Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-09 / 11. szám

íógrAdi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. EVF., 11 SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 9. Munka és választás Több gépelt oldalnyi az a egy év alatt 9,2 százalékkal sokszor megható hangú, a növekedett, amelynek csak- szénfejtés nehéz munkájától nem 80 százaléka a termelé- > elnehezült bányászkezek ál- kenység emelkedésből fakadt, tál aláírt levéltömeg, amely Ez jóval meghaladja az orszá- a legutóbbi napokban érke- gos átlagot, zett a megyei pártbizottság Az ipari eredményeken kí- és a Nógrádi Szénbányászati vül — a munkásosztály mész- Tröszt vezetőjéhez. Ezek a szemenő politikai és gazda­levelek arról a nagyszerű, sági támogatását élvező — önkéntes elhatározásról szól- termelőszövetkezeti parasztság nak, hogy bányászaink, — ha is arról számolhatott be, hogy szükséges, ha az ország érdé- a nagy szárazság ellenére — ke úgy kívánja — február a gépek, a műtrágya, a fej- 17-én is teljes, háromharma- lett eljárások alkalmazásával dós termelő műszakot tarta- szorgalmas munkával — 9,7 nak. Az év eddig eltelt alig mázsa volt a búza termésát- másfél hónapja alatt ez lesz laga, amely mindössze 100 majd a harmadik vasárnapi kilóval alacsonyabb az 1961. műszak. A csípős hideg sem évinél és magasabb a koráb- tűnik olyan elviselhetetlen- bi évek átlagánál. Nógrád nek, ha olvassuk ezeket a megye fejlődése, a beruházá- sorokat: az áldozatvállalás- sok, a szocialista és kultúrá­nak, az ország gondjával való lis ellátottság, a népjólét nö- egyetértésnek ez a példája vekedése tekintetében is biz­melegíti a szívet. És nem tű­nik annyira zordnak az idő­járás sem. mert biztosak le­hetünk abban, hogy a tűzhe­lyek kályhák a jövőben is tató — és mindenekelőtt me­gyénk dolgozóinak .szorgal­mas munkáját igazolja. Ismeretes, hogy egy-egy gazdasági év elején átmeneti, meleget oltanak majd, ^ lesz indulásbeli zökkenők, átmene- szén, lesz tűzrevaló. A bánya- (j lemaradások is előfordul- beli és a külszíni dolgozók tak már az utóbbi évekbén. közül igen sokan vannak, Pedig akkor, más, kedvezőbb, akik négy-öt vasárnapi pi- enyhébb volt az időjárás is. henőnapjukat áldozták fel a Most szállítási nehézségek, széntermelésnél, a fenntartás- az időjárásból adódó más gon- nál, a következő heti felada- dók nehezítik a munkát — de tok sikeres elvégzéséhez szük­séges feltételek megteremté­sénél. A mostani helyzetben való­sággal . felfokeiznttabban érvé- nyesüI-Kádár elvtársinak az a megállapítása, amelyet a Bu­bizakodóak lehetünk. Nem­csak azért, mert a hideg miatt keletkezett nehézsége­ket sokkal gyorsabban küzd­jük le, mint- ahogy az kezdet­ben mutatkozott, hanem azért is, mert gazdasági vezetőink dapesti Ganz—MÁVAG gyár- számos intézkedést hajtanak és ban mondott: „A választási hajtottak végre: s ahogy a le- kampány kezdete előtt azon- hetöségek engedik azonnal pú­ban belső szabályként kimon- tolják az év eleji lemaradást, dottuk: a választási munka teljes erővel dolgoznak az úgy folyjék, hogy közben min- idei gazdasági tervek teljesí­dig el kell végezni a minden- tésén. Hogy más példát ne is napi munkát is. Ha ugyanis említsünk ezt célozza a me- megfeledkeznénk az alapvető, zőgazdaság dolgozóinak helyt- állandó tevékenységről és így állása is. A téli gépjavítás, agitálnánk, saját törekvéseink az állatok takarmányozása és ellen dolgoznánk.” A korábbi még más feladatok mind párt és állami vezetés munka- olyan jellegűek, amelyek nem sitlusához viszonyítva leg- tűrnek halasztást, amelyeknél alábbis két alapvető új vo- nem lehet tekintettel lenni az nást tartalmaz ez a megálla- időjárásra. S a mezőgazdaság pítás. Az egyik az, hogy a dolgozói — hasonlóan az ipa­mostani választási munká- ri munkásokhoz — ugyan­ban nincs „felhajtás”, mes- csak helytállnak, teljesítik hi­Több községben jóváhagyták a villanyhálózat bővítését A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága több községnek jóváhagyta a villanyhálózat bő­vítését. Ilyen kérelme volt Szurdokpüspöki községnek, ahová a munkálatok anyagi fedezetére 130 ezer forintot, Somoskőújfalu és Szendehely községek villanyhálózatainak bővítéséhez 50-50 ezer forin­tot, Mátraalmás község vil­lanyhálózatának bővítéséhez pedig 120 ezer forintot adott. Az említett községekben a villanyhálózat bővítését még ezévben megvalósítják. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításáról és <s választási előkészületekről tanácskozott a megyei pártbizottság Ülést tartott Salgótarján­ban, február 6-án a Megyei Tanács nagytermében a Nóg­rád megyei pártbizottság. A pártbizottsági tagokon kívül a tanácskozásokon igen sok meghívott vendég, járási párt- és tanácsvezetők, álla­mi gazdaságok igazgatói, ter­melőszövetkezeti elnökök, me­zőgazdászok is részt vettek. Megjelentek a pártbizottság ülésén Királyi Ernő, föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes és Nádas Gáspár, a Köz­ponti Bizottság mezőgazdasá­gi osztályának munkatársa is. Jakab Sándor elvtársnak, a megyei pártbizottság első tit­kárának megnyitó szavai után a gyenge termelőszövetkeze­tek megszilárdításának lehető­ségeiről Matúz József, az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának titkára tartott előadást. Elmondotta, hogy a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése jelentős előre­haladást jelent Nógrád me­gyében is a mezőgazdasági ho­zamok növelésében. Tavaly például a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekben búzá­ból egy és' fél, árpából pedig mintegy két mázsával alacso­nyabbak voltak-a holdankénti hozamok, mint a jól dolgozó, közös gazdaságokban. Állatte­nyésztésben hasonló volt a helyzet. Száz hold szántóegy­ségre számítva., a gyenge ter­melőszövetkezetek kevesebb hízómarhát, hízósertést és 1700 literrel kevesebb tehén­tejet értékesítettek 1962-ben, mint a jól dolgozó nagyüze­mek. Ezek mind nagyon fon­tos tényezők a mezőgazdasági termelés növelésében. Azon­ban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy tavaly a gyenge termelőszö­vetkezetekben dolgozott Nóg­rád megye termelőszövetkezeti tagságának 16 százaléka, akik a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemekben várják maguk és családjuk életszínvonalá­nak emelkedését. Matúz elvtárs előadása to­vábbi részében arról beszélt, hogy a két egymásütáni aszá­lyos esztendő, nem egy közös gazdaságban gondot okoz Nóg­rád megyében is. Alacsonyab­bak a vártnál a növényter­mesztés hozamai. Kevesebb jövedelmet adott a tervezett­nél az állattenyésztés is. Kü­lönösen az átlagos termelési szintnél gyengébben gazdál­kodó termelőszövetkezeteknél van ez így. A. magyar nép a pás»t és kormány politikájára, saját jövőjére szavaz Czottner Sándor elv társ Iloniokterenyén terkéltség. látszat eredmé­nyekre való törekvés. A má­sik az, hogy az MSZMP tö­retlen politikájának követke­zetesebb folytatásaként az őszinte, elvtársi légkör, állan­dó erősítése, az ország ügye iránt érzett felelősség szaka­datlan növelése hatja át a február 24-i országgyűlési és tanácsválasztást előkészítő politikai munkákat. A Hazafias Népfront vá­lasztási programja az MSZMP VIII. kongresszusának azon a nagyszerű célkitűzésén alap­szik, amely kimondja, hogy hazánkban hozzákezdtünk a szocializmus teljes felépítésé­hez. Ez a választási program eltéphetetlen, szerves egy­ségben van azokkal a vívmá­nyokkal és eredményekkel, vatásukat. Az ország, a társadalom, a közösség iránt érzett nagy felelősség fűti a termelőmun­ka közkatonáit és parancsno­kait. Terjed és mind maga­sabb fokra emelkedik me­gyénkben is a munka szocia­lista jellege, mind jobban át­hatja az embereket az a tu­dat, hogy a közösség javára végzett áldozatos, lelkiismere­tes munka az egyén boldogu­lásának, felemelkedésének alapja. Ha valaha volt nemes értelme és gazdag tartalma a végzett munka és a nép­front politikájára adott szava­zat egységének, akkor ez most többszörösen is így van, mert e politikát egyetértő szava­zatokkal támogatni és a ter­melő munkában helytállni amelyeket eddig elértünk, ugyanannak az állásfoglalás- Ennek záloga pedig a helyes nak más-más megnyilvánulása. vezetés, az, hogy a dolgozó nép helyesli, egyetért a poli­tikával és cselekvőén támo­gatja A munka, a termelés, a mindennapi feladatok lelkiis­meretes elvégzése, az egész választási, politikai tevé­kenység alapkérdése. A mun­ka volt és marad a jövőben is társadalmi fejlődésünk, lé­A szocializmus teljes fel­építése hazánkban — amely választási programunk fő mondanivalója — a helyes politika iránt megnyilvánuló állásfoglalást tartalmazza és a termelőmunkában végzett tevékenység felemelő célja. Az MSZMP helyes, az élet által többszörösen kipróbált és a VIII. pártkongresszus tünk alapja és záloga. La- után még következetesebben punk legutóbbi számában kö­zöltük a megyei Statisztikai Igazgatóság előzetes jelenté­sét, megyénk 1962. évi fejlő­déséről. Az itt nyilvánosságra hozott számokban, adatokban benne van minden egyes ve­zető, dolgozó munkája, ereje, akarata. Ez a jelentés arról számol be, hogy megyénk szocialista inarának termelése megvalósuló politikája pedig e nagy történelmi cél eléré­sének biztosítéka. Ezért megyénk dolgozói is úgy készülnek február 24-re, a választások napjára, hogy az urnákba dobott szavazóla­pok mellé letegyék, teremtő erejük, munkájúk eredmé­nyét is! rivnla Még nem volt öt óra, de zsú­folt volt a homokterenyei mű­velődési otthon. A nagyterem­ben minden széket elfoglal­tak az érdeklődők, sokan az előcsarnokban várakoztak, többen az utcán várták me­gyénk országgyűlési képvise­lőjelöltjét, Czottner Sándor elvtársat, a nehézipari mi­nisztert. Ahogyan az c s ' mu­tatója előreHpladíS úgy ■■ jct; lyedt a hőmérő higanyszála is, s mind hidegebb volt az ut­cán csak úgy, mint a terem­ben. öt órára hirdették a nagygyűlést, de már hat óra is elmúlt. Az emberek ugyan érdeklődtek egymástól: mi lesz, miért nem kezdődik már, de senki nem tágított. Egy­mást biztatták. — Jön a képviselőjelöltünk... jönni kell a miniszter elvtárs­nak, ha megígérte. Valami baj történt... Rossz, csúszós az út, csak megérkezzék ... — hallatszott a teremben, beszél­ték az emberek az utcán. A falu vezetői is nagy gond­ban voltak. Idegességük egy­általán nem zavarta a válasz­tókat, ők nyugodtan várták az előadót. Több százan már két órája ültek a teremben, vagy beszélgettek a művelő­dési otthon előtt. És hét óra előtt néhány perccel szinte futótűzként terjedt el a te­remben: szerencsésen megér­kezett a képviselőjelölt. Ilyen izgalmak előzték meg a keddi homokterenyei válasz­tási nagygyűlést, amelynek szónoka Czottner Sándor elv­társ volt, aki köszönetét mon­dott a türelemért, s elnézést kért a késésért, de ez az idő­járás ... A homokterertyeiek nem csalódtak. Érdemes volt még két órát is várakozni, hiszen Czottner elvtárs azokról az eredményekről, feladatokról szólott, amelyek nagyon is ér­deklik a homokterenyeieket is. Hasznos az ilyen nagygyűlés, ahol választó és választott ki­cserélhetik gondolataidat, be­szélgethetnek az elért ered­ményekről, megszabhatják a feladatokat. — 1958-ban még nem na­gyon sokat Ígérhettünk vá­lasztópolgárainknak — mon­dotta a miniszter. — Az el­lenforradalom gyászos marad­ványait kellett eltüntetnünk, s be kellett gyógyítani azt a sebet, amelyet az ellen- forradalom okozott a népgaz­daságon. De akkor is meg­mondtuk, hogy mit akarunk elérni, s ahhoz kértük a la­kosság segítségét. Mindez si­került is, s ma már elmond­hatjuk, hogy megerősítettük népi demok'ratikus rendsze­rünket, befejeztük a szocia­lizmus alapjainak lerakását. Az előadó ezután azokról az eredményekről beszélt, ame­lyet az utóbbi négy évben elértünk. Példának említette, hogy a jó gazdasági politika nyomán a többi között már Nógrád megyében is 4 befeje­ződött a falvak villamosítása. Ismertette az ipari termelés növekedését, s azt, hogy ép­pen a termelés növekedése milyen szociális intézkedések vég .hajtását hozhatta maga úté -V mint példa ’! n st'i- lést szabadság meghosszabbí­tása, az özvegyi nyugdíj ja­vítása, néhány fontos fogyasz­tási cikk árának csökkenté­se. Nagy volt az érdeklődés. Ha az előadó az életszínvo­nal emelkedéséről szólott, mindenki saját életére gon­dolt. Ha a megváltozott mun­kakörülményt említette, min­den bányász, ipari munkás saját munkahelyét látta. A rádiót, televíziót, a munka­gépeket, stb. És akkor tap­soltak a homokterenyeiek, amikor Czottner elvtárs így szólt: — Nékünk most nincs kü­lön választási programunk. Van egy, ez pedig a párt VIII. kongresszusának a határoza­ta, amelynek megvalósításá­ért mindenkinek tenni kell. És amikor a magyar nép feb­ruár 24-én áí, urnák elé já­rul, arról dönt, hogy helyesli a párt és a kormány eddigi politikáját, bátran bízik a jö­vőjében. Hiába közelgett az óra mu­tatója a kilences feig, a hall­gatók közül sokan nem tá­gítottak. Ügyes-bajos gond­jaikkal keresték fel a képvi­selőjelöltet, aki hosszan el­beszélgetett választóival. Czottner elvtárs pénteken délután a ménkesi bánya­üzemnél tartott még válasz­tási nagygyűlést. Választási nag-yg-yulés a bányavárosban A nagybátonyi nagygyűlé­sen is telt ház volt. Bányá­szok és feleségeik, műszaki dolgozók és értelmiségiek gyűltek össze szerdán dél­után, hogy meghallgassák Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a Nógrádi Szébányászti Tröszt igazgatója beszámoló­ját, aki az országos eredmé­nyek mellett elsősorban a nagybátonyi bányaüzemek te­vékenységéről szólott. Elmon­dotta, hogy az elmúlt négy év alatt a szorospataki bá­nyaüzemnél Zsidai János vá­jár kimagasló munkasikerei­ért Kossuth-díjat kapott. Négy év alatt a nagybátonyi üze­meknél 1233 dolgozó nyerte el a kiváló dolgozó cím kü­lönböző fokozatait és az ez­zel járó több mint egymillió forint jutalmat. A szocialista brigádmozgalom is szépen fej­lődött. Míg 1959-ben csak 26, ma 55 brigád harcol e meg­tisztelő cím elnyeréséért. Fejlődött Nagybátony ma­ga is. Az ivóvíz megjavításá­ra 4 év alatt 3,4 millió fo­rintot költött a szénbányá­szati tröszt. A tanács segít­ségével a bányavárosban kö­zéi 4 kilométer hosszúságban bitumenes út létesült. A la­kosság összefogásával meg­kezdődött a parkosítás stb. Igen jelentős a többi között az az intézkedés is, hogy 1960-ban mentőállomást szer­veztek Nagybátonyban, 8 tan­teremmel bővítették az isko­lát, új óvoda épült, s ma már befejeződött a 450 személyes művelődési otthon építése is. s ezzel biztosított a h-'v'"' város lakóinak kulturális el­látottsága. A nagygyűlés részvevői hosszasan beszélgettek még Pothornik elvtárssal, a Köz­ponti Bizottság tagjával. A gyenge eredményeket azonban nem lehet pusztán az aszállyal magyarázni. A gyen­gén dolgozó termelőszövetke» zetekben a legtöbb esetben gyenge a vezetés is. E közös gazdaságok vezetői nem ren­delkeznek a nagyüzemi gaz­daságok irányításához szüksé­ges szakmai ismeretekkel, szervezőkészséggel. Ennek el­lenére az elmúlt években még­is a gyengén dolgozó terme­lőszövetkezetekbe küldték a megyei és járási irányító szer­vek a legkevesebb szakem­bert. Jelenleg is a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek­ben az elnökök jelentős ré­szének nincs semmiféle szak- képzettsége. A mezőgazdászok közül csak 13 rendelkezik ma­gasabb szakmai — egyetemi, vagy akadémiai — végzettség­gel. Ezenkívül öt olyan gyen­gén dolgozó gazdaság is van, ahol nincs mezőgazdász. Pe­dig éppen a múlt év tapasz­talatai bizonyítják, ahol jó a szövetkezeti vezetés, az aszá­lyos időjárás ellenére is ered- ményes volt a gazdálkodás. Érsekvadkerten a Magyafr— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezetben, a nagy nyári szárazság ellenére is 30 fo­rint a munkaegység értéke, s 1961-ben mindössze 14 fo­rint jutott égy-egy munkaegy­ségre. Hugyagon a Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben egy év alatt meg­változott a gazdálkodás, fnc'í't megerősödött a közös gazda­ság vezetése. E példák méginkább meg­erősítik, hogy a gyenge ter­melőszövetkezetben halasztha­tatlan feladat a vezetés meg­erősítése, megszilárdítása. Nagy lehetőség van e t^en az Erősebb segítse a gyengét mozgalomban. E mozgalom lényege, hogy az erősebb, jól dolgozó mezőgazdasági nagy­üzemek vezetői vállaljanak részt a vezetésből másodállás­ként a szomszédos, gyengén dolgozó termelőszövetkezetek­ben. A balassagyarmati járás­ban a jelek szerint igen szé­les körben terjed már a moz­galom s rövid idő mújh mintegy 15—16 termelőszövet­kezetben nyújtanak segítséget az erősebb gazdaságok elnö­kei, mezőgazdászai a vezetés­ben, irányításban. Matúz elvtárs külön szólt az állami gazdaságok felelőssé­géről e mozgalomban. Az ál­lami gazdaságokban sok olyan jól képzett szakember dolgo­zik, akik segíthetnének a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításá­ban. S a szövetkezeti tagok igénylik a segítséget. Példá­nak hozta, hogy a sziráki termelőszövetke­zet tagjai, Cs. Nagy Lász­lót, a Sziráki Állami Gaz­daság igazgatóját kérték, vállalja el másodállásban a termelőszövetkezet ve­zetését is. De a vezetés megerősítése, megszilárdítása érdekében na- (Folytatása az 5. oldalon.) Próbaüzemei a Szőnyi Kőolajipari Vállalat új lepárló üzeme A Szőnyi Kőolajipari Vállalat évi egymilló tonna ka­pacitású atmoszférikus nyersolaj lepárlót épített, amely­nek próbaüzemeltetését nemrég kezdték meg. A modem elvek alapján készült új berendezés működését, egy autó- matikus műszerekkel felszerelt vezénylő teremből irá­nyítják. 11 se la öflQE t*l © 0 Ö t egész Borbély Mária ezen a kis műszerfalon ellenőrzi az lepárló berendezés hőmérsékleti értékeit (MTI foto — Lajos György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom