Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-02 / 18. szám

er T T5j DJ A Kézműipari Vállalat üzemében 1 A városfejlesztési terv sikeréért Tizeken a képeken mi sem látszik abból a remek far­sangi hangulatból, ami a közelmúltban szinte ott vibrált a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat balassagyarmati üze­mének munkatermeiben. Persze a bál csak este kezdődött, a munkának mennie kellett, de — különösen a leányok — már alig fékezhették a lábaikat, hogy táncra ne perdülje­nek. Nos, az is igaz, hogy mostanság meg van minden oka-joga a jókedvhez a vállalat itteni dolgozóinak is. Mun­kával járó kötelezettségeiket januárban is teljesítették, februárban sincs másként. Különösen a szocialista címért harcoló ifjúsági brigád serénykedik, hogy az október óta kivívott jóhírnévre folt ne essék. A KISZ-es leányok nem­csak a farsangi mulatság szervezői, a munkában is jeles­kednek. Nem csekély részük van abban, hogy például 3000 darab matrózblúzt február 28. helyett már 16-án csomagol­hattak. S azóta — hiszen a szocialista brigád rímért többet kell produkálni az átlagosnál — már a varrógép-javító tan­folyam is elkezdődött. A leányok, fiatalasszonyok saját jó­szántukból megtanulják kijavítani a gépeket, hogyha a műszerész nincs kéznél, segíthessenek magukon, mun­katársaikon. Képeinken a korszerű, szalagrendszerű technológiával dolgozó üzemet mutatjuk be. OLDALT: A szabá­szatban. Innen in­dul a szalag. Varga Mihály a szabászat vezetője: egyben újító is. A képen is látható ablakon át továbbítják a sza­lagra a ruhaipari szalagfűrész által Kiszabott rnharésze- ket. LENT: A szalag egy része, az ifjúsági szocialista címért küzdő brigád mun­katerme. Tizen­hatan vannak, Er­dős /utka a veze­tőjük. Nagyon, a szivükhöz nőtt a vállalat, őket la megszerették. A várospolitikai tevékeny­ség évről évre visszatérő „iz­galmas” eseménye a soronle- vő fejlesztési terv reális ösz- szeállítása, megvitatás^ és el­fogadása. Nyilvánvaló, hogy az anyagi eszközök korláto­zottsága miatt az állami bé­rű házás és a költségvetés ter­hére nem valósítható meg minden — egyébként indokolt — célkitűzés, nem elégíthető ki valamennyi jogos igény és kívánalom. Ilyen értelemben viszont a kiegészítő lehetősé­gek gazdag tárházát jelenti a városfejlesztési alap rendel­kezésre álló költségvetése. Az idei alap bevételi for­rásai meglehetősen sokrétűek. Az állampolgárok, a jövede­lemadó és a házadó fizetésé­re kötelezett lakosok város- fejlesztési hozzájárulásán kí­vül a földművesszövetkezetek, kisipari termelőszövetkezetek hozzájárulásai, a ház- és te­lekeladásból származó része­sedés, állami dotáció, bankhi­tel, s nem utolsó sorban ön­ként felajánlott társadalmi munka képezik a terv bevé­teli előirányzatát. Az alap bevételi összege 1 290 000 fo^ rint, melyből 115 000 forint a társadalmi munka várható értéke. Ami a megvalósítandó fel­adatokat illeti, mindenekelőtt azt a négytantermes iskola- építést kell első helyen meg­emliteni, amely a Süvitő-te- lepen kezdődik meg rövide­sen, s amely régi keletű prob­lémát orvosol majd. E célra a városfejlesztési terv 718 000 forint felhasználását írja elő, amely magában foglalja a megyei tanács művelődésügyi osztályának 240 000 forintos hozzájárulását és a 300 000 fo­rint összegű bankhitelt is. Ezenkívül mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi mun­kára lesz szükség áhhoz, hogy e városrész fejlődése szem­pontjából oly fontos létesít­mény a jövő esztendőben meg­kezdhesse működését. A központi vezetékhálózat bővítésére, a dolgozók újabb jelentős részének egészséges ivóvízzel való ellátására 100 000 forintot fordítanak. Új feladatként jelentkezik a II. Rákóczi Ferenc általános iskola részére építendő kor­szerű politechnikai műhely, melynek mielőbbi megvalósí­tására 80 000 forint anyagi támogatást szánnak. Napirenden szerepel az idén is a villanyhálózat bővítése, valamint a lámpahelyek sza­porítása. Erre 30 000 forintot áldoznak. Nem feledkeztek meg az iskolán kívüli népmű­velés lehetőségeinek szélesíté­séről sem. A Madách Imre Járási Könyvtár a városfej­lesztési terv keretében újabb 15 000 forintot kap, könyvál­lományának szaporítására, új művek beszerzésére. A sportmozgalom sem bi­zonyult mostohagyermeknek. A MÁV Petőfi Sportkör ren­delkezésére 12 000 forintot bo­csátanak; mely összegül újabb sportszereket vásárol­nak majd. A Balassagyarmat város története című mű meg­jelenítésére 8000 forintot irá­nyoz elő a terv. Végül pedig tanulmányi ösztöndíj címén évi 5000 forintot folyósítanak a Budapesti Műszaki Egyetem egyik balassagyarmati szár­mazású hallgatójának. A Süvítő-telepen épülő négy- tantermes iskola létesítéséhez felajánlott társadalmi mun­kán kívül mintegy y> 000 fo­rint értékű munkára lehet majd számítani a vízhálózat bővítésénél is. Az 1963. évi városfejlesztési terv célkitű­zései reálisak, lehetővé teszik az említett szerény, de köz­érdeket szolgáló feladatok eredményes végrehajtását. A város dolgozóinak egységes összefogása révén a terv elő­irányzatai valóra is válnak! Pezsgő művészeti tevékenység A Mikszáth Kálmán Mű­velődési Otthon falain belül egyre magyobb tért hódit a művészeti tevékenység. Jelen­leg már hét öntevékeny mű­vészeti csoport, közel 160 tag­gal szolgálja az iskolán kí­vüli tömegnevelés oly nagy- fontosságú ügyét. A 42 tagot számáló Palóc Együttes — Almássy Ferenc- né vezetésével — ebben a kulturális évadban már 28 önálló műsort adott. Négy napos csehszlovákiai turné, a megyei és a gyöngyösi sereg­szemlén való részvétel, a Me­zőgazdasági Kiállításon tör­tén t fellépés, televíziós sze­replés ,film- és rádiófelvétel, Békés megyei körút jelzi egrj- egy jelentősebb állomását az együttes fejlődésének. A lel­kes csoport most új műsor­ral készül a júniusban meg­rendezésre kerülő megyei és gyöngyösi seregszemlére. Résztvesz majd a Sárospata­Csökkcii a szabály sértések száma •« ■< r í " '■ Mi; :. A .& \ 1 ......— . ..........uw O LDALT: Hugyec Jánosné speciális gomblyuk kötő gé­pen dolgozik. Hn- gyecné kitűnik szor­galmával, s ez ke­resetén Is meglát­szik: ISO»—1600 fo­rintot keres rendsze­rint. LENT: Készen von­tak a matrózblú­zok. Köztudomású ,hogy a sza­bálysértés fogalomkörébe az olyan kisebb súlyú cselek­mények tartoznak, amelyek­nél a társadalmi veszélyesség foka nem indokolja a bün­tetőjogi felelősségrevonást. Né­pi demokratikus rendszerünk mély humanizmusát fejezi ki az a dicséretes törekvés, amely az adminisztratív rend­szabályokkal szemben a büntetőpolitika meggyőző, ne­velő tendenciáit igyekszik minden területen érvényre juttatni. A szabálysértési eljárás is a nevelést tekinti elsődleges feladatának. Kellő felvilágosí­tással, meggyőzéssel, ennek sikertelensége esetén pedig méltányos összegű pénzbír­sággal törekszik a magukról megfeledkezett állampolgáro­kat rádöbbenteni helytelen cse­lekedeteik „társadalomellenes- ségének” felismerésére. S hogy a nevelő munka, a tu­datformáló tevékenység mi­lyen pozitív következmények­kel jár, azt — többek között — élénken szemlélteti a sza­bálysértési eljárás alakulásá- sának akárcsak egyetlen évi mérlege is. Amig például a városi ta­nács igazgatási osztályához az 1961-ben 407 feljelentés érkezett különböző szabály- sértés elkövetése miatt, ad­dig tavaly ez a szám 2.38-ra csökkent. A legtöbb szabály- sértés a tárasadalmi tulaj­don, a közegészségügyi, köz- tisztasági és ipari jogszabá­lyok megsértéséből adódott E területeken tehát még bő­ven akad tennivaló! Ugyanakkor örvendetes tény, hogy • jelentősen csök­kent az igazolatlan iskolai mulasztásokkal és az árdrá­gítással kapcsolatos szabály- sértések* száma. A szabálysértési hatóság egyébként 135 feljelentett személyt volt kénytelen ki- sebb-nagyobb öszegű pénz­bírsággal sújtani, míg három fiatalkorú szigorú figyelmez­tetésben részesült. A többi ügyekben a feljelentés átté­telére, elutasítására illetve a megindított eljárás megszűnte- lésére került sor. Pallai József Temető ut­ca 7. szám alatti lakost pél­dául azért kellett súlyosan elmarasztalni, mert vissza­esőén, iparengedély nélkül, él-munkások alkalmazásával ogosulatlan iparűzést foly­atott. Strihó Lászlóné Kos- ’ ith Lajos utca 32 szám 'ntti lakos pedig önkényes kásfoglalásra bújtatta fel, öt majdnem kényszerítette ■gyik balassagyarmati isme­rősét Az állampolgári kötelezett­ségek teljesítésére irányuló készséget ‘és az elöljáró sza­bálysértési hatóság igazságos döntésével való messzemenő egyetértést fejezi ki az a tény hogy a megbüntetett szemé­lyek a terhűkre kirótt pénz­bírságok 84 %-át záros határ­időn belül befizették. Az is igaz viszont, hogy a behaj­tást jelentősen megkönnyíti a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi a pénz­bírság átváltoztatását elzárás­büntetésre. így • járt például Ónodi János Mikszáth utca 19 szám alatti lakos, aki jog­talan iparűzés miatt került szembe a törvénnyel. Javuló közétkeztetés Köztudott tény, hogy szocialista rendszerünkben a közvetlenül kéz­hez kapott munkabér mellett a közvetett juttatás számtalan for­mája segíti elő az életszínvonal következetes növelését. Ezek so­rában jelentős helyet foglal *el a közétkeztetés széleskörű, egyre több és több dolgozóra kiterjedő hálózata. Balassagyarmaton a körzeti földmüvesszövetkezet és a ven­déglátó vállalat helyi kirendeltsé­ge bonyolítja le a szervezett köz- étkeztetést. A forgalom mindkét üzemegységben egyre emelkedik. A megnövekedett érdeklődésre jellemző, hogy tavaly az előfize­téses étkezés forgalma 1,6 millió forintot ért el, 226 000 forinttal többet, mint 1961-ben. Érdemes megemlíteni, hogy tavaly az 5.90 forintos ebédből 93 050 adagot, az 5.35 forintos értékű ebédből pe­dig 73 631 adagot szolgáltak fel. Az igények messzemenő kielé­gítésének előfeltételei adva van­nak, az ellátás biztosítására hiva­tott kereskedelmi szervek lelkiis­meretesen tesznek eleget szállítá­si kötelezettségüknek. A dolgozók többsége elégedett a földműves­szövetkezeti étterem működésével, helyesli, hogy hideg és meleg reggeli, úgyszintén vacsora fo­gyasztására is lehetőséget terem­tettek. Az Udvarias kiszolgálásért azonban van még tennivaló. Fo­kozni lehetne és kellene a fel­tálalás gyorsaságát is. Az utóbbi időben gyakran hangzik el jogos kifogás a burgonya minősége és az asztalra készített felszeletelt kenyér nem kielégítő mennyisége miatt. A jelenlegi étkezési lét­szám növelésére a földművesszövet­kezet egyelőre sajnos nem vállal­kozhat, viszont a minőség javí­tása, a választékosság növelése, a felszolgálás körülményeinek kulturáltabbá tétele terén kor­látlanok a lehetőségek! A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat helyi kirendeltsége az Ipoly étteremben bonyolítja le közétkeztetési tevékenységét. Ta­valy mintegy 400 dolgozó élt az államunk nyújtotta kedvezmé­nyekkel e helyütt, ami mintegy 30 százalékos növekedésnek felel meg a korábbi esztendőhöz viszo­nyítva. Az elért eredmények itt sem ta­karhatják el persze a még ihán- dég megmutatkozó kisebb-nagyobb hiányosságokat. Általános az a megállapítás például, hogy kevés a zöldség- és főzelékféle, nem elég fűszerezettek az ételek, gyen­ge a levesek minősége és a hi­giéniai követelmények betartásá­ra is több figyelmet kellene szen­telni. Csak így lehet a. vállalat célkitűzését sikerrel megvalósíta­ni: az étkezési létszámot tovább növelni! Szocialista munlcaverseny a Bútorgyártó Vállalatnál Y A Balassagyarmati Bútor­gyártó Vállalat — amely im­már 134 dolgozót foglalkoz­tat — évről évre jelentősebb eredménnyel dicsekedhet. Ta­valyi termelési tervét 104.1 százalékra teljesítette, 1.551 fényezett kombi náltszekrény hagyta el a vállalat telep- heyét. A közületek számára történő termelési tervét 37 százalékkal, a lakossági szol­gáltatási tervét pedig 48 szá­zalékkal teljesítette túl. E figyelemre méltó sike­rek születésében kétségkívül hatékonyan játszott közre az a szocialista munkaverseny mozgalom, amely az elmúlt év elején — a szakszervezet irányításával — egyre széle­sebb méretekben kibontako­zott. Jellemző adaként emlí- hető, hogy tavaly például — 1961-hez viszonyítva — 88.000 forint értékű anyagmegtaka­rítást ajánlottak fel a dolgo­zók. A létszám és munkaidő rá­fordítás csökkentéséből eredő bérmegtakarítás elérte a 63.000 forintot, az egyéb költségmegtakarítás megha­ladta a 6.000 forintot, ugyan­akkor mintegy 8.000 forint öszegű társadalmi munkát is végeztek. A dolgozók tehát főbb vállalásaiknak becsület­tel eleget tettek, sőt részben túl is szárnyalták azokat így például tavaly nem 88.000 forint, hanem 251.000 forint értékű anyagot takarítottak meg, a termelékenységet pe­dig 2 százalék helyett 5,8 százalékkal növelték. 1962-ben három brigád küz­dött a szocialista cím elnye­réséért. A vállalat 84 fizi­kai dolgozója és 29 ipari ta­nulója az idén is fő felada­tának tekinti a szocialista munkaverseny szélesítését, még hatékonyabbá tételét ki Diák Napokon, fellép « Budapesti Közlekedési Klub­ban és műsort cserél a Tápió- menti Népi Együttessel is. A Madách Imre Irodalmi Színpad ezidöszerint 14 tag­gal működik, Szabó Károly gimnáziumi tanár irányítása mellett. Az elmúlt kulturális évben hét alkalommal szere­peltek, ebből két önálló pro­dukció volt. Az irodalmi szín­padok országos bemutatóján Brecht összeállítással léptek közönség elé. Az együttes szavaiéi részt vettek a „Ki mit tud" megyei döntőjén, ahol a legmagasabb pontszá­mot szerezték meg. Jól sike­rült a január végi egri vendégszereplés is, ahol a „Halál, élet, szerelem” cimű műsort mutatták be. ‘ A megérdemelt népszerű­ségnek örvendő és országos viszonylatban is ritkaságként emlegetett ugyancsak 14 ta­gú Pantomin Együttes az el­múlt esztendőben négy Ízben lépett közönség élé. Legna­gyobb sikerük a megyei se­regszemléhez és a két napos Szolnok megyei turnéhoz fű­ződik. Felléptek a televízió ,.Ki mit tud” vetélkedőién is. Az idei sererrszemlén új mű­sorral mutatkoznak be. Külön felnőtt és külön if­júsági színjátszó csoport áll Thália szolgálatában. A 42 személyes „társulat” rpüvésze- ti vezetői Kovács Nándor és Hemerka Gyula. A felnőtt cso­port tagjai megkezdték az „őszi napsütés” című ze­nés vígjáték betanulását, márciusra tervezik a bemuta­tót. A júniusi Palóc Napok keretében ezenkívül mai tár­gyú színművel is nyilvános­ság elé lépnek. Az ifjúsági csoport a „Dunántúli Rap­szódia” című drámarészlet bemutatásával a gyöngyösi seregszemlén ezüstérmet nyert. Jelenleg n Ludas Ma­tyi című színművet tanulják, amelyet a városi bemutatót követően a járás nagyobb községeiben is előadják majd. A dr. Bertalan Ákos vezet­te 28 tagú szimfonikus zene­kar az elmúlt művelődési év­adban hat alkalommal adott hosszabb-rövidebb lélegzetű műsort. Ezek sorában külö­nös említést érdemel az énekkarai közösen rendezett hangverseny és a városi, il­letve megyei seregszemlén történt fellépés. Az idén új hangszerek és kották vásár­lását, valamint a zenekar tag­jai létszámának felemelését vették tervbe. A tavasszal is­mét megrendezik az énekkar­ral közös hagyományos hang­versenyüket, s természetesen részt vállalnak a Palóc Na­pok rendezvényeiből is. A fiatal hajtásnak számí­tó bábszinpad — dr. Kárpá­ti Béláné óvónő áldozatkész fáradozása nyomán — igen nagy népszerűségnek örvend a legifjabbak Izörében. Akti­vitásukat jelzi, hogy tavaly 16 esetben adtak műsort, részben önnálló szereplés ke­retében, részben pedig kie­gészítő közreműködés formá­jában. Három ízben a járás községeiben is • vendégszere­peltek. Előadásaikat közel 3 ezer gyermek tekintette meg. A tanév végéig terjedő idő­ben még két új produkcióval jelentkeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom