Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-09 / 11. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Vizsga, a balassagyarmati szakiskolában HASZNOS ÉRTEKEZLET A FALUSI TUDATFORMÁLÓ MlNKÁIOi. Kertész Pál, a szakiskola hallgatója a matematikai feladattal birkózik. Kapás József, a dré- gelypalánki Szondy Termelő- szövetkezet elnöke az eredményes zárszámadás után a vizsgán is jól szerepelt.-flip . . éi , -^35Úv * ijS _<*>> vSzép János termelőszövetkezeti tag földrajz vizsgára ké- szűL Németh Béla szaktanár történelemből vizsgáztatja a hallgatókat. /A rról a kibővített érte- nezletről, - amelyet a me- ovei tanács művelődési osztálya a hét derekán tartott Nagyorosziban a termelőszövetkezeti kultúrális nevelő- munkával, a mezögazdasagi szakmai ismeretterjesztéssel kapcsolatosan, - mindjárt elöljáróban el kell mondani annyit, hogy bár létszámában örvendetesen népesnek alakult, mégsem volt megnyugtatóan teljes. A falusi tudatformáló munka tárgyalásától távol maradt az a szerv, amely közvetlen kapcsolatával leginkább irányító hatással lehet termelőszövetkezeti parasztságunkra: a megyei mezőgazdasági osztály. S szinte az a látszat, hogy ez az üggyel ilyen kévéssé törődés következménye, kiha- tása a termelőszövetkezetek részéről tapasztalhat;) érdektelenség is. A mezogazdasag kultúrális fejlődését tárgyaló találkozásra a szécsenyi Rákóczi Tsz kivételével egyet- len termelőszövetkezet küldte el kultúríelélősét. S, ha a vendéglátó járás mezőgazdasági osztályának küldöttét leszámítjuk majdhogy azt mondhatnánk, hogy az ismeretterjesztő, kulturális nevelőmunka vonatkozásaiban róluk — a termelőszövetkezetekről, — tárgyaltak,— nélkülük. , . Hogy így történt, azért mensem mondhatjuk ,hogy haszontalan volt a nagyoroszi tanácskozás. Azok, akik a Járások és a megye _ művelődési vezetői, a társadalmi szervek képviselői közül öszszejöttek, valamennyien melyen érezték a feladattal járó felelősséget. Azt a felelősséget, amely- nek eredményeként az elmúlt félévben mezőgazdasági te- rületen összesen 451 ismeretterjesztő előadás hangzott cl a megyében, termelőszövetkezeti akadémiák, ezüstkalászos tanfolyamok, tsz asszoniiolc akadémiái. Szövetkezeti Téli Esték szolgálják a szak mai ismeretek terjesztését. A falusi népművelési munka ma már arra irányul, hogy konkrét műveltségi anyag el sajátítását biztosítsa az általános műveltségi szint emelésével egyidejűleg. Ezért fordítunk mind nagvobb gondot a választott életpályával, vagv az egyén hivatásával összefüggő szakmai műveltség állandó gazdagítására. Rengeteg ma még ennek a munkának a fogyatékossá gá. A számbelileg elég sok agronómiái előadás mellen Például a műszaki ismeretek terén alig nyújtottunk valamit a falusi embernek, oedig a mezőgazdaság fokozatos ^ és mind nagvobb arányú gépesítése megköveteli ezt. N em kielégítő a megyében a mezőgazdasági szakmunkásképzés üteme sem. A dolgozók kis számban és nehezen jelentkeznek elvégzésére, ezért szükséges, hogy a tsz akadémiáit szervezésével mind több tsz tagot nyerjünk meg. A termelőerők fejlődésével, a modem technikai foradalom nyomán _ átalakulóban van a mezőgazdaság egész műszaki-gazdasági jellege, megindult a mezőgazdaság iparosodása. A legnagyobb hatású és arányú a gépek bevonulása a földekre, a traktorok számának óriási növekedése. A jelenlegi 641 traktoros helyett lP65-re Nóg- rád megyében 1900-ra lesz szükség, éppen ezért sajnálatos. hogy a tsz akadémiák jelenlegi tematikájában csak elvétve találunk műszaki jellegű előadást. A kibővített művelődési értekezlet a megyei tapasztalatok eredményeit mellett ezúttal a rétsági járás mezőgazdasági kultúrális nevelőrrmn- káját elemezte. A beszámolókkal kapcsolatos kérdésekre Barna Ferenc megyei ismeretterjesztési főelőadó, Bíró Károly, a rétsági járás népművelési felügyelője és R akonczai Antal ,a rétsági járás művelődést osztályának vezetője adott választ. Domonkos Alajos megyei intézményi főelőadó a srak- ember képzés fokozása érdekében hangsúlyozta: javasolnunk kell a termelőszövetkezeteknek, hogy a rendelkezésre álló szociális és kultúrális alapból biztosítsanak ösztöndíjakat. Iványi Ödön, a megyei könyvtár vezetője a tömegszervezetek feladatát a mozgósításban látja és szükségtelennek érzi külön munkatervek készítését. Kürtösi László szécsényi járási népművelési felügyelő hangoztatta, hogy a helyi adottságainak megfelelő ismeretterjesztési tematikát kell kidolgozniuk a művelődési otthonoknak. Szóvá tette a szociális és kultúrális alap felhasználásánál tapasztalt hibákat s javasolta, hogy a járási művelődési osztályok a mezőgazdasági osztályok bevonásával ellenőrizzék, mire használja a tsz a kultúrális alapot. Biró Káróly rétsági nép-' művelési felügyelő szintén a településnek megfelelő tematika fontosságáról beszélt, majd a járás művészeti munkájáról számolt be. Ujlalci István salgótarjáni városi művelődésügyi előadó hiányolta, hogy a beszámolóban nincs szó a klubtevékenységről és arról, hogy milyen módszerekkel értek el kiváló eredményeket a felnőtt oktatásban a rétsági járás pe-’-^gusai. F elvetésére Rakcmczai Antal, a járás művelődési osztályvezetője válaszolt. Elmondotta, hogy a felnőtt cártatásban úgy sikerült a lemorzsolódásnak gátat vetni, hogy- a pedagógusok már egy hiányzás után megkeresték a hallgatót. Az erdmény másik biztosítéka az oktatás családias hangulata, formája, ami nem feltétlenül vezet liberalizmushoz. Perecz László, a rétsági járás mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy a járásban a szakkáder helyzet és a szakember utánpótlás igen rossz s ennek különböző okai vannak. A szécsényi technikumban például több rétsági tanulót nem vettek fel, ugyanakkor budapestieknek helyet adtak. Javasolja: indítsanak a diósjenoi kastélyban technikumot, mert az 5 ezer járási tsz tag közül 20 éven aluli alig akad és ezen változtatni kell. A rendezvényekkel kapcsolatosan szükségesnek tartja, hogy azok ne csak számokban mutatkozzanak, hanem emberek tudatában is. Nagyon fontosnak tartja azt is, hogy már most kezdődjék meg a mezőgazdasági tanulószerződtetés előkészítése. Űberhardt Attila, a salgótarjáni járás művelődési osztályának előadója a művelődési és a mezőgazdasági osztályok kapcsolatának további erősítését látja szükségesnek a falusi művelődési munka érdekében. Rakonczai Antal arra mutatott rá. hogy a termelőszövetkezeti vezetők még nem eléggé érzik a kultúrmunka jelentőségét, de jelenleg még hiába is ösztökéljük a tsz vezetőséget, mert örül, ha a munkában együtt tudja tartani az embereit, akik különben bent élnek a közösségben. A községnek azonban a végrehajtó bizottság az állami szerve, ezért a kulturális nevelő munkát közös feladatként kell végezni. Rámutatott, arra Is. hogy az ismeretterjesztő előadások szinvona még dott az rtelmi^k^jj lásával, nert s, ek egyrészér1(5ne^ bízonytanság ezért a: előad í----- i íi ■ műv l emmel cell jacj sen szólalják- ny‘0jc A ,’épkoc; taácskcetnél. Molnár 'ál, aól h művelődd osiordai tője ösegez., t\j tóttá, logy ődés zás e reményt,;, r tennivalóra hí gyeimet. Hangiig a népmvelési > a tervezés* van ^ mutatott hogy >. j és a szú vonal ben ige; jól ki< mást. A színvonal fel kell frissíteni 1 gárdát,' í jó előadó emberek és világit megalapozottak Szólott a korszerű máról ,bogy előadó haladottíbb technil felelő előadásokat 1 szélt a szemlék ményszerűség kö írói s arról a for ról, hogy megfeh got kell teremte lődési otthon és mi szervek progr Hiányosságként meg hogy az i tési terv nincs n csolatban a szál arra való elő1 ezen mielőbb v A megyei m tály nagyorot értekezlete has lajtokat nyújt1; kosainknak a.L; tokhoz, arae;1 pontjában a miálás áll. v Nagylóci művelődési gondok A tanteremből foszlányosan 1 érkeznék * a folyosóra a tanár szavai. Annyit mindenesetre érteni lehet, hogy a stílus fő kellékeit s a verstani szabályokat magyarázza Simon János tanár, a hetedik osztályban. Néhány perc mindössze a csengetésig s már bent ülünk a nevelőszobában, hogy az óraszünetet és az ezt követő „lyukas” órát a nagylóci művelődési munkáról való társalgásra szánjuk. Évek óta lelkes mozgatója ennek az ügynek Nagylócon Simon János, az örökmozgó, tevő-vevő ember s ez meglátszik a gondjára bízott művelődési otthon külső arculatán is. Szépül állandóan a keze alatt az otthon, egyre otthonosabbá válik, csinosodik. A könyvtár remek foteleket kapott, szinte napról napra gyarapodik valamivel a felszerelés. Csak legyen hová tenni, a legnagyobb gondot ez okozza. Hogy miért? — azt is elpanaszolja Simon János: — Határozott rendelet var hogy terménytárolás céljára előzetes megállapodás szerint 90 napra igénybe lehet venni a művelődési otthonokat. Megállapodás nélkül ugyan, de ezt tette a községi termelőszövetkezet. Ez eddig rendben van, de az már kevésbé, hogy a termény jóval az engedett j időn túl, — december végéig, lefoglalta a helyiségeket, az | öltözőket, a könyvtárat, pedig tudomásom szerint a szécsényi tárolóban háromszor annyi gabona is elfért volna még, mint ami nálunk volt Mondanom sem kell, hogy a tárolás, bármilyen. gondosan történik, árt a drága festésnek. vakolatnak. A könyvtárhelyiséget például a szerencsétlen tetőépítés miatt elöntötte a víz s a munkát csak nagy nehézséggel tudjuk megoldani. Komoly segítségünkre lenne, ha átmeneti időre a párthelyiséget igénybe vehetnénk ehhez a tevékenységünkhöz. — Milyen hát a kulturális élet az otthonban ennyi probléma mellett? — Így is meglehetősen eleven. Igen szép az érdeklődés az ismeretterjesztő rendezvények iránt. Hog\i ezen a területen még eredményesebbek lehessünk, nagy segítséget jelentene, ha filmvetítőt kap-1 hatnánk a megyei művelődésügyi osztálytól. Háromezer ember tudatának formálásában vennénk hasznát. — Igen lelkesen működnek a művelődési otthon szakkörei, Különösen szorgalmasak a táncszakkör tagjai, de sokat hallattak magukról az utóbbi hónapokban a színjátszók is — A nagylóci gyermek bábegyüttesnek immár megye- szerte híre van. Miben látja a csoport munkájának jelentőségét? Elsősorban abban, hogy a báb játszás fejleszti a gyermekek szépérzékét, kritikai készségét. Ezt nagyon jól lemérhetjük egy-egy televíziós közvetítés vitája, értékelése közben. Hogy együttesünk előadási szintje*, tovább javul^üaetojcrn'ra, amely ha° keltésénél elengeE‘ rji művelődési ott- látogatott helye a,rnek s ez azt jel- Zji!ai között mindenbe a kedvének, ér- ^k megfelelő fogfágazó tevékenység- .icsolatban a község [ll, a KISZ-szel és a [»vetkezeti kultúrfe- ^3Arány Jánossá1 a _ s~ ,mon János f i művelődési és 1 munka minden fa iterjedő figyelemmel, m rá, hogy jószándékú f jnényeket mutató tőre^ segítő támogatást kai*mmmmm sem eÍB& s*. bétyi mmmümmimm Műszaki bslést tartunk Salgótarjánban 1963. pár 13-áo de. fél 12 órától, fél 1-ig a Magyar P*ti Bank Kultúrtermében, Rákóczi 194 sz. alatt írásbeli bejelentőé a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Búi“ Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Bud4*» VI. Népköztársaság útja 28. T»n: 127—731. Foglalkozunk hasznánezós:azdasági és egyéb gépek, kompresszorok >*rek stb. eladásával, vétemtu lével és közvetítésév« 70
