Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-19 / 5. szám
I 4 NÖGRÄDINEPOJSÄC 1963. január 19. Pályi László: ÜZENET (A föld fiai a gyárak fiaihoz) ■.. Csak elültetni nem elég a fát — gondozni is kell. ölni kártevőit és nyesegetni vadhajtásait, hogy felnőjön, s gyümölcse mosolygásával kacagjon ránk. és boldogítsa sorsunk... Megszülni csak s mindjárt magára hagyni nem lehet az apró gyermeket, az önmagában gyönge-tehetetlent — mellette kell biz’ állni még sokáig, s bajlódni véle, emberré nevelni, a szülésnél százszorta nehezebb ... Segítettétek létünk újszülöttjét világrahozni: bábáskodtatok — és — hogy ne fájjon annyira a szülés — okos szavakkal agitáltatok. A Gyermek meglett — és elégedetten ti az üzembe visszamentetek, és azt hittétek: könnyebb lett a sorsunk, pedig a lelkünk lett csak nehezebb. A lélek volt mindig a legkeményebb, legérzékenyebb s legdrágább anyag, s e nyersanyagból — új idők szobrásza — eszme-vésővel új embert farag e kor képére és hasonmására — az életünk az alkotóműhely, s a vésővel, ha összekoccan lelkünk: szikrázik még és sajog és tüzel. Jó lenne hát, ha eljönnétek közénk gyakorta most is, széttekinteni: a gondunk mennyi, nő-e már a Gyermek, s miben tudnátok most segíteni? S jó lenne néha, ha megkérdeznétek: a homlokunkon mért mélyül a ránc, miért hagyják el fiaink a földet, mért űzi őket hozzátok a láz? Jó lenne sokszor rendre elsorolni, hogy gond bizony van még itt rengeteg, s jó lenne sokszor együtt megbeszélni, hogy ezt, vagy azt miképp is oldja meg az értelem s a szív (mert dolgainkban együtt tudhatnak bölcsen dönteni), úgy várunk rátok, mint sűrű esőre várnak vidékünk tikkadt földjei, mert elültem nem elég a fát — gondozni is kell. ölni kártevőit és nyesegetni vadhajtásait, hogy felnőjön s gyümölcse mosolyával kacagjon ránk és boldogítsa sorsunk. Megszülni csak s mindjárt magára hagyni nem lehet az apró gyermeket, az önmagában gyönge- tehetetlent — mellette kell biz’ állni még sokáig, s bajlódni véle, emberré nevelni, a szülésnél százszorta nehezebb... Gyermek vetélkedő Salgótarjánban A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Háza a Sztahanov úti általános iskolával kötött szocialista szerződés szellemében e hét szerdáján Szabó Istvánná és Rákóczi István peadgógusok közreműködésével rendkívül nagy érdeklődéssel kísért vetélkedőt rendezett a gyermek szakkörök részére. A vetélkedő során több, mint száz gyermek mérte össze tudását a tanulmányi anyagból. A hasznos cél: a tanulmányi szint emelése, az érdeklődés fokozása a történelmi, földrajzi, biológiai, ► művészeti és egyéb ismeretek iránt. Az acélárugyári művelődési ház ebben az esztendőben meg öt gyermekvetélkedőt rendez. A színházi bérletakció sikere Hírt adtunk arról, hogy a salgótarjáni József Attila művelődési otthon bérletakciót hirdetett a Déryné Színház előadásaira. A bérleti felhívás igen nagy érdeklődést váltott ki a szinházkedvelők körében s a szervezés meglepően szép eredménnyel járt. A művelődési otthon 400 ülőhelyéből eddig 310 talált állandó gazdára és még mindig további érdeklődés tapasztalható a bérletek iránt. Olyanok is vannak az állandó bérlőkön kívül vagy negyvenen, akik munkakötöttségük miatt csonka bérletet vásároltak. A bérletek egy részét, — mintegy 20 százalékát, — különféle üzemek szakszervezetei és KISZ-szervezetei vásárolták meg, hogy a továbbiakban ezekkel jutalmazzák eredményesen dolgozó aktíváikat. A bérleti sorozatban meghirdetett előadások műfajilag is változatos bemutatóknak Ígérkeznek és általában nagy tetszésre találtak. HAJÓK a kikötőben (Pataki József rajza) ■ VIZSGA A SZÉCSÉNYI TECHNIKUMBAN Tüzet okozott a könnyelműség Halló! Tűzoltóság?... Itt épületet és a benne elhelyeKarancslapujtő! Jöjjenek azonnal, mert ég a százas istálló ... Veszélyben vannak a növendékmarhák! Hétfőn reggel hat óra előtt tíz perccel kapták a riasztást a salgótarjáni tűzoltók és pillanatok múlva már három gépjármű fecskendővel robogtak ki a laktanyából. Mire azonban Karancslapujtőre értek, az Űj Barázda Tsz majorjában már csökkent a tűzveszély, a tűzoltóknak kevés feladatuk akadt. Befejezték az oltást, megtettek minden biztonsági intézkedést, majd valamivel kilenc óra előtt bevonultak salgótarjáni állomáshelyükre. Az istállóban viszonylag kevés kár keletkezett, az értékes növendékmarhák sértetlenek maradtak. A tüzet az okozta, hogy az egyik tehenész, a befagyott vízcsapot égő szalmacsóvával igyekezett kiolvasztani s a lángok a padlásra vezető cső köré melegítőül tekercselt szalmafonaton átterjedtek a padlástéren szétszórt szalmára, innen pedig a favázas tetőszerkezetre. Csakhamar tüzet fogtak a gerendák is. Sűrű füst terjedt végig a völgyön, géppuskasorozatként pattogott az átízzott palatető, köteleiket szaggatták a megriadt növendékállatok. Hat állatgondozó tartózkodott a majorban, öten nyomban az oltáshoz láttak, egy a faluba szaladt, hogy riassza a tsz-tagságot. Néhány perc múlva már vödrökkel és kötélvágó késekkel rohantak a tűz színhelyére a tsz-tagok és a pihenőben otthon tartózkodó bányászok, gyári munkások. Lipták József tsz-elnök és Fazekas Márton főagronó- mus irányításával oltották, fékezték a tüzet. Mintegy kétszáz asszony és férfi gyors beavatkozásával sikerült megmenteni a szövetkezet fiatal üszőit. Mire a riasztott, tűzoltók megérkeztek, már csak a nádpallóból vont tűzfal láns golt. A szövetkezetiek és a ^tlubeliek ébersége, helytállta megóvta a milliós értékű zett jószágokat. Az összefogás ereje diadalmaskodott a pusztító elem fölött. A kár hivatalos felmérése még nem történt meg, a szövetkezet vezetői 10—15 ezer forintra becsülik. S a tűzeset egy nagy tanulsággal is szolgál: ne fogjunk könnyelműen a nyílt láng használatához. Nemrégiben a ságújfalui szeszfőzdében okozott tüzet a jégolvasztási „kísérlet”, most pedig Karancs- lapujtön támadt tűz kísértetiesen hasonló módon. A vizsgálat folyik és a könnyelmű tehenészt felelősségre vonják. A Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban nem kongtak üresen a tantermek a téli szünet alatt. Itt még akkor is javában zajlott az élet, a levelező hallgatók év végi vizsgája, és a szakmunkások 3 hónapos tanfolyama, a nevelők mintegy 50—60 száza- lékáhak adott elfoglaltságot. A több mint 140 nappali technikumi hallgató egy héttel hosszabb szünetet élvezhetett a többi középiskolásnál. Annál izgalmasabbak voltak ezek a napok a levelezők számára, mert az I., II. osztály 54 hallgatója izgult a vizsgák miatt. Mellettük ott voltak a pártfunkcionáriusok előkészítő tanfolyamának hallgatói is. A nap egy részét itt a technikumban, javarészét a tangazdaság műhelytermeiben töltik azóta is a növénytermesztő és gépész szakmunkások. Ide azok a 14 éven felüli fiúk járnak, akik szerződést kötöttek az állami gazdaságokkal és tsz-ekkel és az ipari tanulókhoz hasonló kedvezményekkel szerzik meg a szakmunkás bizonyítványt. Év közben a maguk választotta gazdaságban, három hónapon át pedig itt a tangazdaságban és technikumban sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat. * Az egyik gyakorló óra utáni szünetben kezdtünk beszélgetni lehetőségeikről és a jövőre szóló terveikről, Skoda Sándor kezdi a beszélgetést. — Jó életünk van itt. Gépeket javítunk, ^gyakorolunk, még segédvezetőnek is beosztanak minket. Aki szereti- a gépeket, az kedvére örülhet az itteni nagy lehetőségeknek. Az értelmes arcú fiú társaira néz, mintegy biztatásért, jól mondta-e el a dolgot. Közben Benedek Pál, a technikum igazgatója odasúgja: — Ez a gyerek többre vi- hetné. ha nemcsak a gépekkel, hanem a tanulással is jobban törődne. Ezután Széles Jánosnéé, a nógrádkövesdi Állami Gazdaság fiatal szakmunkás jelöltjéé a szó. Ö panaszát formálja gyorsan szavakba. Nemcsak saját maga, egynéhány társa nevében is. — Nálunk a gazdaságban nem törődnek kellőképpen velünk. Egész nyáron rakodók voltunk, gépet csak akkor láttunk, ha elment mellettünk. Egyikünk sincs még 18 éves, de zsákoltunk. Még védőruhát sem kaptunk, pedig ez nekünk is jár. Nekem '. megsem nézték az iskolai füzeteimet, a bizonyítványom is csak úgy, hogy magamtól mutattam, mert szerettem volna, ha érdeklődnek irántam. Én pedig mezőgazdasági szakember szerettem volna lenni. Most már ott tartok, hogy inkább szerelő iskolára mennék tovább. Nagyon keveslem azt a törődést és gondoskodást, amit velünk szemben tanúsítanak. — Éin viszont maradni szeretnék — veszi át a szót Bella Sándor, — Nálunk, Bor- sosberényben minden másként van. Velünk törődnek, szívügyük, hogy mennyit fejlődünk. Állandóan műhelyben voltunk, még az aratásnál is ráengedtek a gépre. Jól esik tudni, hogy bíznak bennünk és alig várják, hogy megszerezzük a szakmunkás bizonyítványt. Az ilyen bizalmat az ember csak hálával, iparkodással, minél nagyobb szaktudással igyekszik megszolgálni. Azután hangzavarrá terebélyesedik a fiatalok egymás közti beszélgetése. Ki-ki a maga helyzetét sorolja, terveit. mellyel a saját sorsát kívánja formálni. A napokban viszatért nappali technikusok minden bizonnyal tanulhatnak tőlük lelkesedést, muokaszeretetet és egy kis magabiztosságot is. rfó néhány falusi művelő- dési otthonunk munkájának egyik alapvető fogyatékossága, hogy mindeddig csak igen kis mértékben sikerült széles területen kamatozó kapcsolatot teremtenie a termelőszövetkezettel. Az éves tervekben ugyan legtöbb helyen ma már ■ jelentős teret kapnak a falusi élet, a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás fejlődéséi sec/L kidiáuL fa, a termeIfa harátsá/jíi (fa^rJiÁtuirújujJuui — 1960-ban, — kezdi, — amikor a cserhátsurányi művelődési otthon vezetését átvettem, meglehetősen elhanyagolt terület volt a népművelési munka a községben. gítő programok, tanfolyamok, Abban az időben két terme- ismeretterjesztő rendezvények, löszövetkezet működött itt, ezek hatóereje azonban, — ép- vagy inkább áskálódott egypejf. az egészséges kapcsolat hiánya miatt, — sokszor alig érkezik el a termelőszövetkezeti portáig. A falusi művelődési munkának ezt a jelentős fogyatémás ellen munka helyett. így aztán nem csoda, hogy a művelődési otthon sorsával, gondjával, bajával édeskeveset törődtek. — A két termelőszöveike- kosságát igyekszik megszün- zet egyesítéséig a művelődési tetni egy igen jelentős kezde- otthon munkája sem sokat ményezép: a termelőszövetke- mutatott, ezt követően azon- zeti kultúrfelelősök hálózatá- ban már mi is jelentős lápnak kiépítése. A tapasztala- tekkel igyekeztünk közeledni tok, — sajnos, — ezzel kap- az általános érdeklődést érin- csolatban még számos he- tő problémákhoz. Termelőlyen azt mutatják, hogy gaz- szövetkezeti témájú színdara- daságaink vezetői nem elég- bot mutattunk be, termelögé látják a kultúrfelelősök szövetkezeti asszonyok részére feladatának értékét, felesle- tanfolyamokat szerveztünk, ges funkcionáriusnak érzik a mezőgazdasági ismeretterjesz- tsz életében, pedig a falusi tő előadásokat a mohorai Nö- tudatformálás gyorsításában vényvédő Állomás szakembe- összekötő szerepükre a tér- reivel és helyi pedagógusokmindjárt anyagi támogatást kértünk a rossz állapotban lévő otthonnak. a hiányos felszerelés pótlására. Ám hiába érveltünk, szóltunk a munkánk fontosságáról, a tsz vezetősége hallani sem akart szakadni a színpad, az anyagi segítésről. Akkor azt mondták: inkább ők várnának qnyagi támogatást. — Az eredménytelen kísérlet szerencsére nem vette el munkakedvünket. Érezve a pártszervezet, a KISZ, a tanács segítő kezét, a művelő— A jó kapcsolatok mélyülését csak tovább fokozta, hogy az 1962—63-as művelődési munkaterv készítésébe bevontuk a tsz vezetőségét és kultúrfelelösét, az. FMSZ vezetőségét és kultúrfelelösét. — A fejlődés persze újabb Közösen dolgoztuk ki az is- anyagi gondokat hozott. Volt meretterjesztő munka prog- zenekar, de nem voltak hang- ramját, a termelőszövetkezetszerek, Volt tánccsoport, de tel rhegegyzésben mezőgazda- nem voltak ruhák. Volt szín- sági szakmunkásképző tanjátszó együttes, de le akart folyamot indítottunk, a tsz dohánysimítójában felolvasásokat, politikai tájékoztatókat tartunk az asszonyoknak. — Ma már természetes nálunk, hogy a művelődési otthonban és egyéb helyeken lévő ismereterjesztő előadásokra a termelőszövetkezeti vezetőséggel, kultúrfelelössel, valamint a tömegszervezetekkel szervezzük a hallgatósá- 7-, got. Hosszú évek óta most melőszövetkezet és a művelődési otthon között elengedhetetlen szükség van. Ezt ma már számos példa mutatja. Ezekről beszélgettünk Lágymányosi Józseffel, a cserhátsurányi művelődési otthon igazgatójával s arra kértük, szóljon tapasztalatairól, amelyeket ä községi művelődési- a művelődési otthonklubszobát rendeztünk kai, ban be. — A további kapcsolat mélyítésére a művelődési otthon vezetősége kopogtatott a községi párttitkár, tanácselnök és tanácstitkár kíséretében a tsz portáján, de meg kell mondani, akkor ugyan- otthon és a termelőszövetke- csak hűvös fogadtatásra lelt zet egészséges kapcsolatának ez a közeledés. Igaz, nem a lá*rehozárában szerzett. legszerencsésebben kezdtük, — Az időközben megválasztott s a kapcsolatok mélyítésén fáradozó termelőszövetkezeti kultúrfelelős segítségével újabb beszélgetésre ültünk le a gazdaságban s a tsz vezetősége, — most már jóval tisztábban látva munkánk fedési otthon még nagyobb nyegét, jelentőségét, — meg- lendülettel folytatta munká- értéssel fogadta elgondolá- ját. Az 1961—62-es művelődé- sainkat és nemsokára közgyű- , .. si évben kiszélesítettük az is- lésen is megtárgyalta, mit te- e a, tsf vezetőség kozremeretterjesztő tevékenységet, hetne. A közgyűlési határozat működésével, tamogatasaval Termelőszövetkezeti esteket, eredménye lett, hogy a kul- szerveztük a dolgozok iskolanők akadémiáját, sütö-főző, turális alapból 5 ezer forint , U9y’ hoÜV uz általános szabó-varró, kézimunka tan- jutott a művelődési otthonnak ls. °. nV°lc osztálya, elvegfolyamokat szerveztünk, létre- s ezzel már sokmindent lehe- zesenek szükségéről, a tojött a fiatalok oktatását szol- tett kezdeni. Az eredményen vabbtanulas fontosságáról 18 gáló KISZ-akadémia, a közsé- felbuzdulva megkerestük a embert sikerült meggyőznünk gi tanács gondoskodásával be- földművesszövetkezet irodárendezéshez jutott a klubszo- ját is és az ügyvezetőtől sem bánk, növeltük könyvállomá- jöttünk el üres kézzel, 1200 nyunkat és ezzel az olvasók forintot adott. Anyagi probszámát s erősödött az öntevé- lémáink így részben megolkeny művészeti munka is. A dódtak s ami ennél is lényeszínjátszó csoport mellé ének- gesebb, lehetősége nyílt a kart, tánccsoportot és tánc- termelőszövetkezettel és a zenekart szerveztünk. Ebben földművesszövetkezettel való a fejlődésben az volt a leg- egészséges kapcsolat alakuld örvendetesebb, hogy az ön- sónak. tevékeny csoportok tagjai és a földművesszövetkezet szinte teljes egészében a tsz- otthonunkban tartja közqyűfiatalokból tevődtek, az ének- léseit, mi rendről, ízléses karban pedig a szövetkezet dekorációkról gondoskodunk minden korosztálya képvise- s az alkalmakhoz műsorral lethez jutott. is készülünk brigádvezetők, munkacsapatvezetők, szövetkezeti tagok közül s ez igen szép eredmény ~,gy kapcsolataink erősítésében idáig juthattunk, abban nagy része van a helyi pártszervezet és a tanács vezetőinek. Művelődési otthonunk a jövőben is minA termelőszövetkezet ?_ent megtesz, hogy a termelőszövetkezettel való jó kapcsolata tovább gazdagodjék, mert a falusi népnevelő munkában t'állalt feladatokat ma már csak így lehet eredményesen elvégezni. Barna Tibor
