Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-30 / 26. szám

1963. március 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Döcögő vonatok helyett gyo rsított javatok Újjá született a 12 éves vasúti pálya. Új vonat a készülő menetrendben Aki évekkel ezelőtt gyak­ran megjárta már Salgótar­ján — Hatvan között az utat, még emlékezetében él a dö­cögő vasút, s érzékelni tud­ja, akkor mennyivel több időt töltött vonaton, mint ma. A bét évtizedes vasúti pálya már régen megért a felújí­tásra, s helyette 1962-ben kor­szerű hézagmentes pályát raktak le az 58 kilométeres vasúti szakaszon. Az új vá­gányhálózat lefektetéséhez há- .rom pályafenntartási építés­vezetőségről csaknem félezer pályamunkást és műszaki szakembert mozgósítottak. Ez­zel nemcsak időt takarítot­tak meg a korszerűbb vasúti pálya építésében, de biztosí­tották, hogy a felújítás fo­lyamán zavartalan legyen a -orgalom. A felújítás előtti pályates­ten átlagosan csak 40 kilo­méteres sebességgel haladhat­tak a vonatok. Ma 100 kilo­méteres sebesség sem viseli meg az új pályát. Csökkent a vonatok menetideje, ké­nyelmesebbé vált az utazás. Lényeges fejlődést jelent az új vasúti pálya a teherszál­lításban is, mivel az átépí­tett vonalon a MÁV-nál je­lenleg alkalmazott legnagyobb tengelynyomású mozdonyok és kocsik közlekedhetnek. Egyébként az építésen dolgo­zó három csoport közül a Salgótarján és Nagybálony közötti szakasz vasútépítőit csütörtökön Iíisterenyén már elbocsátották. 1965-IG BEFEJEZIK A MUNKÁT Az eddigi mintegy 120 mil­lió forint költségű felújítást még ez évben közöl 45 mil­lió forint ráfordítással Selyp és Pásztó állomások korsze­rűsítése követi. A Hatvan— Salgótarján közötti felújítási munkálatoknak eddig még csak egy része készült el. A korszerűsítési tervet az állo­mások szolgálati épületek, őr­házak és hidak átépítésével, valamint az állomásokhoz csatlakozó iparvágányok ki­cserélésével előzetes becslés szerint 1965-ig befejezik. 20 PERCCEL RÖVIDEBB MENETIDŐ SOMOSKŐÚJ­FALU ÉS PÁSZTÓ KÖZÖTT Régi panaszuk a Salgótar­ján és Pásztó között utazók­nak, hogy a Salgótarjánból 7.30 óra után csak 12.36 óra­kor indul vonat. Esért szá­mosán kénytelenek több órát hiába eltölteni a városban a délelőtti órákban. A májusban életbelépő új menetrend szerint munkana­pokon 10.23 órakor indítanak vonatot Salgótarjánból Pász- tóig. Az új menetrend szerint né­mi változás lesz a Somoskő­újfaluról Pásztora reggel in­duló 327 és 337-es számú vo­natok érkezési idejében is. Az előbbi vonat, amelyik eddig 7,43 órakor érkezett Pásztóra most 21 perccel, az utóbbi eddig 8.38 órakor érkező pe­dig 6 perccel kevesebb idő alatt teszi meg az utat So- moskőújfalú és Pásztó között. ÁPRILIS 1-TÖL MINDEN VONAT KÖZLEKEDIK A MÁV közleménye szerint, hétfőtől, április 1-től a téli hónapokban bevezetett vo­natkorlátozást megszüntetik és az érvényben lévő menetrend­ben szereplő valamennyi vo­nat közlekedni fog. Friss lendülettel az új eredményekért A szocializmus felépítésé­nek nélkülözhetetlen feltétele a szilárd néphatalom — a proletárdiktatúra állama. Az előttünk álló időszakban népi demokratikus államunk teljesíti a proletárdiktatúra történelmi hivatását, miköz­ben fokozatosan kifejlődnek benne az egyetemes népi ál­lamra jellemző vonások. Szo­cialista államunk továbbfej­lesztésének, az egyetemes né­pi állam kialakulásának azon­ban kulcskérdése a szocialis­ta demokratizmus mind szé­lesebb körű kibontakozása. A szocialista demokrácia fejlődésének fontos követel­ménye, hogy a lakosság mi­nél szélesebb rétegei közvet­lenül is kapcsolódjanak be a közügyek intézésébe. Ezt a feladatot látják el a tanácsok, amelyek alkalmasak is erre. S nemcsak államhatalmi szer­vek, hanem egyúttal a nép legátfogóbb tömegszervezetei is, amelyek alkalmasak is er­re. De az alkalmasság csak lehetőség: sokat kell tenni még azért, hogy a lehetőség valósággá váljék. Miért? Talán a tanácsok eddig nem töltötték be hiva­tásukat? Szó sincs róla. Ta­nácsaink munkája évről évre javult, alapjában jól végezték tevékenységüket, megfeleltek a bizalomnak, de a velük szemben támasztott követel­mények egyre nagyobbak. Valójában két olyan kér­désről van szó, amelyről ez- idáig keveset beszéltünk — s a dolog természeténél fogva még kevesebbet tettünk. Az egyik: hosszúlejáratú feladat. Éspedig az, hogy a szocializ­mus teljes felépítése fokozot­tabb feladatokat, nagyobb kö­vetelményeket állít a tanácsok elé. A másik kérdés, vagy „probléma” az új tanácsok összetételéből adódik. Ugyan­is február 24-én megyénkben 3943 tanácstagot választot­tunk, s ennek hatvan száza­léka új tanácstag. Félreértés ne essék, nem rossz dolog, hogy a tanács- ügyekben nem egyes tanács­tagok több mint fele új, el­lenkezőleg: örvendetes ese­mény, hogy a társadalom kü­lönböző rétegeiből több tíz­ezer ember, új tanácstag sza­bad idejének, energiájának egy részét a lakosság, a nép érdekében, ügyes-bajos dol­gainak megoldásig, elintézé­sére szenteli. S eppen, mert a tanácstagok hatvan száza­léka új s az ügy érdekében érdemes és kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Örvendetes dolog, hogy a megyei és a járási tanácsok és népfront bizottságok a kez­deti nehézségek enyhítésére, az új tanácstagok számára mindenütt tanfolyamokat szer­veznek. E tanfolyamokon s azokon kívül talán nem ér­dektelen néhány fontos köz­leményre felhívni a figyelmet.' A z elmúlt években egyik- ” másik helyen furcsa elgondolások születtek. Egye­sek — kimondva, kimondha­tatlanul — úgy vélték, hogy az „igazi” tanács a végrehajtó bizottság, hogy az irányítás, az intézkedés joga a tanácsi apparátust illeti, a tanácsta­gok pedig afféle aktivisták, akiket apró-cseprő ügyek in­tézésére be lehet fogni. Az iiyen szemlélettel szemben — ha jelentkezik — fel kell ven­ni a harcot. Soha nem sza­bad megfeledkezni erről: a ta­nácsok szervezetében az ál­lamhatalom helyi szerve a vá­lasztott küldöttekből álló testület — a tanács. A tanács­ban a kollektív vezetés elvé­nek megfelelően minden egves küldöttet egyenlő jog illeti meg és azonos kötelezettségek terhelnek. ^ Nem a, tanács van aláren­delve a tanácsapparátusnak, hanem megfordítva. A tanács — kollektív testület. Ebből következik, hogy a tanácsnak, a választott testületnek, mint kollektív szervnek működési formája a tanácsülés. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a taná­csok feladatkörébe tartozó Eredményesen működik a Zománcipari Művek salgó­tarjáni Gyáregységében a r.o máncszóró automatagép. A ■gép segítségével a kályhákhoz szükséges alkatrészek zo­máncozását automatikusan végzik, s a teljesítményt meg­kétszerezték Megújították a szocialista szerződést az ÉMÁSZ és az Üveggyár között Kedvezőbb energiaszolgáltatás Salgótarjánban Az ÉMASZ salgótarjáni igazgatósága és a Salgótarjá­ni Üveggyár több mint egy évvel ezelőtt szocialista' szer­ződést kötöttek a zavartalan termeléshez szükséges ener­gia-ellátás biztosítására. Ko­rábban, például az 1961. év­ben, a Salgótarjáni Üveggyár­ban 62 alkalommal volt áramszünet, amely mintegy 530 ezer forint értékű terme­lési veszteséget jelentett a gyár számára. A szerződés­ben foglalt feladatoknak meg­felelően az -Áramszolgáltató Vállalat csaknem fél millió forint erejéig felújítást hajtott végre az elmúlt évben a Salgótarjáni Üveggyárban. Ez azt eredményezte, hogy az áramszünetek száma 29-re csökkent és az ebből adódó időveszteség megközelítően a fele volt az egy évvel korábbi­nak. Ez a Változás 235 ezer forint termelési értéknöveke­dést jelentett az üveggyár szá­A múlt évi kedvező tapasz­talatok arra késztették a két vállalat vezetőit, hogy a szór cialista szerződést erre az év­re is megújítsák. Az Áram- szolgáltató Vállalat kötele­zettséget vállalt, hogy bizto­sítja a párhuzamos energia- ellátás feltételeit. Ebből kö­vetkezően az esetleges áram­szünetek idején az ellátási za­varokat teljesen kiküszöbölik. tosítja, hogy az egyes üze­mek. műhelyek villamos be­rendezéseit megfelelő szakem­berek bevonásával felülvizs­gálja. A vizsgálatról tájékoz­tatást ad az üveggyár veze­tőinek. Az első és a, második félévben egy-egy alkalommal balesetvédelmi oktatást is tart az üveggyár doigozói számára. A szerződés további Dont ja! a gazdasági kulturá­lis, valamint a sportmunka összehangolására vonatkoznak. A szerződésben foglalt feladatok teljesítését ne­gyedévenként értékelik. Az elmúlt évben megkezdő­dött nagyarányú villamoshá­lózati felújítási munkát ebben az évben a salgótarjáni vá­sártéri és a megyei tanács mögötti lakótelepen az áram- szolgáltató vállalat dolgozói befejezték. A kábeibeépités jelentős mértékben megjavította az encrgiszolgáltatás le­hetőségeit. Most már mód nyílik arra is. hogy az említett lakótelepe­ken háztartási készülékek, vil­lanytűzhelyek és egyéb villa­mossági cikkek hálózatra tör­ténő kapcsolását elvégezzék, A vállalat felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy ilyen irányú kérelmükkel forduljanak az ÉMASZ salgótarjáni üzlet­Emellett a vállalat azt is biz- igazgatóságához. Javul a balesetelhárítási tevékenység a mezőgazdasági üzemekben Beszélgetés az SZMT munkavédelmi csoportvezetőjével Az útóbbd két hónapban több, súlyosabb balesetről hal­lottunk hírt, amelyek a me­zőgazdasági üzemekben tör­téntek. Köztük három tragi­kus, halálos szerencsétlenség­ről is, amelyek közül az egyik a Borsosberényi Állami Gaz­daságban, a másik kettő pe­dig termelőszövetkezetben történt. Munkatársunk felke­reste Paál Lajost, az SZMT munkavédelmi csoportvezető­jét, hogy tájékoztatást kér­jen tőle a mezőgazdaságban előforduló balesetekről ,a ba­lesetvédelmi munkáról. —Változott-e a balesetek száma az év első két hó­napjában a megelőző év hasonló időszakához vi­szonyítva? — Ha csupán a szigorú statisztikát vizsgáljuk, ez is bizonyítja, hogy javult a helyzet. Tavaly az idei 34-el szemben több mint ötven ba­leset történt az év első két hónapjában. A munkából ki­esett napok száma is keve­sebb a tavalyinál. S ez, az egyre javuló munkásvédelmi balesetelhárítási tevékenység eredménye — hangsúlyozta Paál elvtárs. — Mi jcllémzi a mnnkás- védelmi, balesetelhárítási tevékenységet? — Alapjában véve már az is nagyon jelentős lépés, hogy tavaly először minden mező- gazdasági üzemben elkészí­tették a munkavédelmi in­tézkedési tervet, amely, mű­szaki és szervezeti vonatko­zásban tartalmazza az adott üzem munkásvédelmi tenni­valóit. A tavalyi terveket majdnem mindenütt megvaló­sították. Különösen említésre méltó a Pásztói Állami Gaz­daság ezzel kapcsolatos mun­kája ,ahol tavaly is és az idén is nagyon alapos intéz­kedési tervet készítettek. Az alapos tervkészítést jó vég rehajtás követte. —- A közelmúltban lezaj­lott gépszemlék is bizonyít­ják. hogy a szakszervezeti felügyelők, a vállalatok ve­zetői nagyobb felelőséggel végezték az ellenőrzéseket. Az év folyamán pedig rendsze­res ellenőrzésekkel — a kö­vetkezetesen megtartott havi biztonsági szemlékkel — vizs­gálatokkal kísérjük figyelem­mel a követelmények betar­tását. Ezt az erősödő ellenőr­ző, megelőző munkát segítik a társadalmi munkások. a munkavédelmi őrök is, akik már majdnem háromszázan vannak a megye mezőgazda- sági üzemeiben. — Javult-e ez a tevékeny­ség a termelőszövetkezetek­ben? — Sajnos a termelőszövet­kezetekben nincs javulás. A rohamos gépesítéssel nem tart lépést a dolgozók' szakmai, balesetvédelmi képzése, s le­het mondani — fegyelmezett­sége sem. Számadatokat csak negyedéves összehasonlítás­ban tudunk mondani ,mert a szövetkezetek nem jelentik havonta a baleseti helyzetet. — A termelőszövetkezetek részére is készítettünk — a megyei tanács mezőgaz'’-’" osztályával közösen — intéz­kedési tervet, azonban még nem hagyták jóvá a Földmű­velésügyi Minisztériumban. A helyzetet súlyosbítja. hogy megyei szinten nincs gazdája a termelőszövetkezetek mun­kásvédelmi, balesetelhárítási tevékenységének. — Ml a véleménye az első két liönap baleseteiből, il­letve a halálos végződésű balesetekről? — Az idén történt balese­tek is nagyobb részt ütésből, vagy tárgyak leeséséből kö­vetkezték. A balesetek több­sége figyelmetlenségből kelet­kezett. Ilyen baleset volt Doros Istváné, aki a Sziráki Állami Gazdaság villanysze­relője. Szerelés közben nem támasztotta ki kellően a víz­tartály fedelét, amelyet a szél a kezére csapott. Sérült ui- iai miatt tíz napig nem dol­gozhatott. A munkában nem lehet elég körültekintő, elővi­gyázatos az ember. A nő- tincsi Néphadsereg Termelő- szövetkezet egyik brigádveze­tője rakodás közben az álló pótkocsi mellett hanyatesett és meghalt. Bár a jeges’ ra­kodóteret felszórták salakkal, de egy szerencsétlen vélet­len következtében oda lépett, ahol talpalatnyi szabad jég maradt. — A borsosberényi esetben szigorú vizsgálatot folytattak, amely kiderítette ,hogy a gazdaság vezetői betartották a munkásvédelmi intézkedé­seket. — Milyen tanú’Ságokat vonhatunk le? — Ha minden mezőgazda- sági üzem vezetője fontos fe­ladatnak tartja a munkásvé­delem további javítását, a dolgozók pedig sokkal fe­gyelmezettebben — a baleset- védelmi előírások betartásá­val végzik munkájukat, a kö­zös összefogás erejével sok balesetet megakadályozha­tunk — fejezte be nyilatko­zatát Paál elvtárs. tagok, hanem a tanácstagok összessége kizárólag a tanács­ülésen határoz. Ezért a ta­nácsülésen alkothatnak min­denkire kötelező rendeletet, illetve határozatokat, például a terv, a költségvetés megál­lapítására, a termelés meg­szervezésére és ellenőrzésére, a lakosság anyagi és kulturá­lis szükségletei kielégítésére, a csatornázásra, az utcák és parkok rendbentartására, a közbiztonság és a törvényes rend ^betartására, stb. Ü m jonnan választott taná­csaink — köztük a mintegy 1950 új tanácstag — még jóformán meg sem kezd­ték tevékenységüket, máris temérdek feladatot kaptak a választóktól. A jelölő gyűlé­seken — ahol megyeszerte 105 ezer résztvevő volt — csak­nem húszezer-négyszáz hozzá­szólás hangzott el. A felszó­lalók 7970 javaslatot tettek fontos, — a tanácsok hatás­körébe tartozó — feladatok megvalósítására. S mi több: nemcsak okos tanács jkat ad­tak, hanem sokhelyütt fel­ajánlották közvetlen segítsé­güket is. A megyék, járások, városok, községek, — helyesen — ösz- szegezik a javaslatokat, s in­tézkedéseket tesznek azok életbe való átültetésére. Az új tanácsok, tanácstagok meg­tisztelő feladata ennek előse­gítésére, s a végrehajtás el­lenőrzése. Ne feledjük: ha a nép alkotó kezdeményezését kifejező javaslatok, tanácsok, vagy éppen bíráló észrevéte­lek csak regisztrálva, az irat­tárak mélyére kerülnek, sok embernek kedvét szeghetik, kiváltképpen azokét, akik elő­ző javaslataikra sem kaptak választ. A jelölő gyűléseken elhang­zott többezer közérdekű ja­vaslat egy része alighanem nehezen valósítható meg azon­nal. Ami megoldható — ne halogassuk. Amire több idő .ke],!, .teremtsük meg előbb a feltételét. De válasz nélkül né hagyjunk egyétlen kezde­ményezést se. Milyen nagy- serű dolog, hogy hazánkban egyre terebélyesedik azoknak a száma, akik valóban a gaz­da szemével nézik a országot, akiknek a miénk fogalma nem jelszó, hanem mindinkább vérükké válik. A tanácsok csak a lakosság­gal való állandó együttműkö­déssel valósíthatják meg jól feladataikat. A lakosság ja­vaslatára reagálni, a kérdé­sekre válaszolni — mondjuk meg nyíltan — elemi köteles­ség. De hogyan tehet ennek eleget a tanácstag? Bátorít­suk őket. ne elégedjenek meg „hirtelen” válaszokkal, élje­nek a kérdezési joggal, az interpellációval. A tanácstag­nak ugyanis joga, hogy a végrehajtó bizottság, annak szakigazgatási szervéi, illető­leg a tanácsnak alárendelt apparátusi szerve vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kér­jen. Az illetékes szervek ve­zetői kötelesek a tanácstag­nak válaszolni, lehetőleg még a tanácsülésen, de legkésőbb 15 nápon belül. ÍJogyan dolgozzam? -r 1 * kérdezte sok új tanács­tag. Örökérvényű receptet er­re nem lehet adni. Helyes választ a nagy tanítómester, az élet adhat. A régebbi ta­nácstagok tapasztalata azt mutatja, hogy a jól dolgozó tanácstag választóinak nem­csak véleményét kéri ki, ha­nem rendszeresen tájékoztat­ja a tanács munkájáról, a ta­nácsülések határozatairól. Hi­szen a választók csak úgy érezhetik sajátjuknak a taná­csot, ha jól ismerik tevékeny­ségét. Ha a tanácstag és a vá­lasztói közötti viszonyt külö­nösen őszinte és megértő lég­kör jellemzi, ha az egyes em­berek és családok kisebb-na- gyobb ügyeit türelmesen meg­hallgatja és életkörülményei­nek javítására e javaslatokat és kezdeményezéseket felka­rolja, a tanácstag munkája eredményessé válik, közmeg­becsülése állandóan növek­szik. Nem könnyű és nem megy gyorsan a lakosság bizalmá­nak elnyerése, de az odaadó munka mindenkor meghozza a gyümölcsét. Bobál Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom