Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-09 / 20. szám

N o gr Adi népújság 1963. március fl Ä mezőgazdaság hozamainak növeléséért Milyen intézkedésekre van szükség a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai nyomán ? MEGYÉNK MEZŐGAZDA­SÁGI „ÜZEMEI” csak abban az esetben tudják teljesíteni a második ötéves terv felada­tait, ha következetesen vég­rehajtják a mezőgazdaság terv szerinti fejlesztését. A megyei pártértekezleten vilá­gosan meghatározták a me­zőgazdaság tennivalóit: „Az ötéves tervben 23-25 százalék­kal, a távlati elképzelések szerint két-két és félszere­sére kell emelni a mezőgaz­daság termelését.” Ha figye­lembe vesszük, hogy megyénk kedvezőtlen talaj és éghaj­lati viszonyai miatt a mező- gazdaság fejlesztése lassúbb ütemű, ezek a célkitűzések még nagyobb hangsúlyt nyer­nek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt év novem­berében éppen ezeknek a cél­kitűzéseknek a jegyében vizs­gálta meg a megye mezőgaz­daságának helyzetét. A rész­letes vizsgálat feltárta azokat a hibákat amelyek azonnal megszüntetésre várnak. Tud­juk. hogy a kalászosok, köz­tük búza félék tavaiul termése hozamalakulása kielégítő volt megyénkben, azonban egyál­talán nem kérkedhetünk sem má.s növévyféleségek. sem az állattenyésztés hozamaival, termelésével. Megyénk talaisdottsáeai. domborzati viszonyai a ko­rábbi elhanyagolt gazdálko­dásból eredő mulasztások sür­getővé tették elsősorban a gyors és következetes tatai- erő visszapótlást, a tala Ha vi­tást és az erózió .nnsztitásá- nak megakad ólynrn sásét. A vt>cgálat ezzel kapcsolatban egész sereg hibát állapított meg. IGEN FONTOS, hogy mi­nél nagyobb mennyiségű is­tállótrágyát juttassanak a ta­lajba. Tavaly., ősszel nagyon jól indult ez a munka, hi­szen csaknem 90 százalékra teljesítették a trágyázási ter­vet a termelőszövetkezeteink. Sőt a tavaszi trágyázással jó­val a 100 százalék fölé emel­kedik a teljesítmény. Mégis azt kell mondani, mégsem ered­ményes ez a munka. A leg­több termelőszövetkezetben csak a trágya földre hordásáig, illetve szétterítéséig jutottak el. Vajon mit ér már ez a szerves anyag, amelyet nem szántottak be azonnal a talaj­ba? Emögött a komoly hiba mögött helytelen szemlélet, maradiság rejtőzik. Hiszen az sem igaz, hogy drágább a munka, ha a trágyát azonnal beszántják. Akik ezt állítják, r,em veszik figyelembe azt a hasznot, amit a helyes mód­szer eredményez. így érthető, hogy hiába erőltetik a trá­gyázást, ha a hatékonysága lecsökken. VÉGRE TÖRTÉNT IN­TÉZKEDÉS annak érdekében hogy megyénkből ne szállít­sák el az itt felhalmozódó fekált.ráovát. A termelőszö­vetkezetek hitelt igén vélhet­nek ennek megvásárlására. Az eddigi intézkedések csupán kezdeti lépések, az eredmé­nyes megvalósítása többet kö­vetel. Itt kell megemlíteni a mű­trágya felhasználást is. Két­ségtelen ,hogy több is lehet­ne a felhasználható műtrágya mennyiség, azonban még job­ban rontja a helyzetet, hogy a megye részére juttatott műtrágya is késve érkezik. Egyáltalán nem biztató a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentésének ide vo­natkozó válasza, miszerint: az AGROKER-rel történt megbeszélés ellenére sem Ígé­retes a változás. Ez ugyan országos gond, de segíteni le­hetne úgy, hogy elsősorban azok a megyék kapjanak mű­trágyát, ahol ezt a talajadott­ságok a leginkább kívánják. S ami már a megyében lévő irányító szerveken múlik: elsősorban a gyenge termelő- szövetkezetekbe irányítsák a beérkezett műtrágyát. Minden mezőgazdasági üzemben tudják', hogy meny­nyire fontos a kenyérgabo­na ellátás megjavítása. A múlt évben — az aszály el­lenére is — a vártnál jobb eredményeket értünk el. hi­szen átlagosan 9,2 mázsa bú­zát termeltünk holdanként. Célkitűzéseink azonban 11 mázsás átlagtermés elérését írják elő. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindenütt alkalmazzák a helyes agro­technikai módszereket, minél nagyobb területen vetnek in­tenzív buzafajtákat. A jövő­ben lehetőleg kerülni kell azt a módszert — amelyet a szá­raz időjárás kényszerített ránk — hogy a nyári mély­szántásokba vetik az őszieket. Azokban a mezőgazdasági üzemekben pedig, ahol még nem alakították ki a helyes vetési sorrendet, teevék meg ezt, és azt feltétlenül tartsák be. NEM LEHETÜNK ELÉGE­DETTEK a kapásnövények hozamalakulásával sem. Bár a premizálás hatására tavaly mindenütt elvégezték a meg­munkálást. még sem születtek jó eredmények és ezért sem lehet csak az aszályt hibáz­tatni. Jelentősebb előrehala­dás történt mór tavaly a ta­lajjavításban. A tervezett te­rületen kívül még ezer hol­don végeztek talajjavítást. Lényeges hibák hátráltatják azonban a növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás hatéko­nyabb elterjesztését is. Saj­nos a megyei növényvédő ál­lomás gépei nem tudják tel­jesíteni feladataikat, mert az a kevés igény is, ami jelent­kezik meghaladja a géppark kapacitását. Nincs biztosítva a munkák optimális időben való elvégzése. Ezt a hibát még az is tetézi, hogy még mindig nem sikerült meg­szüntetni a vegyszeres gyom­irtással szemben megnyilvá­nuló közömbös, sőt. néhol el­lenséges hangulatot. És va­jon mi az oka, hogv a gaz­dálkodás szempontjából any­Termelőszövetkezeti asszonyok jártak a Salgótarjáni Tűzhelygyárban A ZIM salgótarjáni gyár­egysége üzemi nöbizottságá- nak meghívására a napokban 41 tagú termelőszövetkezeti asszony küldöttség látogatott el Salgótarjánba. A tsz-asszonyok megtekin­tették a Tűzhelygyárat, ismer­kedtek a munkásnők életével és munkatevékenységével, majd az üveggyár! dolgozó nők. vendégeként az üveg­fúvás nehéz mesterségét néz­ték végig. Városnézési programjukban a Munkásmozgalmi Múzeum kiállításainak megtekintése szerepelt első helyen. Elláto­gattak a Salgó étterembe és az ország egyik legkorszerűbb áruházába a Salgótarjáni Ál­lami Áruházba is. nyira fontos táblatörzsköny- veket a legtöbb helyen nem vezetik, vagy rosszul veze­tik? A VIZSGALAT RÉSZLE TESEN FOGLALKOZIK a megye öntözési és gyümölcs­telepítési gondjaival is. Meg­állapítja, hogy mind az ön­tözés, mind a gyümölcstele­pítés tekintetében eléggé ki­alakulatlan a helyzet. A vizsgálat óta azonban tör­téntek változások. Terven felül 900 hold főleg bogyós gyümölcs telepítésére kapott engedélyt a megye. Azonban egyes esetekben, például al­mafajtából, még a megye ter­vezett szaporítóanyag igényét sem tudta kielégíteni a mi­nisztérium. Ezen feltétlenül változtatni kellene, mert a jövő szempontjából igen je­lentős a gyümölcstelepítési program megvalósítása. Gátolja a gyümölcstelepíté­si munkát az elegendő ta­lajművelő gép hiánya is. Bár még azokat a gépeket sem tudják eredményesen ki­használni, amelyekkel rendel­kezik megyénk, mert az év folyamán gyakran állnak meghibásodás miatt, ennek ellenére kicsi az erőgéppark. Erre az évre is csupán két darab SZ 100-as típusú gé­pet kap a megye. Az állattenyésztés további fejlesztésének igen komoly akadálya az évek óta jelent­kező takarmány hiány. Tart­hatatlan, hogy sem a takar­mánytermő terület nem ele­gendő ,sem a hozamok nem kielégítőek. A megyei mező- gazdasági osztály több kise­gítő intézkedést tett már a takarmányhiány megoldására azonban ezek csak ideiglenes értékűek: gyökeres változás csak a takarmánytermő terü­let növelésével, a takarmány hozamok emelésével és a szakszerű betakarítással érhe­tő el. JELENTŐS A LEMARA­DÁS a rét és legelőgazdálko­dás tekintetében is. Tavaly is csak utasítások születtek, de ezek gyakorlati megvaló­sítása elmaradt. A télre, il­letve a koratavaszra tervezett tennivalók sem valósulhattak meg a rendkívüli rossz idő­járás miatt. Ha azonban nem szereznek érvényt a jó elkép­zeléseknek, intézkedéseknek, ha nem hajtják végre a rétek és legelők tisztítását, nem szórják ki ..valóban a rétek­re és legelőkre” azt a 30 va­gon műtrágyát, amely ezzel a céllal érkezett a megyébe, nem várható jobb eredmény e területen sem. Nagy elmaradás tapasztal­ható még az állattartá­si viszonyokban is. Az élik, istállók helyenként zsúfoltak könnyebben pusz­títhatnak a különböző be­tegségek. Ez is elkerülhető lenne, ha a termelőszövetke­zetek következetesen végre­hajtanák az állatállomány minőségi megjavítását és tö­rekednének a tbc-mentes ál­lomány kialakítására. A rossz tartási körülmények könnyen előidézik a tenyészállatok se- lejteződését is. ami szintén veszteséget okoz A ROSSZ TARTÁSI VT SZONYOKAT a sok hibával megépített istállók, ólak is előidézik. Az építő vállalatok kevés gondot fordítanak az építkezésekre. Sok esetben az is előfordul, hogy még el sem készült az épület már benépesítik; a hibákat meg csak akkor javítják ki, ami­kor az sokkal naryobb költ­séggel jár már. Hiába tapasz­talható javulás az épület be­ruházások területi elosztásé­RENDKÍVÜLI ÁRLESZÁLLÍTÁS! 1963. március 4-től 30-ig. Bő választék a salgótarjáni könyvesboltban \.| ÍNIIÍ.KOZ/.ON KÖNYVET! 133 ban, ha ilyen bajok rontják £ az eredményeket. Némi vál- > tezás tapasztalható már az ’ idei tervek előkészítésénél. S Az idén ugyanis elsősorban 4 a múlt évről áthúzódó beru- \ hízásokat, hiányzó járulékos > beruházásokat fejezik be,' csak ezután fognak hozzá új beruházásokhoz. Ezeket a ter­heket csak következetes ve­zetéssel, az irányító szervek nagyobb felelősségével, az egyes emberek lelkiismeretes­ségével lehet megszüntetni. EGYRE ÉGETŐBB KÉR­DÉS mint a növénytermesz­tésben, mind az állattenyész­tésben a több szakember al­kalmazása iránti igény a gyorsabb és hatékonyabb szakmunkásképzés. Az igaz, hogy a tél folyamán több tan­folyamot indított a megyei tanács mezőgazdasági osztá- b’a a szakmunkásigény kielé­gítése érdekében. De miért nem kezdték meg ezt a mun­kát néhány évvel előbb? Az __ elgondolások szerint az idén ? már csaknem ezer szakmun­kással több fog dolgozni a mezőgazdaságban, mint ta­valy. Ha elkésve is, de gon­doskodtak a traktorok és pép-' javítók képzéséről is. Három ? helyen indult tanfolyam — > Kisterenvén. Mohorán. és4 Érsekvadkerten — a télen. \ A megye mezőgazdaságé- > ban jelentkező feladatok bo-? nyolultak. egyszerre jelent- > keznek. Egyszerre kell meg-> oldani a szakmunkásképzés, a\ talajerővisszapótlás, a talaj-? javítás, az állattenyésztés i nehézségeit. Csak abban azS esetben várható kielégítő | eredmény, ha következetesen • és maradéktalanúl végrehajt­ják minden termelőszövetke­zetben az egyébként jó tér-' vekben^ rögzített feladatokat.' az irányító szervek pedig több gondot fordítanak a mindenre kiterjedő ellenőr-' zésre és ha szükséges, felelős­ségre vonást is alkalmaznak. A vizsgálat óta kevés idő telt el. Nagy változásokról még nem lehet beszélni. Egy, azonban bizonyos: az idei tervek, a távlati célkitűzések jók. Ha a megvalósítás is ilyen jó lesz, sokkal közelebb ju-, tünk célkitűzéseink megva­lósításához Pádár András — Amit Laskói Zoltán és felesége cselekedtek Varga Tévézzél szemben, az az emberi hálátlanságnak napjaink­ban csak elvétve tapasztalható, felháborítóan durva pél­dája. Cinizmus és pökhendiség teszi még rikítóbbá maga­tartásukat. S ha társadalmi életünkben a kölcsönös segítés az ellentétek feloldása, az egyetértésre való törekvés mind­annyiunk legszentebb érdeke, nem lehet szó nélkül hagyn az ilyen eseteket. Messzi százkilométerekröl költözött Salgótarjánba most három éve a Laskói házaspár a férj családjának házába Ott azonban rövid idő múltán komoly összetűzésekre ke­rült sor, a fiatalasszony és anyósa között. Igaz, szűkén i: voltak a hellyel: Laskóiék két kisgyerekével heten laktat együtt egy szoba-konyhás lakásban. A veszekedés napiren­den volt és odáig fajult, hogy a meny a város közepén vé­gighaladó vasútvonal mentén öngyilkosságot kísérelt me( elkeseredésében. Ebben az elhatározásában hatósági és pol­gári emberek akadályozták meg. Varga Teréz, a vízválasztói szénosztályozó segédmun­kása, akit két kisgyermekével hagyott magára a férje, eb­ben az időben kapott csere útján lakást a Vásár-téri bér­házak egyikében. Az egy szoba összkomfortos lakást széf új bútorokkal szerette volna otthonossá tenni s ezért úgx gondolta, hogy S200 forint megtakarított pénzéhez még pái havi albérletből származó jövedelmet összerak s berendez, a lakást. Laskóiék ismerték a körülményeket és Varga Te­réz anyját környékezték meg, akinek megesett rajtuk a szíve és rábeszélte a leányát, hogy „arra a kis időre”, míg amazok lakást kapnak — mert ilyen ígéretre hivatkoztak —. adja ki nekik a szobát. Megvolt tehát az albérlő. Hogy minél simábban menjen, még a lakásbejelentőn is úgy tüntették fel, mintha rokonok lennének. Azután — azzal a megállapodással, hogy 1962 márciusában feladják az albérletet —, Laskóiék beköltöztek az egyetlen lakószobába. A főbérlő, Varga Teréz pedig egy sezlonon meghúzódott a konyhában, miután gyermekeit az anyjához adta. Bányai alkalmazott lévén, az évi 60 valahány mázsa szenét is meg­osztotta albérlőivel, akik mindezért havi 200 forint fizeté­sére vállaltak kötelezettséget. Mert később nemcsak a megalkudott bért csökkentet­ték önkényesen, hanem kijelentették, hogy szerintük Varga Teréz nincs úgy rászorulva a lakásra, mint ők, tehát nem költöznek ki. De ugyanakkor minden elképzelhető kellemet- lenséget kitaláltak, hogy a szerencsétlen fiatalasszonyt ki­túrják a lakásból. Kulcsokat csináltattak s kizárták a fő- bérlőt, végül holmijait is kirakták, mire az a bírósághoz fordult, hogy a törvény segítségét kérje természetes jogai gyakorlásához. A bíróságon válaszolta pökhendin Laskói Zoltán, hogy „dehogy is nem akarok kiköltözni: amint lakást ad a ta­nács. azonnal békét hagyok V arga Teréznek”. S most azzal érvel, hogy a föbérlö gyakrabban az anyjánál tartózkodik nem veszi igénybe a lakást, tehát a szerint nincs is rá szükségé. Közben tagadja, hogy éppen a sértegetésekkel, sót fenyegetésekkel üldözték el jótevőjüket s már tanúkat is szereztek, akik bizonyítják, hogy a lakásban csak Las- kóiek laknak. A házfelügyelő és a ház régi lakói azonban reszrehajlas nélkül tanúsítják, hogy inig albérlőt nem tar­tott, illetve míg a viszony meg nem romlott közöttük Var­ga Terez, sőt gyermekei is ott éltek és senkivel nem voltak haragban. Nos, ilyen eset - mint mondottam - ma már ritkán fordul elő, de hogy egyáltalán ne ismétlődjék meg, a ma­gara maradt, a jótettért hálátlanságot kapott dolgozó anyát necsak a törvény, hanem o,z emberiesség, a környezet ősz- szefogasa is segítse igazához.----------------------------­V ÍZSZINTES: 9. Hant. 10. ti rag latinul. 12. Kettősbetű. 1 Hosszú ideig. 17. Papírmértékegy­ség. 18. Női becenév. 20. Európai nép. 21. Klasszikus írónk egyik neve. 23. Női becenév. 24. Idegen összetételekben ellentétet fejez ki. 26. Néniét névelő. 27. Afrikai nép. 29. Szalma-fajta. 32. A.rra fele. 33. Monte Christo várbörtöne. 35. Ele­ge van belőle. 37. Fordított kötő­szó. 42. Fél atom. 43. Menyasz- szony. 45. Fény is van ilyen. 4G. Török név. 47. Személyével. 49. Német elöljáró szó. 50. Szovjet város. 51. Európai hegység. 55. Kö­nyörög. 56. Majdnem fogta! 58. Skálahang. 63. Folyó nap. 64. Be­csületébe vág. 66. Róla m.-hang- zói. 67. Egyik évszak. 69. Mulató­hely. 70. Sor ...........a, nihil aliud. 72 . Mint vízsz. 10. sz. 73. Aida fe­le. 74. Nedvességet veszít. 75. TS. 76. Angol asszonynevek előtt áll. 78. Izomszalagjai. 79. Vízi növény. FÜGGŐLEGES: 2. Csont latinul. 3. Olasz város. 4. Ért, számára — latinul. 5. Üzenet. 6. Elektromos­ság. 7. Gallium vegyjele. 11. Mis­kolc melletti hegy. 13. Francia író volt. 15. Szenvedés. 16. Nem használ. 17. Lendület. 19. Költői műfaj. 22. Nagyon régi. 24. Ke­reskedelmi műszó. 52. Kína m.- hangzói. 28. Szegény németül. 30. Házi állat. 31. A maró folyadék. 33. Erre a helyre szintén. 34. Harctér. 36. Alkoholfajta. 38. Két oldala van. 40. Német elöljáró szó. 41. Ugyanaz. 42. Kocka lati­nul. 44. Ábra. 46. Abba az irány­ba. 48. Egyben van. 50. Azon a helyen. 52. Arzén része! 53. Női becenév. 54. Az USA egyik álla­ma. 57. Nagyszerű — oroszul. 59. Hitelesítette az okmányt. 61. Fér­fi név. 62. Női név. 63. Ennivaló. 65. Cipész-szerszám. CB. Azonos hangzású betűk. 70. Garázs. 71. Együgyű. 77. Soha m.-hangzói. 79. SR. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben hat fővá­ros nevét rejtettük el. Ezek kez­dőbetűi helyes sorrendbe rakva egy újabb főváros nevét adják. Ez küldendő be, valamint a VA­SÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény március 13-ig. MÜLT HETI KERESZTREJTVÉ­NYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: A salgótarjáni szállodaépítés — A megyei kórház — Üj lakóházakat. KÖNYV JUT A LMAT NYERTEK; Somogyi Margit Mátraverebély, Zeke Péter Salgótarján és Vo- zsech Andor Zagy vápái falva. A könyveket postán küldjük ki!

Next

/
Oldalképek
Tartalom