Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-09 / 20. szám

* NÖGRADINÉPÚJSÁG TGG3. március 9. SALGÓTARJÁNI PILLANATKÉPEK Érdekesek a kulturális szemle körzeti vetélkedői Könyvek - jutányos áron Mező Sándor leveleiből (Sráfúk Két 4—5 éves srác, szánkóval a megyei tanács előtt.. A kisebbik a szánon ül, a másik' húzni pró­bálja. Nem megy. Ami nem is csoda, hiszen a járdán már nincs se hó, se jég. — Szállj le, itt nem bírlak — mondja a nagyobb. Majd pár lé­péssel arrébb újra meggondolja: — Na, most felülhetsz_ itt már biztos sikerül. A járda itt se engedékenyebb, s a céltalan iparkodást már több felnőtt figyeli. — Pistuka, ne ülj rá egészen, csak egy kicsit, majd ha elindul, akkor ülj rá egészen — biztatja társát lihegve a buzgóbb. A körülálló felnőttek egyike mosolyogva magyarázza meg a gyermekeknek, hogy szánkózni csak havon lehet. Erre megszólal a kis utas: — Lalika, akkor add vissza a forintomat. — Ne kérd vissza, Pistuka, hol­nap már megint lesz sok jó puha hó s akkor kétszer annyit szán- kóztatlak. ... Az ártatlan vigasz fagyos mosolyt fakaszt a nagyok arcán és szótlanul állnak tovább. Clívi emJwrek A piaci húsüzlet előtt hideg:, fagyos időben asszonyok, férfiak állnak sorba. Szótlanul topognak. Észre sem veszik a prémbundás urat, aki a piros Skodából ki­száll. Csak akkor, mikor a sor mellett megállva türelmetlenül te­kint szét. fajkás után tekintve — akit elő­re engedtek, hisz dolga van — látják, hogy a kiló húst s fél­kiló kolbászt az úrnak adja át. „Igyon meg egy féldecit”, ke­gyeskedik, s már menne is, mi­kor füléig ér a vitatkozás. „Töb­bet ésszel” vágja a sor felé hetykén, mire szatyrok emelked­nek a levegőbe. A Skodából ki­hajol egy szélfútt hajtömeg: „Hagyd, mit vitázol azzal a sa­lak néppel” — mondja s aztán szerencséjükre felbőg az autó motorja, szikrázó port szórva ma­ga körül. ... A „salak” majdnem rájuk nyomta a tetőt. (>re([ (issemig A nagyállomás melletti házból lovaskocsin költözne az öregasz- szony. A kocsisa is erőtlen vén már. A ruhafélék felrakása után töprengve, szótlanul állnak két láda és egy sublód mellett. Az öregasszony szétnéz s látja, hogy az állomás épülete előtt buszra váró férfiak, állnak. Odatipeg, magyaráz. És már öten indulnak a kocsi irányába, mikor befordul a térre a busz: ..Szólj a pilótának, hogy várjon” — kiált vissza az egyik s már szaladnak a ládáig. Hó­rukk s fenn van a cucc. „Mivel tartozom aranyoskáim?” — hálál­kodik az öregasszony. „Fizessen a kocsisnak egy féldecit” — már újra a busz mellől Integetnek s azután becsapódik utánuk az ajtó. ... Az autóbusz négy perc ké­séssel indult, mégse kifogásolta senki. Az elmúlt vasárnap meg­kezdődtek a Lovász József ifjúsági kulturális szemle körzeti bemutatói. Az első ve­télkedők örvendetes tapaszta­lata, hogy a kulturális szemle az idén új színnel gazdago­dott. A Karancsságon és End- refalván megrendezett kör­zeti találkozók keretében a KISZ korú fiatalok ezúttal ugyanis szellemi vetélkedők és társastánc bemutatók ke­retében mérték össze tudásu­kat, képességüket s a szel­lemi vetélkedők egy-egy kér­déscsoportja közötti szünete­ket szavalat, ének és egyéb músorszámokkal töltötték ki igen tartalmasán. Hasonló rendezvénye volt a rétsági járásban Nógrád köz­ség kiszistáinak is, akik verseskönnyvel rendelkező budapesti fiatalokat is meg­hívtak táncbemutatóra. Megtartották, körzeti be­mutatóikat Szécsényben a környékbeli úttörő együttesek is, amelyek táncokkal, kó­rusművekkel, színjátékokkal, vers és mesemondással érde­meltek ki szép elismerést a a zsúfolásig megtelt művelő­dési otthon közönségétől. A körzeti bemutatók érde­kes újdonsága az tehát, hogy a fiatalok első ízben ren­deztek bemutatót modern tár­sasági táncokból. — abból ho­gyan kell ezeket kultúrált Hopp, megvan. Hómunkások dolgoznak a közelben. Az úr oda­siet, magához int egy pufajkást, magyaráz valamit, aztán bölcs mosollyal nyúl ezüst cigaretta tárcájáért. A sorbaállők ezt me­gint nem látják. Csak akkor szentségei némelyik, mikor a pu­ELÖNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST FÖLDMŰYESSZÖVETKEZETEKKEL Aagybárkány először KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG, MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON A LIBA ÉS PULYKA ÁRA KG.KÉfíT2.FtTAL MAGASABB, HINT 1962 ÉVBEN EXPRESSZ LEVES zöldség, gulyás, húsleves PERCEK ALATT TALÁLHATÓ FELNŐTTEK ÜLNEK az iskolapadban esténként, meg­lett, komoly emberek, akik deresedő fővel. de kitartó szívvel most akarják pótolni azt, amit ifjú éveikben több­nyire saját bábájukon kívül elmulasztani voltak kénytele­nek. Tanulnak. Gyűjtik a tudást, az alapot, az általános isme­reteket, sokan már a közép- fokuakat, hogy többen legye­nek szélesebb látókörüek, mint eddig. Nagy a pótolni való ná­lunk, itt Nógrádban különös sen. Iskolarendszerünkben rendkívül szegényes öröksé­get hagyott számunkra a múlt, éppen ezért szégyenke­zés nélkül vallhatjuk be, hogy 1956-tól tett erőfeszíté­seink ellenére sem megfele­lő a felnőttek általános és középiskolai végzettsége, sőt igen sok még ma is az anal­fabéta. A tudásszint alacsony foka ma már mind erősebben érezhető fékezője egész szo­cialista irányú fejlődésünk ütemének. Termelő életünk minden területén nap nap után válik előttünk kétségte­len bizonyossággá, hogy az az ismeret, ami tegnap talán még elegendő volt, ma már hiányos, elégtelen, vagy ép­penséggel hasznavehetetlen. Az ipar és mezőgazdaság for­radalmi átalakulása, fejlődé­se új ismeretek elsajátítását parancsolja tervező értelmi­séginek, bonyolult gépek, szerkezetek előtt álló mun­kásoknak, nagyüzemi mére­tekben gazdálkodó parasztnak egyaránt. EZT A CÉLT szem előtt tartva és szolgálva, az el­múlt néhány esztendőben már kétségtelenül értünk e’ előrehaladást múltunkhoz mérve. Sikerült érdeklődést keltenünk az általános és kö­soros esteket? Ekkor határoz­ta el a földművesszövetke­zet, hogy lehívja Pestről Tor­nyai Marikát. A várva-várt rendezvény hétfőre esett ugyan, a kultúr- ház ülőhelyei mégis megteltek már a kora esti órákban. És hogy a sok szép magyar dal milyen nagy sikert aratott, a palócföldnek ebben a kis völ­gyében, annak bizonyítására idézzük Balogh Pál terme­lőszövetkezeti tag véleményét: „Ha esténként egy pohár bor mellett ilyen műsort hallgat­hatnék, még a Szegfű tehene­met is odaadnám;..” Persze ebben van egy kis túlzás is. Mégis kifejezi mit jelent a főútvonaltól távol eső falucska lakóinak, hogy egy eleven budapesti művész­nő énekeben gyönyörködhet­tek. Nagybárkány község messze esik a főútvonaltól, idegen alig fordult meg a 700 la­kosú településen. És ha a földművesszövetkezet ma már a szükséges áruféleségekkel el is látja az itt lakókat, kul­turális igényeik kielégítésé­re eddig a rádióhoz és a te­levízióhoz folyamodhattak csak. Mostanában azután egyre tobtentették . .fel a kérdést: miért nem rendeznek náluk is, mint más falvakban, mú­. rSlRKÉ^ hízóit KACSÁRA, pulykára Búcsúzom Pásztó községből való elköltözésem alkalmából minden kedves barátomtól, volt vevőimtől, ismerőseimtől. Ez alkalomból mondok köszö­netét mindazoknak, akik fe­lejthetetlen jó férjem elhalálo­zása alkalmából enyhíteni gyekeztek nagy fájdalmamon. özv. Kis Istvánné cukrász Pásztó módon járni. Örömmel üd­vözölhetjük a kezdeménye­zést, amely elsősorban a já­rási művelődési osztályok és a KISZ bizottságok érdeme. A szellemi vetélkedők ke­retében ifjúságunk Öt téma­körben annak bizonyságát ad­ta, hogy érdeklődési köre sok­oldalú, egyre szélesebbre tá­ruló, felkészültsége igen ma­gasfokú, irodalmi, történelmi, művészeti, politikai és tudo­mányos téren egyaránt. Az ifjúsági kultúrális szem­le körzeti bemutatói március további részében folytatódnak 10-én, vasárnap a balassa­gyarmati járásban. Dejtáron lesz körzeti szellemi vetélke­dő. Cserháthalápon pedig az úttörő öntevékeny együttesek mutatják be tudásukat. Ugyancsak vasárnap lesz a szécsényi járásban Nógrádme- gyer és Rimóc körzetének be­mutatója is. A tapasztalatok azt mutat­ják hogy úttörő és kiszes fiataljaink megyeszerte lel­kesen készülnek a körzeti ta­lálkozókra. amelyek után já­rási vetélkedőkre kerül majd sor a legjobbak között. — Megkaphatnám kérem, Ady Endre összes verseit! — Hogyne ... Parancsoljon — kerül a könyvesbolt aszta­lára a kötet. A vásárló kis ideig lapoz­gat a költemények sorában, azután a hátsó fedőlapra for­dítja a könyvet, tárcájáért nyúl és számolja is a 72 fo­rintot. Az elárusító mosolyog. — Ez most csak 36 forint — közli. Március 4-től 30-ig idő­leges árleszállítás van. A vásárló, — a diák külsejű fiú, nyilván versek szerelme­se— boldogan veszi tudomá­sul, hogy ezzel a vétellel ép­pen a könyv árának felét ta­karította meg s boldogan in­dul „zsákmányával”, de az ajtóban meggondolja magát, visszalép. — ... És Heine versei? — Heine: Versek és prózai művek című két kötete fél­vászonban most 74 forint he­lyett 45, egészvászonban 80 helyett negyvennyolc forint: A számvetés nem tart so­káig: — Kérem a félvásznat. Erdei kaland Antal György kerületvezető erdésszel találkoztam a napok­ban ,s ő mesélte el az alábbi történetet. Amikor a nagy hidegek megérkeztek több mint fél­méteres hó borította a he­gyeket. Gyakran kijárt meg­nézni hogyan bírja a vad a rossz időjárást. Sokszor ellá­togatott a Csukor-pusztai er- dészházoz is Egy viharos estén nem vá­gott neki az útnak hazafelé. Kinn töltötte az éjszakát az erdészházban. Dühöngött a szél s behordta a havat a rosszul záródó ajtón ablakon. .Éjfél felé csillapodott a vihar. Kinézett az éjszakába. Látja din. hegy a sötétben alakok közelednek a házikó felé. Hát ezek kik lehetnek? Csak nem eltévedt turisták? Vagy talán onwadászok? Megmarkolta vadászfegyve­rét és várt. Elálmélkodott a látványon. Sok fáradt és fázós szarvas- tehén és őz kullogott az Cr- dészlak felé. Megkerülték az erdészlakot, és belopództak a hátul lévő istállóba. Meg­éheztek a retentő hidegben szegény állatok s az istálló­ban reméltek jó ízes enni­valót. Azért jöttek, hogy ab­ból lakmározzanak. Az eset óta az erdész rend­szeresen telerakja a jászlat szénával, abrakkal, mert egy­re több „éjszakai látogató” keresi fel ezt a szokatlan ete­tőt. ATOMREAKTOROK KÖNNYŰSÚLYÚ SZIGETELÉSE James P. Mattingly Califor­nia! feltaláló az eddigi ólom­borítás helyett új, könnyűsú­lyú védőszigetelést dolgozott ki atomreaktorok számára. Az eddig használt ólom és egyéb nehéz anyagok helyett Mat­tingly habbeton szigetelő burkolatot szerkesztett, a habbeton üregeit pedig neut- ronelnyelő anyagokkal tölti ki. például lithiummal vagy borral. A tudásért való munkáról A felnőttoktatással foglalkozó értekezlet után zépiskolai felnőttoktatás iránt. Az üzemi és falusi pártszer­vezetek, szakszervezetek, ta­nácsok, valamint a pedagó­gusok összmunkája nyomán évről évre több felnőttet ok­tatunk. Különösen értékelen­dő eredmény, hogy Salgótar­jánban sikerült létrehozni eb­ben az oktatási évben közép­es általános iskolai fokon a felnőttek önálló esti iskolá­ját, ahol függetlenített neve­lők végezhetik, ha pillanat­nyilag még kis létszámban is, — forradalmi módon fon­tos feladatukat. Jelenleg a három év előtti 1688 felnőttel szemben 4887 esti iskolásunk van a megyében s ez a két szám önmagáért beszél, dol- gazóink növekvő igényét, ér­deklődését jelzi a tanulás iránt. Az elért kétségtelenül biz­tató eredmények mellet azon­ban arra is fel kell figyel­nünk, mik azok a problé­mák, amik jelenleg még gát­lói a felnőttoktatásnak tar­talmi és szervezeti téren? Évről évre ismétlődő ta­pasztalat .hogy az oktatás so­rán a hallgatók 15-20 száza­léka elmarad az iskolából. Ennek egyik okozója, hogy az üzemek, munkahelyek nem mindig biztosítják a tanulás felételeit. Még mindig elő­fordul, hogy nem foglalkoz­nak megfelelően a továbbta­nulók körülményeinek javítá­sával nem segítik elő a há­rom műszakra járók műszak- cseréjét .különféle társadalmi funkciókkal .tanfolyamokkal terhelik meg az esti iskolást. Ezek a tünetele, sajnos a ta­nulás lebecsülését tükrözik, sőt néhány kirívó esetben a munkahelyi felettes félté­kenységét, hogy a beosztott többet ne tudhasson tájéko­zottabb ne lehesen, mert mit lehessen tudni, még veszély­be kerül a pozíció. a tanulást gátló jelenségeket a legrövidebb időn belül gyökeresen fel kell számolni, ha az a szán­dékunk, — márpedig az, — hogy felnőttoktatási szerve­zetünk tovább erősödjék, az eddig eltelt hónapok tapasz­talatai szerint jól bevált ön­álló - felnőttoktatási intéz­mény Salgótarján után me­gyeszerte kibontakozhassék, általánossá válhasson, mert a munkában most ez a soron- következő, legfontosabb fe­ladatunk. Vannak már bőséges ta­pasztalataink, kamatoztatni kell azokat minél nagyobb területen. Igénylik ezt a dol­gozók különösen a salgótar­jáni járásban és Balassagyar­maton, de mindenütt ahol még ma is mély nyomai van­nak a múlt örökségének, a tudatlanságnak. ÉPPEN EZÉRT örömmé^ üdvözölhetjük a tervet, hogy már a következő iskolai esz­tendőben felnőttoktatási in­tézmények születnek függet­lenített nevelőkkel, kihelye­zett osztályokkal a salgótar­— Így megy ez hétfő óta. -> mondja Simkó Jenő, az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat salgótarjáni boltjának vezető­je. Sokan nem tudnak még a könyvek időleges árleszállítá­sáról, pedig tájékoztató jegy­zéket küldtünk mindenfelé. En­nek ellenére az árleszállítás már az első három napban jelentősen éreztette hatását a forgalomban. A leszállított áru könyvekből mintegy 15 ezer forint volt a forgalmunk. — Melyek a legkeresettebb könyvek? — Amint az előző kis moz­zanatból is láthatták: versek közül Ady. Heine, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, re­gények, elbeszélések, egyéb szép prózák közül sokan ve­szik. Ady Endre összes novel­láit, elfogyott Dickens mind­három nálunk meglevő műve: a Nehéz idők, A Pickwick Club és a Megtévesztés, vagy arcképek története. Utánren­delési kellett kérnünk. — A képzőművészeti kiad­ványok sorából nagyon kere­sett a Koszta József életét, munkásságát ismertető füzet és a Magyar építészet című munka. Sajnálatos jelenség, hogy igen szórványos a kereslet a társadalomtudományi, vala­mint a mezőgazdasági köny­vek iránt, pedig az árleszállí­tással itt is értékes, hasznos művekhez juthatunk. Nagy a vásárlási láz viszont a szótár anyagban. Itt főleg a diákok a vevők. A műszaki irodalomnak is megvannak a hívei, hasonlóképpen a ter­mészettudományi tanulmá­nyoknak s nagy forgalmat bonyolítanak le az orvosok, akik orvostudományi, egész- ’ ségügyi szakirodalommal igye­keznek könyvtárukat kiegé­szíteni. Kelendőek az isme­retterjeszt ő kiadványok is. Ezekből már az első három napban jónéhány elfogyott. — Az időleges árleszállítás anyagában, — közli Simkó Je­nő — igen bőséges a választék, kinek-kinek érdeklődési köre szerint, éppen azért a hónap további részében csak fokozó­dó forgalomra számíthatunk a könyvbarátok köréből. Az érdeklődök szolgálatára a magunk részéről is mindent megteszünk, így kérésre bár­kinek díjtalan könyvjegyzé­ket küldünk s a kiválasztott köteteket utánvéttel is meg­küldjük a megrendelőknek. jání járásban, valamint Ba­lassagyarmaton s hisszük, másfelé is hamarosan. ötéves terv a megyében, hogy megszüntetjük az anal­fabétizmust. Ez a terv külö­nösen a salgótarjáni s a szécsényi járásban ad nagy feladatot az üggyel foglal­kozóknak, tehát mindnyá­junknak. Iskolába kell szok­tatnunk cigánylakosságunkat s áltálában mindazt, akinek tudatában eddig nem világí­tott be a betű, nem ismer­te meg alapfokon sem az írást, olvasást, a számvetés tudományát. S ugyanakkor, ezen túlmenő kötelességünk a magasabb, teljesebb isme­retek nyújtása, hogy az álta­lános iskola VII.-VIII. osztá­lyának anyaga is a dolgozók ezreinek tulajdonává legyen, akik élve ezzel a tudással biztonságosabban álljanak meg a világban, a munkapad mellett, a termőföldön, vaev még tovább »varanndva kö­zép és felső klasszisaiban az iskoláknak, — az irányító posztokon, tervező asztalok fölött. FELNŐTTOKTATÁSI IN­TÉZMÉNYEINK törekvései azonban csak úgy válhatnak igazán eredményessé, ha ezek a törekvések széleskörű tá­mogatásra lelnek. A nagy cél szolgálatába kell állítani mű­velődési otthonainkat, hogv tanfolyamok rendezésével elő­készítői legyenek a felnőttek általános iskolára való je­lentkezésének. a továbbtanu­lás megkönnyítésének, de fe­ladata van ezen a téren a KISZ-nek a tömegszerveze- tpknek. üzemeknek és terme­lőszövetkezeteknek egvaránt. A feladatok sokrétűek, de ha a saját posztián min^entí megteszi a magáét, az ered­mény nem marad el. Barna Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom