Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-16 / 13. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. feb'_iár 1«. IRAK TÖRÖKORSZÁG SZOVJE TeU£NeIeO= C'A H Nj ff f’Y- ________ E GY. ARAB1, \ S»ZT. \/<§L-Á (EGYIPTOMÉ 'ví;-' • CENTO-tag \ \Aj / S Z A U D ARÁBIA JORDÁNIÁI-SZAÚD-ARÁBIAi Hb Iraki S.T. SemlegesTerüler katonai szövetség légitámaszpont 1963. február 8-án Trak főváro­sában Badadban kirobbant kato­nai felkelés a 444 ezer négyzet- kilométer területű és 7 millió la­kosú országra vonta a közvé­lemény figyelmét. A győzelmes felkelésben — amely során megdöntötték Kasz- szem tábornok kormányát — a habbanijai és a kirkuki légitá­maszpont repülői, továbbá a fő­városban állomásozó páncélos és gyalogos egységek és észak-iraki katonai helyőrségek vettek részt. A felkelőket aktívan támogatták az £szak-Irak területén élő kiírd törzsek, akik a Kasszem kor­mány ellen közel két év óta fegyveres gerilla harcot folytat­tak. Az iraki események alkalmából az alábbiakban rövid áttekintést adunk az ország általános stra­tégiai helyzetéről, mely pontosan tükrözi az 1958 nyarán kitört anti- imperialista és egyúttal naciona­lista jellegű iraki forradalom után kialakult helyzetet. 1958. nyarán katonatiszti cso­port sikeres fekelés után felszá­molta az iraki reakciós mo­narchiát. A győzelmes iraki for­galom után új helyzet alakult i Közép-keleten. Irak ugyanis az 58-as forradalomig — mely­ben a mo.St megdöntött Kasz- szem kormány, valamint az új iraki kormány több tagja együt­tesen vett részt — egyik főpillé­re volt az agresszív „Bagdadi Paktumnak”. Irak volt az egyet­len arab állam, amely a szocia­lista tábor ellen irányuló kato­nai szövetség aktív tagja volt. E paktum Irakon kívül az Egye­sült Államok aktív irányítása alatt Törökországot, Iránt és Pa­kisztánt egyesítette katonai tömb­be, melynek Nagy-Britannia is aktív tagja volt. Az országnak a Bagdadi Paktumból 1959. már­ciusában történt formális kilépé­sével a NATO a SEATO im­perialista tömörülések között te­rületi összeköttetést biztosító pak­tum ereje katonai és politikai szempontból jelentősen csökkent és az imperialisták a felsorolt országok részvételével CENTO („Központi Szövetség”) elnevezé­sű új katonai tömb létrehozásá­ra, azaz a Bagdadi Paktum át­szervezésere kényszerültek. Az iraki monarhia megdöntésé­vel nemcsak az ország általános stratégiai helyzete változott meg, hanem jelentős változás követ­kezett be az arab országokkal kapcsolatos viszonyban is. Az ira­ki köztársaság kikiáltásával a reakciós jordániai—iraki mo­narchikus államföderáció, az úgy­nevezett „Arab Szövetség” is. Az iraki és részint a jemeni for­radalom következtében a Jordá­niai Királyság az Iraknál kato­nailag sokkal gyengébb Szaud- Arábiai monarchiával kényszerült katonai szövetséget kötni. Irak két déli szomszédja: Jordánia és Szaud-Arábia katonai szövetséget alkot, azonban egyik sem tagja egyetlen imperialista agresszív katonai blokknak sem. Irak a forradalom után az el nem kötelezettség, azaz a töm­bön kívüliség politikáját folytat­ta, s a napokban a katonai fel­keléssel hatalomra került új iraki kormány is kijelentette, hogy kül­politikai téren politikája azonos marad a megdöntött Kasszem­Ifjú választók nagygyűlései Salgótarjánban Csütörtökön délután Salgó­tarjánban a városi művelő­dési otthon nagytermében az először választó fiatalok ré­szére tartottak választói nagygyűlést. A gyűlés elő­adója Havas Péter a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Havas Péter elvtárs az először szavazó fiataloknak a választás jelentőségéről, az állampolgári kötelesség és jog gyakorlásáról szólott. Ugyancsak ifjú választók» gyűlését tartották meg péntek este a salgótarjáni Üveggyár színháztermében is. a két nagyüzemben dolgozó és a környék fiatalsága részvéte­lével. ugyanis formálisan is felbomlott kormány politikájával. Két község — két takarékszövetkezet Egy időben alakult meg Ludányhalásziban és Drégely- palánkon a takarékszövetke­zet. Ludányhalásziban rövid két hét alatt 120 ezer, Dré- gelypalánkon csak 4 ezer fo­rintra gyarapodott a betétek összege. Hogy ennek mi az oka? Az előző községben talán felveti az embereket a pénz, míg az utóbbiban nincs miből félre­tegyenek? Nem, nem erről van szó! A nagy különbség titka az, hogy Drégelypalánkon a köz­ség nem sokat törődik a ta­karékszövetkezettel, Ludány­halásziban viszont a vezető szervek jó példájukkal és kellő propagandával segítik a község nemrég létesült „há­zi pénztárát”. Új rendszeri építünk, amely elfér az évszázadok rendjétől Választási nagygyűlés Pásztóit Szerdán este fél hatkor már egy tüt sem lehetett leejteni a pásztói Mátra moziban. Ennyi érdeklődő talán még sosem volt együtt. Mindenki kíváncsian várta a választási nagygyűlés szónokát, Erdélyi Károly külügyminiszterhe­lyettes elvtársat. Hat órakor teljes volt a zsúfoltság, elfog­♦❖«««•>«o««««««««o««««« •:••:•«•:•««««««««««««««««««., Mégy ót számokban A kereskedelem Az életszínvonal emelkedése feltétlen lemérhető a kereskedelem megnövekedett forgalmán. Négy év alatt szinte előre nem látott mértékben növekedett elsősorban az élelmiszer, a vendéglátóipar és az iparcikk kiskereske­delem bevétele. Míg élelmiszerből 1958-ban csak 362,6 millió forintot forgalmazott a kiskereskedelem, addig ez a szám 1962-ben már meghaladta a 497 millió forintot. A vendéglátóipar az elmúlt évben 74 millió forinttal több lalta helyét az elnökség — amelyben megyei, járási és községi párt és tanácsvezetők, valamint a tömegszervezetek vezetői kaptak helyet s megkezdődött a nagygyűlés. Erdélyi elvtárs a történel­mi fejlődés menetéről, a vá­lasztások szerepéről beszélt bevezetőjében, majd az em- _ bereket legjobban érdeklő háború és béke kérdését fej- « tegette. Hangsúlyozta: ❖ £ — Mi nem akarunk és nem «kezdeményezünk háborút, de •••mi is rendelkezünk olyan £ erőkkel, amelyek visszariaszt- *ják az ellenünk támadni *:* szándékozókat. ❖ ❖ Ezután arról beszélt a kül­£ ügyminiszterhelyettes, hogy .••országunk megszilárdult * rendje egyre több nyugati .♦.állam elismerését vívja ki. ••• Ennek a változó felfogásnak igen sok jele van, amelyek azt bizonyítják, hogy jó a po­litikánk, biztató a szocializ­mus építésének munkája, népünk állásfoglalása. Igen sok érdekes kül- és belföldi élménnyel szinesített előadását ezzel fejezte be Erdélyi elvtárs: — Senki sem mondja, hogy nincsenek hibáink, de mi egy olyan új rendszert építünk, amely eltér az elmúlt évszá­zadok megszokott rendjétől; s míg ebben tízmillió ember megtalálja a helyét, az idő is halad. A hibákat mindany- nyian ismerjük, s együttes erővel javítjuk ki. A hangulatos választási nagygyűlés A virágzó Palóc- földön című film vetítésével, illetve rövid népdalesttel fe­jeződött be. árut adott el, mint 1958-ban, még pedig úgy, hogy igen jelentősen bővíteni tudta a választékot. Érdemes a követ­kező számot is megjegyezni. Megyénk lakói a vendéglá­tóiparra és élelmiszerre 1958-ban 583,3, az elmúlt évben pedig 791,9 millió forintot költöttek. A vendéglátóiparban igen jelentős az üzemi étkeztetésből származó bevétel. Az élelmiszernél feltétlen érdemes néhány fontosabb cikk fo­gyasztását is megvizsgálni. 1958-ban zsírból 10 330, rizs­ből 7790, cukorból 32 700, hús és húskészítményből 26 830 mázsát fogyasztott Nógrád megye lakossága, 1962-ben zsírból 13 300, rizsből 9200, cukorból 36 300, hús és hús­készítményből pedig 32 700 mázsát vásároltak az üzletek­ben. Nagy változásról tanúskodik az iparcikk forgalom is Nógrád megyében. Érdekessége ennek az, hogy a vásárlás mindinkább a háztartási gépek, a luxus cikkek, 'nem utolsó sorban pedig a bútorok felé tolódott el. Televízió 1958-ban még csak 170 volt a megyében. 1962 szilveszte­rén már 2738 családi otthonban élvezték a tv adását. Nagy ugrás tapasztalható a mosógép vásárlásánál, — ma már 2858, a porszívógépnél, amiből jelenleg 718 van a csalá­doknál. Feltétlen figyelemre méltó a bútorvásárlás ug­rásszerű emelkedése. Megyénk lakói közül 1958-ban 779- en vásároltak hálószobabútort, ezzel szemben 1962-ben több mint duplája, 1587 hálószobabútor kelt el a nógrádi üzletekben. A konyhabútornál is nagy az emelkedés. Egy év alatt 2867 konyhabútor garnitúrát, és 824 kombinált szekrényt vásároltak megyénk lakói. Ezek a számok méltán bizonyítják, hogy nőtt me­gyénk dolgozóinak vásárló ereje, mind nagyobb összeget tudnak nem csak az élelmiszerre, hanem az iparcikkek vásárlására is fordítani. Feltétlen megállapítható, hogy a forgalom növekedése mellett az elmúlt években szűkült a hiánycikkek száma, ezzel szemben nagymértékűn javult az áruválaszték — különösen a konfekciónál. Talán még annyit a kereskedelemről, hogy a megyé­ben 667 bolt és 331 vendéglátó üzemegység bonyolítja le a lakosság ellátását. Az utóbbi időben több komplex ke­reskedelmi létesítmény készült el, főleg a peremterületek és az új lakótelepek kaptak új, korszerű üzleteket. Szovjet turistacsoport Salgótarjánban « Kedves vendégei voltak ••'csütörtökön Salgótarjánnak: •••szovjet turisták látogatták ••• meg a várost. Az eseményt ^számunkra az tette különö- «sen emlékezetessé, hogy ez ❖ volt az első külföldi csoportos « turistalátogatás a nógrádi ❖iparmedence középpontjába, s az elsők, a város munkás- «mozgalmi hagyományaihoz hi­even szovjet turisták voltak. 4» « A huszonnégy tagú csoport ❖— zömmel fiatal kirovi és •Jszverdlovszki testnevelő ta- ❖nárok, műkorcsolyázók, ed­❖ zők, játékvezetők — első útja «az Acélárugyárba vezetett, «ahol a gyár nőbizottsága és a ^Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság helyi szervezetének kép­viselői fogadták őket. Salgó­tarján és . a gyár történeté­inek, fejlődésének rövid is­i-mertetése után városnézés «következett. A szovjet turis­ták nagy érdeklődést tanúsí­tottak a város rekonstrukció- -••ír iránt, annak már látható eredményeiről elismeréssel nyilatkoztak. Az autóbusz többször megállt, hogy gyö­nyörködhessenek a megye- székhely festői panorámájá­ban. A Béke-telepen együtt ródliztak a gyermekekkel, vi­dáman hócsatáztak. A ven­dégekkel tartott a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, Sándor Elemér elvtárs is Az ebéden, amely az acél­árugyári művelődési házban zajlott le, az egymásután el­hangzott tósztok és a kölcsö­nösen átnyújtott ajándékok már arról tanúskodtak, hogy a látogatók barátokká vál­tak: méginkább ezt bizonyí­totta az ebéd után kezdődő baráti beszélgetés munkások­kal tömegszervezeti aktívák­kal, a helyi sportélet veze­tőivel. A kedves vendégek a szov­jet hősi emlékmű megkoszo­rúzása után, az esti órákban búcsúztak a munkásvárostól és újonnan szerzett magyar barátaiktól. TIZENÖT ÉVES A SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS A sokat szenvedett magyar nép legjobbjainak régi álma valósult meg tizenöt eszten­dővel ezelőtt, amikor 1948 február 18-án megkötötték a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyú jtási szerződést. Mi kellett ahhoz, hogy a magyar-szovjet barátsági és együttműködési szerződés ti­zenöt esztendővel ezelőtt meg­szülessék? Meg kellett sza­badulni a horthyak és cho- rin ferencek a náci ügynök imrédinek, a szipolyozó weiss manfrédok uralmától, attól a hatalmi rendszertől, amely­nek nem volt érdeke, hogy a nép tisztán lássa helyzetét és feladatait. Sőt éppen az volt az érdeke, hogy ne lás­sunk tisztán, hanem félelem és elmaradottság, sovinizmus és kispolgári önzés homályo- sitsa el látásunkat. Meg kel­lett szabadulni mindattól, ami romokba döntött házakat, elpusztított emberi életeket, lealjasített emberi lelkeket. Tudjuk, a népünket felsza­badító, s a barátság okmá­nyával történelmünk új fe­jezetét megalapozó Szovjet­unió életét hosszú évekig be­árnyékolta a személyi kul­tusz, Tudjuk azt is, hogv 1948 ntán nálunk is voltak olyan évek. amikor a lenln- izmnstót idegen tendenciák is érvényesülhettek. De sem a dogmatizmus hibái és vét­kei, sem a revizionisták áru­lása nem fenhette széjjel azt a szövetséget, amelyet maga a történelem alkotott Tizenöt év alatt megválto­zott a világ térképe, s a ba­rátság, a remény, az öntudat új fényei gyultak ki olyan országok népeiben is, ahol még az imperializmus nem­zetközi rendszerét szolgáló kisebbség uralkodik. Fantasz­tikus tizenöt év volt ez: moz­gásokban, problémákban és távlatokban összehasonlítha­tatlanul gazdagabb, mint az­előtt ötyen esztendő, vagy akár egy évszázad. A régi frázis — „történelmi korban élünk” — valósággá lett, meg­toldva azonban azzal, hogy mindinkább magunk csinál­juk az olyan sokáig csak „csinálódó” történelmet. S en­nek a minden nép számára a béke és a boldogság vilá- gá előkészítő korszaknak a szovjet nép volt és marad az előharcosa. a politikailag, gazdaságilag, erkölcsileg meg- űihóilott, immár a kommu­nizmust építő szovjet társa­dalom. Büszkék lehetünk rá, hogv szövetségesei vagynnk a haladás társadalmi szpuf- nyikjának. a szovjet népnek s hogv tizenöt év alatt — hátunk mögött eredmények­kel és csalódásokkal, kudar­coktól és harcoktól egyként meeedzve — egv egész nép nőtt fel az okmánynak a po­litikai és erkölcsi magaslatára amit 1948 február 18-án né­pünk legjobbjainak igénye fogalmazott szavakká, monda­tokká. A szoviet-magvar ba­rátsági szerződés a diplomá­cia — ezúttal maradandó ér­ték — eszközeivel fejezi ki néniink örök, a legkeserve­sebb viszonyok között is meg. őrzött vágyát a jó és szép életre, a szabadságra és az igazságra. II. A szocialista világrend szerepének növekedése a termelés, a gazdasági élet terén Az ipari termelés növekedésének dinamikája A szocia­A kapita­lista orszá­lista orszá­gokban gokban 1937 100 100 1950 190 147 1955 361 195 1959 603 227 2. 1950—58 között a szocialista országok ipari termelésének évenkénti növekedési üteme 12,7 % a kapitalista országoké 4,0 %. 3. A két rendszer országainak ipari termelési növekedési rátája egyes főbb cikkekben 1951—55 1956—60 szoc. kap. SZOC. kap. A vülanyenergia termelése nőtt évenként 12.4 9.3 12.8 7.0 szén 8.9 0.1 11,2 0,5 olaj 13,9 7,6 14.6 5.1 nyersvas 13,2 6.3 13,9 2.3 acél C 11,5 6,2 11.2 2.1 cement 15,0 9,4 16.4 1.4 cukor 5.0 4.1 11,5 4.9 4. A szocialista tábor termelésének részesedése a világtermelésből l (hány 0 n-át termelik a szocialista országok a világ össztermelésének) 1929 1950 1959 1961 szén 2.7 28.2 49,6 57.5 olaj 6.7 8.4 15.0 16.6 villanyenergia 2.1 14,0 19.9 22.0 acél 4 0 19,2 30.9 31.8 cemerú 3,1 15.7 25,8­30.0 (Megjegyzés: 1929-es adatok a későbbi szocialista országok területét is magukban foglalják). 5. Szovjetunió — Egyesült Államok összehason­lítások. A Szovjetunió termelése az USA termelésé­hez viszonyítva %-ban. 1955 1959 1960 19*1 vasérc 69 154 119 166 acél 43 71 72 78 széb 76 111 114 117 olaj 21 37 42 47 villany 25 31 33 35 teherautó 27 32 32 36 cement 45 68 85 94 pamutáru 49 57 61 63 gyapjúáru 87 115 132 131 bőrcipő 40 61 61 73 6. A mezőgazdasági termelés alakulása háború előtt 1953/54 1956/57 1958 ‘59 Nyugat-Európa 83 101 102 108 Észak-Amerika 68 99 106 107 Szovjetunió és Kelet-Európa 85 94 116 130 Világ ossz. 77 98 107 112 7. Mérnökképzés Végző mérnök 10 000 lakosra eső végző mérnök 1950 1958 1950 1958 Szovjetunió 36 000 94 000 1.6 4.5 USA 53 000 35 000 3,5 2,0

Next

/
Oldalképek
Tartalom