Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-20 / 14. szám

1963. február 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Lesz-e elegendő zöldség és burgonya az idén? Javult a termelőszövetkezetek és a Megyei Értékesítési Központ kapcsolata Lassan mégiscsak felenged az idő, többszőr halljuk a rádióban, hogy a nappali hő­mérséklet a nulla fokon fe­lül van. Megkezdődött az ol­vadás, küszöbön a március és a zöldféléket nélkülöző szervezet alig várja, hogy újra vitaminban gazdag friss salátához, zöldhagymához, re­tekhez, zölborsóhoz jusson. Honnan számíthatunk „primőrökre”? Nógrád megyében a hűvös éghajlat nagy akadálya a pri­mőrök megtermelésének. Ezekből az idén is nagyrészt a társmegyékre: Heves- és Pest megyére vagyunk utal­va. Az innen való ellátás azonban mennyiségében és a szállítási nehézségek miatt, sokszor minőségben sem ki­elégítő. Mindkét megye el­sősorban saját lakosságát igyekszik ellátni és csak fe­leslegét juttatja Nógrád me­gyének. Ennek eredménye­ként a primőrökből legtöbb- nyire csak az iparvidékeknek: Salgótarjánnak, Nagybátony- nak. Kisterenyének jut ele­gendő. Azt mondhatnánk: a hű­vös éghajlat hátrányait az üvegházak, hollandágyak hi­vatottak pótolni. Ezekből azonban fiatal termelőszövet­kezeteinknél csak elenyésző­en keveset, egész megyénk­ben egyet-kettőt találunk. A primőrök ellátásában a kora­tavaszi idényben ezeknek je­lentőségűk nincs. Szárazbab és burgonya Ez a meglehetősen borús helyzet azonban csak a pri­mőrök megjelenésére vonat­kozik. A továbbiakban a be­tervezett 7210 holdon 7149 hold zöldség-félére már meg­kötött szerződések reményt nyújtanak arra, hogy az el­látás ezekből a cikkekből fo­lyamatos és kielégítő lesz. A szerződéskötésekkel időben majdnem valamennyi megyét megelőztük, országosan a har­madik helyen szerepelünk, s a babszerződéskötésben az el­sőn Most pedig nézzük meg a 7 210 holdból mekkora terü­letről kell átadniok a MÉK- neb termelőszövetkezeteink­nek burgonyát, amely majd­nem a kenyérrel egyenlő je­lentőségű étel asztalunkon? Négyezerötszáz hold, 1400- al nagyobb az idei szerző­déses burgonya vetésterülete mint tavaly. Ez — a háztá­ji és egyéni földterületek be­segítéssel, — fedezné is me­gyénk burgonyaszükségletét ha minden termelőszövetke­zet úgy törődne a burgonya­termesztéssel mint a hugyagi Magyar-S?ov*et Barátsság tsz amely 100 holdon, a káliéi Uj Tavasz, ahol 90. a nógrá­di Béke, ahol 80 o vanyarei Virágzó élet. ahol 70, vagy akár a drég^bmalávki Szon- dy Gvörrnt Termelőszövetke­zet, ahol 75 hold területen termelnek szerződéses burgo­nyát. S kellő felelősségérzet esetén nem lenne 165 hold lemaradás a szerződéskötés­ben, Az ipolytarnóci Béke termelőszövetkezetben például új burgonyára, mint jobban kifizetendő cikkre, kötöttek ugyan szerződést, ó-burgo­nyára azonban nem. Okul még azt sem hozhatják fel, hogy nincs mit elvetniük, mert vetőburgonya bőségesen rendelkezésére áll minden termelőszövetkezetnek. Zöldségfélék és görögdinnye A vegyes zöldségféléből a tervet túlteljesítette a MÉK. így vöröshagymából, fejeská­posztából. paradicsomból, paprikából, zöldborsóból, gö­rögdinnyéből várhatóan bő­séges ellátásra számíthat a lakosság. A salgótarjáni szén­medencét Mátramindszent, Karancskeszi, Mátraverebély, Dorogháza, Etes, Nádujfalú; Nagybátony termelőszövetke­zetei látják majd el, amelyek 10-40 holdra kötöttek szer­ződést ezekből a cikkekből. Hogy ne legyen panasz A betervezett zöldségterme­lő terület jóval nagyobb a ta­valyinál, a vetőmag 90 szá­zaléka kint van a termelő- szövetkezeteknél, ezek jó dol­gok, de nem elegendők ah­hoz, hogy az ellátás zavarta­lan legyen. Terszerűség a ter­melésben, a diszpoziciós fe­gyelem betartása, a szállító- eszközök biztosítása és nem utolsó sorban a MÉK felvá­sárlási dolgozóinak lelkiisme­retes összefogása szükséges ahhoz, hogy ne legyen annyi panasz, mint tavaly, s még- inkább az előző években a zöldség-gyümölcs ellátásra; Tervszerűtlenség mutatkozott tavaly a zöldhagyma szerzo- déskötésben. A tervezett és teljesített 92 hold soknak bi­zonyult, olyannyira, hogy a MÉK zöldség boltjai és áru­dái a kényszerterítések elle­nére sem tudták a nagymeny- nyiségű zöldhagymát eladni. Az áruellátás folyamatosságát zavarja és a kellő mennyiség­ben megtermelt zöldségfélének a fogyasztóhoz való el nem jutását eredményezi — ami az elmúlt évben többször előfor­dult —, hogy a termelőszö­vetkezetekhez érkező teher­autónak fél napig is kellett egy kettős elnök Múlt számunkban -hírt adtunk arról, hogy Győri Jánost a ság- újfalui Üj Élet Tsz elnökét a pilínyl Buzakalázs Tsz Is elnöké­vé választotta. Az eseményről tegnap a televízió Is tudósítást adott. várakoznia. Ezt a késedelmes­kedést ® termelőszövetkezetek az egy időre eső mezőgazda- sági munkákkal s a kevés emberi erővel magyarázták, ami legtöbb esetben helyt is állt. Szórványosan ugyan, de előfordult az is, hogy a ter­melőszövetkezet a szerződést szívesen megkötötte a velejá­ró bank-kölcsön miatt, a vál­lalt kötelezettség teljesítését azonban már nem tartotta olyan fontosnak. Amint látjuk tehát a ter­melőszövetkezetek jó vagy rossz „hozzáállása” nagymér­tékben befolyásolj® a MÉK munkáját. Éppen így a MÉK, mint a termeltetés, felvásár­lás, értékesítés segítője és irá­nyítója sokat tehet közvetle­nül is a szakszerű, gyors ter­melés érdekében. Baj van a szakképzettséggel Segít a MÉK a termelőszö­vetkezeteknek a fajta-megvá­lasztás, a terület kijelölés, a sor- és tőtávolság megállapí­tása, a növényápolás, a gön­gyöleg rendelés, az áru sze­dés, osztályozás, csomagolás munkájában. Tizenkilenc kör­zetfelelős működik a kiren­deltségeken, ezekhez 3—4 köz­ség van beosztva. A termelő- szövetkezetekben a felelősök hetenként több napot kint töltenek, tanácsokkal, új mód­szerek megismertetésével tá­mogatják a zöldségtermesztés­ben dolgozókat. De a körzet­felelősök 90 százaléka nem rendelkezik szakképzettséggel s így irányító munkájuk szak­szerűtlen. megalapozatlan. A lecserélés ugyan szerepel ® MÉK tervei között, időben azonban — a technikumot végzettek hiánya miatt — en­nek megvalósítása még csak meg sem határozható. Egye­lőre a MÉK felvásárlási és értékesítési dolgozói . kaptak külön tanfolyamokon eligazí­tást munkájuk jobb végzésé­hez. A tanfolyamokon azok a termelőszövetkezeti tagok is részt vettek, akik a leszerző­dött áruval foglalkoznak majd. így a felvásárlás — értékesí­tés terén javulás várható az idén. Megoldják a szállítást Hiába termelik meg azon­ban a termelőszövetkezetek az árut, ha a szállítása nem történik időben. Itt az AKÖV- re hárul a feladat legnagyobb része. Mint a gyakorlat mu­tatta sokszor késve, kevés és könnyen meghibásodó kocsit kap a MÉK az áruszállítás­hoz. Hozzájárul ehhez még a helyes és pontos szervezés hiá­nya is, amikor az időpont és az árumennyiség bejelentése pontatlan, s ez okozza a rá­fizetést és ®z áru minőségi romlását eredményező késést, kocsiállást, ami már a MÉK hibájaként róható fel. Az áru frissességének meg­őrzése érdekében a MÉK az idén a tavalyihoz viszonyítva jelentősen növeli a termelő­szövetkezeti átvevőhelyekről a MÉK kirendeltség, illetőleg a felvásárló telepek kikerülé­sével történő szállításokat. A termelőszövetkezetek gép­kocsijaiból is nagy számmal vonnak be a szállításba eb­ben az évben — természete­sen a fuvardíjat megtérítik! —. ami nemcsak a járművek számát növeli majd, hanem kiküszöböli a várakozási időt is mindkét fél részéről. Oldják meg a falu ellátását is! Nagy szerepet , kell játszania különösen a községek helyi ellátásában a háztájiból és az egyéni gazdaságokból való fel­vásárlásnak. Ezen a területen nem sok dicsekedni valója van a MÉK-nek, innen ösz- szesen 30 holdra történt szer­ződéskötés. A kisebb tételek­ben való felvásárlás azonban nem is annyira a MÉK, in­kább a földművesszövetkeze­tek dolga, de komolyabb megmozdulást ezidáig a pro­pagandán kívül itt sem ta­pasztaltunk. Jelentősége pe­dig óriási, hiszen csak Nóg­rád megvében 17 000 hold a háztál viból összetevődő terü­let nagysága. Mindezeket összevetve, a tavalyi hiányosságokon okul­va remélhető, hogy a MÉK és a termelőszövetkezetek kö­zötti jobb együttműködés meg­hozza a várt eredményt: a folyamatos és bőséges zöld- séqellátást, a MÉK piaci áru­dáinak pontos nyitását, az áruszállítás gyorsaságát. Az alap mindezekhez többé ke­vésbé megvan a vetőmag biz­tosításával, a palánta terme­lés lehetőségének megterem­tésével, a melegágyi ablak­keretek rendelkezésre bocsá­tásával és az öntözött zöld­ségtermelő terület beterve­zett 485 holddal való meg­növelésével. . Kemény Erzsébet A gyümölcstermesztés jövője Nógrádban (~jfuiiraah(jöli) nifiuidíjaseh .. Felejsd el köztünk homlokodnak (Hulló verejték csöppjeit... — csengenek a szavak, ame­lyeket csaknem száz idős em­ber figyel mély csendben. Tömve van a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet székházának két nagy szobája nyugdíjas szö­vetkezeti tagokkal, vendégek­kel. Itt van Kanyó József a járási pártbizottság titkára és Bővíz Ferenc a községi ta­nács elnöke is. Sümegi János, a szövetkezet elnöke emelke­dik szólásra: — Nagy szeretettel hívtuk ide szövetkezetünk idős tag­jait, hogy töltsenek el velünk egy önfeledt farsangi délu­tánt. Nem felejtettük el mit mondtunk a szervezés idején, hogy nem feledkezünk meg az öregekről, a mi régi, dol­gozóinkról. Amit. eddigi tet­tünk .erőnkhöz mérten tettük, a szivünk szerint. Reméljük, hogy ettől többet is tehetünk majd a jövőben, a gondta­lan öregkor érdekében. Szomjasan isszák a fekete teikendős asszonyok. ősz öregemberek az őszinte, em­beri szavakat. Itt-ott gyanú­san csillognak a szemek. He­lyeslőén bólogat mindenki, mikor arról szól az elnök, hogy manapsáa enveVen öreg sem kényszerül kézheimnn: a tarisznyácskát fi* a boto—tv?*. Gondoskodik róluk a társa­dalom. .— Hej csak most lennék húszéves — sóhajt mellettem idős Novak Ferenc. A hetven­hat éves Uram Józsi bácsi fiatalosan mondja: — Még dolgozok. Kaszálok is ha kell — húzza ki magát a széken. — Szeretek szóra­kozni is, ultizni. Csak kevés a pénz. Rövid ez a segély. — Hallgat, másfelé néz, de aztán megint felém fordul, s mond­ja: — Lesz ez még hosszabb is , Minden arcról le lehet ol­vasni az elégedettséget. Tisz­teletre méltók ezek az arcok. Rajtuk van hat-hét-nyolc év­tized minden gondja keserve. „Réztepsibe sül a máié..." — harsog egy népviseletbe öltözött lányka ajkán az ízes palóc szó. Vincze Juci szóra­koztatja népdalokkal az idős embereket. Garamvölgyi Pista és Ledeczki Kati népmeséket mond, Pacseszák Erzsi meg táncdalokat énekel. Feloldódik az ünnepélyes­ség. Régi huncut emlékeket idéznek, ugratják egymást az egyivásuak. — Emlékszel Jóska, mikor a Marist kerülgettük? A nagy sietségbe a kerítésre akad­tál. .. idézi egy öszhaiú em­berke a mellette ülőnek. — Kutya nélkül nem tudok enni — szólt panaszosan Uram Józsi bácsi. Nézem, hogy miért mondja ezt a jó öreg. Csontos húst vett a disznópörköltből, s most bosszantja, hogy a csontot nem dobhatja a kutyának. Elcsendesedik mindenki, mikor a legidősebb résztvevő, a nyolcvanhat éves Oláh Fe­renc szól. Megköszöni a szö­vetkezet vezetőségének, hogy nem feledik a munkában megfáradt öregeket; amiért anyagi támogatáson túl ilyen baráti, meghitt vendéglátás­ban részesítik őket. Az egyik asztalnál felcsap a nevetés. Gyuracsek Pista bácsi annyira jól érzi magát, hogy lagzit akar ülni Mucs Pálnéval. Az tiltakozik, hogy nem jó így, mert a menyasszony idősebb a vőle­génynél. Felednek mindent az öre­gek. A régi szomorúságokat, fáió emlékeket, Solcan mond­ják: milyen jő lenne most él­ni a fiatalabb éveket. A jót még sokuk menéri de a job­bat már nem. Tudják ezt. de elhessegetik az ilyen gondo­latokat. A szövetkezeti asszonyok süteményeket kiválnak, bort töltögetnek a poharakba. íz­lik minden, amit csaknem húsz fiatalaszony készítet dicséretreméltó gondossággal. Nagyon jólesik a nyugdíja­soknak ez a vendéglátás. Lassan, nagyon lassan In dúlnak hazafelé az alkonyba hajló szombat délután. Szi­vükben örökre elviszik a fe­léjük áradó emberséget, sze- retetet. Pádár András Nógrád megye területe nagyrészt dombos, hegyes vi­dék. Különös gondot jelent tehát a mezőgazdasági szak­embereknek, hogy olyan kul­túrák termesztését honosítsák meg egy-egy mezőgazdasági nagyüzemben, amelyek a he­lyi talaj- és éghajlati adott­ságoknak a /legjobban megfe­lelnek. Néhány termelőszö­vetkezetben, állami gazdaság­ban a domborzati viszonyok miatt a jövőben szükséges lesz változtatást eszközölni az eddig megszokott termelési ágakban. S ezeken a jobbára dombos-hegyes területeken a leghelyesebb, s a legjövedel­mezőbb is gyümölcsöt telepí­teni. A gyümölcstelepítésnél igen nagy körültekintéssel kell el­járni. Kerülni kell a mélyfek­vésű, zeg-zugos helyeket, zárt völgyeket. Az ilyen helyre te­lepített gyümölcsös termését ugyanis évről-évre elviheti a késői fagy. Ugyancsak a tele­pítésnél kell számolni azzal is, hogy megfelelő mennyisé­gű csapadékot biztosítsunk a gyümölcsösnek. Az is hasznos dolog a telepítésnél, ha fi­gyelembe vesszük a talajmű­velés és tápanyaggazdálkodás lehetőségét, valamint azt, hogy déli fekvésű oldalakban korábban megindul a rügyfa- kadás és így nagyobb a fagy­veszély is. Számításaink szerint Nóg­rád megyében a termelőszö­vetkezetek mindössze 1881 holdon foglalkoznak gyü­mölcstermesztéssel. Igen ke­vés a gyümölcstermő terület, az összterülethez viszonyítva mindössze 3,2 százalék, az ál­lami gazdaságokban is. Mind­ezek a tényezők azt bizonyít­ják, hogy a második ötéves terv ideje alatt jelentős mér­tékben előbbre kell jutni Nógrád megyében is a gyü­mölcstelepítéssel. Felmérve a lehetőségeket. ax ötéves terv Ideje alatt 1500 holdon tervezünk gyümölcstelepítést. A húszéves terv ideje alatt pedig 10—12 ezer holdnyi te­rületet ültethetünk be gyü­mölcsfákkal, mert ■ehhez biz­tosítottak a technikai és sze­mélyi feltételek egyaránt. A távlati terv előkészítésé­nél felmértük azt is, hogy egy-egy járásban milyen le­hetőség kínálkozik a nagy­üzemi gyümölcsösök telepíté­sére. Így a balassagyarmati járásban 6500, a szécsényi já­rásban 4 ezer, a salgótarjáni járásban ugyancsak 4 ezer, a pásztói járásban 5 ezer, a rét­sági járásban pedig 4500 hold az a terület, amelyre gyü­mölcs telepíthető. Tapasztala­taink azt mutatják, hogy téli almából 4 ezer. nyári almá­ból 500. téli kqrtéből 2500, szilvából 6500, mogyoróból 2 ezer, csemegeszőlőből 500, eperből, málnából, feketeri- bizliből pedig 2500 hold tele­pítése lehetséges a jövőben. A cseresznye, meggy, vagy nagyob arányú szőlő telepíté­sére, termesztésére kevésbé alkalmasak a nógrádi dom­bok. A gyümölcstelepítéssel a mezőgazdasági nagyüzemek célja az, hogy megfelelő meny- nyiségű gyümölcsöt termelje­nek, növeljék jövedelmüket. A tapasztalataink azt mutat­ják, hogy nem mindegy hová telepítjük a szőlőt, vagy a bo­gyós gyümölcsöt, hiszen a megye éghajlata hűvös és így nincs minden -esetben bizto­sítva egy-egy gyümölcsféle­ségből a primőráru, ami je­lentős pénzbeni kiesést jelent a közös gazdaságoknak. A húszéves távlati tervhez ép- Den ezért, a megyei viszonyok megfelelő tanulmányozása után, (1 elkészítettük a javaslatot, egy-egy gyümölcstelepíté­si körzet kialakítására is. Ez a nagyarányú gyümölcs­telepítési munka igen komoly erőfeszítéseket igényel a ter­melőszövetkezetektől. A ter­melés irányításához megfelelő szakemberek képzése szüksé­ges. Egy nagy gyümölcsösön belül aztán helyes, ha minden résznek megvan a maga gaz­dája. Nálunk a Magyarnán- dori Állami Gazdaságban 48 szakmunkás foglalkozik gyü­mölcstermesztéssel. Természe­tesen míg a gyümölcsből áru lesz, igen sok a tennivaló, ezért helyes, ha a termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok közösen alakítanak ki gyümölcstermelési körzeteket. Annál is inkább helyes ez így, mert egy-egy nagyobb hűtőház, amelyben 150—200 vagon gyümölcs tárolható, két-három járásnak is elegen­dő. A hűtőházakban tárolható a belföldön értékesítendő áru­mennyiség, de az exportáru is, mert nagyobb termés ese­tén fennakadás lehet az érté­kesítésben. A hűtőház felépí­tését azért is javasoljuk, mert nálunk az állami gazdaságban még ezzel nem rendelkezünk, s így jelenleg a 300 vagon .gyümölcs tárolása nincs biz­tosítva, sok gyümölcs meg­romlik, s ez azt jelenti, hogy kevesebb lesz a bevétel a ter­vezettnél. Ugyancsak a jól bevált ta­pasztalataink alapján javas­lom a termelőszövetkezetek­nek a gyümölcstelepítésnél legjobban bevált sor_ és tő­távolságot is. Szilvánál köze­pes törzsűnél 9-szer 6 méter alacsonytörzsűnél 9-szer 5 méter, a málnánál pedig 2,4- szer 0.4 méter a javasolt sor és tőtávolság. Mi e tőtávolsá- g’ók' meghatározásánál figye­lembe vettük, hogy a terüle­tet a lehető legjobban kihasz­náljuk. de lehetővé tegyük a gyümölcsösben a gépi műve­lést is. Mint ahogy azt már koráb­ban említettem, a jól termő gyümölcsös nagy jövedelmet jelent a közös gazdaságok­nak. Nálunk, a gazdaságban a számítások szerint téli almá­ból egy holdon 80 mázsás volt a termés és ez 36 ezer forintot jövedelmezett. Szil­vából ugyancsak 80 mázsát takarítottunk be holdanként, s ebből 53 600 forintos jöve­delemre tettünk szert. Ez te­hát még inkább bizonyítja igazunkat, a gyümölcstelepí­tés szükségességét az arra al­kalmas területen. Hiszen nincs a növénytermesztésnek még egy ága, amely egy holdon olyan nagy jövedelmet biztosít a közös gazdaságnak, mint a gyümölcstermesztés. Számításokat végeztünk pél­dául egyéb szántóföldi növé­nyekkel kapcsolatban és arra a megállapításra jutottunk, hogy a cukorrépa 7—8 ezer forint, a kenyérgabona pedig 3—3500 forint jövedelmet je­lent holdanként. De ha egy átlagos terméshozamot ve­szünk is, a gyümölcsösnél az egy holdra jutó átlagos jöve­delem nem alacsonyabb 20 ezer forintnál i s a szántóföldi növényter­mesztésben ez az összeg mind­össze 3—5 ezer forint között mozog. Ezek a tények tehát még- inkább bizonyítják, hogy ér­demes gyümölcsöt telepíteni Nógrádban. Nagyon sok közös gazdaságban megoldódik így a női munkaerő foglalkozta­tása is, különösen a gyü­mölcsszüretek idején. Arra van tehát most szükség, hogy valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben, ahol lehetőség kínálkozik a gyümölcstelepí­tésre, mielőbb megteremtsék a jól jövedelmező, nagyüze­mi gyümölcsösök kialakításá­nak feltételeit. Sándor József. a Magyamándori Állami Gazdaság igazgatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom