Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-13 / 12. szám
1983. február 13. 5 nógrádi népújság tu É f* tg termelőszövetkezet. __ zarszamado közgyűlés A múlt hét végén és e hét elején tartották megyénkben a legtöbb zárszámadó közgyűlést. Két járásban már befejeződtek a tavalyi év munkáját mérlegelő közgyűlések. A rétsági járásban a múlt hét péntekjén tartották meg az utolsó zárszámadó közgyűlést a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezetben. A balassagyarmati járásban is befejeződött már a termelőszövetkezetek számvetése. Az utolsó közgyűlés Bercelen volt a Vörös Csilla'g Termelőszövetkezetben. Vasárnap egyetlen járásban sem volt zárszámadás. A hétvégi és hételeji rekordot a salgótarjáni járásban érték el, mert itt szombaton, hétfőn és keddi napon összesen 13 zárszámadó közgyűlést rendeztek. A pásztói járásban szombaton két helyen vitatták meg a múlt évi gazdálkodás ered- • ményeit, s az idei tennivalókat, Hétfőn Bé- -en, kedden Cserhátszentivánon és Bokoron volt, ma pedig Bujákon lesz közgyűlés. A közgyűlések a szécsényi járásban is befejezéshez közelednek. Ezekben a napokban öt községben. Endrefalván, Hollókőn, Karancs- ságon, Szécsényfelfalun és Pilinyben rendeztek zárzszámadó közgyűlést. ami így csupán 6519 forint. A szövetkezetiek közgyűlésén résztvett Cs. Nagy László elvtárs, a helybeli állami gazdaság igazgatója is, aki már régóta figyelemmel kíséri és segíti a szövetkezet munkáját. Az állami gazdaság igazZöldségtermesztés Nógrád megyében (t.) Egy munkaegység értéke: 50 forint 25 fillér Sokan vitatják azt, hogy ták el, amely mögött meg- re tett szert: az egy tagra ipari vidéken és a nógrádi felelő termelés is állt. Az iu}ó jövedelem értéke meg- dimbes-dombos tájon is 1^ n50 holdas szövetkezetnek’ koZehtl ° 10 ezer 1°Tmtot' hét jó szövetkezetét létre 1 hozni. A mátraverebélyi MárA szövetkezet tiszta jövedel- 178 tagja így szép jövedelem- me meghaladja az 1,7 millió cius 15. Termelőszövetkezet * ennek a hiedelemnek eleven cáfolata. Ez a szövetkezet ugyanis most hároméves, de még egyetlen évben sem fizettek 40 forintnál kevesebbet egv munkaegységre. 1960- ban 43,20, 1961-ben 40,05, és 1962-ben pedig 50,25 forintot ér egy munkaegység. Ha Nagy Gyulát, a szövetkezet fiatal elnökét faggatjuk, akkor a jó eredmények titkai közt első helyen a mátraverebélyi szövetkezeti tagok és közülük is elsősorban az asszonyok szorgalmára utal. A tsz-tagok viszont a vezetés erejét, szakértelmét dicsérik. Mindkettőben van igazság, ehhez csak annyit fűznénk még hozzá, sokat jelentett az is, hogy megtalálták a jövedelemelosztás és premizálás megfelelő módozatát, azonkívül rendkívül ügyeltek arra, nehogy munkaegység hígítást kövessenek el. Csak Nagy Gyula, azt a munkaegységet számolvctkezet elnöke forintot. Kosik Pál, tehenész, a zár- '.zámadó közgyűlésen elmondotta, milyen keserves életük .volt, amíg gazdasági cselédek voltak. Ö az idén egyedül dolgozott a termelőszövetkezetben a családból , és egyéni jövedelme a következőképpen alakult: teljesített 534 munkaegységet, természetben kapott 17 mázsa búzát, 15 mázsa árpát, 24 mázsa morzsolt kukoricát és 134 Cs. Nagy László elvtárs, a kiló cukrot. Ezen felül 14 400 Sziráki Állami Gazdaság forint készpénzt is felvett, igazgatója, a sziráki Üj Ta- S hogy a verebélyi tsz-tagok vasz Termelőszövetkezet üj mennyire bíznak a szövetke- elnöke kezeti gazdálkodás fölényében és biztonságában, arra .. . , , ió példa özv. Verebélyi Jó- gatoJf( hozzászólásában el- .. . , . , mondta, hogy „az erősebb sezsefne felszólalása, aki a leg- gítse a gyengét” mozgalom ke- nagyobb komolysággal arra rétében nehéz munkája mel- biztatta a vezetőséget és tag- lett is vállalja a szövetkezet •ságot, hogy a következő esz- aha a tagsag .™g. ’ . ................ . , választja. A hozzászólok tobbt endokben közös összefogás- sége a vezetés megjavításá- termelőszö- sál 60—70 forintra emeljék val foglalkozott, s nagy heegy munkaegység értékét. (2.) Az állami gazdaság igazgatóját választották elnöküknek lyesléssel fogadta Cs. Nagy elvtárs bejelentését. Matúz elvtárs röviden foglalkozott hozzászólásában a szövetkezet gondjaival, nagyon helyeselte, hogy az állami gazdaság igazgatója válSzombaton délután tartotta másán dolgozott. A kapás- A gazdálkodás eredményte- 'alta a szövetkezet vezetését, meg zárszámadó közgyűlését területeket kiosztották, meg- lenségében igen nagy része ^‘ntegy példát mutatva az a sziráki Üj Tavasz Termelő- munkálták, azonban ennek van a mostoha időjárásnak, a ‘amj gazdaságok szakembe- szövetkezet, amelyen részt ellenére igen alacsonyak let- de szakszerűbb vezetéssel, remekvett Matúz József elvtárs, a tek a termésátlagok. Az ál- következetes ellenőrzéssel és A közgyűlés tagsága a hoz- megyei pártbizottság titkára lattenyésztésben is eredmény- irányítással, jobb eredménye- zászólások után újjáválaSz- is. A közgyűlés résztvevőinek telenül gazdálkodtak. A rossz két lehetett volna elérni. Jó- tóttá a vezetőséget Cs Nagy Sztrehárszki István elnök takarmányhelyzet jelentősen val nagyobb lehetne az egy László elvtársat bizalommal számolt be a múlt év mun- közrejátszott ebben. tagra jutó évi jövedelem is, fogadta elnökének, kájáról. » Az Üj Tavaszban mintegy 600 ezer forint mérleghiánynyal, zárták az évet. A súlyos eredménytelenség „ ellenére is, bármennyire hihetet Nógrád megye domborzati és éghajlati adottságait ismerve inkább a szántóföldi .öldségtermesztést javasolhattak a megye termelőszövetkezeteinek. Azonban ott, ahol a lehetőségek adottak ott á korai szabadföldi zöldség- termesztést is helyes megvalósítani. Itt elsősorban a balassagyarmati, pásztói és a szécsényi járás termelőszövetkezeteinek egy része jöhet számításba. Salgótarján és az iparmedence zöldségellátása érdedében azonban helyes a salgótarjáni járás néhány termelőszövetkezeténél, valamint a rétsági járásban is meghonosítani a zöldségtermesz- *ést. Nógrád megyében 1960-ban 3019 holdon termesztettek zöldséget. A területnek 97 százalékán szárazföldi termesztést folytattak. A terme- I lőszövetkezetek jelentős része nem rendelkezett kellő | szakismerettel, hozzáértő kertésszel, s így az átlagtermések alacsonyak voltak. Éppen ezért az elkövetkezendő időszakban meg kell teremtenünk a zöldségtermesztés alapvető feltételeit, hozzáértő szakembereket, szakmunkásokat kell kiképeznünk, akik a termelőszövetkezetben irányítják a zöldségtermesztést. 1962-ben, — a korai időszakot kivéve — biztosítva volt a megye zöldségellátá- 9a. Tavaly a megyében az egy főre jutó zöldségfogyasztás átlagosan 60—65 kilogramm volt. Ezt a mennyiséget 1980-ig a tervek szerint mintegy 80—85 kilogrammra emeljük. A tervek szerint 1980-ig a megyében 6800 holdra emelkedik a zöldségfélék termőterülete. Ez 1600 kataszt- rális holddal nagyobb, mint ahány holdon az idén zöldséget termelnek a mezőgazdasági nagyüzemek, s 1300 holddal meghaladja azt a területét is. amennyire a közös gazdaságok 1965-ig, az ötéves terv végéig növelik a zöldségtermő területek nagyságát. A zöldségtermő területek növekedése mellett a cél az, hogy növekedjenek egységnyi területen a hozamok is. A tervek szerint a termésátlagok a fő növényféleségekből 1980- ig az alábbiak szerint alakulnak. Termésátlagok alakulása 19S0-1?. (A termésátlag mázsában és az Összes termés vagonban értendő) Megnevezés: Termésátlag össz. term. c « a F 73 H ,s N ^ w o Termésátlag Ossz. term. I Termésá tlag f i SlS V) ■** o s5 H 4 ö 1960-ban 1963-ban 1965-ben 1965—1970 1970-1980 Paprika 50 61 60 99 65 135 70 140 80 200 Paradicsom 70 SÍ 80 196 80 240 90 270 100 350 Vöröshagyma 54 54 55 187 60 204 60 210 70 280 Káposzta 111 466 120 360 120 360 130 455 150 600 Egyéb zöldség 50 702 35 1452 35 1526 35 1680 35 1990 összesen: 1364 2294 2465 2755 3520 (3.) Három év után gyengéből erős szövetkezet Öröm volt hallgatni, hogy lomány férőhelyeinek gond- volt, az idén 43 forintot osz- hehalmi rii F.l»t MnveHee. ját is és az előző két év- tottak. a héhalmi Üj Élet szövetke- lenül hangzik, a legtöbb tér- zetben teljes lett a gépesí- ben annyira ingadozó mün- melőszövetkezeti tag szorgal- tés, megoldották az állatál(4.) Eredménnyel járt a mátramindszenti és a szuhai tsz egyesítése Szombaton délelőtt tartót- ben a múlt évben átlagosan ta zárszámadói közgyűlését 25,21 forint volt a munka- Szuhán, a művelődési otthon- egység értéke. Most az anyában a mátramindszenti Mát- gi érdekeltség alkalmazásá- ragyöngye' Termelöszövetke- val a közös gazdaságban zet. A közös gazdaság két 39.40 forint a munkaegység termelőszövetkezet egyesülő- értéke. A termelőszövetkezet séből jött létre. Egy észtén- ben 1 millió 817 ezer forinto: deje, hogy a szuhai és a fizettek ki részesedésként s mátramindszenti termelőszö- tagoknak, s a földdel belé vetkezeti tagok elhatározták; pett tagok 132 ezer forint©' 1962-ben közös terv alapján, kaptak föld járadékként, együtt dolgoznak. S ahogy er- . term©lős7övetke7eth©n ről Bakos Gábor, a termelő- A h "znos munkav™y szövetkezet elnöke mos* a Lonf/kozott ki T makacsazarszamadasi közgyűlésén be- . . termelőszövetkezeti számolt a két termelöszövet- patok’ a termelőszövetkezeti kezet egyesítése egy csaknem 3 ezer holdas gazA tavalyi év jó eredmétagok között. Ennek eredmé ear- nyeképpen nemcsak a szövetkezeti tagok részesedése nöA héhalmi Üj Élet Termelőszövetkezet szombaton rendezett zárszámadó közgyűlésén részt vett és felszólalt Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is Megnövekedett forgalom a szezonvégi kiárusításban dasággá, igen eredményes vekedett hanem 2 millió 629 kaegység értéket megszilárdí- nyeít a szorgalmas, kiegyen- volt- . ezer forintra nőtt a termelő- tottak- Tavaly egy munka- súlyozott munkának köszönA két termelőszövetkezet- szövetkezet tiszta vagyona is. egység értéke 33,36 forint hetik a héhalmiak. A száraz , esztendő által okozott károkat a jó gazda gondosságával értékben bepótolták; így a veszteségek ellenére is sikerült a terveket teljesíteni. Ezt csak okos, előrelátó gazdálkodással lehetett megvalósítani. A gazdálkodásra jellemző, hogy figyelembe vette a háztáji gazdaságokban levő állatállományt is: a háztáji állatok részére úgy biztosítottak szénát, hogy a rétet résziben kaszáltatták. A héhalmiak az idén legfontosabb feladatuknak tartják az állattenyésztés színvonalának emelését, a tejhozam növelését, a tervszerűbb takarmányozás kialakítását, a hízóállatok gyorsabb meghiz- lalását. Az idén még tervszerűbben szeretnék a növény- termesztés és állattenyésztés munkáját összehangolni. A lehetőségeket már megteremtették hozzá. A tél segítette is, zavarta is a télvégi kiárusítást. Zavarta, mert a közlekedési viszonyok megromlása néhány nagyon keresett áru utánpótlását késleltette egy kissé. Segítette, mert az idényvégi áruk közé nagyon sok olyan cikk került, amelyeket éppen a hidegek miatt kerestek. Szinte uralkodott a kiárusítás fölött a női konfekció — most végre valóban idényvégi kiárusítást csaphattak a kereskedők. Hatalmas volt a kereslet a többi között női velour blúzok, bundanadrágok, svájci ingek, nadrágok. férfi bolyhos ingek iránt. Kapósak voltak a kínai frottír törülközők, gyermek és férfi műbőrkabátok. Az idei szezonvégi kiárusításra jellemző, hogy szinte minden kereskedelmi vállalat nagyobb forgalomról számolhat be a tavalyi idényvégi kiárusításhoz képest. Különösen szembetűnő ez a Salgótarjáni Állami Áruházban. Míg a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat első heti forgalma 15 százalékkal haladja meg a tavalyi első hét eredményeit, az Állami Áruházban majdnem kétszerese annak. Női konfekció osztály csaknem háromszorta, kalap-bőrdíszmű osztály négyszerié, kötöttáru osztálya pedig több, mint hatszorta nagyobb forgalmat bonyolított lé ezúttal, mint a tavalyi szezonvégi kiárusítás első hetében. Nem tagadható, ebben nagy szerepet játszott, hogy az árüház vezetői időben gondoskodtak néhány keresett cikk utánpótlásáról, hasonlóképpen annak, hogy a vásárlókat időről-időre a hangosbeszélő köszönti, eligazítja, s az eladók — a „rumli” ellenére — előzékenyek és udvariasak. A tervek szerint tehát 2156 vagonnal termel több zöldséget Nógrád megye 1980-ban. mint az 1960-as évben Ez a termésmennyiség biztosítja az egy főre jutó zöldségfogyasztás növekedését a megyében, ellátja a konzervgyárakat s bizonyos mennyiségű zöldségfélét a szomszédos megyék részére is biztosíthatunk. E tervek készítésénél figyelembe vettük, hogy a zöldségtermő területek növelésével, a hozamok növelésével párhuzamosan megfelelő gépekkel, elegendő műtrágyával látjuk el a termelőszövetke- ■ zeteket, biztosítsuk, hogy va lamennyi nagyüzemi kertészetben megfelelő szakember irányítsa a munkálatokat. Ennek megfelelően 1965-ben 8839, 1965-től 1970-ig 8445. 1970-től 1980-ig pedig 7531 mérnökre, technikusra, szakmunkásra. s más egyéb munkát végző dolgozóra van szükség a megyében. A gépesítés mértékével nyilvánvalóan csökken a fizikai munkát végző kertészeti dolgozók száma. A terveknek megfelelően évenként mintegy 40 kertészeti szakmunkást képezünk ki. A cél az, hogy a szövetkezeti tagok tanuljanak a szakmunkásképző tanfolyamokon. az iskola elvégzése után a termelőszövetkezetben dolgozzanak. Ismerve az adottságokat, a paprika és paradicsom termesztése a balassagyarmati, a pásztói és a szécsényi járásokban lehetséges. Kisebb mértékben azonban a salgótarjáni és a rétsági járásokban is. Vöröshagyma a megye egész területén jól díszlik. A paprika elsősorban az öntözhető területeken, a kései káposzta pedig az Ipoly menti községekben termeszthető, ahol e kultúrának már eddig is nagy hagyománya van. Az egyéb zöldségfélék, mint például a zöldborsó, az uborka, a pásztói és a balassagyarmati valamint a rétsági járások községeiben termeszthető, azonban feltétlenül figyelembe kell venni a hagyományos termesztési módszereket is. A megye területén 1980-ig mintegy 23-24 ezer hold válik öntözhetővé. A rárósi tárolóból ezer holdat, csőkutak- ból 500 holdat, vízfolyásokból ugyancsak 500 holdat, s egyéb tározókból pedig 2500 holdat lehet öntözni. Az öntözhető területek növekedésével a munkaerő ellátás és megfelelő szakemberek biztosításával megvalósítható a megyében a zöldségfélék szabadföldi, korai termesztése is. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a zöldáru az eddiginél 10—14 nappal korábban kerüljön piacra. Ezzel javul a lakosság ellátása, de nagyobb bevételhez jutnak a zöldségtermesztő közös gazdaságok is. E célkitűzés megvalósítása érdekében 1980-ig 15—20 termelőszövetkezetnél bevezetik a nagyüzemi pa- lántaneyelést is. A tervek szerint egy hajtóház épül a Salgótarjánban megépülő hőerőmű mellett, amelynek fűtését távvezetékkel aránylag olcsón megoldhatjuk. A zöldségtermesztés a termés betakarításának kivételével teljes egészében gépesíthető. A gépesítés feltétele elsősorban az, hogy a zölségter- mesztésre megfelelő területet válasszanak a közös gazdaságok. Jelenleg a megyében három palántázógép és 34 RS—09-es traktor van. A rendkívül fontos gének számát 1930-ig palánfázógépből 25-re, RS—09-cs traktorból pedig 45-re növeljük. Tudott dolog, hogy a zöldségtermesztés a trágyaigényes kultúrák közé tartozik, amelyet mésinkább növel az öntözéses termesztés megvalósítása. A tervek szerint mintegy 6—8 ezer vagon trágya szükséges ahhoz, hogy a zöldségfélék termesztése sikeres legyen. Ennek érdekében a tőzeggel kevert fekáltrágvát az eddigieknél nagyobb mértékben kell felhasználni a kertészetben Nagybátony, Salgótarján, Bala.ssanvarmat, Pásztó és Szécsény környékén. E tervek megvalósítása elősegíti a lakosság zöldsé<rellá- tésót. s a belterjes gazdá’ko- dási ág nagy jövedelmet biztosít a zöldségtermelő mező- gazdas-Sgi. namrüzemeknek is. Lot bari desz Imre. megyei kertészeti felügyelő
