Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-09 / 20. szám
N o gr Adi népújság 1963. március fl Ä mezőgazdaság hozamainak növeléséért Milyen intézkedésekre van szükség a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai nyomán ? MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGI „ÜZEMEI” csak abban az esetben tudják teljesíteni a második ötéves terv feladatait, ha következetesen végrehajtják a mezőgazdaság terv szerinti fejlesztését. A megyei pártértekezleten világosan meghatározták a mezőgazdaság tennivalóit: „Az ötéves tervben 23-25 százalékkal, a távlati elképzelések szerint két-két és félszeresére kell emelni a mezőgazdaság termelését.” Ha figyelembe vesszük, hogy megyénk kedvezőtlen talaj és éghajlati viszonyai miatt a mező- gazdaság fejlesztése lassúbb ütemű, ezek a célkitűzések még nagyobb hangsúlyt nyernek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt év novemberében éppen ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében vizsgálta meg a megye mezőgazdaságának helyzetét. A részletes vizsgálat feltárta azokat a hibákat amelyek azonnal megszüntetésre várnak. Tudjuk. hogy a kalászosok, köztük búza félék tavaiul termése hozamalakulása kielégítő volt megyénkben, azonban egyáltalán nem kérkedhetünk sem má.s növévyféleségek. sem az állattenyésztés hozamaival, termelésével. Megyénk talaisdottsáeai. domborzati viszonyai a korábbi elhanyagolt gazdálkodásból eredő mulasztások sürgetővé tették elsősorban a gyors és következetes tatai- erő visszapótlást, a tala Ha vitást és az erózió .nnsztitásá- nak megakad ólynrn sásét. A vt>cgálat ezzel kapcsolatban egész sereg hibát állapított meg. IGEN FONTOS, hogy minél nagyobb mennyiségű istállótrágyát juttassanak a talajba. Tavaly., ősszel nagyon jól indult ez a munka, hiszen csaknem 90 százalékra teljesítették a trágyázási tervet a termelőszövetkezeteink. Sőt a tavaszi trágyázással jóval a 100 százalék fölé emelkedik a teljesítmény. Mégis azt kell mondani, mégsem eredményes ez a munka. A legtöbb termelőszövetkezetben csak a trágya földre hordásáig, illetve szétterítéséig jutottak el. Vajon mit ér már ez a szerves anyag, amelyet nem szántottak be azonnal a talajba? Emögött a komoly hiba mögött helytelen szemlélet, maradiság rejtőzik. Hiszen az sem igaz, hogy drágább a munka, ha a trágyát azonnal beszántják. Akik ezt állítják, r,em veszik figyelembe azt a hasznot, amit a helyes módszer eredményez. így érthető, hogy hiába erőltetik a trágyázást, ha a hatékonysága lecsökken. VÉGRE TÖRTÉNT INTÉZKEDÉS annak érdekében hogy megyénkből ne szállítsák el az itt felhalmozódó fekált.ráovát. A termelőszövetkezetek hitelt igén vélhetnek ennek megvásárlására. Az eddigi intézkedések csupán kezdeti lépések, az eredményes megvalósítása többet követel. Itt kell megemlíteni a műtrágya felhasználást is. Kétségtelen ,hogy több is lehetne a felhasználható műtrágya mennyiség, azonban még jobban rontja a helyzetet, hogy a megye részére juttatott műtrágya is késve érkezik. Egyáltalán nem biztató a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentésének ide vonatkozó válasza, miszerint: az AGROKER-rel történt megbeszélés ellenére sem Ígéretes a változás. Ez ugyan országos gond, de segíteni lehetne úgy, hogy elsősorban azok a megyék kapjanak műtrágyát, ahol ezt a talajadottságok a leginkább kívánják. S ami már a megyében lévő irányító szerveken múlik: elsősorban a gyenge termelő- szövetkezetekbe irányítsák a beérkezett műtrágyát. Minden mezőgazdasági üzemben tudják', hogy menynyire fontos a kenyérgabona ellátás megjavítása. A múlt évben — az aszály ellenére is — a vártnál jobb eredményeket értünk el. hiszen átlagosan 9,2 mázsa búzát termeltünk holdanként. Célkitűzéseink azonban 11 mázsás átlagtermés elérését írják elő. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindenütt alkalmazzák a helyes agrotechnikai módszereket, minél nagyobb területen vetnek intenzív buzafajtákat. A jövőben lehetőleg kerülni kell azt a módszert — amelyet a száraz időjárás kényszerített ránk — hogy a nyári mélyszántásokba vetik az őszieket. Azokban a mezőgazdasági üzemekben pedig, ahol még nem alakították ki a helyes vetési sorrendet, teevék meg ezt, és azt feltétlenül tartsák be. NEM LEHETÜNK ELÉGEDETTEK a kapásnövények hozamalakulásával sem. Bár a premizálás hatására tavaly mindenütt elvégezték a megmunkálást. még sem születtek jó eredmények és ezért sem lehet csak az aszályt hibáztatni. Jelentősebb előrehaladás történt mór tavaly a talajjavításban. A tervezett területen kívül még ezer holdon végeztek talajjavítást. Lényeges hibák hátráltatják azonban a növényvédelem, a vegyszeres gyomirtás hatékonyabb elterjesztését is. Sajnos a megyei növényvédő állomás gépei nem tudják teljesíteni feladataikat, mert az a kevés igény is, ami jelentkezik meghaladja a géppark kapacitását. Nincs biztosítva a munkák optimális időben való elvégzése. Ezt a hibát még az is tetézi, hogy még mindig nem sikerült megszüntetni a vegyszeres gyomirtással szemben megnyilvánuló közömbös, sőt. néhol ellenséges hangulatot. És vajon mi az oka, hogv a gazdálkodás szempontjából anyTermelőszövetkezeti asszonyok jártak a Salgótarjáni Tűzhelygyárban A ZIM salgótarjáni gyáregysége üzemi nöbizottságá- nak meghívására a napokban 41 tagú termelőszövetkezeti asszony küldöttség látogatott el Salgótarjánba. A tsz-asszonyok megtekintették a Tűzhelygyárat, ismerkedtek a munkásnők életével és munkatevékenységével, majd az üveggyár! dolgozó nők. vendégeként az üvegfúvás nehéz mesterségét nézték végig. Városnézési programjukban a Munkásmozgalmi Múzeum kiállításainak megtekintése szerepelt első helyen. Ellátogattak a Salgó étterembe és az ország egyik legkorszerűbb áruházába a Salgótarjáni Állami Áruházba is. nyira fontos táblatörzsköny- veket a legtöbb helyen nem vezetik, vagy rosszul vezetik? A VIZSGALAT RÉSZLE TESEN FOGLALKOZIK a megye öntözési és gyümölcstelepítési gondjaival is. Megállapítja, hogy mind az öntözés, mind a gyümölcstelepítés tekintetében eléggé kialakulatlan a helyzet. A vizsgálat óta azonban történtek változások. Terven felül 900 hold főleg bogyós gyümölcs telepítésére kapott engedélyt a megye. Azonban egyes esetekben, például almafajtából, még a megye tervezett szaporítóanyag igényét sem tudta kielégíteni a minisztérium. Ezen feltétlenül változtatni kellene, mert a jövő szempontjából igen jelentős a gyümölcstelepítési program megvalósítása. Gátolja a gyümölcstelepítési munkát az elegendő talajművelő gép hiánya is. Bár még azokat a gépeket sem tudják eredményesen kihasználni, amelyekkel rendelkezik megyénk, mert az év folyamán gyakran állnak meghibásodás miatt, ennek ellenére kicsi az erőgéppark. Erre az évre is csupán két darab SZ 100-as típusú gépet kap a megye. Az állattenyésztés további fejlesztésének igen komoly akadálya az évek óta jelentkező takarmány hiány. Tarthatatlan, hogy sem a takarmánytermő terület nem elegendő ,sem a hozamok nem kielégítőek. A megyei mező- gazdasági osztály több kisegítő intézkedést tett már a takarmányhiány megoldására azonban ezek csak ideiglenes értékűek: gyökeres változás csak a takarmánytermő terület növelésével, a takarmány hozamok emelésével és a szakszerű betakarítással érhető el. JELENTŐS A LEMARADÁS a rét és legelőgazdálkodás tekintetében is. Tavaly is csak utasítások születtek, de ezek gyakorlati megvalósítása elmaradt. A télre, illetve a koratavaszra tervezett tennivalók sem valósulhattak meg a rendkívüli rossz időjárás miatt. Ha azonban nem szereznek érvényt a jó elképzeléseknek, intézkedéseknek, ha nem hajtják végre a rétek és legelők tisztítását, nem szórják ki ..valóban a rétekre és legelőkre” azt a 30 vagon műtrágyát, amely ezzel a céllal érkezett a megyébe, nem várható jobb eredmény e területen sem. Nagy elmaradás tapasztalható még az állattartási viszonyokban is. Az élik, istállók helyenként zsúfoltak könnyebben pusztíthatnak a különböző betegségek. Ez is elkerülhető lenne, ha a termelőszövetkezetek következetesen végrehajtanák az állatállomány minőségi megjavítását és törekednének a tbc-mentes állomány kialakítására. A rossz tartási körülmények könnyen előidézik a tenyészállatok se- lejteződését is. ami szintén veszteséget okoz A ROSSZ TARTÁSI VT SZONYOKAT a sok hibával megépített istállók, ólak is előidézik. Az építő vállalatok kevés gondot fordítanak az építkezésekre. Sok esetben az is előfordul, hogy még el sem készült az épület már benépesítik; a hibákat meg csak akkor javítják ki, amikor az sokkal naryobb költséggel jár már. Hiába tapasztalható javulás az épület beruházások területi elosztáséRENDKÍVÜLI ÁRLESZÁLLÍTÁS! 1963. március 4-től 30-ig. Bő választék a salgótarjáni könyvesboltban \.| ÍNIIÍ.KOZ/.ON KÖNYVET! 133 ban, ha ilyen bajok rontják £ az eredményeket. Némi vál- > tezás tapasztalható már az ’ idei tervek előkészítésénél. S Az idén ugyanis elsősorban 4 a múlt évről áthúzódó beru- \ hízásokat, hiányzó járulékos > beruházásokat fejezik be,' csak ezután fognak hozzá új beruházásokhoz. Ezeket a terheket csak következetes vezetéssel, az irányító szervek nagyobb felelősségével, az egyes emberek lelkiismeretességével lehet megszüntetni. EGYRE ÉGETŐBB KÉRDÉS mint a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a több szakember alkalmazása iránti igény a gyorsabb és hatékonyabb szakmunkásképzés. Az igaz, hogy a tél folyamán több tanfolyamot indított a megyei tanács mezőgazdasági osztá- b’a a szakmunkásigény kielégítése érdekében. De miért nem kezdték meg ezt a munkát néhány évvel előbb? Az __ elgondolások szerint az idén ? már csaknem ezer szakmunkással több fog dolgozni a mezőgazdaságban, mint tavaly. Ha elkésve is, de gondoskodtak a traktorok és pép-' javítók képzéséről is. Három ? helyen indult tanfolyam — > Kisterenvén. Mohorán. és4 Érsekvadkerten — a télen. \ A megye mezőgazdaságé- > ban jelentkező feladatok bo-? nyolultak. egyszerre jelent- > keznek. Egyszerre kell meg-> oldani a szakmunkásképzés, a\ talajerővisszapótlás, a talaj-? javítás, az állattenyésztés i nehézségeit. Csak abban azS esetben várható kielégítő | eredmény, ha következetesen • és maradéktalanúl végrehajtják minden termelőszövetkezetben az egyébként jó tér-' vekben^ rögzített feladatokat.' az irányító szervek pedig több gondot fordítanak a mindenre kiterjedő ellenőr-' zésre és ha szükséges, felelősségre vonást is alkalmaznak. A vizsgálat óta kevés idő telt el. Nagy változásokról még nem lehet beszélni. Egy, azonban bizonyos: az idei tervek, a távlati célkitűzések jók. Ha a megvalósítás is ilyen jó lesz, sokkal közelebb ju-, tünk célkitűzéseink megvalósításához Pádár András — Amit Laskói Zoltán és felesége cselekedtek Varga Tévézzél szemben, az az emberi hálátlanságnak napjainkban csak elvétve tapasztalható, felháborítóan durva példája. Cinizmus és pökhendiség teszi még rikítóbbá magatartásukat. S ha társadalmi életünkben a kölcsönös segítés az ellentétek feloldása, az egyetértésre való törekvés mindannyiunk legszentebb érdeke, nem lehet szó nélkül hagyn az ilyen eseteket. Messzi százkilométerekröl költözött Salgótarjánba most három éve a Laskói házaspár a férj családjának házába Ott azonban rövid idő múltán komoly összetűzésekre került sor, a fiatalasszony és anyósa között. Igaz, szűkén i: voltak a hellyel: Laskóiék két kisgyerekével heten laktat együtt egy szoba-konyhás lakásban. A veszekedés napirenden volt és odáig fajult, hogy a meny a város közepén végighaladó vasútvonal mentén öngyilkosságot kísérelt me( elkeseredésében. Ebben az elhatározásában hatósági és polgári emberek akadályozták meg. Varga Teréz, a vízválasztói szénosztályozó segédmunkása, akit két kisgyermekével hagyott magára a férje, ebben az időben kapott csere útján lakást a Vásár-téri bérházak egyikében. Az egy szoba összkomfortos lakást széf új bútorokkal szerette volna otthonossá tenni s ezért úgx gondolta, hogy S200 forint megtakarított pénzéhez még pái havi albérletből származó jövedelmet összerak s berendez, a lakást. Laskóiék ismerték a körülményeket és Varga Teréz anyját környékezték meg, akinek megesett rajtuk a szíve és rábeszélte a leányát, hogy „arra a kis időre”, míg amazok lakást kapnak — mert ilyen ígéretre hivatkoztak —. adja ki nekik a szobát. Megvolt tehát az albérlő. Hogy minél simábban menjen, még a lakásbejelentőn is úgy tüntették fel, mintha rokonok lennének. Azután — azzal a megállapodással, hogy 1962 márciusában feladják az albérletet —, Laskóiék beköltöztek az egyetlen lakószobába. A főbérlő, Varga Teréz pedig egy sezlonon meghúzódott a konyhában, miután gyermekeit az anyjához adta. Bányai alkalmazott lévén, az évi 60 valahány mázsa szenét is megosztotta albérlőivel, akik mindezért havi 200 forint fizetésére vállaltak kötelezettséget. Mert később nemcsak a megalkudott bért csökkentették önkényesen, hanem kijelentették, hogy szerintük Varga Teréz nincs úgy rászorulva a lakásra, mint ők, tehát nem költöznek ki. De ugyanakkor minden elképzelhető kellemet- lenséget kitaláltak, hogy a szerencsétlen fiatalasszonyt kitúrják a lakásból. Kulcsokat csináltattak s kizárták a fő- bérlőt, végül holmijait is kirakták, mire az a bírósághoz fordult, hogy a törvény segítségét kérje természetes jogai gyakorlásához. A bíróságon válaszolta pökhendin Laskói Zoltán, hogy „dehogy is nem akarok kiköltözni: amint lakást ad a tanács. azonnal békét hagyok V arga Teréznek”. S most azzal érvel, hogy a föbérlö gyakrabban az anyjánál tartózkodik nem veszi igénybe a lakást, tehát a szerint nincs is rá szükségé. Közben tagadja, hogy éppen a sértegetésekkel, sót fenyegetésekkel üldözték el jótevőjüket s már tanúkat is szereztek, akik bizonyítják, hogy a lakásban csak Las- kóiek laknak. A házfelügyelő és a ház régi lakói azonban reszrehajlas nélkül tanúsítják, hogy inig albérlőt nem tartott, illetve míg a viszony meg nem romlott közöttük Varga Terez, sőt gyermekei is ott éltek és senkivel nem voltak haragban. Nos, ilyen eset - mint mondottam - ma már ritkán fordul elő, de hogy egyáltalán ne ismétlődjék meg, a magara maradt, a jótettért hálátlanságot kapott dolgozó anyát necsak a törvény, hanem o,z emberiesség, a környezet ősz- szefogasa is segítse igazához.----------------------------V ÍZSZINTES: 9. Hant. 10. ti rag latinul. 12. Kettősbetű. 1 Hosszú ideig. 17. Papírmértékegység. 18. Női becenév. 20. Európai nép. 21. Klasszikus írónk egyik neve. 23. Női becenév. 24. Idegen összetételekben ellentétet fejez ki. 26. Néniét névelő. 27. Afrikai nép. 29. Szalma-fajta. 32. A.rra fele. 33. Monte Christo várbörtöne. 35. Elege van belőle. 37. Fordított kötőszó. 42. Fél atom. 43. Menyasz- szony. 45. Fény is van ilyen. 4G. Török név. 47. Személyével. 49. Német elöljáró szó. 50. Szovjet város. 51. Európai hegység. 55. Könyörög. 56. Majdnem fogta! 58. Skálahang. 63. Folyó nap. 64. Becsületébe vág. 66. Róla m.-hang- zói. 67. Egyik évszak. 69. Mulatóhely. 70. Sor ...........a, nihil aliud. 72 . Mint vízsz. 10. sz. 73. Aida fele. 74. Nedvességet veszít. 75. TS. 76. Angol asszonynevek előtt áll. 78. Izomszalagjai. 79. Vízi növény. FÜGGŐLEGES: 2. Csont latinul. 3. Olasz város. 4. Ért, számára — latinul. 5. Üzenet. 6. Elektromosság. 7. Gallium vegyjele. 11. Miskolc melletti hegy. 13. Francia író volt. 15. Szenvedés. 16. Nem használ. 17. Lendület. 19. Költői műfaj. 22. Nagyon régi. 24. Kereskedelmi műszó. 52. Kína m.- hangzói. 28. Szegény németül. 30. Házi állat. 31. A maró folyadék. 33. Erre a helyre szintén. 34. Harctér. 36. Alkoholfajta. 38. Két oldala van. 40. Német elöljáró szó. 41. Ugyanaz. 42. Kocka latinul. 44. Ábra. 46. Abba az irányba. 48. Egyben van. 50. Azon a helyen. 52. Arzén része! 53. Női becenév. 54. Az USA egyik állama. 57. Nagyszerű — oroszul. 59. Hitelesítette az okmányt. 61. Férfi név. 62. Női név. 63. Ennivaló. 65. Cipész-szerszám. CB. Azonos hangzású betűk. 70. Garázs. 71. Együgyű. 77. Soha m.-hangzói. 79. SR. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben hat főváros nevét rejtettük el. Ezek kezdőbetűi helyes sorrendbe rakva egy újabb főváros nevét adják. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény március 13-ig. MÜLT HETI KERESZTREJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: A salgótarjáni szállodaépítés — A megyei kórház — Üj lakóházakat. KÖNYV JUT A LMAT NYERTEK; Somogyi Margit Mátraverebély, Zeke Péter Salgótarján és Vo- zsech Andor Zagy vápái falva. A könyveket postán küldjük ki!