Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-16 / 13. szám
V J h i i ti 1963. február 16. NOGRÄDlNÉPÚJSÁG Frontinester és tanácstag A tervszerű egyenletes munka biztosítéka... A kazári bányaüzem műszaki intézkedési tervéről Nagy becsülete van a mi- zserfai bányaüzemhez tartozó Duclos üzemben dolgozó Hajas Mihály frontbrigádjának. Teljesítményük állandóan száz százalék felett van. Példamutatók a termelésben, a munkafegyelemben, az összetartásban. És ehhez igen sok köze van a frontmesternek, Hajas Mihálynak. Munkatársai a János-aknán lakó vájárt most először jelölték tanácstagnak, s azt várják tőle, hogy csakúgy, mint a munkahelyen, a salgótarjáni járási tanácsban is képviselje a bányászok, a választó- körzet lakóinak érdekeit. A műszaki intézkedési terv egy-egy ipari üzem egyik legfontosabb okmánya. Abban rögzítik azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása boztosít- ják a tervek sikeres megvalósítását, a gazdaságos és tervszerű termelést. Az intézkedési terv rendszerint felöleli a mennyiségi terv teljesítésén túl a teljesítmény növekedéséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért végrehajtandó feladatokat, rögzíti a munkavédelem terén tett intézkedéseket is. Bátran állíthatjuk, hogy egy jól elkészített műszaki intézkedési terv biztosíték a zavartalan munkához. A kazári bányaüzem az 1963-as évre napi átlagban 132 vagonos mennyiségi tervet kapott. Sokkal több szenet kell a kazári bányászoknak ebben az évben felszínre küldeni, mint bármikor eddig. Igen komoly műszaki 1 intézkedésre, szervezésre van szükség, hogy ezt a tervet sikeresen teljesítsék már a hónap elejétől, és megszüntessék a korábban rendszeressé Elkészült a szénbányászati „rakéta” mintapéldánya Új bányagép, mintapéldánya készült el a Budapesti Bányagép- és Bányavillamossági Vállalat újpesti telepén. Feltalálója Kobolka Alajos, a bányagépgyártási tröszt kísérleti és fejlesztési osztályának vezetőbe, a hazai szén- bányászatban eddig még nem alkalmazott körszelvény vágathajtásra szerkesztette. Több mint tíz éve fogott a gép megtervezéséhez, kivitelezése azonban eleinte nem sikerült. Több évi szünet, majd többszöri áttervezés után a prototípus most kipróbálásra kész. A szivar alakú, könnyű kivitelű gép, amelynek szénjövesztő szerszáma speciális réselési elv szerint működik, meggyorsítja a vágathajtást. Előnye még többek között, hogy 20 fokos dőlésű meredek vágatot is kihajt és jö- vesztés után a nyomában azonnal be lehet építeni a biztosító szerkezeteket. Az új gépet KVH—1 névvel jelzik. A Budapesti Bányagép- és Bányavillamossági Gyár munkásai, akik a prototípust készítették, szivar alakú törzséről rakétának nevezték el. A szénbányászati „rakétát” az Oroszlányi Szénbánya Vállalat egyik akna üzemében próbálják ki a gyakorlatban. vált hóvégi hajrákat. Nos, a kazári bányaüzem műszaki intézkedési terve ezt a célt szolgálja. Igen fontos tényező, hogy megtartsák a fejtési telepek termelési arányait. Ugyanis Kazáron a termelés nagy mennyiségét a IH-as telepből, kevesebbet a II-esből, alig 18 ezer tonnát pedig az I-es telepből kell biztosítani. Ehhez pedig az szükséges, hogy megfelelő és elegendő mennyiségű fejtési munkahelyeket biztosítsanak a bányászok számára. A műszaki intézkedési terv külön kitér arra, hogy például a fejtésarány betartása érdekében fokozni kell a fővágatok fenntartási munkálatait, új gépesített munkahelyeket is létesíteni kell a bányaüzemekben. Szurdok és Tőkés bányaüzemekben kísérletet végeznek a P—3-as pász- tafejtés üzemeltetésére. Külön foglalkozik a műszaki intézkedési terv az össz- üzemi teljesítmény növelésével is, előtérbe helyezve, hogy a termelést kétharmad részben a termelékenységből és egyharmad részt létszám- növeléssel biztosítsák. Ezért mondja ki a terv, hogy a többletlétszámot elővájási, feltárási, illetve fejtési munkahelyeken foglalkoztassák. Mivel a kazári bányaüzemnek 1963-ban 1334 kilogrammos összüzemi teljesítményt kell elérnie műszakonként, legfontosabbnak a gépesítést, és a gépek jobb kihasználását tekintik. Szurdok bányaüzemnél például új P—3-as pász- tafejtést helyeznek üzembe. Ugyanitt fejtési koncentrációt is létrehoznak, ezzel a terv teljesítése, illetve túlteljesítése. az improduktív létszám- arány csökkentésével az összüzemi teliesítménv növekedése biztosítható. Hasonló intézkedéseket tesznek a Tőkéskörletben és György-aknán is. Célul tűzték ki, hogy Tanácselnök asszony E‘ ’ gyszerű parasztasz- 1 szony vagyok én, mit értek én a politikához — próbálta először elhárítani a megbízatást, amikor 1952-ben felkérték, hogy legyen Mátra- verebély tanács elnöke. Akkor csakugyan nem hitte volna magáról, hogy képes asz- szony létére egy ilyen nagy község ezernyi gondját-baját eligazítani. Államigazgatásban addig igen ritkaságszámba ment női vezető alkalmazása és hogy éppen ö legyen az. aki megtöri a férfiak hegemóniáját, az meg egyenesen képtelenségnek tűnt számára. Azután csak hozzákezdett ehhez a nagy feladathoz. Nemcsak neki, Jakubovics Gyulánénak volt különös, a falubeliek is nehezen szokták meg az asszonyt a tanács- elnöki székben. Mérhetetlen űrt kellett vasszorgalommal betöltenie. Amikor böngészgette a rendeleteket, különböző törvényeket, eleinte azt hitte, beleőszül, míg megérti egyetlen sorát is. És csakhamar belátta, ha szívvel, lélekkel helyt akar állni, mindenekelőtt tanulnia kell. Tanulni, mert tudás nélkül nem lehet igazán elnök. És nem restellett bepillantani a gyerek füzetébe, könyvébe sem, nemcsak azért, hogy sejjíteni tudjon. Azért is, hogy ő gyarapodjon. , Milyen jól esett, amikor legközelebb újra bizalommal szavaztak rá, az asszony elnökre. És most ismét arra szólították, maradjon a poszton. Ez tehát azt is jelenti, megállta a helyét, birkózni tud a gondokkal, bajokkal. Hej, pedig csak az elmúlt négy esztendő is micsoda változást hozott a. falura. Míg a szétszórt kis parcellák egyetlen gazdasággá tömörültek, mennyi erőt, energiát igényelt tőle. És most milyen büszke, hogy azért mindez ment a saját erőből. A falubeli ön- tudatosabbak győzték meg a többit, hogy csak egy út a helyes a gazdálkodásra, a közös. vek teltek el azóta, és az idő igazolta, hogy jó utat választottak az itteni emberek. Negyven forinton alul nem osztottak a tsz-ben eddig; az idén pedig a fél száz forintot is meghaladták. Hogyne lenne ebben benne az elnökasszony jó munkája. Hiszen nap mint nap keresik egymást, mindig akad valami probléma, amit jó közösen megbeszélni. Nincs a tsz-nek olyan rendezvénye, amelyre ne hívnák meg a tanács vezetőjét és a tanács üléseken, vb. beszélgetéseken is otthon van a tsz-vezetés képviselője. A közös beszélgetéseknek megvan az a hasznuk, hogy minden feladathoz közösen tudnak hozzá fogni. Most ezek a téli, viszonylag tétlenebb napok arra is igen jók, hogy a termelőszövetkezeti asszonyokkal elbeszélgessen arról, hogyan lehetne több munkát, tartósabb elfoglaltságot keresni az asszonyi kéznek. Mert Verebélyen nem azon veszekednek a tsz-tagok, hogy ki nem jön dolgozni, ők a munkát, a feladatokat keveslik. Így Jakubovics Gyuláné, a hajdani parasztasszony nem szakadt el kényelmes irodájában sem a földtől. Mint saját gondját, baját, úgy méregeti magában a föld mai gazdáinak problémáját és közben jár, segítséget ad, tanácsot, útmutatást nyújt bárkinek, aki hozzáfordul. Így azután nem csoda, ha a tanács kér valamit és akkor is ott van a segítség. A falubeliek szívesen ajánlanak fel munkát, nem egy társadalmi munkaórát, hogy szebb legyen és még gazdagabb ez a fejlődő nagyközség. \ tanács talpal a falu történetében először azért is (és hozzá kell tenni, nem kerül kicsi erőfeszítésé- be ebben eredményt elérni), hogy vegyék emberszámba, éljenek bármelyik emberhez hasonló módon a hajdan hegyre menekülő cigányok. Sokszor velük is vívni kell a harcot. A tanács házhelyet adna, a falubeliek egyéb segítséget ígérnek és ők nem szívesen szakadnak el, félnek kitörni a megszokott keretekből. Mindez így együtt bizony gondot és munkát, olykor az éjszakát is igénybe vevő elfoglaltságot ad a tanácselnöknek. De akit egy egész falu segít és támogat, akit bizalmukra méltónak, tartanak az emberek, az meg tud birkózni bármilyen feladattal. Mert a dolgozók bizalma szárnyakat ad a munkához. Szárnyakat és kedvet, szívet-lelket megmozgató ten- niakarást. Akárcsak Mátrave- rebélyen Jakubovicsnénak. U. M. a géppel felrakott szénmennyiség ebben az évben már elérje a 173 ezer tonnát. Ezért különösen a Hidasiféle felrakógépek tökéletesebb kihasználására törekednek, átcsoportosítják és elsősorban kamrafejtésekben használják,' a Kóta-féle felrakógépeket. A terv igen hasznos intézkedéseket tartalmaz az önköltség csökkentésére. Külön megszabja azokat a feladatokat, amelyeket elsősorban a bányafa felhasználásánál a korszerű biztosítási anyagoknál ,az energiánál, a robbanóanyag felhasználásánál végre kell hajtani. Az intézkedések végrehajtásáról tonnánként egy forintos önköltség csökkenést várnak. Természetesen úgy, hogy törekednek a szén minőségének javítására is, elsősorban a munkahelyi, palaválogatás fokozottabb alkalmazásával. Mindent összegezve megállapítható, hogy a kazári bányaüzem műszaki intézkedési terve reális alapokon nyugszik. Nem „markolnak” sokat, s így megvalósításuk biztosítottnak mondható. A műszaki intézkedési terv sikeres végrehajtása érdekében külön tervet készített a bánya pártbizottsága és szakszervezeti bizottsága is. A párbizottság tervében helyet foglalnak a teleparányok betartását, a jobb gépkihasz- nálást, a gépek átcsoportosítását, az önköltség csökkenté-, sét, a termelékenység növelését segítő politikai intézkedő-; sek. A szakszervezeti bizottság arra törekszik, hogy a bányászok munkahelyenként, csapatonként ismerjék meg feladataikat, hogy a vájárok, szállítómunkások, a tervfeladatok birtokában tehessék meg egész évre munkaverseny vállalásukat. A szak- szervezet ugyanakkor ellenőrzi a műszakiak tevékenységét is. Például azt, hogy a dolgozók megkapják-e időben a szakmánybérezéseket, biztosítottak-e a műszaki feltételek. A szakszervezeti bizottság munkatervében különösen fontos szerepet tölt be a munkaverseny szervezése, ezen belül a szocialista brigádok szervezése, pat- ronálása. Ezért is határozták el, hogy a munkaversenyben álló csapatok eredményeit dekádonként értékelik, a legjobb eredményeket elérő csapatokat a versenytáblákon népszerűsítik. A három intézkedési terv fontos biztosítéka annak, hogy a megnövekedett feladatok ellenére is teljesítik éves tervüket a kazári bányaüzem dolgozói. S. L. A szocialista Izemért Az elmúlt év elején arra tettek ígéretet a szorospataki bányaüzemhez tartozó Kossuth lejtősakna bányászai, hogy a kongresszusi munkaversenyben a szocialista üzem cím elnyeréséért harcolnak. Mi több, ebben a nemes vetélkedésben párosversenyre szóllították a mátranováki Csipkés-bánya dolgozóit is. Bár a versenyt még nem értékelték, az azonban biztos, hogy az elmúlt esztendőben igen derekas munkát végeztek a Kossuth lejtősakna bányászai, vezetői. Éves mennyiségi tervükön felül például 3722 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Igen jelentős a szén tonnánkénti költségének egy százalékos csökkentése is. Ebben a versenyben éves átlagban 110 kilóval a produktív, és 80 kilogrammal pedig az összüziemi tervet túlteljesítették. Kossuth lejtősaknán jelenleg 7 brigád küzd a megtisztelő szocialista címért, de a bánya egész kollektívája mindent elkövet, hogy győztesen kerüljön ki ebből a versenyből, s elérjék, hogy a lejtősakna méltán viselhesse a szocialista üzem címet. Fényképezőgépünk lencséjével Kossuth lejtősakna bányászait kerestük fel munka közben. „i Lackó Bertalan vájár Kása Ferenc KISZ-titkár brigádjában dolgozik. Fontos munkát bíztak rá, ő kezeli a Kóta- féle felrakó gépet, — jó eredménynyel. Néki is kö- s- önhető, hogy a KISZ-brigád 110 százalékos vállalását 124,2 százalékra teljesítette. kiállítás nyílik A salgótarjAni munkásmozgalmi MÚZEUMBAN Újabb kiállítás előkészületeit kezdték meg a napokban a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumban. Vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyesen megnyitják Hnlápy János festőművész „A Balaton fényei és i'irá- gai" című kiállítását. A rendezvényen bárki részt vehet, aki érdeklődik a festőművészet iránt. — A salgótarjáni KPVDSZ székhazában tartotta értekezletét február 15-én a MÉSZÖV, a járási központok és földművesszövetkezeteinek elnökei és a MÉSZÖV, valamint a MÉK fő- és osztály- vezetőinek részvételével. Az ülésen az 1962-es év munka értékeléséről és az 1963-as feladatokról Pilinyi László, a MÉSZÖV Igazgatóságának Elnöke mondott beszámolót. Fent: A kitermelt szén kaparóberendezésen jut a csilletöltő állomásra. Itt Balga Béla végzi munkáját kifogástalanul Oldalt: Fontos a szén minőségének javítása is. Hornyák István, a a brigád tagja a kaparóberendezésről szedi le a palát. Ennek eredménye, hogy a megengedett 3,18 százalékos palatartalmat 3,16 százalékra csökkentette a brigád ^ lo*•/' í lllfp-' I ^mill's ■ . öGjáfSV . ói- v wflIS A lefejtett mező után újra biztosítani keli a munkahelyet. Ezt a nagyon is felelősségteljes munkát Rása Ferenc, a brigád vezetője látja el. Képünkön Oláh Istvánnal az ácsoláshoz szükséges bányafát készííi elő
