Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-09 / 20. szám

1963. március 9. NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 0 foHtvt €qv| mMt\bacqi|SC£; Szakszerűbb vezetést, fegyelmezettebb munkát Sámson házán (ÉRTÉKELÉSE: EGY MUNKAEGYSÉG, TEHÁT 100 FORINT Ha egy idegen Sámsonhá- zára akar utazni, térképen nehezen talál a falu nyomá­ra. de mihelyt megtudja, hogy vonaton utazva Taron kell leszállni, mór a vonat abla­kán kitekintve láthatja a kis falu tornyát, a várhegy te­tején a megkopott ősi várro­mokat és a völgykatlanban meghúzódó, alig 600 lakosú községet. Aki közelebbről is­meri a falucskát, tudja, hogy a samsonházai határ nem ha­sonlítható össze valamely al­földi község határával, illet­ve annak talajminőségével, hisz nagyobb részben vulka­nikus eredetű hegyek vannak itt és viszonylag nagyobb ki­terjedésű erdő, és legelő. Ezenkívül azonban megtalál­hatók erősen kötött talajú szántóföldek és nem utolsó sorban szilva- és cseresznye- fákkal teleültetett területek. Szorgalmas, szlovák ajkú emberek lakják e községet, akik állami kötelezettségeik­nek mindenkor igyekeztek eleget tenni. A község termé­szeti adottságai révén nem igen termelt több gabonát, mint amennyi a lakosság szükségletét fedezte, de a samsonházai tejtermékek és gyümölcs (cseresznye, szilva) pótolta a terméskiesést, úgy­hogy a salgótarjáni piac árui­nak csaknem egynegyedét községünk szolgáltatta. A fel­szabadulás előtt sokat szen­vedett az itteni lakosság Az eladásra szánt árut háton, gyalog cipelték be Salgótar­jánba, amely községüktől csaknem 25 kilométer távol­ságban fekszik. 1945 utón talpraállt a község, szépen gyarapodott, épült, 'rtíosr'pe­dig mégis arról beszélhetünk, hogy a község egyetlen ter­melőszövetkezete, a Jobb Jö­vő Tsz a megye legrosszabb termelőszövetkezetei közétar­tozik. Hogy miért? Ezt kér­dezi önmagától a tagság és a vezetőség. A tagság a veze­tőséget szidja, a vezetőség pedig a tagságot okolja. 1960-ban, termelőszövetke­zetünk megalakulásának évé­ben tagságunk szorgalma, m dolgozott. Ezt tudták az !lle- tékes felsőbb szervek is. Saj­nos, az indulási nehézségek és a rossz vezetés következ­sok és kapások mennyiségét a szálastakarmányokkal együtt. Az árpa és a zab vetésterü­let növelése nem okoz külö­nösebb problémát, inkább a kapásoké. Különösen itt kell a tagokat érdekeltté tenni a termelésben. Ki kell dolgozni a prémium rendszert. Szerin­tem az lenne a legmegfele­lőbb, ha a csökkentett mun­kaegységen kívül a termés 25 százalékát a megmunkáló tag kapná a vállalt terület után prémiumként, mint részese­dést. Ezt a területet maga a tag használhatná köztesként (bab, tök) teljes egészében, természetes, a köztes termény 100 százalékig őt illetné. Ez enyhíthetné a babhiányt is. Ugyancsak fontos lenne a szálastakarmány kaszálását és betakarítását előmozdító pré­miumrendszer kidolgozása, mert a tsz az eddigi években erre nem fordított kellő gon­dot. A szálastakarmányok egy része megázott, amikor pedig kazalba rakták, akkor öngyul­ladás következtében ment tönkre nagyobb része. Az ön­gyulladás megakadályozására mesterséges szellőztető nyílá­sok kihagyását javasolnám alkalmazni a kazlakban. Meg kell oldani a háztáji szarvasmarhaállomány szálas­takarmány szükségletét, anél­kül, hogy ez ne menjen a kö­zös állomány rovására. Azonkívül sürgősen be kel­lene vezetni a tápok etetését legalább a közös állománynál. Növelhetné azonban a tsz jövedelmét, jó év esetén évi 250 000—300 000 forinttal is a gyümölcstermésből eredő jö­vedelem. Jelenleg, illetve az utóbbi három évben erre nem fordított a tsz kellő gondot. Az 1961. évi rekordterméskor például a szilva egy részét, körülbelül 10 százalékát ösz- szeszedték. kifözették pálin­kának. 5—10 százalékát Gyön­gyöspatára adták el potom áron. Körülbelül 70—S0 száza­lékát pedig vitte, aki érte. No és a fák alatt lehullva, sok meg is rothadt. Közepes ter­més esetén minimum 1500 mázsa gyümölcsöt szedhetne a tsz cefrének. Ez mázsán­ként 10 liter pálinkát adna. Felesfőzésnél ebből a tsz-t 5 liter illeti meg. 1500-szor 5 = 7500 liter. Értékesítés esetén 7500-szor 56 = 420 000 forint. Ha ebből levonjuk a literenkénti 8,50 forintot, 420 000 - 63 750 •= 356 250 fo­rint marad. Ha leszámítanánk a saját fa árát, akkor is ma­radna több mint 300 000 fo­rint. Ez az összeg pedig 10 fo­rinttal emelné az egy munka­egység értékét. A tsz-nek van egy építő bri­gádja, melynek létszáma: 13 kőműves szakmunkás. Ez a brigád sok házi építkezést végzett eddig. Emellett a tsz pénztárába 1961-ben magáno­soknak végzett munkákért 100 000 forintot meghaladó összeget fizetett be. Sajnos, egy-két ember nézeteltéréséért ez is szétzüllött és a 100 000 forint 1962-ben elmaradt. Szövetkezetünkben nagy a sertéselhullás. Nem megfele­lőek az ólak. Alomszalma nincs, illetve, ha van is, de kevés. Mondhatnánk erre is a tsz fizet rá. Fentieken kívül még sok hiba van a gazdálkodásban. Látja ezt a tagság is, hiszen úton, útfélen erről beszél. Talán mindenki, csak az ille­tékes szervek nem. Pedig az apróbb, csekélynek látszó rá­fizetések is mind-mind súlyos károkat okoznak a közösnek és a népgazdaságnak' egy­aránt. Ilyenek például: több mázsa műtrágyát hagytak a szabad ég alatt tönkremenni gazdátlanul; a trágyahordás üteme nem megfelelő'. Sorol­hatnám még tovább is, de gondolom, hogy az illetékes szervek így is felfigyelnek és segítségükkel sikerül szövet­kezetünket virágzó, jövedel­mező termelőszövetkezetté tenni. Hiszen ez a cél vezé­relt engem is javaslatom meg­írására. Szikora László Sámsonháza Röviden — pór sorban... A JAVASLATOK ÉRTÉKE 0 2 MUNKAEGYSÉG, TEHÁT SZEMÉLYENKÉNT 20 FORINT Nálunk a termelőszövetke­zetben igen jó jövedelmet je­lentene a növendékmarhatar­tás. Javaslom, a jelenlegi 40—50 darabos növendékállo­mányt 100—150-re növeljék, de úgy, hogy ezzel párhuza­mosan végezzük el a legelő szakszerű karbantartását is. (Gyetván Béláné Kutasó). Javaslom a termelőszövet­kezet vezetőségének, hogy az idén a rét területet teljes egészében műtrágyázzuk, mert több és jobb minőségű lesz a takarmány. Azonkívül helyes lenne bővíteni a do­hánytermesztést és a kerté­szetet is. (Bállá János Géza Hugyag). Helyes lenne, ha a terme­lőszövetkezetek a talajerő visszapótlásánál az eddiginél nagyobb mértékben hasznosí­tanák a trágyalét. Nagy hasz­not hozna a közös gazdaság­nak a rendkívül vitamindús gyümölcs, a feketeribizli ter­melése is. (Kovács István Salgótarján). Ültessünk diófát A JAVASLAT ÉRTÉKE: 0,3 MUNKAEGYSÉG, TEHÁT 30 FORINT Nálunk Karancsalján van a Béke Termelőszövetkezetnek egy 60 holdas legelője, ame­lyen csak itt-ott akad egy ke­véske bokor. A szél ,a tűző nap hamar kiszárítja. csak május, júniusban ad jó le­gelőt. Én azt javaslom a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek, hogy ültesse be a lege­lőt diófával. Akkor a szél és a perzselő nap káros hatása megtörik, jobb lesz a legelő és a másik hasznot pedig a diétermés jelenti majd a ter­melőszövetkezetnek. Számítá­som szerint a legelőn 840 dió­fát ülíplhcfnénk és egy-egy fa ha 40 kilogramm termést ad. ez 360 mázsa diót jelent. Ha a dió mázsáját csak 800 forinttal számítjuk is. n<*m kevesebb mint 268 ezer fo­rintot jelentene a szövetkezet­nek. s a munkaegységek ér­tékét 13 forinttal javítaná. Nagy I.aios Karancsalja Zöldség és (ÉRTÉKELÉSE: 0.75 MUNKAEGYSÉG, TEHÁT 75 FORINT) Ellenőriz a kettős elnök Garábon igen kevés a munkaerő. Részben ez, részben a rossz minőségű, gyenge földek akadályozták az eredmé­nyes gazdálkodást. Herédi Sándor a felsötoldi II. Rákóczi­ból ide is megválasztott kettős tsz elnök javasolta a ga- rábiaknak, hogy inkább az állattenyésztést fejlesszék. A környező hegyes vidék alkalmas a takarmány-termesztésre, s némi beruházással jövedelmezővé lehet tenni a garábi szövetkezetét is. A garábiak új elnöke ezekben a napok­ban éjt nappallá téve dolgozik, hogy mindkét szövetke­zetben kielégítően felkészüljenek a tavaszi indulásra. Ké­pünkön őt látjuk esti ellenőrző körúton a lóistállóban Szarvas Gyula fogatossal és Kárpáti Jánossal. Kárba veszett forintok A csibenevelö, amely 3 ezer aprójószág befogadására alkalmas, még 1961-ben épült Maconkán, mert a szövetke­zetiek úgy tervezték, hadd gyarapítsa tovább a közös gazdaság, a szorgalmasan dolgozó tagok jövedelmét a ba- romfinevelés is. Az építkezést Bakos András szuhai kő- műves mesterre bízták, s amikor elkészült az épület, a szövetkezetiek úgy gondolták, elérték céljukat: megvan a nevelő, most már csak az szükséges, hogy benépesítsék csibékkel. A dolog azonban nem egeszen így történt. Igaz. a baj nem mindjárt, csak két-liárom hónap múlva jelentkezett. A csibenevelő tetőszerkezete meghajlott, s a vakolat elő­ször csak repedezni kezdett, később azonban jó darabon le is szakadt. Bár Bakos Andrásé a kőműves mester utó­lag dróttal erősítette a letőszeykezet meglazult, elemeit egymáshoz, ez azonban nem sokat használt. Sót időköz-> ben újabb hibák jelentkeztek az épületen. Nemrégiben aztán a Népi Ellenőrzési Bizottság kérésére hozzáértő szakemberek jártak Maconkán a csibenevelö ügyében. Megállapították, hogy a csibenevelö építésénél a hanyag­ság és szakszerűtlenség egész sorát követték el. Így a csaknem 60 ezer forint értékű épület. — hiszen csak tíz és fél ezer forintot vitt el. munkadijként a kőműves mester, — most használhatatlan. A dolog nem csak azért felháborító, mert a terme­lőszövetkezetet jelentős pénzösszegtől „szabadították” meg ilymódon. Azért is. bosszantó az eset, mert mindennek elejét vehették volna, ha az építkezés idején a járási ta­nács szakemberei, a termelőszövetkezet vezetői rendszere­- eb. m. amennyi tei. . így a tagság bizalma megin­gott és elburjánzott a lopás. A tsz azóta nem erősödik, hanem évről évre gyengül. Pedig ez a tsz a járás gytk legerőse b b termelőszövetkeze­te lehetne, ha kihasználnák a lehetőségeket. Csak a hibák megszüntetésére és az adott­ságok kiaknázására lenne szükség. Első teendőnek azt javasol­nám, hogy a vezetőség nyerje meg a tagok bizalmát. Feles­legesen ne ígérjen semmit. Szervezzen, irányítson és ne uralkodjon. A vezetőség minden lehető eszközzel igyekezzen a lopást megakadályozni, alkalmazza a törvényes szankciókat, mun­kaegység levonást, stb. Min­den esetre: elsősorban gon­doskodni kell a háztáji állat- állomány takarmányszükség­letéről. Enélkül a lopás sosem szűnik meg. Gondoskodjon a vezetőség arról, hogy havonta minimum 10 forint munkaegység előleg legyen fizethető, mely min­den hónap 15-én pontosan kerüljön kifizetésre. Nálunk a tsz gazdálkodása két jövedelem forrásra össz­pontosul. Növénytermesztésre és állattenyésztésre. Közsé­günk adottságait figyelembe véve a növénytermesztés azon­ban csak úgy biztosit kellő jövedelmet, ha a megtermelt takarmánygabonát állatneve­lés és hizlalás útján értéke­sítjük. Ennek érdekében nö­velni kéne a meglevő állat­létszámot, azonkívül termé­szetesen a takarmánykalászo­j. M.­_„at és p_^,ikát termel­nek. A zöldség értékesítése a MÉK által igen gazdaságos, mert a helyszínen történik az átvétel. Litke községben a paradicsom, káposzta és ubor­ka termesztésének múltja van, hiszen a volt egyéni gazdák ebből varázsolták elő a pénzt a tarjáni piacon. A tsz múlt évi zöldségtermesztése, de mondhatom, az előző éveké sem érte el a követelménye­ket. Ennek okát abban látom, hogy a tsz rosszul választotta meg a kertészet helyét. Ugyanis a Bikkalja dűlő, ahol a zöldségtermesztés folyik, olyan szerencsétlen helyen van, ahol állandó az árvízve­szély. Közel van az Ipolyhoz, s rendszerint minden évben elönti az ár a területet. Sze­rintem a kertészetet át kelle­ne telepíteni a Nagyrét és Csukás területre, ahol az ár­vízveszély kisebb. A zöldség- termesztésben továbbra is a paradicsom, az uborka, pap­rika, káposzta termesztését javasolom, mert ez a legjob­ban megfelel az éghajlati és talajviszonyoknak. Javasolom viszont még, hogy egy-két hol­don egyéb vegyes zöldséget is termesszenek, kezdve a salá­tától a sárgarépáig. Ezeket a községben lehetne értékesíte­ni, s így megoldódna az ipari munkások helyi zöldség ellá­tása is. A Bikkalja dűlőt ad­dig, míg az Ipoly szabályo­zásra nem kerül, helyesebb volna rétnek hasznosítani. A községben a gyümölcs- termesztésnek gyér hagyomá­nya van, mégis a tsz a Pilis­domb oldalán gyümölcsöst kai létesíteni. Itt az egyéni termelőknek szőlője volt, de csak a Nova díszlett legin­kább. Már három éve, hogy a szőlőtelepítést megszüntet­ték, s a tsz azóta még nem hasznosította a területet. Ez jelentékeny bevételi kiesés. Talán még mindig nem dőlt el, hogy almát, vagy szilvát telepítsenek-e ide. Szerintem egyik se fog jövedelmezően teremni, mert állandó a fagy­veszély. Javasolom viszont, hogy a dombfalba telepítse­nek málnát. A málna a köz­ség bármelyik részén megte­rem, s termesztése sokkal jö­vedelmezőbb, mint bármely más gyümölcsé. Javasolom még, hogy a Piliske domb tö­vében egy pár hold szamócát is telepítsenek. A községben ez is megteremne. A tsz tele­pített már ugyan szamócát, de a hegyoldalba, ami helytelen, mert a szamóca sok vizet is igényel. A hegyoldalban ter­mett szamócák satnyák, fej­letlenek voltak, s talán ez az oka annak, hogy a múlt év­ben már nem ápolták a sza­móca földet. A Piliske domb lábánál, a Retyö-patak felé eső részen viszont megfelelő csapadékhoz jutna, s szerin­tem itt jól díszlene a szamó­ca. A tsz állattenyésztésének hozamát a rét- és legelőgaz­dálkodás megjavításával le­hetne növelni. A litkei lege­lők igen elhanyagolt állapot­ban vannak. Célszerű lenne alapos tisztogatással és mű­trágyázással elősegíteni a fű sár j adását, mert az elmúlt években már csak arra voltak jók a kopár legelők, hogy az állatok a napi testmozgásukat biztosítsák. Dudás Pál sen ellenőrzik a munkát. Ha ez megvan most nem há- borognának a tagok, — s jegyezzük meg jogosan, — a kárba veszett forintok miatt. Litke Tsz tagok! Egyéni állattartók! Több takarmány Egyszeri fialtatás Alacsonyabb súlyú süldők átadása az x 1963. évi SÜLDÖKOCA HITELEZÉSI AKCIÓBAN Az akció keretében az Állatforgalmi Vállalat tovább- szaporitásra alkalmas kocasertéseket ad hitelbe. A kihelyezett kocát egyszer kell malacoztatni és leg­alább 3 darab 30—60 kilogrammos süldőt kell átadni az Állatforgalnvi Vállalatnak. A süldőkért a fajt a jellegtől függően 17,50—18 Ft/kg vételár kerül kifizetésre. A koca ára 16,50 Ft/kg, mely a szerződés teljesítése­kor az átadott süldők vételárából kerül levonásra. Az 1963. május 31-ig kötött szerződések alapján a KI­HELYEZETT KOCA TARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA 400 kg. TAKARMÁNY A koca szaporulatából lekötött minden süldő után további 50 kg TAKARMÁNY állami áron való megvásárlását biztosítja az Állatforgalmi Vállalat. VEGYE IGÉNYBE A KEDVEZMÉNYEKET KÖSSÖN SZERZŐDÉST AZ 1963. ÉVI KOCAKIHELYE­ZÉSI AKCIÓBAN. Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat Já­rási Kirendeltségei és Körzeti Felvásárlói adnak. Pest-xNógrád megyei Állatforgalmi Vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom