Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-30 / 26. szám

NÓGRÁDInépújság 1963. márcins 30. 2 Háromszázhetven millióra emelkedett az idei költségvetésünk összege Bővítjük a közvilágítást Az országgyűlés legutób­bi ülésén jovanagyla az 1963. isi költségvetést, amely nagy anyagi Lehetőségeket bizto­sít megyénk fejlesztéséhez is. Az 1963. évi költségvetéssel kapcsolatban munkatársunk felkereste Várhelyi Ernőt, a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó bizottsága Pénzügyi Osztályának vezetőjét es kér­déseket intézett hozzá, az or­szággyűlés állal jóvanagyolt költségvetést illetően. — A dolgozók igényeinek kielégítése szempontjából milyen fejlődést jelent az országgyűlés által jóváha­gyott 1963. évi költségve­tés? — Megyénkre nézve is nagy jelentősége van az országgyű­lés által jóváhagyott költség- vetésnek. 1962-ben Nógrád megye tanácsi költségvetése 269 millió volt. Most az or­szággyűlés által jóváhagyott költségvetésből Nógrád me­gye 311 miliő forintot kanott. Ilyen nagy eltérés két esz­tendő költségvetése között még ezidáig nem volt. A lakossá­got ez annyiban érinti a töb­bi között, hogy ez évben 11 millió forinttal többet tudunk fordítani egészségvédelemre, szociális ellátásra. Kulturális célkitűzéseink megvalósításá­ra 12 millió forintot. Utak. hidak, járdák karbantartására három és félmillió forintot. Kommunális feladatokra 6 • millió forintot. Ivóvíz, árvíz- •és belvízvédekezésre két és félmillióval többet költhetiink • mint az elmúlt esztendőben. Mindezek azt jelentik, hogy például kórházainkban ez év­iben 119-el emeliük az ed­digi ágyszámot. Óvodába 400 gyerekkel több járhat. Általa" nos iskolai napközi otthona­inkban '"pedig 500 .tanujpval Emeljük a kórházi ágyak számát — Anyagi támogatást is kapnak a gyenge tsz-ek vetés adta célkitűzések megvalósításában? — Maga az a tény, hogy ilyen magas a költségveté­sünk, a tanácstagokra, a vég­rehajtó bizottságokra, a taná­csi dolgozókra, az intézmé­nyek vezetőire nagyobb fele­lősséget hárít. Gondosabb munkát is követei. A felsőbb tanácsok szakigazgatási szer­veinek is az előző évekhez viszonyítva többet kell törőd­ni az irányítással. Gondosab­ban kell ellenőrizni a költség- vetés adta feladatok megváló" sítását. Segítséget nyújtani a községeknek, hogy ne marad­janak el a munkával. Nagyon sok új közséei tan-jcsvezető került most a falvakba. ökmés inkább rászorulnak, hogy a szakigazgatási szervek segít­sék őket. Gyakori még az olyan példa, amelyet a szé- csényi járásban jelenleg folyó Két perc pénzügyi ellenőrzés megálla­pított. Az -egyik községben március végén a költségvetés­ben ivóvizét biztosító kútépí­tésibe előirányzott 20 ezer fo­rint felhasználásáról nem tu­dott tájékoztatást adni. Sok ilyen eset van és mind arra figyelmeztet, hogy a költség- vetési feladatok megvalósítá­sa nem egyszerű munka. Gon­doskodni kell a műszaki ter­vekről, az építőipari munka­erő biztosításról stb. Nagyok a feladatok, de megoldhatók, mert a tanácsaink segítséget kanhatnak ehhez a Hazafias Népfront illetékes szerveitől ás a lakosságtól is. A költség- vetési feladatok megvalósítása városok és a községek min­den egyes lakóiénak közvet­len érdekét szolgálja. Ha a tanácsok és a lakosság össze­fog a cél megvalósításáért, az eredmény nem marad el. telefon Csörög a telefon, vidék keresi a Nógrádi Népújságot. A vonal túlsó végén a zagyvarónái álta­lános iskola igazgatónője Berki Mihályné jelentkezik. — Nagyon szeretném megkér­ni a Nógrádi Népújságot, tegye lehetővé, hogy a lap hasábjain mondhassunk köszönetét a mi iskolánkba járó gyermekek szü­leinek. Ugyanis bár még csak három éve épült az iskolánk, az utóbbi időben már nagyon elha­nyagolt állapotban volt. Ügy gon­doltuk, hogy az elhanyagolt, pisz­kos tanterem nem egészen eszté­tikus és egyáltalán nem második otthona a gyermekeknek. Megbe­széltük a szülőkkel, mit lehetne tenni. Mondhatom, nagyon lelke­sen vállalkoztak arra, hogy rövid időn belül megszépítik iskolán­kat. Csakugyan; péntek &ta szinte minden nap serény munka folyt az iskolában. Az iskola szülőt munkaközösségének legalább fele bekapcsolódott a szépítő, csinosí­tó munkálatokba. Most már ra­gyognak az ablakok, tisztára me * szetten fogadják a falak a belé­pő gyermeket. Sőt, mi több. a gyermekekre és a tantestület minden tagjára is átragadt a szü­lök lelkesedése. A hét második felében a gyermekek — a peda­gógusok irányításával — a díszí­tést, a dekorálást végzik. Az egyik szülő a villanyvezetéket, a másik a vízvezetéket is rendbe hozta. Nagyon szeretnénk, ha mindezért köszönő szavunkat a Nógrádi Népújságban is elmond­hatnánk. — Semmi akadálya, nagyon szí­vesen teljesítjük kérését. A ked­ves szülök — az elmondottak alapján — meg is érdemelnek minden dicséretet. t— Köszönöm, a viszonthallásra. — Viszonthallásra. A gyarmatosítás bázisai „Csak a nagyon naív ide­alisták hihetik, hogy ma, a világméretű válság idején, az anyaországok megengedhetik maguknak a kivonulást gyar­mataikról.” Ez — a szándé­kát tekintve félreérhetetlcn állítás — „A kolonializmus esz­méje” című New Yorkban megjelent gyűjteményben ta­lálható. Tömören fejezi ki az imperialista hatalmak cél­ját: minden áron a gyarma­tokon maradni. A gyarmati hatalmak hadi- támaszpontjai tulajdonkép­pen az átkos gyarmati ura­lom támaszpontjai. E támasz­pontok fojtogató hálója szá­mos ázsiai, afrikai és latin­amerikai ország népeitől ve­szi el a szabad életet, a bol­dogságot jelentő napfényt. El­torzítja normális életüket, béklyóba veri gazdasági fej­lődésüket és az „anyaország” függvényévé teszi őket. Az imperialista haditámasz­pontok fojtogató hálójában vergődik sok formailag füg­getlen állam is. Hiszen az ajtón kiseprüzött gyarmatosí­tók minden alkalmat megra­gadnak .hogy az ablakon át visszalopózzanak. A korhadt gyarmatrendszer legfőbb támogatója az ame­rikai imperializmus. Az ame­rikai hadi támaszpontok behá­lózzák Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika számos országát. Japánt a Távol-Kelet és a csendes-óceáni térség nagy amerikai katonai hídfőállásá­vá tették. Egyedül Okina va szigetén több tucat repülőte­ret létesítettek. Az Egyesült Államok fegyveres erői állo­másoznak Tajvanon, Dél-Ko- reában, a Fülöp-szigeteken, Dél-Vietnamban és Thaiföldön is. Latin-Amerikában a leg­több amerikai támaszpontot a Panama-csatorna körzetében és a Karib-tenger térségében készítették. Egyedül a vi­szonylag kisterületű Puerto Ricoban több mint tíz ame­rikai katonai támaszpont ta­lálható. Sokatmondó az a tény, hogy az amerikai'had­sereg személyi állományának csaknem fele. katonai alaku­latainak pedig több mint a felé az Egyesült Államok ha­tárain kívül állomásozik. Az Egyesült Államok és a többi imperialista hatalom külföldi támaszpont-rendsze­re a brutális erőszak szülötte. Ezek az államok hatalmi po­zícióikat szégyenkezés nélkül kihasználják arra, hogy dur­va nyomást gyakoroljanak az áldozatul kiszemelt oszág kor­mányára. így önmaguknak kedvező, a támaszponttá sül­lyesztett országnak kedvezőt­len helyzetet teremtenek. A támaszpontok teljes súlyuk­kal ránehezednek az illető országra és gazdasági, poli­tikai téren egyaránt rendsze­resen zsarolják azt. Ha lehet vezetőiket is ..megvásárolják” és ezentúl már szinte min­denki úgy ..táncol” ahogy a gyarmatosítók ..muzsikálnak”. (Lásd: Dél- Vietnam, Dél- Korea. Tajvan stb) Az im­perialisták kegyetlenül elfoly- tanak minden velük szem­ben megnyilvánuló ellenál­lást. A haditámaszoontok így válnak a népekkel való leszámolás hídfőállásaivá. A gyarmatosítók elsősorban á támaszpontnak szállásiadé ország néoét nyomják el. De a más népek elleni támadás felvonulási területévé is fel­használják. Ez történt az em­lékezetes szuezi válság ide­jén, amikor az angolok Cip­rus és Málta szigetéről, a franciák pedig a tuniszi Bi- zertából indították támadás" ra katonai egységeik nagy.- részét. S legutóbb hasonló esetnek voltunk tanúi: az angolok Adenbő! - indítottak támadást a szabad Jemen el­len. Ugyancsak Anglia moz­gósította Kenyában állomáso­tok ben egyesítik az Imperi­alista erőket a nemzeti cé­lok megakadályozására. Ilyen erőgyűjtés történt Kongó neo- kolonialista leigázására is. Az amerikai érdekeket az ENSZ csapatok által megtestesített trójai faló juttatta érvényre a belgák megmaradt kongói támaszpontjaikat használták, az angolok pedig közeli gyar­mataik katonai támaszpontjait „dobták be” a veszélyes kon­gói játékba. Bár közöttük bi­zonyos ellentétek voltak és vannak, egy dologban egyetér­tenek: megkaparítani Kongó dús természeti kincséit. így érvényesült a gyarmatosítók „internacionalizmusa” Kongó­ban. Hajdan, a gyarmatosítás hajnalán a kereskedelmi ügynökségek voltak a „távo­li országokban” az „anya­ország” elnyomó tevékenysé­gének bázisai. Ma, a gyarmat- rendszer alkonyán a külföldi katonai támaszpont-rendszer tölt be hasonló funkciót. Az imperialista hatalmak tá­maszpontjai azonban egy éti funkciót is betöltenek. Nagy részük ugyanis a fél világot átfogó szocialista tábor or­szágait kulcsolják körül. Alasz­kától Dél-Koreáig. Iránom Törökországom és Nyugat- Németországon át egészen Norvégiáig mindenütt megta­lálhatók az imperializmus hídfőállásai. Katonai repülő­gépek. tengeralattjárók. kü­lönleges harcokra kiképzett gyalogsági egységek és raké­tabázisok egyaránt vannak rajtuk. Létüket a nyugati diplomácia gyakran leplezet­len fenyegetőzésre és durva provokációkra igyekszik fel­használni. A hírhedt U-2-es kémrepülőgép is ilyen katonai támaszpontról indult és egy norvégiai repülőtéren kívánt földet érni. Nem rajta mú­lott .hogy valamivel korábban ért földet Aliinkéiban a KÖJÁL Több bíil vize fertőzött — Mintegy tízezer embert oltanak be — Segítsen a lakosság is több evermek fel ügveletet vál­lalhatják sík iskolák. 'Jelen- ’tós mértékben megoldiuk a rendelkezésre álló pénzösszeg­ből a községek járhatatlan út­jainak köves utakká építését. Folytatjuk a iárdák építését a falvakban. Fokozatosan kor­szerűsítjük és bővítjük a köz- világítást. Ez évben különbö­ző óvintézkedésekkel meg­előzzük az idei tavaszon olv sok gondot okozott árvízve­szélyt is. A községben parko­kat. játszótereket létesítünk. Minderek érzékeltetik müven Jelentősége van az idei költ- ségveté'—>eV — Történt-e valamilyen változás a megyei tanács­ülésen tárgyalt és az or­szággyűlés elé terjesztett költségvetésben? — Igen történt, amely szá­munkra előnyös. Annak ide­jén a tanácsülésen 305 millió forintot fogadott el ez évi költségvetésre. A pénzügymi­niszter ezt felülvizsgáltatta és többletként jóváhagyott taná­csi utak. hidak, járdák kar­bantartására három és félmil­lió forintot. Az állami épü­letek szépítésére 2 millió fo­rintot. Az országgyűlés által jóváhagyott öszegen felül még engedélyezték, hogy ez évben sportcélokra is fordíthassunk egymillió forintot. Legnagyobb figyelmet a mezőgazdaság megerősítésére adott összeg érdemel. Szakmunkásképzés­re. szakemberek díjazására 1 millió 600 ezer forint áll ren­delkezésünkre. Traktorvezetői tanfolyamok, a tsz-eknek gaz­daságukon belüli vízrende­zési munkálatokra 2 millió 400 ezer forint. A gyengén működő, termelőszövetkezetek támogatására pedig 31 és fél­millió forintot kapunk. Meg­kezdjük ez évben a bányate­lepek lakás, víz- és egvéb kommunális problémáinak megoldását is. Erre a célra ez ideig 17 és félmillió forintunk van. Végeredményben az idei költségvetés kevés híjián 370 millió forintra módosult. — \ tanácsokra. intézm»- nvek vezetőire, miiven fel­adatok hárulnak a költség­Nagyjából elmúlt már az ár- és belvíz veszély, azonban az egészségügy dolgozóinak, a társadalom összefogásának eredménye a következménye­ken mérhető le leginkább. Ha a szennyes áradat nem hagyott maga után esetlege­sen tömegméretű fertőzéses megbetegedéseket — elmond- hajuk: jól dolgoztunk, min­dent megtettünk a feladat megoldásáért. Az árvízvédel­mi munkában kifejtett tevé­kenységről és a várható kö­vetkezményekről beszélgetett munkatársunk dr. Krajcso- vics Pállal a KÖJÁL igaz­gatójával. — Milyen előkészületeket tett a KÖJÁL az árvíz- védelem egészségügyi fe­ladataira vonatkozóan? — Amikor a veszély jelent­kezett és megalakult az ár- vízvédelmi bizottság, utasí­tást adtunk a főorvosoknak, hogy valamennyi nyilvántar­tott bacilus gazda ámyékszé- két árkolják körül és klóroz­zák. Ha kár nem is lesz. — mondottuk — sok lesz a bel­víz. bemossa magát az ár­nyékszékekbe is, ebből vi­szont védekezés híján tragé­dia keletkezhet. — Mikor azután jött az ár és a Zagyva mentén, valamint Litke, Mihálvger- ge és Egvházasgerge. Rom­hány. Bánk. Balassasvarmat. Ludányhalászi. Nógrádszakál. területeit elöntötte a vír a vetéskárokon kívül — bár más nagyobb kár nem származott — a közkutak, magánkutak vize megfertőző­dött. Pontokba szedve megad­tuk a tennivalókat. Minden járási székhelyre, mintegy 5 mázsa klórt küldtünk ki. El­magyaráztuk: ki kell szívat­ni a megfertőzött vizet és az új vizet klórozni kell oly­annyira. hogy enyhe klór sza­ga legyen. Felkészítettük az egészségügyi aktívákat. a vöröskeresztes tagokat, s igyekeztünk megmagyarázni, hogy a fertőzött kutakat meg kell jelölni és le kell zárni, így kerülhető csak el a fer­tőzés veszélye. Természetesen minden községben, lakott te­lepülésen azt is elmondottuk: legalább egy kút friss klóro­zott, ívásra alkalmas legyen. — Tudomásunk szerint egyes helyeken nem tar­tották be a kellő óvintéz­kedéseket. Milyen követ- kezménvekkel járhat ez? — Sajnos csakugyan nem értünk el azonnali, megfele­lő eredményt. A vizek fer­tőzése bekövetkezett és ott ahol ilyen ferőzések észlel­hetők voltak, azonnali, most már súlyosabb intézkedésekre volt szükség. A közeli na­pokban körülbelül 10 ezer em­bert oltottunk be tetanusz és tifusz ellen. Ezzel a tömeges fertőzésnek elejét tudtuk ven­ni. — Mit tart pillanatnyilag legfontosabb feladatnak a Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás? Milyen segítséget igényel a lakos­ságtól az esetleges vár­ható következmények el­kerülése érdekében? — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a lakosság leg­alább .saját vizét tisztítsa meg. mert a levegő felmelegedésé­vel a vízbe került, bomló anyagok órák alatt oly annyi­ra elszaporodhatnak, hogy veszélyessé válhatnak. Saj­nos a lakosság mindezt tét­lenül nézi és a láthatóan szennyezett pocsolyaizű vizet fogyasztja. Közben a ható­ságtól várja a segítséget, pe­dig ez szinte megoldhatatlan. Mi biztosítani tudjuk a kör­zeti orvos, vagy egészségőr segítségével a fertőtlenítésre alkalmas klór beszerzését, azonban a víz megtisztítása különösen a magán kutaknál a lakosságra vár. Ennek el­lenére inkább hajlandók az emberek az egészségre ve­szedelmes vizet fogyasztani, mert az enyhén klórozott vi­zet élvezhetetlennek tartják. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a különböző hatóságok a közkutak szabaddá tételét, a tanácsok közreműködésével elvégzik. De a mi szakmai segítségünk kevés, ha a lakos­ság nem teszi magáévá az intézkedések megvalósítását. Továbbra is működik az ár- vízvédelmi szolgálat, napon­ta ellenőrzik a kint folyó mun­kát és feljegyzéseket készí­tenek a tapasztalataikról. Ne­künk is állandó összekötőnk volt és van napjainkban is az árvízvédelmi bizottsággal. El kell még mondanom — bár általában bizonyos tét­lenség, felsőbb intézkedésre várás jellemezte az egész­ségünk védelmét szolgáló feladatainak elvégzését, hogy egyes helyeket gyorsan fel­találták magukat. így pél­dául az alsópetényi, a ba- lassagvarmati. a jobbágyi, a mátraverebélyi és a sal­gótarjáni orvosok, főorvosok aktívan tevékenykednek a ve­szély elhárításán. Mint mon­dottam is: a következménye­ken mérhető le hogyan haj­tották végre az illetékes szer­vek a megszabott feladato­kat. A KÖJÁL nevében ki­jelentem: mi a társadalom minden tagjával aktív együtt­működésben kívánjuk ezt a munkát tovább folytatni, az emberek egyéni és a közösség érdekében egyaránt. zó katonaságát,, hogy a; szom­szédos Szomáíf Köztársaság­ra gyakoroljon nyomást. Az imperialisták néha kol­lektív fellépésre, úgynevezett „intemacionalizálásra* vete­mednek. ( Az „intemaciona- lizálás” ma már elsősorban az Egyesült Államokban kü­lön „irodalommar rendelke­zik.) Ez a kifejezés magyarán annyit jelent, hogy a gyarma­tokon és a befolyási öveze­A A A^ A A A A A /\ A A A A A.i ; A Szovjetunió és a szocia­lista tábor többi országa minden lehetőt elkövet, hogy az imperializmus külföldi tá­maszpontjainak mindkét funkcióját felszámolják. E cé­lunk az elnyomott népek függetlenségi harcának célja­ival is egybeesik. A ma har­ca a közös sikerek erősödő képét vetíti a holnap hori­zontjára. Milassin Béla iAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA MUNKANÉLKÜLIEK TÜNTETÉSE LONDONBAN < A képen: a tüntetésre gyülekezők a St. Pancras ne­gyedben (MTI Külföldi Képszolgálat) A Fővárosi Tanács „Vámos Ilona” Ápolónőképző Is­kolája (Budapest, Váci utca 47. sz.) az 1963. május 2-án kezdődő ápolónői tanfolyamára. FELVÉTELI FELTÉTELEK: J. Korhatár betöltött 17 évtől 32-ig 2. Iskolai végzettség: érettségi, VIII. általános leg­alább „jó” bizonyítvány 3. Iratok: önéletrajz, kérvény, iskolai, vagyoni, szü­letési, orvosi bizonyítvány. Az iratok április 10-ig küldhetők be. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom