Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-01 / 44. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. EVF. 44. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1963. JÚNIUS 1 A népi ellenőrzés évfordulója öt esztendővel ezelőtt alakult meg a népi ellenőrzés. Ezzel a dolgozók széles tömegeinek lehetősége nyílt azélet minden területének ellenőrzésére. Az Öt évvel ezelőtt megalakult Népi Ellenőrzési Bizottságoknak ebben van a legnagyobb jelentőségük. Megyénkben is megalakult egy megyei bizottság, négy járási bizottság, 110 falusi és 33 üzemi népi ellenőrzési csoport. Megyénkben ma már több mint másfél ezer népi ellenőr dolgozik és őrködik közéletünk tisztaságáért. Népi ellenőreink öt esztendő alatt igen jelentős munkát végeztek. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és nem utolsó sorban a közigazgatós területén rendszeresen vizsgálatokat tartottak és ezeknek a vizsgálatoknak abban van a legnagyobb értékük, hogy minden esetben legfőbb feladatként a segítségadást tartották szem előtt. Feltárták a hiányosságokat és segítséget adtak azok megszüntetéséhez. Életünk minden területén nélkülözhetetlen az ellenőrzés. A népi ellenőrzés fennállása óta ez egyre jobban közismertté vált megyénkben is, különösen azoknál a szerveknél, ahol a Népi Ellenőrzési Bizottságok ellenőrzést tartottak. Az ellenőrzések alkalmával minden szerv tapasztalhatta, hogy az ellenőrzés vizsgálatai segítik a gazdasági vezetőket a sokrétű feladatok megvalósításában. A népi ellenőrzés tagjai — munkájuk során — megmagyarázták a dolgozóknak a hibák mind gazdasági, mind politikai jelentőségét, aztán megmutatták, hogy a feltárt hibák megszüntetésére milyen intézkedést tegyenek. Ezzel hozzájárultak a vezetés javításához. Az ötéves népi ellenőrzési tevékenység alatt több mint 300 témakörben végeztek országos és helyi jellegű vizsgálatot. Ezek a vizsgálatok a dolgozók körében megnyugvást váltottak ki és növekedett a népi ellenőrzés iránt a dolgozók széles tömegeinek bizalma. Ezt igazolja, hogy a dolgozók több mint 1630 közérdekű és magánbejelentést küldtek a bizottságokhoz, amelyekben sérelmeiket, panaszaikat hozták a Népi Ellenőrzési Bizottságok tudomására. A népi ellenőrzés a bejelentéseket minden esetben saját hatáskörében vizsgálta meg és tett intézkedést. Ezeket a vizsgálatokat és intézkedéseket a Népi Ellenőrzési Bizottságokban tevékenykedő kiváló szakemberek véleménye alapján és segítségéve] végezték és tettek intézkedést a hibák és hiányosságok megszüntetésére, s megelőzésére. A vizsgálatok minden esetben elérték a céljaikat és az öt év távlatából megállapíthatjuk, hogy a népi ellenőrzés megfelelt azoknak a célkitűzéseknek, amelyek érdekeben létrehozták. Nem ünneprontás, de beszélni kell róla, hogy az elért eredményeken kívül az új és társadalmi alapokon működő, a széles dolgozó tömegekre támaszkodó Népi Ellenőrzési Bizottságok segítő szándékát nem mindenütt fogadták a vizsgált szervek, — főként a kezdeti időben — bizalommal. De ahol a bizalom nem volt teljes, ott a vizsgált szerv házatáján sem volt minden rendben. Ezek rendszerint kiderültek a vizsgálatok befejezésével. Előfordulnak még ma is olyan jelenségek, hogy az ellenőrzési munkával megbízott népi ellenőröket saját vezetőik nem szívesen engedik el a bizottságokban végzendő munkára. Ez befolyásolja a népi ellenőrök munkakedvét és munkájuk eredményét is. Azok a vezetők, akik nem engedik a népi ellenőröket dolgozni, — helytelenül cselekednek, hiszen az általuk végzett munka társadalmi jellegű. Ezért csak elismerés illeti meg őket. Népi ellenőreink munkája megfelel a várakozásnak, mert teljes tárgyilagosság, segítőszándék vezérli tevékenységüket. Megyénk népi ellenőrei bebizonyították, hogy becsülettel részt tudnak venni a közösségi munkában. Sokat tanultak és munkájukkal ma már nemcsak a vizsgálatra kijelölt szerveknek adnak segítséget, hanem a saját munkahelyükön is részt vesznek a rendellenességek feltárásában és megszüntetésében. Ezért a népi ellenőröket munkájuk során ma már mindinkább a megérdemelt tisztelet és elismerés kíséri. Az ötéves népi ellenőrzési munkáról dolgozók széles tömege elismeréssel beszél. Ez elsősorban annak a csaknem másfél ezerre tehető népi ellenőrnek szól, aki önzetlenül, társadalmi munkában dolgozik közéletünk tisztaságáért, a hibák megszüntetéséért és az előttünk álló feladatok mielőbbi gyors és eredményes megvalósításáért. Rozgonyi Aladár a népi ellenőrzés megyei elnökhelyettese Vasárnap nyílik a megyei képzőművészek tavaszi tárlata Holnap, vasárnap délelőtt igen jelentős művészeti eseménye lesz Salgótarjánnak. Ekkor nyílik meg ünnepélyes keretek között a József Attila művelődési otthonban a Nóg- ród megyei képzőművészek munkacsoportjának tavaszi tárlata, aminek az ad külön érdekességet, hogy most, első ízben mutat be anyagában öntevékeny tehetségek munkáiból is. A tavaszi kiállításra kerülő alkotások — a budapesti zsűribizottság véleménye szerint is — rendkívül figyelemreméltó változatosságot mutatnak mind a témaválasztás, mind a művészi kifejezés formájában. Néhány képzőművészünknél különösen örvendetes, szembetűnő előrelépés megfigyelői lehetünk a most megnyíló bemutatón, ami azt bizonyítja, hogy Nógrád megyében a képzőművészeti tevékenység megtalálta az egészséges szellemű bontakozás lehetőségeit. A mintegy hetven értékes alkotást bemutató tavaszi tárlatot Aradi Nóra budapesti egyetemi tanár, a kitűnő művészettörténész nyitja meg s az eseményen a Művelődés- ügyi Minisztérium művészeti osztálya is képviselteti magát. Bizonyosra vesszük, hogy a tavaszi tárlat anyagában kö- zületeink, intézményeink és a magánosok is meglelik azokat a műveket, amelyek megvásárlásával további eredményes munkásságra ösztönözhetik képzőművészeinket. Salgótarjánba látogatott Brutyó János elvtárs Pénteken délelőtt Salgótarjánba látogatott Brutyó János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politika! Bizottságának póttagja, a S5fOT főtitkára, Nógrád me* gye országgyűlési képviselője. Brutyó János elvtárs, akit útjára elkísért Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP, Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szalai Gáspár elvtárs, az MSZMP Salgótarjáni vá* rosi bizottsága titkára, az EM Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatot kereste fel. Meglátogatta a város fontosabb építkezéseit, elbeszélgetett az Építőipari Vállalat gazdasági és mozgalmi vezetőivel. az építkezések dolgozóival. majd délután a vállalat aktivistáinak megbeszélésén vett részt. PEDAGÓGUS NAP, 1963. Nagy József né látogatása megyénkben Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a héten látogatást tett Balassagyarmaton. Délelőtt meglátogatta a helyiipari vállalatokat, munkájukról nagy elismeréssel nyilatkozott. Az esti órákban pedig Balassagyar.Tii.toir béke gyűlést tartott. ftaeretettel kSszöntjük nevelőinket (Radics István rajza) Adjunk választ a dolgozók minden kérdésére Illést tartott a megyei pártbizottság: az előadó — több helyen vagy teljesen leegyszerűsítve értékelik. vagy A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Pártbizottsága szerdán Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében ülést tartott. Ülésén — amelyen részt vett Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a K. B. agitációs és propaganda osztályának vezetője, Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága póttagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, a pártbizottság tagjai és meghívott vendégek — Havas Péter elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője a pártbizottság elé terjesztette a megyei párt-végrehajtóbizottságának az „iteemi agitáció helyzete és feladata” című jelentését. A dolgozók egyetértenek a párt politikájával — A párt politikai bizottsága 1960 tavaszán határozatot hozott az üzemi agitáció helyzetéről és feladatairól — kezdte beszédét Havas Péter elvtárs. — Megyénk üzemeiben folytatott politikai munka teljesen igazolta e határozat szükségességét. Párt- bizottságaink és szervezeteink egész agitációs tevékenységüket a Politikai Bizottság határozata értelmében végezték. Az azóta eltelt időben az üzemi agitáció sok vonatkozásban lépést tartott a feladatokkal és sokat fejlődött. Ezután elmondotta, hogy megyénk üzemei. politikai életének ma egyik legjellemzőbb vonása a dolgozók egyre szélesedő, érettebbé vált érdeklődő készsége és aktivitása. Az emberek nagy többsége egyetért a párt politikájával, a szocializmus eszméjével. A párt helyes politikája és munkamódszereinek nagy vívmánya a közéletben uralkodó nyílt légkör. Az agitációt — folytatta lebecsülik mondván — „a hangulat jó, a terv megvan, tehát jó az agitáció”, vagy általánosan kezelik „minden amit teszünk agitáció”, „nincs semmi újság, minden jó” stb. ennélfogva nem fordítanak kellő figyelmet az üzemi agitáció kialakítására, tartalmi irányítására. Előfordul — hangsúlyozta az előadó —, hogy agitáció alatt egyszerűen a soronlevő feladatok mechanikus végrehajtását értik, „teljesítsd tervedet, termelj többet, olcsóbban” és nem fordítanak gondot a munka tudatosságának, jelentőségének magyarázására. A kongresszus nagy hatással volt az emberekre A végrehajtó bizottság előterjesztése ezután a pártszervezetek politikai agitációs munkájáról szólt. Az üzemi dolgozók zöme a párt VIII. kongresszusának határozatait, illetve azoknak a legfontosabb részeit megismerte. A kongresszus nagy hatással volt és van a munkásság valamennyi rétegére, kedvezően hatott az üzemi dolgozók hangulatára. Azonban nem sikerült mindenhol tökéletesen tudatosítani, megmagyarázni a szocializmus alapjainak lerakásának jelentőségét, helyét mindennapi életünkben és fejlődésünkben. Sokan nem látják ennek történelmi jelentőségét. Ez főképpen úgy jelentkezik, hogy a szocializmus alapjainak lerakásából fakadó következtetéseket nem egyformán értelmezik. Ez főképp a szövetségi politika, a szocialista nemzeti egység kérdéseinél jelentkezik. Találkozunk olvan nézetekkel, amelyek kétségbe vonják az emberek nevelhetőségét. átalakulásuk lehetőségét és még mindig fenntartások vannak az ellenforradalom ideién ingadozókkal szemben. Elég sokan fogadták bizalmatlanul az amnesztiát is. A mezőgazdaság iránti érdeklődésről szólva az előadó elmondotta, hogy sajnos az üzemben folyó politikai munka nem magyarázza alaposan a mezőgazdaság fejlődésének objektív és szubjektív problémáit ezért a tsz-ek helyzetével kapcsolatban sok az egészségtelen vélemény, sekkel foglalkoznak. A pártszervezetek tagevűfé- > (Folytatása a 3. oldalon.) sein. vb. és pb. üléseken gyakran tárgyalnak .termelési problémákat. A pártszervezetek és bizottságok többnyire jó formákat találnak a termelés konkrét ellenőrzésére. Sok helyen működnek a pártszervezetek mellett három-öt tagú termelést ellenőrző csoportok. A Salgótarjáni Acélárugyárban széleskörű műszaki tanácsadó csoport segíti a pártszervezet termelést irányító és ellenőrző munkáját. Az ez irányú munka középpontjában a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az anyagtakarékosság áll. Az előadó ezután több példával illusztrálta a kommunisták aktív szervező és példamutató munkáját. — A termelési kérdések nagy hányada az üzemi párt- szervezetek munkájában, a termelési problémák és feladatok iránti felelősségteljes alkotó érdeklődés nincs megfelelően összhangban a párt- szervezetek politikai és mozgósító munkájával, a feladatok megoldása érdekében — mondotta az előadó. — Az üzemi pártszervezetek sok termelési kérdést megvitatnak, határozatot hoznak, de leginkább műszaki-termelési, és nem mozgalmi feladatokra. A párthatározatok és tanácskozások helyenként csak nevükben pártjellegűek, inkább szakmai anyagokra és tanácskozásokra hasonlítanak. A hozott termelési határozatokat többnyire ismertetik, felolvassák, azonban nem ha-> tározzák meg azokat a lé' nyeges, a tömegek számára különösen aláhúzandó, az ági*
