Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-02 / 18. szám

1963. március 2. 3 NÓGRÁDI népújság A szénbányászati tröszt előzetes jelentése 18350 TONNA SZÉN TERVEN FELÜL Az újabb hideghullám ko­moly feladat elé állította szénmedencénk dolgozóit. Nem egy napon — különösen a hajnali órákban mínusz 19 fokot mutatott a hőmérő. Mindez azzal járt, hogy jege­seden az akna, lefagytak a csillék, nehéz és fárasztó munka után tudták a bunke­rekbe fagyott szenet a csil­lékbe tölteni. Sok gondot oko­zott a száraz hideg a szállító^ pályákon, még többet az osz­tályozókon. A hideg idő kö­vetkeztében csupán kedden közel ezer tonna szén esett ki a termelésből. Szénmedencénk bányászai azonban derekasan küzdöttek a hideg ellen. sokszor ember- feletti munkát végeztek, hogy ne essen vissza a termelés, s terven felüli szénnel biztosít­sák az ország szénszükségle­tét. Bányászaink hősi helyt­állása eredményes volt feb­ruárban is. A szénbányászati tröszt előzetes jelentése sze­rint szénmedencénk dolgozói 18 350 tonna szénnel' tetézték meg februárra előirányzott tervüket. A bányaüzemek vetélkedé­se is sikerrel járt. A zagyvái üzem kivételével valamennyi bánya kollektívája túlteljesí­tette havi mennyiségi elő­irányzatát. Különösen a mi- zserfaiak tűntek ki 4900 ton­nás túlteljesítésükkel. A ró­nai bányászok csaknem 3 ezer t onna szenet adtak terven fe- ül. A délnógrádi bányák — ahol a szénmedence legjobb minőségű szenét fejtik — is terven felül termeltek a hó­nap utolsó napján. A kányá- siak jó munkáját 2 ezer ton­na terven felüli szén fémjel­zi. Szorospatakról 1700, Tiri- besről 1380, Nagybátonyból 1100 tonnát küldtek el az elő­írt mennyiségen felük Múzeumbarátok köre alakult Salgótarjánban Elénk kis értekezlet helye volt szerdán délelőtt azSZMT tanácsterme, ahol a Múzeum­barátok Köre tartotta alakuló ülését. Sándor Rudolf, a múzeum munkatársának megnyitó sza­vai után Zólyomi József me­gyei múzeumigazgató ismer­sának szükségességét, célkitű­zéseit és a tagok előtt álló időszerű feladatokat. A baráti kör tagjai között nemcsak kultúrmunkások és pedagógusok kaptak helyet, hanem az 1919-es veteránok, az illegális mozgalom régi harcosai, volt partizánok, gyá­raknál és tömeg szervezeteknél tette a baráti kör életrehívá- dolgozók is, akik szívügyük­É yenle 70 millió forinttal növelheti a nemzeti jövedelmet a téglaipari termelés tartaléka • Országszerte részletes kapa­citásvizsgálatokkal kutatják az üzemek és az iparágak az eddig feltáratlan tartalékokat. Különösen eredményes mun­kát végzett az építésügyi mi­nisztérium, amely most már. az építőanyagipar valameny- nyi gyárában befejezte a vizs­gálatokat, összesen 6 iparág 182 üzemében tárták fel a ter­melés bővítésének újabb lehe­tőségeit.. 'Meglepőek áz eredmények. Kiderült, hogy az ÉM. tégla­iparában évi 655 millió tégla és 149 millió cseréppel növel­hető a termelés a tartalékok felhasználásával. Ami azt je­lenti, hogy évente 70 millió forinttal nagyobb nemzeti jö­vedelemhez juthat az ország. Ennek a tartaléknak körülbe­lül a negyed részét minden új beruházás nélkül ki lehet használni, ami 171 millió tég­lával és 42 millió cseréppel növelné az iparág termelését. Ennél is nagyobbak a lehető­ségek a finomkerámia ipar­ban, á betonelemgyártásban, valamint a kő- és kavicsipar­ban, mert ezek az iparágak több mint 50 százalékkal fo­kozhatják majd a termelésü­ket a tartalékok kihasználásá­val. Ez pedig annyi, mintha sok százmillió forintos beru­házásokkal több mint tíz új építőanyagipari gyárat építe­nének az országban. A termelés bővítésének rej­tett tartalékait' azonban nem tudják minden esetben beru­házás nélkül kihasználni, de a részletes kapacitásvizsgála­tok megmutatták, hogyan le­het takarékosabban és az ed­diginél hatásosabban megter­vezni az új beruházásokat. Az építőanyagipar kapaci­tás vizsgálatai befejeződtek és most már megkezdődött a beruházás nélkül is hasznosít­ható tartalékok kiaknázása. Ez a téglán és a cserépen kí­vül évente csaknem 30 ezer tonna üvegárut, 73 ezer ton­na cementet, 22 000 tonna me- szet, 245 000 köbméter külön­böző betonárut, valamint még sokféle porcelánterméket, út­építő követ és kavicsot jelent majd az országnak. Csaknem 30 (sz kötött tehén- és juhfej értékesítési szerződést a szécsényi tejüzemmel A Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalat Szécsényi Tejüzeme is befejezte már az idei szerződéskötéseket. A szécsényi járásban 20, a ba­lassagyarmati járásban 2, a salgótarjáni járásban pedig 6 termelőszövetkezettel kötöttek tehén- és juhértékesítési szer­ződést. A szerződések szerint a ter­melőszövetkezetek összesen csaknem 23 500 hektoliter te­héntej és több mint 150 hek­toliter juhtej értékesítését vállalták. Ezek a számok na­gyobbak, mint a tavalyiak, ami azt jelenti, hogy a szer­ződött termelőszövetkezetek­ben a tavalyinál gondosab­ban kell foglalkozni a szerző­dések teljesítésével. Ezt hangsúlyozottan aláhúzza a szűkös takarmányhelyzet is. amely már tavaly is akadá­lyozta a szerződéskötések ma­radéktalan teljesítését. A tejüzem különféle ked­vezményekkel is elősegíti a nagyobb értékesítést, a ta­karmánygondok enyhítését, ft tehéntej' minden litere któn 25 deka, a juhtej miii- \en litere után pedig 20 de- ta korpát juttat a szerződők­nek. Az olyan termelőszövet­kezetek pedig, ahol elérik a 4500 liter tej átadását, havon­ként, literenként 40 fillér fel­árat kapnak. A tbc mentes tehenektől fejt tej minden litere után újabb 30 fillér felárat adnak a termelőszövet­kezeteknek. nek tekintik a múzeum fejlő­désének ügyét. A baráti kör elsősorban a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum tárgyi és emlék­anyagának gyarapítását tűzte céljául s a nagyszámú felszó­lalás, javaslat azt mutatja, hogy az értekezleten megje­lentek, valamennyien szív­ügyüknek érzik a feladatot. A baráti kör további törekvése, hogy minél szélesebb tömege­ket nyerjen meg a munkának. A jelenlevők a múzeum gyűj­tőkörét felölelő ismertetőt kaptak, hogy ennek itiegfele- lően végezhessék hasznos te­vékenységüket. A Múzeumbarátok Kör&nék tagjait tagsági igazolvánnyal látják el, amely a megye te­rületén gyűjtő munkára jogo­sít. A kör tagjai a legköze­lebbi összejövetelen vezetősé­get választanak, részletes programot dolgoznak ki s ha­vonta egyszer tartanak ö< >ze- jövetelt. Papír é§ valóság: .v IVIegyénk dolgozói minden f'-*- évben újabb és újabb csatákat indítanak azért, hogy becsülettel teljesítsék tervfel- adataikat, munkaversenyt kez­deményeznek a megnöveke­dett feladatok túlteljesítéséért. Számos elismerés, vándor- zászló, oklevél igazolja ipar­medencénk dolgozóinak pél­dás helytállását. Nem egyszer egy-egy ipari üzemünk az él­üzem címmel büszkélkedhe­tett, bizonyításként, hogy job­ban dolgoztak, mint az or­szág más hasonló üzemének dolgozói. Legutóbb, a kongresszusi munkaverseny eredményei bi­zonyítják, hogy megyénk fizi­kai és műszaki dolgozóira minden esetben számítani le­het, munkaversenyükkel nép­gazdaságunk egészének erősö­dését segítik elő. A párt VIII. kongresszusa tiszteletére kez­deményezett munkaverseny­ben azt ígérték, hogy 120 mil­lió forinttal teljesítik túl elő­irányzataikat, elsősorban a mennyiségi tervek teljesítésé­vel, a minőség javításával, az önköltség csökkentésével. A munkavérseny nagyszerű hevében jócskán cáfolták ön­magukat. Az eredetileg ígért 120 millió forinttal szemben 160 millió volt a teljesítés. Nem egy üzemben, — mint például a tűzhelygyárban, a Salgótarjáni Üveggyárban év­közben módosították is válla­lásukat, látva, hogy a korábbi ígéretüket már teljesítették. És e számok mögött ott van­nak az emberek, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt. Tavaly már 171 szocialista brigád állt versenyben, két­ezer taggal. További, 780 bri­gád 8 ezer tagja éppen eb­ben a munkaversenyben ha­tározta el, hogy elnyerik a szocialista címet. De ott volt ebben a munkaversenyben a derékhad is. Több mint ezer munkabrigád versenyzett a jobb eredményekért, 4500 dol­gozó pedig az egyéni munka­versenyben vetélkedett az el­sőbbségért. Aknák, üzemek. Éföv Pénzbírságra ítéltek egy tari kontárt A Kisiparosok Országos Szövetsége megyei titkárságá­nak feljelentésére illetékes hatóságok vizsgálatot folytat­tak •Balogh István tari kis­iparosnál. Balogh István 1962. április óta asztalosipari tevé­kenységet folytatott iparenge­dély nélkül, de forgalmi adót és általános jövedelemadót nem fizetett. A helyszíni szemlét lefolytatták, jegyző­könyvet vettek fel, bizonyos szerszámokat lefoglaltak, a cégtáblát levétették. A pásztói járási tanács megindította a szabálysértési eljárást. Eddig tartana az ügy, elő­fordult ilyen már máskor is, sok időt és szót fecsérelni rá nem volna érdemes. De ezúttal a szokásosnál jóval, hogy úgy mondjuk, agresszí­vebb kontárra bukkantak a hatóságok. Balogh már a helyszíni vizsgálat során bot­rányosan viselkedett,- a pász­tói járási tanács igazgatási osztályának idézésére pedig nem megjelenésével, hanem durva hangú levéllel vála­szolt. „Önök engem, mint Balogh István asztalos mes­tert felhívnak idézésre ipari szabálysértés ügyben, én pe­dig önöket hívom fel, hogy keressenek maguknak szóra­kozó társat, mert nekem nincs időm hasonló egyéniségekkel szórakozgatni, csak kizárólag kuncsaftokkal...” —i így a kontár. Nos, a járási tanácsot Ba­logh István sértő hangú leve­le sem akadályozta meg ab­ban, hogy szabálysértéséért kétezer forint bírsággal sújt­sa. Balogh Istvánnak azonban meg kell tanulnia, hogy a törvények — amelyek az em­berek együttélését szabályoz­zák — mindenkire vonatkoz­nak, még rá is, s hogy a kor­mánynak a kisipart támogató politikája nem azt jelenti, hogy — ellentétben a becsüle­tes, törvényeket megtartó kis­iparosokkal — szabadon kon- tárkodhat. Ha Balogh István­nak nincs ideje olyan „egyé­niségekkel szórakozgatni”, mint a járási tanács igazgatá­si osztályának dolgozói, lelke rajta. De most már ne lepőd­jék meg azon sem, hogy neki sem lesz ideje, sem módja kuncsaftokkal foglalkozni. Asztalosipari tevékenységét betiltották legnagyobb meg­elégedésére nemcsak a pász­tói járás, de az egész megye becsületes kisiparosságának. műhelyek kollektívája a szo­cialista címért küzdött — s mindjárt tegyük azt is hozzá, jó eredménnyel. \f indez — örömmel nyug­tázhatjuk — ' dolgozó­ink aktivitását, a munkaver­seny helyességét bizonyítják. De megállhatunk-e egy ered­ményes esztendő után? Sem­mi esetre sem, hiszen az 1963-as feladataink sokkal na­gyobbak mint a korábbi éve­ké. A feladatok sikeres vég­rehajtása pedig liem kis mér­tékben azon múlik, hogy ho­gyan, mennyire vesznek részt fizikai és műszaki dolgozóink a feladatok végrehajtásában, másszóval 'a szocialista mun­kaversenyben. A párt VIII. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolójában hang­zott el: „Fontos feladatunk to­vábbra is a dolgozók aktivi­tásának növelése, a szocialis­ta munkaverseny, különösen a szocialista brigádmozgajom fejlesztése.” Ezen munkálkod­ni pedig valamennyiünk kö­telessége. Állíthatjuk, hogy meden­cénk ipari üzemeiben, a me­zőgazdaságban dolgozók ak­tivitásával, lelkesedésével ma sincs semmi baj. Éppen a februári termelési tanácsko­zások bizonyítják, hogy első­sorban a fizikai munkások mindent megtesznek a terme­lési fpladtok sikeres teljesí­téséért. Számos brisádvezető — bányákban és üzemekben egyaránt — már kész válla­lással állt a termelési tanács­kozás elé, s mondotta el. mit kívánnak tenni 1963-ban. Vál­lalásukban első belven szere­pel — a gazdosáyns termelés mellett a.minőst;« javítása, az anvaetakarékossáe. az önkölt­ség csökkentese. és termésre­zat telies’tése. ott. ahol pedig er szükséges annak fnbeüe- aítá<!p A Zománcipari Művek Sal­gótarjáni Gyáregységének kol­lektívája például már egész éves vállalását is megtette, js nem kevesebb, mint '4,6 mil­lió forintos gazdasági ered­ményt vállalt erre az évre — elsősorban az önköltség csök­kentéséből. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói mintegy 3 milliós vállalást tettek — az egyéniek, brigádok vállalásá­nak összesítésével. Egyszóval: a fizikai dolgozók mindent megtettek, hogy ne csökken­jen a kongresszusi munka­verseny lendülete, s ezért az újabb feladat számukra az ez évi tervek sikeres teljesítése. Ma már csaknem valameny- nyi üzemben jelentkeztek az egyének, a brigádok vállalá­saikkal, melyekből elkészült a műhelyek, üzemrészek válla­lása is. Sajnálatos azonban, hogy legöbb ipari üzemünk­ben még nincs meg az össze­sített eredmény, mi több, sok üzemben nem ismerik töké­letesen az ez évi feladatokat. A szénbányászatban még ma is vita van az egyik legfon­tosabb mutató, az önköltség körül. Sem a tröszt, sem az üzemek nincsenek tisztában önköltségi feladataikkal, így a versenyvállalás is döcög; Azokban az üzemekben pe­dig, ahol ugyan ismertek már a tervek, sőt munkahelyekig lebontották, ott pedig a vál­lalati összesítéssel van baj, mint például a Vasötvözet- gyárban, vagy másutt; 1 F lismeréssel kell szólni az üzemek szakszerve­zeti és más mozgalmi szer­vek munkájáról, amit a ver­seny szervezése, a felvilágo­sító munka terén kifejtettek; Azonban annál meglepőbb az. hogy jó néhány üzemben a gazdasági vezetők már ko­rántsem ismerték fel a mun­kaversenyben rejlő hatalmas energiát, nem támogatják megfelelően a versenyt szer­vező tevékenységet. Ha nem is ennyire, de ez jellemző a szakszervezetek területi bi­zottságaira is, akár a vasasok­nál, akár másoknál. Ebben hibás a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa is, hiszen az alapszervezetek, maguk a dol­gozók is jóval megelőzték a megyei vezetést. Az SZMT munkája homlokterébe bosszú heteken keresztül az újjává- lasztás állt, energiájuk leg­nagyobb részét erre fordítot­ták, háttérbe szorult a mun­kaverseny 1963. évi szervezé­se. a szervezési munka irá­nyítása. A rugalmasság he­lyett az ötletszerűség érvénye­sült az SZMT ilyen irányú tevékenységében. És ha már szervezetlenség tapasztalható a vállalások megtételében, az feltétlen kihat a verseny nyil­vánosságára. a jól dolgozók népszerűsítésére is. IVépgazdaságunk minden erőfeszítést njegtesz, hogy lehetőségeihez mérten növelje dolgozó népünk élet- színvonalát. Sokszor a nem várt természeti csapások is gátolják ezt. A zord és hosz- szú tél például már csak­nem % kpiliiárd ’forftrt kiesést okozott országunknak. Leg­több üzemünkben a korábbi szállítási nehézségek mellett most már az alapanyag hiá­nya, a további szállítási za­varok, sőt a tervszerűtlen ren­delés is zavarja a termelést Nos, tehát, ha más már nem is, de a két hónapos súlyos kiesés feltétlen megszabja azt a feladatot, amit a munka- verseny szervezése terén most már mielőbb el kell végezni; Több éves hasznos tapasz­talat áll mögöttünk — ép­pen a munkaverseny szerve­zésében, irányításában. Itt az ideje, hogy ezeket most már hasznosítsák üzemeinkben, s a verseny biztosította aktivi­tást, lendületet kihasználva tö­rekedjünk feladataink mara­déktalan teljesítésére. Ez fel­adata, a mozgalmi szerveknek csakúgy, mint műszaki és gaz­dasági vezetőinknek. Somogy vári László ----------------­Z öldségtermesztő szakembereket képez az új hatvani felsőfokú technikum Az elmúlt év október hó­napjában Hatvanban meg­nyílt a lehetőség a zöldség és zöldségmagtermesztés MODERN, ÍZLÉSES ÖLTÖZKÖDÉS Legújabb női és férfi modellek! ’ KÉSZÍTTESSE RUHÁIT A BALASSAGYAR­MATI SZABÓ KTSZ NŐI ÉS FÉRFI MÉR­TÉKUTÁNI ÜZLETEIBEN Balassagyarmat, Rákóczi út 34 Balassgyarmát, Ipoly u. 1. Szécsény, Rákóczi út 24. sz. Közületek figyelem! Munka és védőruhák készítését és javítását vállaljuk. Ismereteinek oktatására; Az iskola abban a terme­lési körzetben kezdi működé­sét, ahová az ország zöldség- termesztésének több mint egy- harmada tartozik. Itt talál­koznak a Zagyva, a Tárná és a Galga völgyének zöld­ségtermesztés szempontjából régóta ismert tájai., E kör­zetbe tartoznak Heves me­gyének határainkon túl is ismert, zöldségtermesztéséről híres helyei; Csány, Hont, Ecséd, Hatvan, Boldog, stb. De a körzet szerves része a Szolnok megyéből idekapcso­lódó Jászság több évtizede felfelé ívelő zöldségtermesz­tése. Pest megyéből az Aszód­tól keletre és délre eső, va­lamint Nógrád megyéből a pásztói járás zöldségtermesz­tő vidékei. Tehát elsősorban az ezeken a területeken lé­vő termelőszövetkezetekből várják a jelentkezőket. Az wj hatvani felsőfokú tech­nikum igyekszik korszerű is­meretekkel rendelkező zöld­ségtermesztő szakembereket képezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom