munkaverseny is. Ennek ha­talmas erejét már felismer­ték a vállalatnál. Szervezik ugyan a munkaversenyt, de értékelésére, a munkaverseny­ben legjobb eredményt elérők népszerűsítésére bizony már nagyon keveset tesznek, sok­szor mind ezt a tevékenysé­get szükséges rossznak tart­ják a szakszervezet és mű­szaki vezetés egyaránt.- Ehhez — és most már „érthetően” — az is hozzátartozik, hogy 32 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, de igen keveset tettek azért, hogy ebben a nemes mozgalomban rejlő hatalmas erőt valóban gyümölcsöztessék is. Nem utolsó sorbán kél! S251­ni az üzem és munkaszerve­zés meglevő problémáiról. Építésvezetők, fizikai dolgo­zók mondották el. hogy ennek hiánya mennyire akadályozza a munkát. Mikor létszám- hiánnyal küzdenek. amikor növelni kellene a termelé­kenységet. csak felsőbb intéz­kedésre veszik elő azt a négy meszelőgépet, ami gyorsítaná a munkát, ami munkaerőt pó­tolna. Nem megnyugtató a munkagépek kihasználása sem. jóval az országos átlag alatt van. A munkaszervezésből adódó anyagi ösztönzésre’ már alig lehet beszélni. Még mindég nem teremtették meg az egy összegű utalványozás teljes rendszerét, azt. hogv egy-egv brigád az el végzet4 munkáért mennyit kereshet. Ezek a hibák és gondok megtalálhatók az ' Építőipar; Vállalat tevékenységében. A szerencse csupán az, hogy ma már jól látják ezt a vezetők, munkások egyaránt. Kormos Pál kőműves fogalmazta meg: behozzuk a lemaradást, csak teremtsék meg annak műszaki feltételét. Dolgozunk mi vasárnap is, csak legyen meg annak látszata. Legyünk ebben a tevékenységben egyek. Műszakiak és fizikaiak egyaránt. Megtalálták — vélemé­nyem szerint mindenre a megoldást. Közös nevezőre jutottak a beruházóval. Egyez­tetik véleményüket, elképze­lésüket a tervezőkkel. A szál­lításnál segítséget ígért az AKÖV. Elérték a falegyent a kórház építői Bensőséges kis ünnepséget rendeztek az elmúlt hét utol­só napján az új megyei kór­ház építői. A több mint 130 millió forintos beruházásnál dolgozó építők igen jelentős állomáshoz érkeztek el ezen a napon. Az „A” épület egyik nyolcemeletes szárnyán elér­ték a falegyent, s kitűzhették a teljes magasságot jelentő zöldgallyat. Az épület másik szárnyán, a kilenc emeletes épületnél előreláthatólag szep­temberben érik el a falegyent Növeli az építő munkások sikerének jelentőségét az is, hogy a tél okozta kiesést pó­tolni tudták ezen a részen, s jelenleg az eredeti tervhez viszonyítva már 3—4 napos előnnyel dolgoznak itt, ami már is biztató remény ahhoz, hogy az úi 565 ágyas kórhá­zat a tervezett határidőnek megfelelően 1965 második fe­lében átadják rendeltetésé­nek. — x — Az Építőipari Vállalatnál nagyot változott a helyzet. A párt kezdeményezésére sokan — o verebélyiek, lapúj- tőiek, pásztóiak — már a vasárnapi termelést is vállalják. A kettős műszak, a túlmunka pedig sokat segít akkor, ha az intenzív lesz, ha a fizikaiak tevékenységéhez megterem­tik a műszaki lehetőségeket is. A tanácskozás pedig azt igazolja: a nógrádi építők most már azért harcolnak, hogy visszaszerezzék régi hí-nievüket, pótolják a lemara­dást, gazdagítsák, szépítsék megyénket. Ebben az akarat­ban pedig bízni kell, a tények igazolják majd valódiságát. * t Somogy vári László A mizserfaiak az élen A mizserfai bányaüzem dolgozói már 1959 óta páros- versenyben állnak a szom­szédos csehszlovákiai pótori bányászokkal. Ez a verseny eddig igen jó eredményt ho-l zott. Nemcsak azért, mert mindkét bányaüzem dolgozóit a jobb eredmények elérésére ösztönzi,. hanem azért is, mert itt érvényesült az elvtársi se­gítségnyújtás is. A mizserfaiak az elmúlt esztendőkben a többi között például F 4-es rakodógéppel segítették cseh­szlovák testvéreiket. A póto- ríak több hasznos műszaki se­gítséget nyújtottak a mizser­faiak bányászkodásához. A két bánya között folyó párosversenyt most Pótoron értékelték. Kiderült, hogy is­mét a mizserfaiak dolgoztak jobban és 8.4 ponttal megelőzték csehszlovák test­véreiket, Ez a verseny is se­gített abban, hogy a mizser­fai bányászok az év eddig el­telt időszakában — a külfej­téssel együtt csaknem 22 800 tonna szenet termeltek ter­ven felül. A mizserfai és pótori bá­nyászok küldöttei legutóbbi találkozásukkor abban is meg­egyeztek, hogy most már min­den hónapban ’ közlik egymás eredményeit, s a pótori bányá­szok vándorzászlót alapítanak — magyar és csehszlovák fel­irattal. Ezt a zászlót a ne­gyedéves eredmény után a legjobban dolgozó bányaüzem kollektívája kapja meg. Talajvédelmi tanulmányt készítenek Nógrád megyei sajátosság­gal az összes talajvédelmi feladatokra vonatkozó isme­retterjesztő jellegű tanul­mányt dolgoznak ki. A mun­kálatokat a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézeté­nek közreműködésével végzik. A tanulmány hozzásegít ah­hoz, hogy a műszaki tervek­kel nem rendelkező területe­ken is bevezessék az alap­fokú talajvédelmet és meg­gátolják az erózió pusztítását. Vevőankétok az üzemekben Növelik azoknak a vevőan­kétoknak a számát, amelyek nagyobb üzemek területén az egész kereskedelmet érintő problémák feltárását szolgál­ják. A megyei kereskedelmi osztály vezetője irányítja az ankétok megszervezését, kö­zösen a szakszervezettel és a nőtanáccsal. A kereskedelmi vállalatok az ankétokat ille­tően ütertitervet készítettek, amelynek értelmében egy-egy üzemben közösen rendeznek vevőankétokat. A vevőanké- tokat segítik az üzemben mű­ködő társadalmi szervek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom