Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-13 / 12. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. február 13. Jííeu élezzük ntexj a tavaszi iiitaininkiáiují! A HIDEG TÉLI NAPOK után álig várjuk az első tavaszi szellőt és napsugarat, pedig ez az évszak nemcsak kellemes ajándékokat tartogat -számunkra, hanem sokszor kellemetlen meglepetésekkel Is szolgál. Tavasszal könnyebben kapjuk meg az influenzád mint máskor és sokszor a régóta fennálló betegségek is ilyenkor rosszabbodnak. Az egészséges emberek nagy része is tavasszal fáradságot, bágyadtságot érez) fogmosás közben pedig sokan veszik észre, hogy fogkeféjük véres lesz, föghúsuk vérzékenysége miatt. A tudományos kutatás kiderítette, hogy ezek a tünetek főleg C-vitamin hiányra vezethetők vissza. Mik azok a vitaminok és mi a szerepe a c-vitaminhak a szervezet életében? A táplálkozástudomány fejlődésével mind több olyan anyagot fedeztek fel, amelyek bár energiát nem képviselnek, mint a fehérje, zsír és cukor, mégis nélkülözhetetlenek az ember számára. Funk lengyel orvos ezeket az anyagokat vitaminoknak nevezte el. Az életvegytannal foglalkozó tudósok az elmúlt évtizedekben egész sor ilyen anyagot fedeztek fel. A gyümölcsökben és főzelékekben nagy mennyiségben jelenlevő C-vitamin hiánya az elmúlt évszázadokban nagy veszélyt jelentéit az emberiség számára. Az így létrejövő súlyos betegség, a Skorbut, főleg a hónapokig njHlt tengeren járó hajósok közül szedte áldazatait. Ez a betegség ma már alig fordul elő, de télen és a tavasz elején, amikor a legnehezebb friss gyümölcshöz, vagy főzelékhez hozzájutni, nálunk is gyakori a C-vitamin hiány. Az állapot gyengeséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal jár, az apró erek falának szakadé- kónysága miatt pedig a foghúson és a bőrön kis vérzések keletkezhetnek. A VIZSGALATOK EREDMÉNYEI szerint a C-vitamin hiánya á fizikai és szellemi teljesítőképességet is csökkenti. Az esetek többségében a fiatal hagyma, a retek és a friss saláta fogyasztásával egy csapásra megszűnnek ezek a hiánytünetek-, melyek- ~netrkifejlődése azonban — helyes táplálkozás esetén — télen is elkerülhető. A C-vitamin igen kényes ve- gyület, mely a több napon át a raktárakban heverő gyümölcsökben és zöldségfélékben hamarosan elromlik és a levesek, valamint a főzelékek szokásos elkészítési módja közben szintén könnyen tönkremegy. Melyek azok a könnyen beszerezhető ételek, melyek télen és kora tavaszvitamint? Mivel a vegyület savanyú közegben áll el a legtovább, a savanyú növények között kell szétnéznünk. A citromnál jóval olcsóbb C-vitamin forrás a nyers savanyúkáposzta, melynek levét ne öntsük ki, hanem közvetlenül a tálalás előtt keverjük az ételhez. A csipkebogyótea egész télen át kielégítheti C-vitamin szükségletünket. Amennyire kényes a C-vitamin a hő iránt, olyan jól tűri a hideget. Ebből azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy a mélyhűtött gyümölcsök és főzelékek megőrzik C-vitamin tartalmuk nagy részét, fogyasztásukkal tehát egész télen és tavaszon át pótolhatjuk vitaminszükségletünket. Nagy segítséget jelentenek ebből a szempontból a nálunk néhány éve forgalomba került, de külföldön már régen nagy népszerűségnek örvendő gyümölcslevek is. A „folyékony gyümölcs” lényegesen különbözik a szörpöktől. Ez utóbbiak előállításához egy- harmad rész gyümölcslével kétharmad rész kristálycukrot főznek össze és ezt vízzel még öt- tízszeresére hígítják. A gyümölcslé viszont maga az egészséges, friss gyümölcs kipréselt, erjedés- mentes leve, melyet minden vegyszer alkalmazása nélkül konzerválnak, Nálunk a kifacsart gyümölcslevet enyhén pasztőrözik és a palackozásig 0-fok körüli hőmérsékleten tárolják. A gyümölcsökön kívül egyes zöldségfélék is kitűnően tárolhatók ilyen módon. Ezek közül legnépszerűbb a paradicsomlé, amely a gyümölcsökhöz hasonlóan sok C-vita- mint tartalmaz. A MAGYAR GYÜMÖLCS világszerte híres. Almánk és megy- gyünk, kajszi- és őszibarackunk ize és zamata a világ legjobb gyümölcstermő országainak termékeivel is felveheti a versenyt. Legtöbb gyümölcsünk azonban évenként csak néhány hétig, esetleg egy-két hónapig kerülhet friss állapotban a fogyasztóhoz. A jól elkészített gyümölcslében viszont a friss gyümölcsnek csaknem valamennyi értékes része, így C-vitamin tartalma is megmarad. A gyorsan népszerűvé vált Almuska, Hírős, Meggylé és Oszlbaracklé tehát megszünteti legkedvesebb gyümölcseink fogyasztásának idény jellegét. Ennek Jelentősége népünk táplálkozásában szinte felmérhetetlen. A fentiekből látható, hogy a tavasz kellemetlen meglepetései megelőzhetők, szervezetünk ellenállóképessége pedig jelentősen fokozható. Dr. s. R. Lisznyai Kálmán, a palóc dalok költője A klasszikus beteljesülés elmaradt életében. Inkább az üstökösök példája illenék rá: hirtelen felgyűlt, s hamar kihunyt fénye. Mint érdekesség, az irodalmi lexikonok néhány lapjáról tekint ránk, de az értékelés különösebb igénye nélkül. 1823-ban született Heren- csényben, Nógrád megyében. A pozsonyi és eperjesi jurá- tusi évek jelentették számára a tulajdonképpeni pályakezdést. Kerényi és Sárossy társaságában, mint műkedvelő verselgetett. Bajza lapja, az Athenaeum 1840-ben közölte Szívemhez c. első versét Egyéniségének viliódzó pontja talán a szellemesség, amely kifogyhatatlanul sugárzott belőle. A változatos formák híve, aki végletekig merészkedik. Jókai így jellemzi: „Kisebb baja soha nincsen, mint halálos betegség, s ke................... ....... , vesebb pénzre soha nincs s zál is bőségesen szolgáltatnak C-' szükség, mint ezer pengő.” S Közös tánc a Benkő-házaspárral Nem bánta meg az, aki részt vett a Salgótarjáni Acélárugyár KISZ-szervezete által rendezett hétköznapi táncesten, ahol a nálunk és több más külföldi államban is közismert Benkő házaspár mutatott be több táncprodukciót. A fiatalok érdeklődéssel figyelték és nagy tapssal jutalmazták az egy-egy tánccal kapcsolatosan elmondott történeteket, majd a bemutatott régi és modem táncokat. Bemutatták a keringőt slaw- foxot, swinget, a szambát, amely dél-amerikai négerektől származik és Párizsban több módosítással kezdték terjeszteni. A twiszt, amely szintén Amerikából ered, de a legutóbbi tánckonferencián, ahol ezt a táncot is bemutatták. az európaiak csak több módosítással fogadták el. Lehet ezt a táncot is szépen ízlésesen táncolni, amint a Benkő házaspár is bemutatta. Mint ahogy 'ők mondják, a mi twisztelőink igen elrontották és még jobban eltúlzott formájában került hozzánk e tánc szám. Még nincs kialakulva: jelenleg a swing és a rock-and- roll között foglal helyet. De különben feltételezhető és ennek ígv is kell lenni, hogy kultúrált formát ölt majd nálunk is bizonyos idő elteltével. Az említett táncszámok Ízléses bemutatása mellett előadták saját szerzeményüket és összeállításukat a „pestikét”. Különben ezt már a TV képernyőjén is sokat láthatták. Az utóbbi időben ez a tánc egyre jobban tért hódít a fiatalok körében különösen ott, ahol táncklubbok is működnek; A legújabb táncok közül bemutatásra került a medison, amelyből helyszíni gyakorlati oktatást is tartottak, nem is kevés eredménnyel, mert a körben állók mindegyike magabiztosan gyakorolta az új tánc lépéseit. Nagyon megnyerte minden fiatal tetszését a tánc közbeni illemről tartott kisebb bemutató, amely természetesen nem enged meg olyasmit mind még sajnos több alkalommal lehet tapasztalni egyes helyeken, hogy a partnerek egymást rángatják, felkérés helyett ellökik a lánytól a fiút. A bemutató végén jövő terveikről kérdeztük meg a táncos házaspárt, melyre a következőket válaszolták: — Húsz éve táncolunk és tanítunk, de még szeretnénlc a jövőben is számps helyen sikeresen szerepelni, így ez- évben részt veszünk majd a „pestike” című táncunkkal a világ tánckonferencián, Nyu- gat-Németországban. Ezenkívül az Egressy klubbal Thü- ringiába teszünk egy látogatást, ahol egy nagyobb tánc klubban fogunk több napon keresztül oktatni. mégis annyi kedv és változatosság után megmaradt ugyanannak verseiben. Nem volt forradalmár, bár olykor véresen bizarr, s témája is kimerült a dalköltészet skáláján. Amikor Pestre költözött másodszor is, a legkiválóbb lapok munkatársaként üdvözölték: a Honderű, az Életképek és a Pesti Divatlap. A Tizek Társaság szervezése idején jelent meg egy verses füzete, Szegény legény dalai címmel. Népdalszerűség és rövidség jellemzi ezeket a verseket. A Tavaszi Dalok kötete (1847) talán a legkifejezőbbje egyéniségének: a felszíni formák, játék, légiesség, — minden mélység Kerülése. Petőfivel együtt emlegették, bár hiányzott belőle a lángoló költő intellektuális hajlama és szerelmi lírájában is távol állt Petőfi sokszor filozofikus mentalitásától. Műveiben felcsattanó diszharmónia, sokszori képzavar, egy még távoli irányzat furcsa árnyékát veti elénk, a szürrealizmusét. Mégis jelentett minden dala egy-egy fegyvert az induló forradalomban; A magyar nyelv használata és léte a nemzeti önállóság reményét keltette a kor íróiban. . A politikai élet a maga teljességében belejátszott minden „nyelvi megmozdulásba”. 1851-ben megjelent kötete, a Palóc dalok, 6000 példányban fogyott el. A kötetről így nyilatkozik a Pesti Napló: „a füzet tartalma népköltészetünk ős erejéből van merítve...” A Dalzongora megjelenése után halt meg, 1863-ban. Sajnálatra méltó, hogy tehetsége teljében is terméketlen mar^l^. Tóth Sándor Eredményeink és gondjaink a felnőttoktatásban A felnőttoktatás rpunká- javai, eredményeivel és hiányosságaival kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg a napokban a salgótarjáni városi tanács művelődésügyi bizottsága. A cél, hogy azokat a dolgozókat, akik a múltban az elemi iskola hat osztályát végezhették el, — hozzásegítsük a műveltség tá- gabb köréhez, az általános iskola VII. és VIII. osztályának ismereteihez, megtisztelő feladat pedagógusaink számára. Megtisztelő és fontos feladat, értékes eredmény, ha a hallgatókat képessé teszik arra, hogy szerzett tudásukat munkájukban alkalmazni tudják. A művelődési osztály tanácskozásán Csanádi Miklós, a dolgozók iskolájának igazgatója számolt be a felnőtt- oktatás féléves tapasztalatairól. Hangsúlyozta, ebben az oktatási formában különösen arra kell törekednie a pedagógusoknak, hogy a hallgatóknak ne csak a komfortos lakásokra, televízióra, gépkocsira legyen igényük, hanem a műveltség alapvető elemeire is. ügy kell tehát irányítani a munkát, hogy a hallgatókat „fertőzzük” meg a kultúra, tudomány, művészet iránti éhséggel, legyen hiányérzetük, ha nerp tájékozódnak a napi politikai, gazdasági, kultúrális , események dolgában. Beszámolt az igazgató arról, hogy amikor Salgótarjánban is > megszervezték a dolgozók önálló általános iskoláját sokan nem bízták az új iskola eredményességében. A tapasztalat azonban a szervezők elgondolásának helyességét igazolta. A feladat ugyan nem könnyű, mert az általános iskolai felnőtt oktatásban jelenleg három főhivatású és harmincöt óraadó nevelő dolgozik s a tanulócsoportok tíz különböző helyen tanulnak. Az eredményesség érdekében éppen ezért a jövőben már az ideinél korábban ismertetnünk kell. hogy a kihelyezett csoportok dologi és felszerelésbeli ellátásával kapcsolatban mi var a vállalatra, hivatalra.^ üzemre és mi az amit a művelődési szervek biztosítanak. Gondot okoz több helyen is például a táblai körző, volnalzó beszerzése, a szaktanár maximális lelkiismeretessége mellett is, hogyan tud' a fizikai és kémiai kísérletekhez eszközöket, anyagot biztosítani. Komoly feladatot és gondot jelent a felnőttoktatásban az előképzettség felülvizsgálata. Itt nincs helye a liberalizmusnak, szigorúan be kell tartani, hogy ötödik osztályos iskolai bizonyítvánnyal esetenként elbírálva engedhető meg a hallgatók VII. osztályba lépése és akkor is csak úgy, ha a hallgató magántanuló legkésőbb novem- ben végéig levizsgázik a hatodik osztályból. iskola munkáját eredményességét szinte döntő módon befolyásolja a hal- gatók iskolai munkához való viszonya. Régebbi tapasztalat már a pedagógusok körében hogy ahol a munkahelyi vezető, szakszervezeti bizalmi, pártbizalmi, párttitkár törődik az emberek továbbtanulásának feltételeivel, érdeklődik eredményeik iránt., ott nincs különösebb probléma. Ezzel kapcsolatosan már jó példákat is találatunk, örvendetes, ahogy a felnőtt oktatásban résztvevők eredményeit figyelemmel kisérik például Kovács József, az acélgyári művelődési ház igazgatja, a mentőállomás részéről őr. Szabó Ferenczy Ernő, a járási ^ rendőrkapitányságtól Butkai András elvtárs. Sajnos. a felnőttoktatással kapcsolatosan számos helven. üzemben, vállalatnál érdektelenséggel is találkozni . lehet. Amilyen örvendetes például, hogy az aszfaltút építő vállalat vezetői mindent megtesznek, hogy a mostoha körülmények között legnagyobb segítségére legyenek dolgozóik továbbtanulásának és Missuth Gábor mérnök, Török Kálmán mérnök, a számtan, mértan tudományának elsajátításában korrepetálnak. Szarka Sándomé vállalati dolgozó pedig lelke volt az iskola szervezésének, épp any- nyira sajnálatos és szomorú, hogy egyes üzemek, vállalatok. mint a Salgó étterem, a szolgáltató üzem, az acélárugyár és !egkivált a MÁV fűtőháza érdektelenséget mutatnak. A MÁV 17 beiratkozott hallgatója szinte alig vesz részt, az oktatáson való részvételhez olyan is akad, akit az óráról visznek cl munkára. A problémák, gondok okait vizsgálva foglalkozott az értekezlet az üzemek felelősségével és azokkal a tennivalókkal, amelyek javíthatnak a helyzeten. Molnár Pál, a Nógrád megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a felnőttoktatás öt éves tervének elkészítésére hívta fel a figyelmet. Ez a feladat a városi tanács művelődési osztályára vár. Beszámolt arról, hogy a járásban is lesznek kihelyezett osztályok, létrehívnak önálló iskolákat. Javasolta, hogy az üzemek gazdasági vezetői is vegyenek részt a felnőttoktatás szervezésében, az üzemek a rendelkezésükre álló lehetőségek között biztosítsanak kellő mennyiségű és megfelelő színvonalú szemléltető anyagot az iskolának. ti avasi Károly nevelő szóvá tette, hogy egyes üzemeknél, mint a bányánál is, igen kevés a felnőttoktatásra jelentkező, pedig 800 dolgozót számlálhatunk, aki nem végezte el a nyolc általános iskolát. Godó, László, a városi pártbizottság ágit prop. osztályának főelőadója a párttagok kötelességét, példamutatásának fontosságát hangsúlyozta. Az értekezlet a féléves munka alapján azt a tapasztalatot összegezheti, hogy a dolgozók önálló általános iskolájának létrehívása szükséges és feltétlenül helyes kezdeményezés volt. Hogy azonban munkája teljes eredményre vezessen, ahhoz a társadalmi szervek, 'üzemek messzemenő, az eddiginél jóval megértőbb és hathatósabb támogatására van szüksége. ülésezett a salgótarjáni járás mezőgazdasági szakbizottsága Az elmúlt hét végén tartotta alakuló ülését az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága mellett működő mezőgazdasági szakbizottság. A szakbizottságban helyét kapták a járási tanács és a Kisterenyei Állami Gazdaság szakemberei, termelőszövetkezeti elnökök és mezőgazdászok. A mezőgazdasági szakbizottság a szaktanácsadásokon kívül, az ülésen elhangzottak alapján tervet készít a járás mezőgazdasági termelésének fejlesztésére. Különös gondot fordítanak ebben a tervben a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítására. A megyei nőtanács és a MÉSZÖV közős tanácskozása Az országos nőbizottság tavaly több megyében megvizs gálta a földművesszövetkezetek, valamint a választott szervek nőtagjainak munkáját. hogyan segítik a földművesszövetkezetek előtt álló feladatok végrehajtását. E tapasztalatok alapján a megyei nőtanács és a MÉSZÖV február 11-én Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében értekezletet tartott. Az értekezlet célja volt, hogy a tapasztalatokon kívül megbeszéljék a kereskedelmi munka társadalmi ellenőrzését, a háztáji gazdaságokból a baromfi, tojás, zöldség, gyümölcs-felvásárlást, vala- mint a falusi szolgáltatások helyzetét. NEM SZERETI AZ ÚJSÁGÍRÓKAT Az igazgató, nem hiába forgott ahnyit riporter kézben, hamar átvette az irányítást, perceken belül dobni óhajtotta a sajtó emberét. — Na, mondja el hát gyorsan, gyorsan, mit akar, nincs sok időm i ami kevés van, nem újságírókra pazarolom. Mit szúrtak ki már megint? Melyik szűk keresztmetszetemre feküdtek rá? Jaj, micsoda emberek maguk, ki nem állom az újságírókat, már megbocsásson. — Kérem, kérem — dadogta a vádlott újságíró, szemüvegét törölgetve, — az üzem fiataljairól van szó... Akkorát dördült az igazgató hangja, mint az ágyú, a kezdő Egon Ervin Kisch szívdobogása a duplájára emelkedett, a szomszéd szobákban egy pillanatra megakadt a gépelés. — Már megint mi bajuk a fiatalokkal? Valami bajuk mindig van. Hogy lógnak, lé- becolnak, mi? Hej, ki nem állom a kotnyeleskedésüket, a szakszerűtlenségüket! Ez az, a szakszerűtlenségüket, már megbocsásson. Kérem. Kérem. Arról van szó, hogy ■ van itt egy ki- szista újító brigád. Az újságíró dobhártyáján kopogott a szó, mint a jégeső: — Van. Van. Na és ha van? Mit akar ebből kihozni? Jaj maguk, szégyenei a világnak... már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Meglátogattam ezeket a fiatalokat. — Hogyan? Az én engedélyem nélkül meglátogatta őket? — Irééénke! — Tessék, igazgató kartárs. — Küldje csak föl a rendészet vezetőjét. — Csakúgy meglátogatta a műhelyt! Néha egy kanál vízben meg tudnám fojtani az... már megbocsásson. — Kérem. Kérem. Megláto- gttam ezeket a fiatalokat és meggyőződtem róla, hogy kitűnő dolgokat■ csinálnak. — Folytassa csak, folytassa. Mire akar kilyukadni, mikor jön a de? Ki nem állom a praktikájukat... már megbocsásson. • — .. .és a fiatalok azt mondták. De nem haragszik? — De haragszom. De ez magát ne érdekelje. írja csak meg, nem először terítettek ki. Újságírók, micsoda népség. .. már megbocsásson. — És azt mondták, hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se mentek volna. Mondták, hogy az „öreg”..'. — így mondták, hogy az öreg? Haszontalan kölykök! Beszéljen csak nyugodtan, azéft látom, . az érem másik oldalát is nézi. — ... hogy az „öreg” nagyszerű tanácsai aranyat értek. Hogy az igazgató elvtárs nélkül semmire se mentek volna. — Na, na. Túloznak. De azért csak beszéljen. Csak bátranbökji ki, ami a szívén fekszik, elbírom a kritikát. Ugyan már, ne legyen olyan elfogódott! — Irénkee! Két feketét! — Egyszóval, megállapítottam, hogy ön sokat tett ezekért a gyerekekért. — Na, na kérem, legalább maga ne túlozzon. — De ha egyszer csakugyan ezt mondták. — Jó, jó kérlek, már megbocsáss, de én vagyok az idősebb, nem szeretem a hízelgést. Persze, nem mondom, vannak jó meglátásaid. Egész jók a meglátásaid. — Vqyan, én csak... — Te csak ne szerénykedj, kérlek. Jól ismerem az újságírókat, de te valahogy más vagy. — Köszönöm Irénke. — Te kérlek szépen, nagyon helyesen hibáztál rá egyes dolgokra, nagyon helyesen. — Ne tessék már ilyeneket mondani. Liter bort fizetsz, mert nem tegeztél vissza. Te ■kérlek szépen, úgy látom, te már újtípusú újságíró vagy. Tudod, milyen nagy szó ez? Pszh, aki szakszerűen ír. Ez az, szakszerűen írni! A legnagyobb dolog, amit el tudok képzelni. — Szegény kis gyakornok vagyok. — Hagyd már a fenébe ezt a szerénységet! De épp ezt szeretem benned, Hát ez meg ki a pokol? Ja, persze, a rendész, a Lontai! Jöjjön csak barátom, jöjjön, bemutatom magát»az én kedves újságíró barátomnak... Nagy S. József
