Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-09 / 11. szám

2 AZ ÁTVÁLTOZÓ MŰVÉSZ ÖLTÖZŐJÉBEN Adenauer: Gyorsan, a washingtoni kosztümöt! A Ken­nedy jelenet kövei kézi ki LELTÁROZÁS KATANGÁBAN De Gaulle: — Hát te is fiam Brutus!!? NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Bffogys&at alakult a közlekfdéi ? Meghatszorozódott, a magánkocsik száma Megyénkben a vasúthálózat viszonylag kevés községet kapcsol be az országos közle­kedésbe. Ezért nagy a jelen­tősége az autóközlekedésnek. Már a. felszabadulás óta nagy gondot fordítottak arra, hogy a gcpjárműközlekedést széle­sítsék. Különösen 1956 után értünk el nagy eredményeket a közlekedés ilyen irányú fej­lesztésében. Az volt a leg­főbb törekvés, hogy az uta­zóközönségnek kulturált közúti utazást biztosítsanak. Megyénkben 1958-ban a tá­volsági járatokat és üzemi munkások szállítását 189 sze­mélyszállító gépkocsi látta el. 1962-re ezeknek' a személy­szállításra alkalmas gépko­csiknak a számát 245-re emel­ték. Azonban a kulturált utazást nem csupán az autó­buszok számának növekedése fejezi ki, hanem az is, hogy ezeket a .járműveket a legmodernebb autóbuszok­kal cserélik fel. Ma már meghonosodott a helyijárati közlekedés is. 1958-ban csupán Salgótarján­ban volt helyijárat, amelyet öt gépkocsival bonyolítottak le. Ezzel szemben 1962-ben a helyijáratú autóbuszok szá­ma 13 darabra emelkedett és ebből Salgótarjánban 10. Nagybátonyban 2, Balassa­gyarmaton pedig 1 kocsi köz­lekedik. Szélesedett a községek autóbuszforgalomba való bekapcsolása is. 1958-ig az autóbuszforgalom­ba bekapcsolt községek szá­ma 110 volt. 1962-ben már ez a szám 123-ra emelkedett. Ebben az évben került sor még három községnek az au­tóbuszforgalom hálózatába való bekapcsolására. Egyéb két ez évben a köz­úti közlekedés fejlesztése so­rán a következő célkitűzése­ket valósítják meg: Kistere- nyén a helyi forgalom lebo­nyolítására egy autóbuszt biztosítanak. Salgótarján helyi Tüzel fogott a rnliaja Belehalt égési sebeibe a Somoskőújfalui elárusítónő közlekedésének sűrítésére pe­dig további autóbuszokat he­lyeznek üzembe. Szirák kör­zetében Nógrád megyéhez csatolják a 16 és 4-es sz. AKÖV által lebonyolított au­tóbuszjáratokat. 1963-ban sor kerül 69 bódés személyszállító gép­kocsinak hatvan Ikarus- ra való kicserélésére. Jelentősen fejlődött 1962- ben megyénk gépjárműpark­ja más vonatkozásban is. Amíg 1958-ban 3855 darab motorkerékpár volt, ez a szám 1962-re 5469 darabra emelkedett. Az egyéb gépjár­művek száma 1958-ban 881 darab volt, tavaly már 1567- re emelkedett. A személygép­járművek száma a következő­képpen alakult: 1958-ban 169 darab volt, 1962-ben pedig 569. A közhasználatú teher­gépkocsik száma 125. 1962-ben pedig már 224 darab. 1963-ra a szállítás fejlesztésére újabb 70 darab tehergépkocsit biz­tosítanak. Érdekesen alakul a magán- tulajdonban lévő személygép­kocsik száma is: 1958-ban mindössze 71 darab volt. 1.962- ig a kocsik száma 448-ra emelkedett 1963. február EGY LÁNY , A 3ELÖLTEK KÖZÜ Zólyomi Mária jobbágyi leányt a KISZ-szervezetben és a termelőszövetkezetben végzett példamutató munkája aj apján javasolták járási ta­nácstagnak. Ez a fiatal leány az iskola elvégzése után « községi KISZ-szervezet veze­tőségi tagjaként lelkesen ki­veszi a részét az ifjúsági munkából, de nem marad el igyekezetben a termelőszövet- kezeiben sem. Édesanyjával együtt tavaly 220 munkaegy- séget teljesítettek. Példamu-t tatásával több fiatal leányt vont be a termelőszövetkezet munkájába.-----------------**►'«►'*»*----------------­R ák és tüdőszűrés, felvilágosító előadások a Salgótarjáni Vöröskereszt programjában A januári rendkívüli hideg napok egyikén szomorú tűz- tragédianak lett áldozata a somoskőujfalui Angyal Pálné. A földművesszövetkezet zöld­séges boltjának elárusítója volt s az egyik reggel a szo­kottnál erősebben tüzelt be az üzlethelyiség kályhájába. Minthogy még így is fázott közvetlenül a kályha mellé állt melegedni. A nagy hő hatására Angyalné ruházata tüzet fogott. A szerencsétlen asszony ijedségében a segít­ségére siető vásárlók közre­működésével is csak súlyos égési sebek árán tudta levet­ni magáról égő ruháit $ az­tán ájult an esett; össze Angyal Pálitól kór1' zba szállították, de ott minién mentési kísérlet ellenére há-i rom . nap múlva belehalt'se­beibe. Ez a fájdalmas példa is fi­gyelmeztető, hogy a kemény hideg ellen alkalmazott erő­sebb tüzelés fokozottabb gondosságot, elővigyázatossá­got lciván. Különösen gyer­mekeink tudatlansága okoz­hat súlyos szerencsétlenséget, de még felnőttek is áldoza­túl eshetnek figyelmetlensé­güknek. A tűzhely vágj' kályha közelében gyúlékony anyagot ne tartsunk s óva­kodjunk tűzveszélyes folya­dékokkal (olaj, benzin) törté­nő alágyújtóstól vagy tűz-, élesztéstől. Téli oktatás az fmsz-eknéi A MÉSZÖV szervezésében 4 előadásból álló oktatás in­dult a földművesszövetkeze­teknél. A tanfolyamok tema­tikája felöleli a földművessző­vel .izetek ‘törheäskervezeti és' "gazdasági feladatait;'' az MSZMP' VIII., valamint a SZÖVOSZ V. kongresszusa határozatai alapján. Előadás hangzik el többek között a választott vezetőségi tágok jogairól és kötelességeiről; a háztáji gazdaságok jelentősé­géről, a szerződéskötési és felvásárlási tervek teljesíté­sének, valamint a vagyonvé­delmi és ellenőrzési munka gyakorlati kérdéseiről. Február 8-án ülést tartott a Vöröskereszt Salgótarján vá­rosi vezetősége. Az ülésen beszámoló hangzott el a szer­vezet elmúlt évi munkájáról, majd elfogadták a Vöröske­reszt vezetősége 1963. évre szóló programtervezetét. A vezetőség megállapítot­ta, hogy az elmúlt esztendő­ben egyenletesen, szépen fej­lődött a város vöröskeresztes szervezeteinek munkája, ki­magasló sikereket' értek el , a véradásba«!, az egészségügyi felvilágosító munkában és a tisztasági mozgalomban. Ha­sonló feladatok elvégzését szabták meg maguknak az idei esztendőre is. A város­ban az év végéig 12 véradási napot tartanak majd. Ezenkí­vül tovább tökéletesítik a közegészségügy és járvány­ügy feladatainak elvégzésé­vel a városok lakóinak egész­ségvédelmét. A tisztasági I I mozgalom tovább szélesítése, mellett ebben igen fontos szerepet tölt be a tbc elleni küzdelem is. A városban több felvilágosító előadást és tüdő­szűrő vizsgálatot szerveznek év végéig. Tovább népszerű­sítik a rákszűrést, havonta legalább ú.iabb 100 nőnél végzik el a vizsgálatot. A Vöröskereszt számára továbbra is jelentős feladat az anya- és csecsemővéde­lem. Az oktatáshoz anyák is­koláját indítanak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcso­latos feladatokra is progra­mot, dolgoztak ki. Aktívabban segítik az eddiginél a Vörös- kereszthez forduló öregeket, több öregek napját szervez­nek és a hagyományos for­ma mellett az öregek napját összekötik ifjúsági találkozó­val is. A programban nagy gondot fordítanak a cigány lakosság védelmére és nevelé­sére is. Ä dolgozók mondtak NAGYON ÉRDEKES egy- egy jelölő gyűlésen elhangzott észrevételek nyomába szegőd­ni. Kiderül, hogy a legegy­szerűbb dolgozók is igen nagy hozzáértéssel, a kozugyek irán­ti felelősséggel alkotnak vé­leményt életünkről, munkánk­ról. a munkánkban előforduló botlásainkról. ■ Arra vállalkoztunk, hogy a salgótarjáni új városrész la­kóinak a jelölő gyűléseken el­mondott panaszai nyomába szegődünk. Azért ezeknek a nyomába, mert olyan erőtel­jesen, őszintén és határozott választ várón szóltak, hogy azt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. És azért is, mert az embernek olyan ér­zése van, hogy a kérdésekre a választ ismeret hiányában-e, vagy más okok miatt, de nem adták meg. A SALGÓTARJÁNI ÚJ VÁROSRÉSZ bérházainak je­lenlegi állapotáról van szó. Közismert, hogy az állam ren­geteg pénzt fordított a régi vásártérnek korszerű házakkal való beépítésére. A szakembe­rek körében az is közismert, hogy a tervezésnél sok hibát elkövettek. A 99-es bérháznál rosszul oldották meg a szenny­vízlevezetőt. A cső esése nem megfelelő a szenny­víz feltorlódik benne és a pin- rébe szivárog. Vízzel és bűz­zel telítettek a szeneskamrák. Csak erre a célra használt kü­lön gumicsizmában lehet sze­net a lakásba vinni. De más hibák is maradtak a meggon­dolatlan tervezésből. véleményt Az Ingatlankezelő Vállalat ilyen fogyatékosságokkal vet- te át az épületeket. Az átvétel óta már eltelt jónéhány esztendő, de a hibá­kat több helyen még a mai papig sem javították meg. A régi bajokat azután újabbak követték. Az idő vasfoga meg­koptatta a falakat kívül is, belül is. A régi hibák és az újabbak bosszantják az em­bereket, akik a jelölő gyűlé­seken is elmondták ezeket. De beszéltek arról is, hogy le­bontottak egy kéményt, amire semmi ok nem volt, majd új­ra építtették. A 36-os bérház csinosítását még szeptember­ben megkezdték, festették a falakat, ablakokat, de a mun­kálatokat a mai napig nem fejezték be. Az utcára néző rész parkját szennytörmelék, homokbuckák tarkítják. Ugyan ennél a háznál a la­kóknak megtiltották az utca­részről a szénbe(ordást, hátul vágtak két ajtót, miközben egy másik intézkedéssel a ház mögötti részt parkosították és ezzel minden lehetőségét el­zárták a jármű közlekedésé­nek. Tehát elől nem lehet szenet berakni,» mert szabály- ellenes. hátul pedig nincs út a berakóhoz. Azután elmond­ták, hogy az ajtókat, ablako­kat fagypont alatti időben festették, a festék megfagyott és már repedezik, tavaszra pedie tettesen lepereg. EZEKNEK AZ ÉSZREVÉ­TELEKNEK a nyomában fel­kerestük az Ingatlankezelő Vállalatnál Almás! Zoltán elvtársat, a vállalat igazgató­ját. Innen a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyára mentünk, Romhányi Jó­zsef •b'vtárshoz, aki irányítója volt a vállalatnak. De el kel­lett menni a megyei építési és közlekedési osztályára is, Fálfalvai Kálmán osztályveze­tő elvtárshoz és Kormos Imre elvtárshoz, aki az osztályon az Ingatlankezelő Vállalathoz tartozó ügyek intézője. Innen a megyei tanács tervosztályá­ra, Berceli Ferenc elvtárshoz, aki az osztály vezetője és Fe­jes Tibor elvtárshoz, aki az osztályon az ügyek intézője. Végül beszélgettünk Rátkai Tibór elvtárssal,, a tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójá­val, aki a kivitelezője volt a munkáknak.' Ennyi szerv hatáskörébe tar­tozik a lakások felújítása. Ha ezek a szervek' a munkájukat nem hangolják nagyon ponto­san össze, a hiba elkerülhetet­len. Nem hangolták .össze meg­felelően, a hiba bekövetkezett. Kövessük nyomon, hogy a jelölő gyűléseken elmondott hibák hogyan következhettek be. Az ingatlankezelő 1961- ben számításokat végzett, mennyi pénz szükséges javí­tási, karbantartási feladatai ellátásához. A számítás 4 mil­lión felüli pénzösszeget ered­ményezett. Benyújtotta igé­nyét a tervosztályhoz. Ott is számoltak és adtak 3 millió 818 ezer forintot, erről a terv­osztály értesítette az Ingatlan- kezelő Vállalatot, a megyei építési és közlekedési osztályt, ez pedig a városi építési és közlekedési osztályt. Ezek az osztályok részletezték a fel­adatokat és megadták az en­gedélyt az Ingatlankezelő Vál­lalatnak a munkák megkezdé­sére. A vállalat ennek alap­ján elment a tervező irodára és kérte, hogy az újvárosrészi lakások felújításához készít­sék el a terveket. A tervező iroda azonban mindaddig, amíg a tervezési munkáért járó pénzösszeget nem kapta meg, nem foglalkozott azok készítésével. A tervosztály pedig a pénzt csak december­ben utalta ki. A TERVEZŐK EKKOR LÁTTAK MUNKÁHOZ és 1962 márciusára készültek el. A terveket felülvizsgálta a megyei építési és közlekedési osztály, innen a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyára kerültek, mint a válla­lat közvetlen irányító szervé­hez, ahol szintén megtárgyal­ták, jóváhagyták, majd visz- szaadták a vállalatnak. Az idő nagyon múlott és mire . az Ingatlankezelő Vállalat a ta­nácsi Építőipari Vállalathoz ért. hogy a munkák végre­hajtására megkösse a szerző­dést, már késő volt. Ugyanis a tanácsi Építőipari Vállalat az egész megyére kiterjedően dolgozik. Jelentős feladatok nehezedenk rá a mezőgazda- sági jellegű építkezéseknél, ezentúl iskolák, óvódák építé­sénél. Munkaerővel nem bő­velkedik: nem kötötte meg a szerződést azzal az indokkal, hogy'az igénylést későn kapta. Ezzel az Ingatlankezelő Vál­lalat törekvése megakadt. Nem foglalkozott vele a terv­osztály sem, .a, megyei építési és közlekedési osztály sem. a városi tanács építési és köz­lekedési osztály sem. Mind­addig feledésbe merült, amíg egy napon a megyei tanács pénzügyi osztályának revizo­rai az Ingatlankezelő Vállalat­nál fellapozták a főkönyvet és 1 millió néhány százezer fo­rintot találtak felhasználatla- nul. EKKOR KEZDŐDÖTT MINDEN ELÖLRŐL. A pénz­ügyi osztály értesítette a terv­osztályt. A tervosztály enge­délyt adott a pénz felhaszná­lására és értesítette az építési és közlekedési osztályt. Ez a városi tanács építési és köz­lekedési osztályát, ahonnét felelősségre vonták az Ingat­lankezelő Vállalat igazgatóját, aki sietett a tanácsi Építőipari Vállalathoz, hogy lássanak munkához. Az idő ekkor már október felé járt Az ősz be­álltával a mezőgazdasági épít­kezésekről felszabadultak az építő munkások és hozzálát­tak az újvárosrész lakásainak felújításához. De ez már csak kapkodás volt. Megbomlott a tervszerűség. Bontották a ké­ményt, pedig nem is volt szükséges, festettek fagyos időben és így tovább és így tovább. Teljesen igazuk van azok­nak, akik kifogásokat emeltek az újvárosrész felújítási mun­káinak minőségéért. Az előbb elmondott tények ezt hűsége­sen igazolják. És most beszéljenek az ille­tékesek ! A tervosztály: először tilta­koznak, hárítják a felelőse­get magukról. „Semmi kö­zünk hozzá Kiutaltuk a pénzt, miért nem gazdálkodtak he­lyesen vele?” És az ellenőr­zés? „Az építési és közleke­dési osztály feladata ...” Az építési és közlekedési osztály: „A városi tanácsra tartozik, ők az irányító szer­vek, ők a felelősek is.” A városi tanács építési és közlekedési osztálya: „Figyel­meztettük a vállalatot, itt vannak a papírok ...” Az ingatlankezelő vállalat: „Az építési vállalat a felelős, miért vállalta?” Tudnia kel­lett volna, hogy időre nem tudja elvégezin.” Azután meg­gondolja az igazgató: „Igaz, mulasztás terhel minket is, nem voltunk eléggé körülte­kintőek. De évek óta műszaki vezető nélkül dolgoztunk és ezért hibások a felsőbb szer­veink is ...” Tanácsi építőipari vállalat: „Ha időben megkapjuk a meg­rendelést. időben végre is haj­tottuk volna. Miért nem ké­szítették el?...” HÄRtTJÄK A FELELŐSÉ­GET egyik a másikra és ez a legnagyobb hiba. Hiszen az egymást segítő, jószándékú támogatással elkerülhető lett volna a kapkodás. Nem érte volna a jelölő gyűléseken annyi bíráló szó a munkáju­kat. A jelölő gyűléseken elhang­zott számonkérés azonban jó iskola volt. Már alábbhagyott a felelősségnek egymásra való hárítása. A tervosztályvezető a pénzfelhasználásnak figye­lemmel kísérését ígérte, az építési és közlekedési osztá­lyon a napokban megbeszélést folytatnak a hozzájuk tartozó vállalatok munkájának össze­hangolására. Az ingatlankeze­lő poptos terveket készített az elkövetkező feladatokhoz. Ezekből már levonhatjuk azt a következtetést: kijavítják a hibákat és munkájuk nyomán korszerű, szép lesz az újvá- rosrész. Mert nagy az ereje a dolgozók véleménynyilvání­tásának. Bobal Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom