Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-20 / 14. szám

6 nógra.pi népújság 1963. február 20. Halálos kimenetelű közlekedési baleset a 21. sz. műúton Letartóztatták Ferov János gépkocsivezetőt A salgótarjáni hidegkonyha üzemben A meglehetősen mostoha körül­mények ellenére is elismerésre méltó munkát végeznek a Nóg- rád megyei Vendéglátóipari Vál­lalat 76. számú salgótarfúni M- degkonyha üzemének dolgozói. Néhány esztendővel ezelőtt alig négyféle készítmény került ki innen, ma viszont szinte nehéz elsorolni, mi mindent sütnek, főz­nek itt asszonyok, leányok Ki-' vovics Jenövének, a hidegkonyha főnökének vezényletével szendvi­csektől a kocsonyáig, teasüte- ményektQl a tepertős pogácsáig, borjú és sertés hidegtálaktól a kaszinótojásig se szeri, se száma az inyencfalatoknak, ellátva sal­gótarjáni és vidéki vendéglátó­ipart üzemeket. Ez a kis üzem tavaly több, mint egymillió fo­rint értékű árut termelt, s nem­csak teljesítette, de túl is szár­nyalta tervét. Hol, hogyan, mikor — itt télen van az uborkaszezon: nincs az a hidegkonyha, amely a disznóto­rokkal versenyezni tudna. Első negyedévi ISO ezer forintos ter­vük januárra és februárra eső részét azért teljesítették. Az iga­zi nagy feladatok azonban akkor jönnek el számukra, mikor me­legre fordul az idő. Igaz, hogy akkor a hidegkonyhában nagyon meleg lesz, de ilyenkor különö­sen népszerűek a hidegkonyhai készítmények. Hogy feladataikat még jóban elláthassák, a hideg­konyha dolgozói elhatározták, hogy szocialista elmért küzdő brigádot alakítanak. A feltételek, vállalásuk célja a vásárlók igé­nyeinek Jobb kielégítése. A tervek szerint a szécsé- nyi II. Rákóczi Termelőszö­vetkezetben az idén a kerté­szeti növényeken kívül rét- és legelő területeket is ön­töznek. Az előzetes számítá­sok szerint a 200 holdnyi rét­területről 350 holdat öntöz­nek az idén és ez mintegy 35—40 vagonnal több takar­mányt eredményez a szokásos takarmánymennyiség helyett. Állandóan élénk figyelem­mel kísértem — főképpen az utóbbi hetek közlekedését. Napról napra örömmel álla­pítottuk meg a közlekedés őreivel, hogy a havas, sok­szor jeges úton az év más­fél hónapjában említésre mél­tó baleset nem történt, mi több a korábbi ivekhez vi­szonyítva ebben az időszak­ban jelentősen csökkent a balesetek száma. Ezt termé­szetesen több dologgal lehe­tett magyarázni. Annak elle­nére. hogy az * új KRESZ sokoldalúan biztosítja a gyor­sabb közlekedést, gépjármű- vezetőink sokkal körültekin­tőbben, meggondoltabban vesznek részt a közúti forga­lomban. Hosszú heteken ke­resztül a közlekedést ellen­őrző hatóságaink alig talál­tak olyan gépkocsivezetőt, aki esetleg kisebb mennyiségben is fogyasztott volna szeszes­italt. még kevesebb volt a bravúroskodó, meggondolat­lan vezetők száma. Szerdán délután, ma egy hete azonban súlyos tragédiá­ról számolt be a közlekedés rendészet. Bekövetkezett a nem várt szerencsétlenség, az év első halálos kimenetelű közlekedési balesete. Bajzát Sándor, a Selypi Cu­korgyár fiatal, alig 27 eszten­dős gépkocsivezetője szabályo­san közlekedett a 21-es szá­mú műúton. Az AC. 45-01 forgalmi rendszámú gépkocsi­val körülbelül 60 kilométeres sebességgel haladt, amikor bekövetkezett a súlyos, em­beréletet követelő tragédia. Bajzát gépkocsijával szemben haladt Ferov János a 2-es számú Autóközlekedési Vál­lalat YA 94-03-as rendszámú tehergépkocsival. Ferov — ed­dig nem tudni mi okból sza­bálytalanul előzni akarta az előtte szabályosan, azonos me­netirányban haladó tehergép­kocsit, amely körülbelül 50 kilométeres sebességgel ha­ladt, szorosan a menetirány szerinti jobb oldalon. Tar és Mátraszőllős községek között, a 34-es kilométerkőnél Ferov már nem birta leállítani te­hergépkocsiját, nem birta megelőzni az előtte haladó tehergépkocsit, s mintegy 50 —60 kilométeres sebességgel belerohant a vele szemben szabályosan közlekdeő Bajzát Sándor személygépkocsijába. Bajzát Sándor a kórházba szállítás közben életét vesz­tette, míg utasai, Habara Bé­A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség és a Nehéz­ipari Minisztérium közös fel­hívást intézett a szén-, az érc-, az ásvány- és a bauxit­bányászatban dolgozó fiata­lokhoz, hogy 1963-ban fokoz­zák munkaterületükön a bal­esetmegelőzést. A felhívás, amelyet Pafaki László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára és Czott- ner Sándor Nehézipari Mi­niszter írt alá, rámutat, hogy az elmúlt években a műszaki fejlesztés könnyebbé, bizton­ságosabbá tette a munkát a bányákban, a balesetek szá­ma mégsem csökkent. Mivel a bányászatban ma már mind több, szakmailag jól képzett, éretten gondolkozó, komoly fiatal dolgozik nemcsak fizi­kai munkásként, hanem mű­szaki vezetői beosztásban is, a KISZ és a Nehézipari Mi­nisztérium az ő segítségüket kéri a fokozott lelkiismere­tességet, nagy körültekintést kívánó balesetelhárítási mun­kához. Legfőbb céljuk az le­gyen, hogy a lehető legki­sebbre csökkentsék a halálos balesetek számát. A KISZ-bizottságok, alap­szervezetek, szorgalmaz­lak és Nahmek Béla selypi lakosok nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár meghaladja a 30 ezer forintot. Ferov János gépkocsivezetőt a rendőrség őrizetbe vette, mert nem tar­totta be a közlekedés szabá­lyait, nem biztosította a szem­ben jövő személygépkocsi el­sőbbségét, nem biztosította a megfelelő oldal és tértávolsá­got. Az év első halálos közle­kedési balesete, ott, ahol az elmúlt ősszel is halálos ki­menetelű baleset következett be. S. L, zák a balesetelhárítási oktatást, szigorúan ügyel­jenek a technológiai fe­gyelem megtartására és megtartatására, ellenőriz­zék a biztonsági és egész­ségvédelmi berendezések használatát. A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Nehézipari Miniszté­rium az 1963. év befejeztével értékeli a balesetelhárítási versenyt és jutalmazza azo­kat a KISZ-biaottságokat, amelyeknek tagsága a leg­többet tette munkahelyén a halálos balesetek számának csökkentéséért, a baleseti gya­koriság és súlyossági mutató javításáért. A verseny legjobbjainak jutalmazására a Nehéz­ipari Minisztérium 150 ' 'elér forintot tűzött ki. A legjobb balesetelhárítási munkát végző KISZ-bizottság 70 ezer. a második 50 ezer, a harmadik 30 ezer forintot kap. A KISZ-bizottságok a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben a versenyfelté­teleknek legjobban megfelelő üzemi brigádok* és egyéni versenyzők között osztják fel a jutalmat. hAlGÓTAR3ÁN7 i Jelvényayató ünnepséget tartott a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium-----------­S zázötvenezer forint jutalom a baleset-megelőzésében legeredményesebb bányászfiataloknak J A KISZ és a Nehézipari minisztérium felhívása í Amikor a fegyelmi tárgyalás volt az ügyében, ön ked- jj vés tanítónő azzal• fenyegetőzött, „ha kiszerkesztik” az uj- ^ ságba kikéri a munkakönyvét es nem tanít tovább. Én, a pe- f dagógus hivatását az egyik legszebbnek és legnehezebbnek j tartom, nagyon sajnálnám, ha önnek ez csak ennyit jelen- tene. Azt mindenesetre látom, hogy még teljesen mm bán- ^ ta meg tettét, addig még nem jutott el, hogy szembe szál- $ jón önmagával. Inkább a népszerűségét, a hírnevét félti í és ezért fájna, ha a nevét látná az újságban, Hát nézze, én B próbálok segíteni önnek, beszélgessünk tehát csak így, ? négyszemközt. f Mi is történt tulajdonképpen, ami annyira megrázott '( engem, mint mindenki mást, aki tud erről az ügyről? Ön, J pillanatnyi felindulásában és dühében megvert egy gyer- í meket. Egy törékeny apróságot, egy hétéves emberkét, mert í az talán egy kicsit túl ment a pajkosság határán, és mond- f juk így: vétett az iskolai fegyelem ellen. Mert hát, valljuk \ be, tulajdonképpen csak ennyi történt. És erre ön, azóta rettegett tanítónéni először fel pofozta, majd bottal úgy meg- l verte, hogy az orvosi vélemény szerint nyolc napon belül [ gyógyuló könnyű testi sértést okozott. Azóta eltelt a nyolc í nap és a botütötte nyomok eltűntek a kisfiú testéről. A lel- kén azonban annál maradandóbbak ezek az ütések. Azt 'j mondják éjjelente önnel viaskodik, álmában, sokszor J felsikít és újabban fél az iskolába járni, y Hát ez az egyik, ami azt hiszem, nem lehet célja ff egyetlen iskolának sem. Hogy olyan embert neveljen, aki I fél, aki gyáva, aki hét esztendős korában már riadt őzike szemmel tekint a világba. Emberi mivoltában alázott meg egy gyermeket és ez súlyos dolog. Ha nem követi gyen­géd pedagógiai gondozás, későbbi jellemében, felnőtté vá­lj lásában is nyomot hagyhat ez az esemény. Gátlásai lehet- j nek a tanulásban, mindig azon retteg majd, hogy nem kö- ft vet-e el olyan hibát, amelyért újabb verés lehet a része, t Pedig mi bátor, önérzetes, gondolkodó, segítő és jószándé- £ kú embert akarunk nevelni. Hogy ez az eset így történt — legyünk csak őszinték — ez egy kicsit a nevelő csődje is. Azé a pedagógusé, aki a nevelés számtalan eszköze kö­zül nem talált rá a megfelelőre és azt használta, ami ép- l pen alkalmatlan a jellem helyes formálására. Úgy tűnilz, az iskolában töltött fél tucat esztendő nem alapozta meg eléggé nevelési gyakorlatát. Kifejezhetném úgy is, hogy türelmét vesztve egy elavult módszerhez folyamodott, hogy kettejük konfliktusát valahogy megoldja. Mondhatná miért e nagy hűhó, hiszen a szülő is veri a gyereket? Hát erre kár lenne hivatkoznia, sajnos, a szü­lő mint régtől itt maradt rossz szokást alkalmazza a ve­rést, mert nem ismeri az egyéb eszközöket. Ezzel nem vé­deni akarjuk, hiszen ha ő veri meg a gyermeket, azt ép­pen olyan súlyosnak és elítélendőnek tartjuk, mint az ön tettét. És ha egy ilyen szülő azt mondaná, hogy ő nem bánná, szabad kezet ad gyermeke neveléséhez még a testi fenyítéshez is, akkor is önnek, a nevelőnek hivatásbeli kö- r telessége, hogy nemet mondjon. Sőt Íratlan kötelessége az \ is, hogy a szülőt arra kérje, otthon. se alkalmazza ezt ..ft „ ; módszert. Hiszen cél, hogy szülő és isjcofla egyet akarjon csakis így válhat társadalmi üggyé a névélés. Márpedig ennek megvalósításához a módszerekben is egyet kell akar­ni. És ezt Önnek, a többéves gyakorlattal rendelkező pe­dagógusnak jobban kell tudnia. Emberileg is elítélendő, amit e kis gyermek ellen vé­tett, de mindenekelőtt mint pedagógus követte el tettét. Ha csak azt nézzük, hogy az iskolai rendszabály tiltja a testi fenyítést, máris látjuk, ön, mint az iskola dolgozója megsértette a hivatali jegyeim et és egyben politikán fe- gyemezetlenség is, mert megronthatta vele az iskola és a társadalom kapcsolatát. A nevelés, — mint mondtam társadalmi ügy, és ennek legfőbb pillére a szülő bizalma az iskola és nevelői iránt. Sajnos ez a pillér az ön isko­Szombaton a késő délutáni órákban a Salgótarjáni Ma­dách Imre Általános Gimná­zium volt tanárai, mostani nevelői és diákjai foglalták el a városi művelődési ott­hon színháztermét. Závorszky István tanár nyi­totta meg a meleghangú ün­nepséget. Megható szavakkal ecsetelte a gimnázium fejlő­désének időszakát. Főgimná­ziumi Előkészítő Iskola né­ven 1923-ban nyílott meg Salgótarján első középiskolá­jának kapuja, de akkor még igen kevesek számára. A gimnázium tulajdonkép­pen a néphatalommal egy­idős. Ahogy nőtt a város sú­lya a nemzet testében, úgy erősödött és erősödik ez az intézet is. Alapításkor még csak 51 tanuló művelődött benne. A jelenlegi tanévben már 790 leány és fiú szívja magába a tudományt, a mű­veltség levegőjét, hogy érett­ségi bizonyítvánnyal a kezé­ben, feszülő akarattal, tiszta, nemes emberi szándékkal lépjen majd ki a termelő, al­kotó életbe. Az iskola fejlődését, mos­tani gazdag, sokoldalú életét mutatták be azok a fiúk és lányok, akik a kultúra külön­böző ágait képviselve, külön­böző műfajban léptek fel a színpadon. Élmény volt Ju­hász Gyula: Az örök harc cí­mű versének tolmácsolása, melyet salgótarjáni diákokhoz írt. Kedvesen, jelenítette meg Szvoboda Ágnes Móra Fe­renc: Szeptemberi emlék cí­mű novelláját. Gazdag szak­köri életben bontakozhat ki a fiatalok tehetsége. Ezt bizo­nyította a zenekar mély ihle- tettséggel előadott két száma, vagy a néni hagyományok ápolását őrző tánckörök tag­jainak magabiztos játéka a színpadon. Az iskola kapuján jóval túlnőtt az irodalmi színpad hírneve, melynek tagjai zömmel*a gimnázium tehetséges ‘versmondóiból, elő­adóiból állnak. Herold László, a gimná­zium igazgatója lépett ezután a színpadra, hogy felavassa a Czinke Ferenc Derkovits- ösztöndíjas festőművész ter­vezte új jelvényt. — Jelvényünk jelentése szimbolikus, s éppen e jel­kép foglalja össze intézetünk­nek szinte egész programját. Kék, sárga mezőben, megyénk két színében könyv és kala­pács, a szellem és a test al-; kötő munkájának stilizált jel­képei hivatottak kifejezni azt az alkotó életstílust, amelyet meg akarunk valósítani — mondotta Herold László. — Szocialista hazánknak művelt, széleslátókörű, szilárd szem­léletű, néphez hű fizikai és szellemi munkásokra van szüksége. Ezt az alkotó, szo­cialista embertípust kíván­juk mi megformálni. Beszédét a következőkép­pen fejezte be: — Engedjék meg, hogy is­kolánk jelvényét és zászlaját felavatottnak tekintsem. A gimnázium igazgatója ezután Czinke Ferenc festő­művésznek átadta a jelvény egy példányát. Majd Győrfi Dezsőnek a tantestület leg­idősebb tanárának nyújtotta át az új jelvényt, aki a tan­testület nevében vette át. Ez­után a tanuló ifjúság lelkes taDsa közepette a gimnázium volt igazgatóinak. Kmetyi Ferencnek, Bácskai Jánosnak és Ravasz Dezsőnek, majd az iskola „veterán” tanárának, Vincellér Vilmosnak adta át aki az iskola legrégibb taná­ra, 1928 óta tanít a gimná­ziumban. A szülői munkakö­zösség nevében Csabai Sán- dorné vette ót az iskola jel­vényét. Majd az osztályok képviselői kaptak egy-egy példányt. A kedves jelvény­avató ünnepség ezzel véget Végig hatalmas forgalom volt a télvégi kiárusításon Iájában egy kissé megingott. Azt ne higyje ebből, hogy mi azokkal értünk egyet, akik elbocsátását követelik. Fegyelmi vétségéért minden­kinek bűnhődnie kell és ön is megkapta büntetését. Kü­lönben is még fiatal pedagógus, évtizedek állanak ön előtt a pályán. Még nem késő önmagának is bevallani, hogy bt- ; zony pedagógiai és lélektani tudatlanságából és tegyük \ hozzá kellő önfegyelem hijján — megbotlott ez egyszer. De próbáljon ismét talpra állni és a pedagógia szerfelett sokrétű módszerei segítségével tovább nevelni a leendő embert. Higyje el megéri. . JVckca, Szorgalmasan készülnek a (araszra Az idei télvégi — bárcsak télvégi lett volna — kiárusí­táson mintegy hatvannyolc­ezer vásárló fordult meg a Salgótarjáni Állami Áruház­ban. Ez azt jelenti, hogy a tizenkét nap leforgása idején — mondjuk — Salgótarján teljes lakossága újszülöttől az aggastyánig, legalább kétszir betért ide vásárolni. A hatal­mas embertömeg nem távo­zott üres kézzel, meglátszik ez az áruház forgalmán. Azon árucikkekből, amelyeket le­szállított áron adtak el, a két hét alatt 1 millió 554 ezer forintnyit értékesítettek, 74 százalékkal többet, mint a ta­valyi szezonvégi kiárusításkor. A tavalyinál feltűnően na­gyobb forgalom okairól már megemlékeztünk. Ezek között szerepel az is, hogy az Álla­mi Áruház vezetői már de­cemberben igyekeztek besze­rezni olyan cikkeket, amelyek előreláthatólag szerepelni fognak a cikklistán. Ennek köszönhető, hogy a kiárusítás idejére, mintegy hárommillió forint értékű áru állott ren­delkezésre. Néhány cikkből azonban még így sem tudták a keresletet kielégíteni — el­sősorban az utánpótlásnál mu­tatkozó szállítási nehézségek miatt. A másik oka a nagy forgalomnak nyilvánvalóan az, hogy a szokásossá vált ki­árusításokra már készül is a vásárló közönség. Nem is cso­da. hiszen ezúttal is 543 ezer forintot takarított meg csak1 az Állami Áruházban vásá­rolt árukon. Hasonlóan a tavalyi forga­lomnál nagyobbról számolnak be a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat bolt­jai. S bár itt még végleges adatok nincsenek, jellemző, hogy a balassagyarmai 324-es konfekció bolt, a salgótarjáni 363-as és 371-es üzletek há­romszor annyi árut adtak el, mint a tavalyi idényvégi ki­árusítás szakaszában, Rosszult zárták a tavalyi évet a sóshartyáni—kishartyá. ni Egyesült Erő Termelőszö­vetkezetben. Mérleghiányos lett a szövetkezet. A vezetők igencsak töprengenek, mi­ként köszörüljék ki a csor­bát az idén. A legjobban fő a feje Takács Imre agronó- musnak, aki mostanában mindenütt ott van, ahol okos szóra, irányító kézre van szükség . Ebben a termelőszövetke- zétben is — mint másutt sok helyen — van még elmaradt mélyszántás. A korai fagyok miatt 80 hold még szántat- lan. Az agronómus szerint nem lett volna elmaradás, ha a Karancskeszi Gépállomás időben segítségükre siet. Ez a fontos feladat sürgeti a saját erőgépek gyors kijavítását, hogy amint elbírja a föld a gépet, beveszi az ekét meg­kezdhessék a munkát. — A szovjet DT-t és a Be- lorusz-t már kijavította a gépállomás, de valamelyik nap már visszük a Zetor K 30-ast is — tájékoztat az ag­ronómus. — Amint látja — mutat a kovácsműhely körül sorakozó munkagépekre — folyik ezeknek a javítása is. Az utcán fogatok haladnak. Hordják a trágyát. Eddig mintegy 50 holdra valót szál­lítottak ki. Még lesz ugyan ennyi. Ezzel minden trágya a földekre kerül. Készítik a ta­lajt a 40 holdnyi burgonyá­nak és a 150 holdnyi kukori­cának. Hatvan holdon vegy­szeresen termesztenek kukori­cát. Megérkezett már a fej­trágyázáshoz szükséges mű­trágya is. Csaknem 500 hold kalászost fejtrágyáznak. A műtrágyát a táblák talajerő állapota szerint adagolják. A jövő héten megkezdik a vető­magvak tisztítását és csává­zasát Is. A csávázást Cere- zánnal saját maguk végzik. — A mai vezetőségi ülé­sünkön megbeszéljük a pre­mizálási javaslatot is. A te­rületeket önkéntes vállalás szerint osztjuk fel — mond­ja Takács Imre. Most alakítják a munka- szervezeteket is. A két köz­ségben ugyanis kétféleképpen volt tavaly. Sóshartyánban csak brigádok voltak, de Kis- hartyánban munkacsapatok is működtek. Folyik a vita, hogy hasznosabb lenne Sóshar­tyánban is munkacsapatokat szervezni. Szorgalmasan tevékenyked­nek az egyesült szövetkezet­ben az emberek. Bizonyítani szeretnék, hogy sokkal jobb eredmények elérésére képe­sek. Ha a biztató kezdetet ki­tartó szorgalom követi, az idén megduplázhatják a munkaegység tavalyi értékét. GYAKORLOTT vontatóvezetőket vidéki munkahelyekre jó kereseti lehetőséggel felveszünk. Talajja­vító Vállalat Pestimre, Vecsési út 18. sz. (92) ELADÓ Balassagyarmaton (a város központjában) Táncsics u. 7. alatti 5 szobás ház 300 négy­szögöl kerttel, 3 szoba beköltöz­hető. (93) Állami vallalat oldalkocsis motorkerékpár részére garázs cél­jára helyiséget keres Salgótarján belterületén. Cím: Hirdető — Sal­gótarján. (91) ELADÓ sürgősen Skoda Ocktá- via Super 45 ezerért. Cered Arany János u 16. (94) ESZTERGÁLYOST azonnali be­lépéssel felveszünk. Zagyvapálfal- vi Téglagyár. (95) Trabant Lim, kifogástalan, 61-es eladó. Telefon: Salgótarján 19-82. Apróhirdetések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom