Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-09 / 2. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. január 9. MŰVELŐDÉSI MUNKÁSOK ÚJÉVI 1 ÉRVEIKRŐL KRECSMARI LÁSZLÓ: Fáj a tűznek Az évadokra meghatározott feladatok mellett a művelő­dési munkásoknak is megvannak a maguk érdekes elképze­lései amelyekkel az 1963. esztendő programját a „hivata­los” tervükön túlmenően gazdagítani akarják. Lássuk hát, mit mondanak azok a kulturális vezetők, akiket az új év kezdetén válaszra kértünk meg? Kiss Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője: dezvények, segíteni, hogy a zeneiskolából kikerülő fiataloknak helyet adunk zenekarunkban Van olyan tervünk is, hogy férfi kórusunkat vegyeskórussá szervezzük át. i — Szépen fejlődik tánccso­portunk s ez évben meg akar­juk teremteni a későbbi idő­ben létrehozandó népi együt­tesünk alapjait. — Tovább folytatjuk a film­— Az 1962-es év megmutat­ta, hogy ma már nálunk nem egyszerű népművelés folyik, hanem egyre inkább szocia­lista tartalmú a munkánk. Te­vékenységünkben mind több vonatkozásban megtalálható a helyes világnézetre, erkölcs­re való nevelés. A művelődő ember és a szocialista módon gondolkodó ember fogalma és valósága egyre inkább közele­dik egymáshoz. — Ezt a — ma még termé­szetesen nem általánosítható, — eredményt kívánjuk haté­konyabbá tenni az új eszten­dőben. Az előfeltételek nagy­részt megyénkben is biztosí­tottak. Művelődési otthonaink mindinkább szakítanak a ko­rábbi, kissé sablonossá vált rendezvényekkel s a korszerű művelődési ágazatokat bizto­sítják dolgozóink neveléséhez, szórakoztatásához. Legkisebb községeink színpadain is gyakran csendülnek fel a ma­gyar és külföldi irodalom ver­sei, prózái, drámái, dalai, lát­hatók a népek táncai. Szövet­kezeti Téli Este című műsor­összeállításokon szinte csokor­ba kötve adják mindezt az érdeklődőknek. Helyes és szép tehát ez az út, amelyen já­runk. Ismereteink gazdagítá­sát, a világ megismerését, a kellemes szórakozást biztosít­ják az ismeretterjesztő ren­a filmszínházak műsorai, könyvtárak egyre szaporodó könyvei. — De adósság is terhel ben­nünket. Bár állandóan gon­doskodunk a kiállítások ren­dezésével, alkalomszerű hang­versenyekkel az emberek mű­vészi ismereteinek gazdagítá­sáról, sajnos, ez még nem ki­elégítő. A két városunkban is sok a pótolnivaló, a közsé­gekben pedig igen nagy a le­maradás. — Tegyük tehát rendszere­sebbé a társadalom- és termé­szettudományos kérdések is­mertetését, szemléltessük eze­ket. Ma már minden lehető­ség megvan arra is, hogy a kultúra különböző ágait kap­csolni tudjuk a termeléshez, azokkal elősegítsük, könnyeb­bé tegyük a munkát. Gondol­junk csak a sokszínű szakmai ismereteket nyújtó akadé­miákra, tanfolyamokra, vagy az esti és levelező oktatások­ra. Rendezvényeink sokasága, változatossága megfelelő arra, hogy a munka utáni szabad időben pihenést, szórakozást nyújtson. — Ez így természetesen még egyoldalú dolog. Szükséges, hogy mind többen részvéte­lükkel, aktivitásukkal kapcso­lódjanak be e szép és ma­gasztos munkába, a szocialista kultúra terjesztésébe. Kovács József, a Salgótarjáni Acélámgyár Művelődési Házának vezetője: — A Salgótarjánt ■ Acéláru- gyári Művelődési Ház jelentős helyet foglal el Salgótarján és környékének kulturális éle­tében. Ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyeket az ismeretterjesztés, a művészeti munka, a szakköri élet s a dolgozók nevelése terén elér­tünk. — Az 1963. évben a tavalyihoz hasonlóan újabb jubileumi ünnepségsorozat megrendezé­sére kerül sor művelődési há­zunkban. Ebben az évben ün­nepli intézményünk fennállá­sának 85. évfordulóját, mely­nek keretében február 1-től március 17-ig Színjátszó Fesz­tivál lesz nálunk. Ózd, Gyön­gyös, a Vasas Központi Mű­vészegyüttese és művelődési házunk színjátszói tesznek bizonyságot felkészültségük­ről. — 1963-ban is nagy gondot fordítunk dolgozóink tudat- formálására, ennek érdekében tovább bővítjük könyvtárháló­zatunkat, növeljük az olvasók, számát. A tudatformálás má­sik eszköze az ismeretterjesz­tés. Itt az előadásszám növe­lése helyett arra törekszünk, hogy színvonal tekintetében érjünk el előbbrehaladást. Továbbra is folytatjuk a nyugdíjasok, a nők, a leányok iskoláját, az ifjúsági akadé­miát, a vasas akadémia kere­tén belül az üzemgazdasági, villamos, huzalműi, henger­műi, TMK-i tagozatot, a ko- vácsolói tagozat hideg- és me­legalakítási szakát. — A munkásszállóban lakók kulturális nevelését kétheten­kénti ismeretterjesztő előadá­sokkal, klubestekkel, kihelye- zett könyvtárral kívánjuk elősegíteni. Tervbe vettünk a szállóban író-olvasó találko­zót, „Kérdezz-feleiek”, illetve „Ki mit tud?” vetélkedőt. — Foglalkozni kívánunk a községekből gyárunkba járó dolgozók, illetve hozzátarto­zóinak nevelésével, úgy, hogy kilenc községben havonta egy-egy filmvetítéssel egybe­kötött ismeretterjesztő elő­adást tartunk, nyáron színját­szóinkat vendégszerepeltetjük. — Február elsejével tervez­zük megindítani gyárunk szo­cialista brigádjai között az „Olvass-tanulj” mozgalmat. Ebbe mintegy 300 szocialista brigádtagot akarunk bevonni. — Zenekarunknál és kóru­sunknál az utánpótlás kérdé­se okozza a legnagyobb prob­lémát s ezen úgy kívánunk s az év folyamán két irodalmi estet rendezünk fővárosi mű­vészek közreműködésével. — A művelődési intézmé­nyek vonzerejét növeli az ott­honosság, a szépen berende­zett, tisztán tartott helyisé­gek. Ezen a területen mi már nagy előrehaladást értünk el. Ez évben tovább akarjuk szé­píteni intézményünket, ennek érdekében korszerűsítjük a művészeti szakkör előadásait világítást, a fűtést. Hemerka Gyula, a Balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Otthon vezetője: — Az 1963-as esztendőben a múlt év folyamán elért eredményeinket igyekszünk megszilárdítani és továbbfej­leszteni. Szakköreink és tan­folyamaink tevékenységére gondolok itt elsősorban. Kü­lönösen szép feladatok várnak a továbbiakban mezőgazdasá­gi modellező szakkörünkre, amely munkáiból újabb ki­állításokat rendez. A mező- gazdasági modellezők tevé­kenységére a földművelésügyi minisztérium is felfigyelt s az általunk készített modellek másod-darabjait átveszi. — Művészeti csoportjaink­nak is érdekes elgondolásaik vannak az új esztendőre. A Palóc Népi Együttes például a közelmúltban rendezett Bé­kés megyei turnéja után va­lószínűlég Csehszlovákiába is eljut a tavasszal. A színját­szók az Őszi napsütés című darabot próbálják, az ifjúsági színjátszók Móricz: Ludas Matyi című színműve, vala­mint Mikszáth: A kántor fia cimű egyfelvonásosa bemutató­jára készülnek. A művelődési otthon irodalmi színpada ja­nuár 26-án országos tapaszta­latcsere keretében Egerben szerepel Gólya, gólya, gilice című, mai magyar írók mű­veiből készült összeállításával. Sor kerül az év folyamán egy Gárdonyi emlékestre, egy világirodalmi estre s szimfo­nikus zenekarunk is megren­dezi szokásos tavaszi hang­versenyeit, amelyeken a Sal­gótarjáni Zeneiskola is közre­működik.' — Ebben az esztendőben végre hasznosítani tudjuk már szabadtéri színpadunkat is. 'Nagyrészt itt kerül sor a nagyszabású, egy hónap prog­ramját adó Palóc Ünnepi Já­tékokra, ahol a balassagyar­mati 100 esztendős kórusmoz­galomról is emlékezünk. Az ünnepség keretében vendég- szereplésre hívjuk meg az Operaházat, az Állami Népi Együttest, vagy a Budapest Táncegyüttest, továbbá a Rá­dió tánczenekarát és az egyik fővárosi színházat. — Munkánk eredményessé­ge érdekében szocialista együttműködési szerződést kötöttünk a Budapesti Közle­kedési Klubbal s ezzel műso­rok, csoportok, szakkörvezetői tapasztalatok cseréjét biztosí­tottuk. Sokirányú tevékenysé­günkhöz jelenlegi művelődési házunk ma már rendkívül szűkös. Éppen ezért nagyon szeretnénk, ha a második öt­éves tervben létesülő új műve­lődési ház építése már ebben az esztendőben megindulhat­na. Barna Tibor Fel kell szítani néha-néha nyelvünk szunnyadó parazsát — a szavakat — hogy ellobogják szívünk örömét s panaszát annak, ki csöndben leül mellénk, bizalma gallyát rakja ránk s hagyja, hogy lelkét melegítse és megpirítsa majd a láng. Jó megmutatni néha-néha az árnyakat, a fényeket — új rajzokat — melyeket sorsunk az életünkbe égetett, Kell, hogy az ember társra leljen, hogy átöleljék hű szívek — rettenetesen fáj a tűznek: ha lobogna — de nincs kinek*... A Pinocchio — különös körítéssel Mindig élményszámba menő esemény Walt Disney egy-egy remekművének felelevenítése. Most is sorok álltait, kígyó­zó végeláthatatlan sorok a Salgótarjáni November 7. Filmszínház előtt, hogy a bű­bájos mesefilmre belépőt biz­tosítsanak. :.. És a délután 4 órai elő­adás kezdéskor a gyermekes családok vándorlása indult meg a filmszínházba, megte­kinteni a ragyogó filmalko­tást, A korosztály rendkívül változó, kétévestől a hat-hét évtizedig bárki szívesen vál­lalta a remekbesikerült film akár kétszeri-háromszori vé- gignézését is. És ekkor a per- getés első perceiben előáll a Moziüzemi Vállalat az egyéb­ként méltán világhírű, de szi­gorúan csali 18 éven felüliek­nek ajánlott Édes élet néhány pikáns és hátborzongató film­kockájával. Ez még nem volt minden. Aztán következett a híradó. Érdekes volt, nem mondom és színes is, meg figyelmet lekötő. De mégsem a zöm­mel gyermeknézőnek. És hogy a mozi mindezt aranykoro- násafi betét őzzé- TzfelítŐfadött a 2—4—6 éveseknek a tudo­mány, egész pontosan az írás­tudomány fejlődéséről, a „Barlangírástól az ABC-ig” címmel. Hát ez már egy ki­csit sok volt a jóból. Mikor oly sok a gyermekeknek szóló kedves kisfilm. Az Édes élet propagálására igaz mindössze egy nap ma­radt volna. A reklám anya­gi ösztönző, megértjük, he­lyénvaló. De ebben a fenti esetben talán elmondható a jó magyar közmondás: a jó bornak nem kell cégér. És különösen nem a 18 éven alu­liak fantáziája foglalkoztatá­sára. Ujlaky NAGYFESZÜLTSÉGŰ MIKROSZKÓP Nyikolaj Popov szovjet mér­nök 15 évi munkával nagy- feszültségű mikroszkópot szer­kesztett. Az emeletnyi magas­ságú berendezés elektronikus szeme normális atmoszférikus viszonyok között mutatja a sejtélet tevékenységét. Téli meleg Tapolcán Látogatás az üdülő termelőszövetkezeti dolgozóknál J ÓL KEZDTE az új évet az a negyven termelő­szövetkezeti dolgozó, aki egy hete érkezett Nógrádból tíz­napos pihenésre Görömböly- tanolcára. Szolnok megyéből daság tagjai lennének s itt, e nyugalmas helyen valami közös terv megtárgyalására vonultak volna félre a napi gondoktól. Makra Tsfvár*. a aahnirai Vá­2—3 Vacsorázás közbe; is jöttek tízen s a Pénzügy­minisztérium üdülőjében 2-3 ágyas szobákban szállásolták el őket a szívélyes vendég­látók. Az Állami Biztosító fi­gyelmessége, hogy az önsegé­lyező csoportok tagjai közül az arra legérdemesebbek­nek, a fárasztó évi munka után itt is, Hévízen is, az or­szág más szép és egészségi­leg is hasznos üdülőiben gondtalan napokat szerez. Itt már az első napon meg­ismerkedtek egymással s egy­más otthoni' körülményeivel a különböző termelőszövetkeze­tek tagjai. Vacsoránál úgy beszélgettek állattenyésztési kérdésekről, a kertészeti brigá­dok tapasztalatairól, a jöve­delmekről, mintha valameny- nyien ugyanazon nagy gaz­Uj Élet Tsz fogatosa harmad­magával üdül Tapolcán. Két idősebb társa Lőrincz József és Ambrus János. Ök ketten otthon az állattenyésztésben értek el dicséretes eredményt az év folyamán. Somoskői László, a jó hírű Zöldmező Tsz állatgondozója már negyedik hónapja bete­geskedik, ezért különösen jól jött ez a gyógykezeléssel együttjáró üdülés. Ugyanis a termálfürdőben és a közked­velt barlangfürdőben izületi bántalmaik enyhítésére ta­lálnák alkalmat a gyógy­fürdőben szegény nógrádiak. A/ÁLÓCZI LÁSZLÓ Ecse- ” gén fogatos, Gergely Bálint ugyanott a növendék­marhák gondozója. sok keresetét — mondja lóczi — pedig a napi munkaegység nem pottyan munka nélkül az ölünkbe. A nyáron nem egyszer» ledol­goztunk már egy munkaegy­ségnyit früstökre, mikor a kapások kiértek a határba. Mit gondolnak, olyan köny- nyű volt az ősszel is másod- magammal tíz vagon cukor­répát befuvarozni? Huszon­nyolc kilogramm cukrot kap­tam érte prémiumként. El is fagyott két újjam a lábamon. — ügy látszik, itt mindenki beteg, csak én vagyok egész­séges — nevet közbe a ki­csattanó arcú alsótoldi Sán­dor Mihályné. — Én meg itt leszek beteg ettől a bőséges étkezéstől, pedig ha nem le­fogyva megyek haza, nem ereszt be az uram. Büszkén mondja, hogy 185 munkaegy­sége volt 1962-ben. De úgy látszik, valóban a legszorgalmasabb dolgozókat hozták ide, hiszen a hatvan esztendős özvegy Molnár Ist­vánná is eljött Kisterenyé- ről, akinek 164 munkaegysége van. Lengyel Istvánná mond­ja, hogy: — Molnár néni két hétig volt a nyáron kévés a kaza­lon, úgy hányta a kévét, mint más a palacsintát. özvegy Jancsó Pálné Job­bágyiban tagja a kertészbri­gádnak, 217 munkaegységet gyűjtött. A Szolnok megyei Tószeg községből jött özvegy -Király Józsefné, akinek nagy érdek­lődéssel hallgatják szavait, a náluk bevált fizetési rend­szerről. — Tízen dolgozunk együtt tízholdas kertészetben. A múlt évben öntözéssel 411 ezer forint értékű árut ter­meltünk, ezért nem munka­egységet kantunk, hanem az kát. Én 16 242 forint kész­pénzt vettem föl, a társaim is hasonló összeget. Tóbiás Pál Erdőtarcsáról, Virágh Ferenc Erdőkürtről van itt. Azt mondják, a jö­vedelem olyan arányban nő, ahogy a protekció, a rokoniz­mus szűnik. Az igazságos ve­zetés munkára lelkesíti a tagságot. Csörge Imre, ceredi növény- termesztési brigádvezető a legfiatalabb ebben az üdülő csoportban. Harminc éven aluli. Három éve van a tsz- ben s feleségével együtt 700- nál több munkaegységet szerzett a múlt évben. — Háztáji növendékmar­hám is minden évben volt még eddig. Én biztos vagyok benne, hogy aki tőlünk napi 30—40 kilométeres utazással az iparba jár dolgozni, az se — De legtöbbet a nyugdí­jasok segítenek, ha ők nem lennének, bizony rosszul áll­nánk. A hasznosi Tóth Sándorné orvosukról, dr. Jenicsak Ti­borról emlékszik itt is: — Óh, az nagyon jó em­ber, sokat köszönhet neki a falunk. „Mucika”, Bodzán Béláné, aki állandóan mosolyog és oly szívesen kínálja a jóízű ételeket, az üdítő sört, a fi­nom palackozott borokat, már minden üdülővendéget meghódított. Előzékenysége, gondossága megható, ahogy idős asszonyokat, bácsikat egy­aránt szolgálatkészen invitál az újságíróval már „száraz” té­mákba csúszott beszélgetéstől a jól fűtött televíziós szobá­ba „egy kis ki kapcsolódásra ” — Menjünk hát akkor tv-t nézni! Sokan írígylik a fogato- összes jövedelem 37 százalé­keres többet, az se él külön­bül. I70LYIK a beszélgetés. A Pádár Istvánná, a nagybátonyi tsz párttitkára a szolgáltató vállalat és a bá­nyászok segítségét említi. ÍZ’ ÖZEL MISKOLC, aho- vá moziba, színházba, városláto^atásra, gyárlátoga­tásra mennek többször is a tíz nap alatt a megyénkbe- liek. Bizony irigyelni lehet őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom